Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
1992. NOVEMBER 28. Szolnoki Extra 5. A bélyeggyüjtés történetéből Már a család fodrásza • • Matróz diszkó-étterem Családi vállalkozás a Tisza-parton Otven éve bélyegek között Hogyan lesz valakiből fodrásztanuló? Nagyon egyszerűen. Jelentkezik valamelyik szakmunkásképzőbe, ahol elsajátítsa a frizurakészítés csínját-bínját. Ilyen egyszerű. A szolnoki Mága Júliával is valahogy így történt. Az altalános iskola elvégzése után jelentkezett a szolnoki Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe, fodrász tanulónak. Már a Délibáb Úti Általános Iskolában kacérkodott a gondolatai, ő bizony fodrász lesz. A játékbabák hajainak fésülése, mosása közben arról álmodott, egyszer igazi fejeket fog szépíteni. Aztán az álomból mára valóság lett. És nem is akármilyen, hiszen másodikos létére az országos tanuló fodrászversenyen első helyezést ért el kategóriájában, a férfi „szárításos” frizura készítésben. Ezt a versenyt az IPOSZ, november 8-án Budapesten a Petőfi csarnokban tartotta.- Először arra gondoltam, hogy az első tíz helyezett között legyek. Nagyon izgultam! Szinte remegett a kezem, amikor több száz ember előtt a csarnokban hozzáfogtam a frizura készítéshez - mondta Mága Júlia. - Aztán elkezdődött az eredmények kihirdetése. Már az ötödik helynél tartottak és még mindig nem hallottam a nevem. Meglepetésemre az első helyen szólítottak. Először nem akartam elhinni, aztán nagyon megörültem, még sírtam is. Csodálatos volt! Óvodások versenye szeretne átadni az utókor számára. Eddig már hét füzete jelent meg a témáról. Ezek egy része a kör történetének tevékenységével, a megye több településének, térségének postabélyegeivel foglalkozik. Többek között Szolnok város postabélyegzői a XIX. században, vagy a megye okmánybélyegei, stb. Az alapítás évfordulójára 1947-ben már kiállítást szerveztek. Aztán egymás után jött a többi. Számos rangos bemutatkozás fémjelezte tevékenységüket. Itt rendezték a XX. Országos Ifjúsági kiállítást, 1991-ben a cseh-szlovák-magyar nemzetek közötti megmérettetést. Személy szerint az elnöknek és a körnek a legnagyobb elismerés, hogy a Magyar Tudományos Akadémia történelmi részlege magyar filatéliai kutatócsoportot hozott létre. Alapítója lett a társaságnak, amelynek vidékről öten tagjai, a többiek fővárosiak, illetve Európa országainak legszakavatottabb képviselői. Sajnos mint minden ilyen szervezet, pénzügyi gondokkal küzd. Tekintettel a csökkenő létszámra, a tagdíjból már sok mindenre nem futja. Gond a helyiség bérleti díj is. Viszont a város szempontjából nem mindegy, hogy a gyűjtők egy-egy kiállítás alkalmával hogyan képviselik a várost. Ezek mindig valamilyen kapcsolatot jelentenek, amelyet kamatoztatni lehetne. _________ M ár itthon visszagondolva, sokat kellett tanulni. A felkészülésben segített Kocsisné Vígh Erzsébet, de azt lehet mondani, minden oktató készséges volt. Budapestről érkezett Ress Károly mesterfodrász, aki szintén segített a felkészülésben. Megadta azokat az irányvonalakat, amelyek egy ilyen versenyhez kellenek, igazodva a külföldi elvárásokhoz. S mindezek után kellett a saját, egyéni fantázia. A másfél hónapos felkészülés, a napi tanulás, gyakorlati munka után a fodrász tanműhelyben volt. - Ki kellett választani a modellt, hiszen sokat számít, milyen hajjal dolgozik az ember - mondta Júlia. Mint megtudtam, osztálytársai is örültek a díjnak, sokan fönt voltak a Petőfi csarnokban és szurkoltak neki. Ezzel az eredménnyel járt már igazgatói dicséret is. Az igazi elismerést a szakma, illetve a vendégek adják. Az ilyen jellegű versenyek folyamatosan fejlesztik a tudást, mindig a legutóbbi divatirányzat szerint. Hozzátartoznak a pontos, precíz munkához. Hiszen itt a haj vágásnál miliméterek is számítanak. Az budapesti versenyen a szolnoki csapat igen jól szerepelt. Ha lett volna az iskolák között rangsor, biztosan az első helyre kerülnek. AZ élet megy tovább s valószínű már a következő megméretésre készül Júlia. Vendégeket vártunk jó két éve. Régen láttuk őket, messziről jöttek. Pár napot itt töltöttek, valamilyen programot kellett szervezni. Ez sem volt valami könnyű feladat, de amikor oda került a sor, hogy hová menjünk étterembe vacsorázni, egy kicsit szórakozni, hát bizony fejfájást okozott. No, nem azért, mert olyan sok és jó közül nem tudtunk választani! Nem. val és lányával, hiszen a cégtáblán is Huszár és Társai BT szerepel. Egyébként ő maga már aligha vágott volna bele ebbe az üzletbe. Harminc éves vendéglátói múlttal, tapasztalattal. Rákényszerült, hogy családjának biztosítsa a megélhetést. Ha pedig így történt, szeretné becsületesen a vendégek javát szolgálni. A MAHART-tól tíz és fél évre bérbe vette a Tisza-parton álló, egykori hajóállomás épületét. Az átalakítási, felújítási munkákat teljes egészében maga finanszírozta.- így nem függök a bankoktól, nem köt semmi, s ez a jó - mondta. Elképzelése, hogy egy teljes vendéglátó komplexumot alakít ki. Már megnyitották a drink bárt, és a felnőtt nosztalgia diskót, Vály Csaba lemezlovas vezetésével. Aztán lesz étterem, persze Kupa úrtól függően. Május közepére szeretnék kialakítani a kerthelyiséget, ahol söröző, pizzatéria és grill ételek lennének. Tervezik, amennyiben megpezsdül a gazdasági élet (ahol éppen most Huszár úr lakik) az emeleten menedzser klubot alakítanak, irodai és infrastruktúra szolgálattal. Az egészségügyi hónap keretében minden évben megrendezik az egészségügyi vetélkedőt az óvodásoknak. All. számú óvodai intézmény három egységében - a Jókai, a Zagyva és a Fiumei úti óvodákban - csütörtökön délelőtt, most először együtt tartottak vetélkedőt a Fiumei központban. A három óvoda nagycsoportosai számot adtak egészségügyi szokásaikból, ismereteikből játékos formában. Már előre a szülőkkel különböző reformkonyhai gyümölcsös, salátás tálakat állítottak össze. A versenyen pedig volt asztalterítés, fogmosás, stb. A verseny érdekes pillanataiból állítottunk össze néhány képet. Az oldalt írta, és a fotókat készítette: Tarpai Zoltán ,/íz asszony ingatag, a leány meg csalfa Válaszd a bélyeget? minden igaz rajta." A fehérre meszelt „Matróz” Azért is örülök annak, hogy talán megmozdult valami az utóbbi időben. Egyre több vállalkozó nyit ilyen-olyan hangulatos éttermet, kinek-kinek zsebéhez mérten. A szolnoki Huszár Imre is gondolt egy merészet. Vállalkozó lett. Persze most sokan azt mondják, mi ebben az érdekes? Sok ilyen van. Legjobb a vendéglátás, mert az emberek isznak, esznek mindig. Lehet, hogy most kevesebbet, de isznak bánatukban, örömükben. Erre mindig lehet számítani. Biztos tipp! Elöljáróban azért elárulom Huszár Imréről, ahogy ő mondta: nem kocsmát nyitott! Szeretne Szolnokon egy elit, megbízható vendéglátó komplexumot kialakítani fiáEz a kis humoros versike régi bélyeggyűjtők feljegyzéseiből került elő. Persze több is van ezekből a tréfás, nevetésre csábító aforizmákból. Mindezt Nagy József, a Szolnoki Bélyeggyűjtő Kör elnöke szedte csokorba egy füzetecskébe. Szolnokon az 1920-30-as években már voltak gyűjtők. Wach Károly, Horváth Miklós, dr. Halmai Béla, Zelei Ferenc. Bauer Géza és Muray Lipót 1934. május 23-án már asztaltársaságot alapított, ahol tagdíj is volt. Egymás között ment a bélyegcsere, illetve az újakat a szervezeten keresztül kapták meg. Első országos kiállításukat is megtartották október 3-án a Vármegyeháza nagytermében. A választmányi ülés 1937. november 9-i határozata alapján megalakult a Szolnoki Bélyeggyűjtők Egyesülete. Tulajdonképpen ekkor került kapcsolatba Nagy József, a mai elnök a bélyegekkel. A Felsőkereskedelmi Iskola tanára, Muray Lipót - aki egyben osztályfőnöke is volt - hatására szerelmeseden a bélyegekbe. Akkori időben egy-egy bélyeg igen sok hasznos információt adott országokról, népekről. Bővíthető volt a tudás. Próbaidőre 1943-ban lépett az egyesületbe. Akkoriban még ez így ment. A Tisza Szállóban voltak az összejövetelek, közel száz taggal. Aztán a háború őket is „szétbombázta’ ’. Kit erre, kit arra vetett a sors. Azonban amint lehetett, kesesték egymást, a Nagy József ötven éve tagja az egyesületnek. kapcsolatot, hogy újraindítsák a szép hagyományokkal rendelkező kört. így már 1945. május 13- án megkérték az államrendőr- ségtől az engedélyt az újjászerveződésre, mégpedig első összejövetelüket a Kádár-cukrászdában tartották, 12 fővel. Nagy József ekkor már a kör vezetőségi tagja lett, mint pénztáros. 1952 óta pedig az elnöki poszton tevékenykedik. Az ötven psztendő alatt igencsak megszerette a bélyegeket. Olyannyira, hogy neve, tevékenysége összforr az egyesülettel. Felfogása és lokálpatriotizmusa igen sokat segít a város, a megye postabélyegeinek megismeréséhez. Olyan ismeretanyag, dokumentumok birtokában van, amelyet
