Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

1992. NOVEMBER 28.

Kulturális panoráma

9

A kisfiú és az oroszlánok

Varázsos délelőtt gyerekekkel

Az előadás egyik jelenete (Fotó: T. Z.)

A jövő az európai ember?

Szociológusok az azonosságtudatról

Gyerekeknek játszik a színház - szombat délelőttönként ők töltik meg a nézőteret a Szigligetiben; nyolc-tízévesek, de akár kisebbek is. Lázár Ervin mesejátékát mutatja be a társulat; egy kedves, humoros történetet adnak elő oroszlánokról meg egy kisfiúról, aki nagyon szereti őket, Szigfridet és Szilviát (ez a becses nevük), s kamrájában rejtegeti őket mindaddig, amíg izgalmas kalandok során és után vissza nem kerülhetnek oda, ahol igazán a helyük: a cirkusz porondjára. Ahonnan a durva lelkű igazgató „űzte el” szegényeket, gorombaságaival. Dióhéjban a játék tárgya, ami csupán csak jelzi, miről is szól a mese, mert ami a színpadon történik, az ezerszerte dúsabb, gazdagabb; megható és izgalmas pillanatok, mozgalmas cselekmény, fordulatos, s a cirkusz, amely valóságosan is megjelenik, bohócokkal, erőművészekkel, légtomásszal és más egyebekkel - önmagában is szórakoztató. S ami az egészet áthatja, átjárja, átszövi jólesően: humor és költészet. Olyasmi, ami jó mulatság felnőtteknek is. Magam is kitűnően mulattam, az együttes pergő játéka vitt-sodort magával, nem különben az a varázslat, amit a gyermeknézők produkáltak. Mert produkció volt az a javából, ahogy egy- egy drámaian szorongató pillanatban egyszerre szorultak össze a szívek, szinte hallani lehetett a hirtelen beálló csendben, vagy ahogy a bajok múltán felcsillantak a szemek, s felharsogott az öröm, amely úgy tört ki belőlük, mint szökőkút- ból a sziporkázó vízsugarak. Ami a felnőttek színházában ritka, itt természetes valóság: színpad és nézőtér teljes harmóniája, amit nem zavar meg semmiféle konvenció.

Ők, a gyerekek természetesnek veszik, ami a játékban szürreális, ahogy a mesékben is teljes szívükkel hisznek. Őket még nem ridegí- tette el a poézistől sem a mindennapok gyötrő, szürke valósága, s igazságérzetük is manipulálatlanul működik: szeretik a jót, gyűlölik a gonoszt ami rossz - egyszerűen. A „félreállított’ ’ öreg oroszlánt ezért zárják a szívükbe, s tapsolnak neki önfeledten, amikor végre újra sikerrel a porondra lép; s ezért utálják mélységesen a hatalmaskodó cirkuszi direktort, aki - megnyugvásukra - méltán kerül rácsok mögé. A jó ritmusú, színes játék - rendezője vendégként Tasnádi Márton - érzékenyen igazodik közönségéhez, a gyermekek világához. S talán felcsillant valamit abból is, ami már egy általánosabb gondolat: a szív elvitathatlan joga az elhatalmasodó rációval szemben. A szerző kedvenc gondolata ez, ami ezúttal a túlságosan elfoglalt apa „vakságának” - ő nem lát- ‘ja á kamrában őrzött oroszlánt, ne- ' ki nincs „szeme” hozzá, hogy is létezhetne ilyesmi - és kisfia valóságot is költőien felfogó „látásának” ellentétében jelenik meg. Költészet és valóság, realitás és fantázia kerül szembe, illetve szembesül egymással, e kettő örök küzdelme és elválaszthatatlansága szólal meg, ha kissé halkan is a mesejáték főleg humoros elemeire építő, a komédiázás lehetőségeit bőséggel kiaknázó előadásban. Az egyes szerepekben: Győry Emil az elfoglalt apa - markáns alakítás -,

Varga Kata a kisfiú, Peti - lelkes, ügyes, mozgékony -, Nyakó Júlia a fiúval rokonszenvező építésznő - valóban rokonszenves, kivéve amikor úgy tesz - mintha eltörött volna cipőjének sarka, ez bizony nem „áll jól” neki -, Kátay Endre Szigfrid, az oroszlán - jól morog és aranyos -, akárcsak Sebestyén Éva oroszlán szívepárja; Mucsi Zoltán a cirkuszigazgató - dörgedelmesen mulatságos -, Éliás Anikó Arabella, a légtomász - a levegőben is biztosan mozog -, Kákonyi Tibor a szorgalmas etetőből lett cirkuszigazgató - vaskosan humoros -, Mészáros István egy újabb rendőrfigurával vesz rész a játékban - ki tudja hányadik, de ezúttal is-szóra- koztató -, végül Árva Lászlóval és Horváth Gáborral teljes a jókedvűen játszó együttes.

Kissé szabálytalan színház- i jegyzet ez, mitagadás, legszívesebben csak arról írtam volna, amit a nézőtéren tapasztaltam. Mert az maga élmény, felemelő. A gyermekekről, akik élik a játékot, mert nekik a játék: élet. Ezen a délelőt- tön csaknem szétfeszítette a falakat a fel-felszakadó sóhaj, a ki-ki- törő öröm - a tomboló, dörömbölő élet. Miért is nem tudunk mi felnőttek tanulni tőlük, gyermekeinktől? Valkó Mihály

Bécsben került sor a Szociológusok Első Európai Konferenciájára. A változó Európa kilátásait és lehetőségeit áttekintő és megvitató tanácskozáson 26 ország több mint 600 kutatója számolt be eredményeiről. Ezek egyike volt az alábbi interjú készítője - aki A kelet-európai politikai reformokat vizsgáló szekcióban egy jászsági nagyközség rendszerváltásának elemzésére vállalkozott. A konferencia szünetében Kreutz Henrik magyar származású, Bécsben és Nüm- bergben egyaránt tevékenykedő professzorral beszélgetett.- A konferencián számos kérdés merült fel a nemzeti azonosságtudat problémáit elemző üléseken. Milyen problémákat emelne ki a megvitatottak közül?- Németországban például kétmilliónyian vannak, akik ugyan legalább 10-15 éve ott élnek, de állampolgárságot mégsem kaphatnak. Eddig például csak akkor részesülhettek ebben, ha az egész család akarta. Nem értem, miért kell még a nagymamának is németnek lenni ahhoz, hogy egy 16 éves fiú német állampolgár lehessen, hiszen ő Németországban született, német iskolába járt, de esetleg mégis töröknek kell maradnia.- 1993-tól - ahogy ez a konferencián is többször szóba került - Európa nyugati felén Egyesült Európa lesz. Akkor is fennmaradnak az efféle gondok, lényeges lesz egyáltalán, hogy valaki állampolgárságot szerezzen ?- Várjuk ki a végét...- Elképzelhetőnek tartja, hogy kialakul egy olyan európai ember, amit olyan értelemben használunk, mint az amerikait? - Az utóbbi esetében van egyfajta amerikai tudat, amerikai magatartás, aminek ráadásul kohéziós ereje is van. Elképzelhető, hogy kialakul Európában valami hasonló?- A maasstrichti út, amit márciusban elgondoltak, az egy illúzió. Én nem hiszem, hogy Európából egy állam lesz. Lesznek viszont különféle integrációk, kiiktathatók a vámok és azt el lehet érni, hogy az emberek oda mehessenek dolgozni Európán belül, ahol munkát kapnak. Gondolom egy évtized alatt ezt meg lehet valósítani, nemcsak a Közös Piac országaiban, hanem egész Európában. De csak akkor, ha Nyugat-Európa nem hoz létre külön államot. Ez Közép- és Ke- let-Európa számára végzetes lenne, de Nyugat-Európában számára is hasonló következményekkel járna.- Mire gondol?- Vegyük például Belgiumot. Ott van ugye Brüsszel, az európai főváros. Ami ott van, az elképesztő. A flamandok és a vallonok nem beszélnek egymással, ha az ország északi részén jár az ember, ott az átlagember azt mondja: nem ért franciául, nem válaszol, ha franciául kér valamit az ember. Ez jómagámmal is megtörtént, közben rájöttem, itt jobb németül beszélni, mert azt éppen még eltűrik.- Példája úgy gondolom tájainkon túlontúl közismert. Hogyan vélekedik a kelet-európai kis nacionalizmusok burjánzásáról és tobzódásáról?- Sajnos ide vezetett az, amikor látszólag a kommunista internacionalizmust prédikálták, de az ellenkezőjét valósították meg, hiszen párszáz kilométerenként határokat állítottak, amelyeken nem lehetett átkelni. Ezt most nagyon nehéz feloldani. A legnagyobb veszély az, hogy Közép- és Kelet-Európa periféria lesz.- Hogyan látja ebben a környezetben a magyarság esélyeit? Nemcsak a Magyarországon élőkét, hanem az Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, a Kárpátalján élőkét?- A kérdésnek van egy elvi-elméleti oldala. Ebből a szempontból akár szerencsésnek is tekinthető az a tény, hogy a magyarok különböző országokban élnek, hiszen sokoldalú jelenlétük különféle kulturális és gazdasági együttműködés forrása lehet. Másik megjegyzésem, hogy az adott helyzet jobb mintha a magyarok egy államban lennének, de olyanban, ahol szerb, horvát, szlovák és más kisebbségek élnének. Ez nem lenne jó, ilyen irányba nem szabad menni. Hangsúlyozom viszont eddigi megközelítésem elvi voltát. Annál is inkább, mert a tényleges helyzet ma sokkal problematikusabb. Két éve voltam Kárpátalján, ahol szomorúan és elképedve tapasztalhattam, hogy nem mertek magyarul megszólalni. Erdély nagy problémáját széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehetne megoldani. Folyamatosan napirendre kell tűzetni különféle szervezetekkel, velük döntéseket hozatni és feltétlenül kerülni kell a bilaterális megoldásokat! Ha a magyar állam csatlakozni akar az európai integrációhoz, akkor számolnia kell azzal, hogy a szomszédoknak is pont ilyen szándékaik vannak, így bizonyos fokig együtt kell működni. Éhhez pedig meg kell oldani a kisebbségi problémákat is, mert e nélkül nincs lehetőség az integrációra. Ugyanis a benne levők közül senki se akar új problémákat, új konfliktusokat felvállalni.- Mégis mit gondol, milyen utat érdemes követni ebben a térségben?- Itt az a legfontosabb, hogy a konfliktusok alacsony szinten maradjanak, ne kelljen rájuk túl sok energiát fordítani. Konfliktusokra szükség van, mert különböző érdekek, felfogások vannak. A feladat viszont az, hogy a felmerülő konfliktusokat civil módon meg lehessen oldani. Még mindig egy praktikus példa van Európában, a svájci, ahol négy nép majdnem ötszáz éve együttműködik.- Tartok attól, hogy a svájci példa a magyar olvasónak olyan lesz, mint a többszáz éve ápolt, smaragdzöld angol fü. Erre a ke- fet-európai esetleg úgy gondolja, neki nem lesz soha ilyen füve. Nincs valami kézenfekvőbb, elérhetőbb megoldás?- Svájcban most is vannak aktuális problémák. A francia nyelvű berni lakosok problémája körül húsz évig folyt egy bizonyos harc, amíg meg lett oldva. De ne maradjunk Svájc mellett. Hasonló színvonalú civil megoldás született a közelmúltban Dél-Ti- rolban. Az olasz meg az osztrák állam között ádáz vita folyt. Most viszont megtalálták a megoldást. Méghozzá úgy, hogy a kisebbségnek nagyon jó pozíciója van, olyan, amivel az olasz állam is elégedett, bejelentették az ENSZ-nek, hogy a konfliktusnak vége van. Ott, ahol 15 évvel ezelőtt bombákat dobtak.

Pethő László

Szobrok - üvegfalak mögött

Világtörténeti jelenidőből

Karácsonyra a mozikban

A Szépség és a Szörnyeteg

A Budapeti történeti Múzeum két-három éven belül újjárendezi állandó kiállításait, bővíti az állandó bemutatók anyagát, miközben új összefüggésekre derít fényt. E terv egyik részeként új, reprezentatív régészeti kiállítás nyílt. Az 1974-es ásatásokból

előkerült szenzációs szobortöredékek és torzók egy bársonnyal borított teremben várják a látogatót a Gótikus szobrok a budai királyi palotából című kiállításon.

Igazi művelődéstörténeti és régészeti szenzáció volt, amilkor

Zolnay László régész fellelte és feltárta a palota szoborleleteit. S ezzel igazolását adta azoknak a humanista leírásoknak, amelyek európai összehasonlításban is előkelő királyi udvari szobrászatról tudósítanak Magyarországról. Minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy a szobrok és töredékek nem külföldi műhelyekben készültek. Mégpedig abból, hogy valamennyit a Budához legközelebb eső kőbányákból fejtett kőből faragták. A szobrok a budai udvarban egy hosszabb ideig dolgozó királyi műhelyt hitelesítenek. S a kutatás azt is valószínűsíti, hogy a többféle méretű, többnyire festett szobor Zsigmond korából származott. Ezek a töredékeikben, töredezettségükben is gyönyörű szobrok egyenként posz- tamensre állítva, védőüvegfal mögött láthatók. Hetvenkét - többé-kevésbé épp - szoboralak, fej, torzó és felismerhető töredék van kiállítva. A legtöbb a budai királyi palota előudvarában feltárt leletből, néhány töredék a korábbi ásatásokból és a nagyboldogasszony plébániatemplomból került elő. A szoborleleteket korabeli építészeti töredékek, edények, pénzérmék egészítik ki. S alaprajzok, fotók segítik a látogatót a tájékozódásban. Videofilmen pedig megtekinthetik a televízió filmjét 1976-ból a szobortemetőről, s egy-egy filmet a bécsi és bur- gundiai udvari szobrászműhelyekről, a magyar műhellyel való párhuzamokat megvilágítandó.

A világ mesekincsének méltán egyik legnépszerűbb és legidőtál- lóbb darabja a Szépség és a Szörnyeteg.. A Walt Disney Stúdió jóvoltából most gyerekek és felnőttek milliói élvezhetik a mozikban a Stúdió harmincéves animációs tapasztalatának eredményeként csodálatosan életrekeltett történetet. A gyönyörű fiatal leányzó és az elvarázsolt szörnyeteg találkozásának szíveket melengető krónikája régóta izgatja a mesemondók, illetve a filmkészítők fantáziáját és megbabonázza a mindenkori közönséget, kisebbeket, nagyobbakat egyaránt. A Disney Stúdió szárnyaló fantáziájú munkatársai, a kimagasló teljesítméyükért Os- car-díjat nyert dalszerzők, valamint a dalokat előadó együttes létrehozták eme időtlen érvényű mese olyan rajzfilmváltozatát, amely egyértelműen a rajzművészet varázslatának tekinthető.

A Szépség és a Szörnyeteg egy XVIII. századbeli kis francia falucskában játszódik. Innen követhetjük nyomon Belle, a káprázatosán szép és okos fiatal lány boldogsághoz vezető hihetetlen kalandjait. A szépséges Belle a könyvekhez, az olvasáshoz menekül az unalmas hétköznapok és főleg a könyörtelenül célja felé törtető, durvalelkű, ámbár csinos udvarlója, Gaston elől; s amikor az apját elragadó Szörnyeteg őt kéri váltságdíjként, Belle habozás nélkül tesz eleget a követelésnek. A Szörnyeteg kastélyában - a szintén varázslat alatt álló teáskanna, a gyertyatartó, a kandallóóra és „mások” sugallatára - hamarosan felfedezi és megszereti a visszataszító szömykülső-takarta nemes herceget.

E közben a visszautasítástól megszégyenült, féltékenységtől reszkedő Gaston szép külsejű szörnyeteggé válik, és hasonszőrű barátaival a „csábítóval” való leszámolásra indul.

A Szépség és a Szörnyeteg rajzfilmként való megjelenítése közel 600 animátor, művész és technikus több mint hároméves munkájának eredménye. A film készítése során mintegy 226 ezer kézzel rajzolt mozdulatot rögzítettek. A kollektíva munkájának főkoordinátora Don Hahn producer volt, aki immár 15 éve működik közre a Disney-csodák születésénél. A fiatal és tehetséges rendezői páros, Gary Trousdale és Kirk Wise ezzel a filmmel mutatkoznak be a szakma és a közönség számára. A Stúdió tíz vezető animátora alkotta meg a főszereplőket. A részletek kidolgozásán, a falu felépítésétől az emberszabású tárgyakig, több száz rajzművész dolgozott nemcsak a Los Angeles-i, de a floridai stúdiókban is. A film a közeljövőben karácsonyi „ajándékként” kerül a mozikba. Képeinken: jelenetek a rajzfilmből.

Mellvértes lovagfigura torzója