Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

1992. NOVEMBER 28. Szabadidőben—családi körben 11 Ha Amor nyila tini-szivet talál . . . A bakfis- és kamasz-szív könnyű célpontja Ámor nyilainak. Az elsöprő erejű tiniszerelem pedig fontos állomás: jelzi, hogy gyerme­künk életében megjelent a legnagyobb és legősibb ösztön, a szexua­litás, a maga pszichológiai és biológiai jegyeivel együtt. A testiség ébredése önmagában is válságos, nehéz szakasz, sze­relemmel tetézve méginkább az. A serdülő bizonyos értelemben védtelen: felfokozódik érzékenysége, nem tud mit kezdeni önmagá­val és a külvilággal. Hangulata, magatartása szélsőséges, kiszámít­hatatlan. Szinte lehetetlen prognosztizálni, hogy melyikük hogyan éli meg az első szerelmet. Közeli rokonaik az álmodozó, titkos imádó típusú tinik, akiknek szíve ünnepelt sztárokért, hírességekért lángol. Sokszor versben, zenében, imádottjuk utánzásában élik át az első szerelmet. Számukra egy autogramm, egy „tőle” származó fotó, emléktárgy, egyéb apró­ság is maga a boldog beteljesülés. A harcos, agresszív típusúaknak - akik között talán több a lány, mint a fiú - a szerelem rögös útjai kevesebb buktatót tartogatnak. Tudnak és akarnak küzdeni a sikerért, a kudarc sem szegi kedvüket, sőt... Tudnunk kell, hogy a tinédzser-szerelem érzelmi viharaitól a legjobb szülői, pedagógusi szándék sem óvhatja meg gyerekeinket. Könnyebb megfogalmazni, hogy e kritikus szakaszban mit ne te­gyünk, mint azt, hogy mit igen. Ne tekintsük például tragédiának, hogy a nagy lángolás idején háttérbe szorul a tanulás, egy-két tan­tárgyból romlanak a jegyek. Ne próbálkozzunk prédikációkkal, ki­józanító, lebeszélő manőverekkel - könnyen ellenkező hatást érünk el vele. (A felvilágosító komoly beszélgetés természetesen más kategória!) Visszás, és felesleges a leskelődés, a napló, a „tőle” érkező vagy „hozzá” íródó levél elolvasása. Serdülőink szemében az effajta titoksértés - érthetően - megbocsáthatatlan bűn. Kétes értékű módszer a szabad idő eltöltésének számonkérése is, mert szinte belekényszeríti lányunkat, fiunkat a füllentésbe vagy súlyo­sabb vállfájába, a hazudozásba. És mielőtt a fülig szerelmes tini „kalandja” miatt nagyon felhá­borodnánk, idézzük fel saját tizenéves hasonló élményünket. Mielőtt pedig hátrakötöznénk „a taknyos” sarkát, jusson eszünkbe: ez a bakfis vagy kamasz bizony átlépte a felnőtté válás küszöbét. Dr.Kecsmár Ilona Nem boszorkányság - bútorplasztika Almaecet, jód és mogyoró a varázsszerek között Érzékeny lakótársaink a bútorok: politúrozott, fényezett felületükön könnyen maradandó nyomokat hagy mindenféle ke­ményebb tárgy, kiömlő folya­dék, egy-egy óvatlan mozdulat okozta koccanás. A szekrények, asztallapok, karfák, széklábak apróbb szépséghibáinak gyó­gyíttatása más szakemberrel meglehetősén drága mulatság. Ezért olyan módszereket gyűj­töttünk csokorba, amelyek ol­csók, egyszerűek és garantáltan hatásosak. A szobaberendezések arcula­tát leggyakrabban a karcolások csúfítják el. Alapszabály, hogy a javítás során mindig a faanyag erezetének irányában haladjunk. A reperálás módja termé­szetesen függ attól, hogy a bútor milyen fából készült. Óiófa: hámozzunk meg egy friss mogyorót, a szemet vágjuk félbe és a karcolást ezzel dör­zsöljük be. Mahagóni: barna viasszal vagy sötétbarna színes ceruzával húzzuk át a karcolást, majd a javított felületet fényezzük le. Vörös mahagóni: finom ecsettel jódtinktúrát vigyünk föl a fölkarcolt felületrészre. Juhar: azonos arányban ke­verjünk össze jódtinktúrát és de­naturált szeszt; ezt vattadarabká­val kenjük rá a sérült részre, majd száradás után vonjuk be vi­asszal és fényesítsük ki. Eben: fekete cipőpasztával, szemöldökceruzával vagy színes fekete irónnal „rajzoljuk” ki a karcolást. Teak: finom fémgyapottal nagyon óvatosan dörzsöljük be a sebet, utána pedig kenjük át ter­pentin és lenolaj keverékével. Fenyő (és más világos fafaj­ták): hatásos „kozmetikum” egy fél dió, amivel a sérült részt be­dörzsöljük, de jó a színtelen ci­pőkrém is. A kisebb, de szemet bántó karcolásokra minden fafajta ese­tében hatékony ír a fehér vazelin. A sérülés gyakorlatilag láthatat­lanná válik, ha befedjük vazelin­nal, 24 óráig rajtahagyjuk, utána alaposan beledörzsöljük a fába, majd a bútort átfényezzük. Eh­hez nagyon jó a boltokban kap­ható lenolaj és terpentin keveré­ke, főként ha földúsítjuk azonos mennyiségű ecettel. Ha kész bú­torfényezőt veszünk, a jó fénye­sítő hatást még fokozhatjuk egy kávéskanálnyi almaecet hozzá­adásával.- omár ­Kacsasült narancsos káposztakörítéssel Hozzávalók 4 személynek: 1 db kb. 2 kg-os húsos kacsa, só, bors, kakukkfű, 2 evőkanál olaj, 2 fej­hagyma, 1 sárgarépa. A körítés­hez: 1 fej káposzta, 1 alma, 1 fej hagyma, 1 narancs, 1 babérlevél, 4 szegfűbors, só, bors, 2 evőkanál ribizkejam. A kacsát megtisztítjuk, meg­mossuk, majd szárazra töröljük. Megsózzuk és megborsozzuk kí­vül és belül. Belsejébe kakukkfü­vet is teszünk ízesítőnek. Az olajat felforrósítjuk, és az egész kacsát megpirítjuk. Majd sütőben 30 per­cig tovább sütjük és puhítjuk. A répát és a hagymát megtisztítjuk és feldaraboljuk. 10 perces sütés után a kacsa mellé tesszük, és együtt továbbsütjük. Ha a hús megpuhult, kivesszük a tepsiből, és meleg helyre tesszük. Á tepsiben maradt zsiradékot felöntjük fél liter vízzel, és 5 percig forraljuk. Majd leszűr­jük, és a felszeletelt kacsamellre öntjük. A kacsa többi részét elle­hetjük a következő napra. Körítés: A káposztát megtisztít­juk és vékony szeletekre vágjuk. Az almát meghámozzuk, kima­gozzuk és felszeleteljük. A hagy­mát is megtisztítjuk, és karikákra vágjuk. A narancsot meghámoz­zuk, és gerezdekre szedjük. A na­rancs héjának egy részét nagyon vékonyan felszeleteljük. A hagy­mát és az almaszeleteket vajon 3 percig pároljuk, majd hozzákever­jük a fűszereket és a lekvárt. 2,5 dl vizet öntünk rá, és körülbelül 1 óra hosszat közepes lángon lefedve pároljuk. Végül hozzákeverjük a narancsfilét és a vékonyra vágott narancshéjat. Adhatunk mellé reszelt sült bur­gonyát is körítésnek. Fél kg burgo­nyát meghámozunk és leresze­lünk. Majd két tojással összeke­verjük, sózzuk, borsozzuk, és sze­recsendióval ízesítjük. 5 dkg zsira­dékban kis adagokban kisütjük. Közeledik a karácsony Gy ermekj átékok Vegyük egy kicsit szemügy­re, milyen játékok vonzzák élet­kor szerint gyermekeinket. S ezen van a hangsúly: az életko­ron. Például a nagyon mutatós, s igazán nem drága kínai gyártmá­nyú játékzongora a két-három- évesnek sok: rövid időre köti csak le, ha üti-veri, lármázik, a nyolcévesnek viszont már kevés: a boci-boci tarka dallama már nem elégíti ki. A két-három hónapos csecse­mő is tud már örülni az ajándék­nak, ha az sima formájú, tarka csörgő, amit megfoghat, rázza, kóstolgatja. A nagyobbak elné­zik a léggömböt, szívesen forgat­ják a puha testű sípoló gumiba­bákat, állatokat. S alighogy egyéves múlt a baba, már értékeli az egymásra rakható kockákat, a kisméretű állatfigurákat. Ez a kor, amikor „olcsón” megúsz- szuk, mit tegyünk a baba ágyába. Sőt, a jól megszoktatott gyerek egy szegett tarka ronggyal is el­szórakoztatja magát. A másfél-két év körüli gyerek már nemcsak dobálja a játékait, tudatosan játszik. Egymásra rak­ja a kockákat, faelemeket, már épít. Ágyába viszi a hosszúfülű- lábú rongybabákat, figurákat, kedvencei lesznek. S amikor már magabiztosan fut, ura a mozgá­sának, mindennél jobban szereti a húzható-tolható talicskákat, kerekes játékokat. Kezdődik a dömper, a kisautó korszak. S ebben az időben jelenik meg a kisgyermek életében a KÖNYV, a leporelló. Nemcsak az egy tárgyat ábrázoló színes kép köti le a figyelmét, hanem a hajtogatás élménye, az alagútké- szítés megunhatatlan csodája, s néhányszori ismétlés után felis­meri az ábrákat, megtanulja a hozzájuk tartozó versikéket. S nem szabad megfeledkezni a labdákról, aminek egy éves kortól kezdve ott kell lennie min­den gyerek polcán. Persze, akko­rának, hogy fogni, gurítani tudja. Három éves kortól már könnyebb a helyzet, mert a gye­rek már célzatosan tudja, mivel szeretne játszani. Rendszerint azzal, amit napközben az óvodá­ban megszeretett. Az ekkorkák- nak kifejezetten nagy a mozgás­igénye, szívesen vezeti a lábbal hajtott járműveket, keresi a rol­lert. Nagyszerűen elfoglalják magukat az összerakós játékok­kal, a számolólétrával, forgatják a szines-figurás játékkockákat. A játékok között mind jelen­tősebb helyet foglal el körükben a színes kréta, a papír, de még jobban örülnek a falitáblának. (Ilyet otthon is lehet készíteni. Gyúrótáblát, rajztáblát, sötét­kék-sötétzöld színnel mosható olajjal, diszperzittel lefestünk és a falra akasztjuk.) Eddig tehát viszonylag pár száz forintból nagyszerű játéko­kat vehetünk, ami megnyeri a ki­csinyek tetszését, nemcsak a szü­lők bíbelődhetnek vele. S ekkor­tól következik a gyerekjátékok vásárlásánál a már drágább kor­szak. Mert a nagycsoportos ovis életében megjelennek először a berendezős játékok, mindenek- felett a Lego, aminek - be kell vallani - nehezen akad párja. Ebben a korban már ugyan­csak nagy a keletje a mozgó, ele­mes járműveknek, s megjelenik a kívánságlistán a kétkerekű bi­cikli, szánkó és amikor nem lehet kimenni, a bűvös kocka forgatá­sa jó mulatság. Az iskoláskor előtt állóknak izgalmas élményt adnak az eddi­gi tudásszintjüket próbára tevő könyvek, amelyek forgatása be­vezeti őket a színek-számok- összefüggések birodalmába. S milyen játékot kapjon a kis­iskolás? A kisiskolásnak és a na­gyobbaknak a megunhatatlan könyv mellett olyan ajándékot érdemes venni, amely fejleszti mozgásigényét, sportolásra készteti. Rossz idő esetén az ol­vasás mellett legszívesebben a modellezéssel, a bonyolultabb konstrukciós játékokkal foglal­ják el magukat. A tizenévesek már ügyesen bánnak a lombfűrésszel, öröm­mel dominóznak, malmoznak, sőt sakkoznak. A még nagyobb korosztálynak a klasszikus ifjú­sági könyvek mellett nagy él­ményt nyújtanak a barkácskész- letek, a szellemi képességeket próbára tevő kérdés-felelet játé­kok, a logikai fejtörők. Nem is olyan egyszerű dolog a játékvásárlás, hogy nemcsak aki adja, de aki kapja, annak is örömet okozzon. Komáromi Magda Csíkos mellény Hozzávalók: 25 dkg különböző színű Fi­renze félgyapjúfonal, 3,5-es kö­tőtű, 3-as horgolótű. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Csíkozás: 4 sor sötétkék, 3 sor középkék, 2 sor rózsaszín, 2 sor világoskék, 1 sor drapp, 2 sor kö­zépkék, 2 sor drapp, 1 sor sötét­kék, 1 sor rózsaszín, 1 sor közép­kék, 1 sor sötétkék, 2 sor világos­kék, 1 sor drapp, 2 sor középkék, 2 sor drapp, 1 sor középkék, A-tól ismételni. Szempróba: 18 szem x 26 sor 7 10 cm. Munkamenet: függőleges sorokkal, csíko­sán, alapmintával dolgozunk. Háta: 40 szemre kezdjük, sötétkék fonalból, 8 sort kötünk egyene­sen haladó oldalszélekkel, majd a karkerekítés részére, a kezdő ol­dalszélen kiszaporítunk minden 2. sorban 4x2, 1 x40 szemet (88). A vállmagasítás részére, minden 6. sorban szaporítunk 3x 1 szemet (91). A nyakhoz kerülő oldalszé­len egyenesen haladó oldalszé­lekkel folytatjuk a kötést. A kez­déstől számított 16 cm elérése után, hátközép vonal visszafelé számolva a sorokat, ellentétes váll- és karkerekítést a szaporítá­sok helyett, azonos sor- és szem­számmal fogyasztást készítünk. Jobb eleje: A munkát az oldalszélen, a hátoldallal azonos szemszám­mal, kar-, és vállszaporítással, csíkosán, alapmintával kötjük. Nyakfogyasztás: a kezdéstől szá­mított 16 cm elérése után, a nyak­széltől számolva, minden 2. sor­ban lefogyasztunk 1x10, 1x8, 2x6,4x4,1x2 szemet. A megma­radó 40 szemet, a következő sor­ban, egyenként lefogyasztjuk. Bal eleje: Azonos szem- és sorszámmal, csíkozással, de ellentétes oldal­szélen készített kar- és vállszapo­rítással kötjük. Összeállítás: Az oldal-, vállszéleket, szem- és sortalálkozás szerint, sötét szí­nű fonallal összevarrjuk. Az eleje közép, nyakszélre, középkék szí­nű fonallal, 3 rövidpálcasort hor­golunk. Az első sorban, az alsó széltől kiindulva, 2 cm, majd 2x10 cm távolságra gomblyuka­kat készítünk, 1 rövidpálca he­lyett, 1 láncszemet horgolunk. Áz ujjanyílás szélrészeire azonos színnel sorszámmal hasonló pántrészt készítünk. P. V. Összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents