Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

2 Körkép 1992. NOVEMBER 28. n Véget ért a csiki-csuki” Röszkénél a csütörtöki „csiki- csuki” után 21 óra 50 perctől megindulhatott a kamionforga­lom. Mint Krisán Attila, a Határ­őrség szóvivője tegnap reggel el­mondta: a túloldalon egy sávot a kamionok ugyan továbbra is el­torlaszolnak, de egyórás várako­zás után átjárható a határállomás. A személyautó-forgalom to­vábbra is zavartalan. Jut eszembe! Szolnok egy bizonyos la­kókörzetében nagy a felhá­borodás. A dolog még a rendőrségig is eljutott. Öt is­kolás gyerek jött haza a kora esti elfoglaltságról, amikor körbekapták őket jelentős számbeli fölényben lévő su- hancok, és alaposan hely­benhagyták a gyerekeket. Volt, aki monoklit visel, volt, aki súlyos zúzódást szenvedett a rúgások követ- • keztében, egyszóval a látle­letet felvevő orvosnak volt dolga. Mindez persze lehet­ne a szokásos ifjonti virtus- kodás, ha nem viselne ma­gán az egész csetepaté amo­lyan tendenciózus jelleget/' A két csapatnak ugyanis a bőrszíne jelentősen eltért egymástól. Ilyenkor pedig a dolog­nak ugye, jóval komolyabb jelentőséget tulajdonítunk. A kisebbség üldözése, mi­egyebek... A megítélésben csak ott van a probléma, hogy a bántalmazottak mind fehér bőrűek. Viszont az üt­közet színterén valóban ki­sebbségek voltak. Ilyenkor mi van?-pb­RZ ELSŐ ITIfiGVAR SZÖVETKEZETI SÖRGVRR RÉSZVÉnVTRRSRSRG mRGVRRUL TflnULÓ OSZTRÁU ÜZLETEmBER mELLÉ németül TUDÓ MAGYAR NYELVTANÁRT KERES. ÉRDEKLŐDM LEHET R RÉSZVÉnVTRRSRSRG TITUÁRSÁGÁR SZEmÉLVESEtl, VRGV RZ SG/350-568-RS TELEFonszÁmon. fflttotringu GOLD FASSIi BIER ................................. ...............« A z Alföldi Téglaipari Vállalat (5900. ITIEZOTÚR, TÖLDVRRI ÚT 6.) TÁJÉKOZTATJA PftHTRERElT, HOGV 1992. december 1—töl TELEFonszÁmm RZ ALÁBBIAKRA VÁLTOZNAK = 59/61-961 59/61-761 59/61-831 59/61-931 /TELEFOfl/FRX/ ALFÖLDI TÉGLAIPARI VÁLLALAT mEZŐTÚR G«Í.Ta A megyei kórház a szolnokiaké? Ülést tartott a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A megye lakosságának egész­ségi állapotáról, az egészégrom- lást kiváltó okokról, a szükséges tennivalókról és a családorvosi szolgálat tapasztalatairól szólt dr. Kicsi Jenő, megyénk tiszti főorvosa. A képviselők mindkét egészségügyi szakember írásbeli beszámolóját elfogadták a szó­beli kiegészítésekkel. Azonban ezt követően is az egészségügy és a szociális ellátás maradt na­pirenden. Tájékoztató hangzott el ugyanis a megyében élő fo­gyatékosok helyzetéről, a speci­ális szakiskolák szervezéséről. Erdei András, a közgyűlés Koordinációs és Területfejlesz­tési Bizottságának elnöke a me­gye idegenforgalmi koncepció­ját tárta a képviselők elé. Az elő­terjesztés célja az volt, hogy új­rafogalmazzák megyei szinten az idegenforgalom gazdasági szerepét, fejlesztésének irányait és lehetőségeit. A koncepciót a közgyűlés a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat kialakítására, a Tisza- tour Idegenforgalmi és Kereske­delmi Kft. létrehozására, illetve a megyei idegenforgalmi társu­lás alapítására tett javaslatokkal együtt fogadta el. A közgyűlés döntött még jog­elődje, a megyei tanács egyes rendeletéinek felülvizsgálatáról, a Fűtéstechnikai Vállalat alapító okiratának módosításáról, mű- veseállomás létrehozásáról, a megyei önkormányzat tulajdo­nában lévő ingatlanok és üzletré­szek eladásáról, Vízügyi, Kom­munális és Környezetvédelmi Társulás létrehozásáról, vala­mint alapítványi kérdésekben. Képviselők, kormánytagok, államtitkárok nélkül Önkormányzatok irányítják majd a társadalombiztosítást Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A kormány csütörtöki ülésén arról is döntött: engedélyezi a harckocsi- és harcijármű-javítás- sal foglalkozó, jelenleg felszá­molás alatt álló HM Gödöllői Gépgyár részvénytársasággá alakítását. Ennek indoka: a gépgyár az ország egyetlen javítóbázisa, ahol a harckocsik és páncélozott harci járművek ipari nagyjavítá­sa szakszerűen elvégezhető, ezért a kabinet a fenntartását el­engedhetetlennek tartja. A Társadalombiztosítási Alap élére önkormányzatot kell állíta­ni, amelyet a munkáltatók és a biztosítottak képviselőiből hoz­nak létre. A munkáltatók dele­gálhatják saját küldötteiket, ez­zel szemben a biztosítottak vá­laszthatják képviselőiket. Ezekre a választásokra március 18. és április 2. között kerül majd sor. Az erről szóló törvényjavaslatot hagyta jóvá csütörtöki ülésén a kormány - miután előzetesen egyeztetett a szakszervezetek­kel. Az az egyezség alakult ki, hogy jelölteket a választásra csak országos szakszervezeti szövet­ségek állíthatnak. Tehát országo­san reprezentált szövetségeknek kell lenniük; legalább három nemzetgazdasági ágban bejegy­zett szakszervezettel rendelkez­zen - tíz alágazattal, legkevesebb száz taggal, s legalább öt megyé­ben működjenek. Alakulhatnak természetesen alkalmai koalíci­ók a választásra, s ha így megfe­lelnek a kritériumoknak - nincs akadály. Amint azt a tegnap délelőtt kormányszóvivői tájékoztatón megtudtuk, első ízben kerül sor választásokra munkaidőben, mégpedig egy pénteki napon, így - ha legalább 250-500 dolgo­zó kéri azt, hogy munkahelyen szavazhasson - ott is ki lehet ala­kítani szavazókört. Ez esetben azonban a kérelmezőnek kell fe­dezni a költségeket. Az Új Néplap arról kérdezte dr. Pulay Gyulát, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtitká­rát - a téma jelen lévő szakértőjét -, hogy milyen időtartamra szól majd ez a megbízatás, mik a vá­laszthatóság feltételei, és mik a kizáró okok?- Minden magyar állampolgár választható, aki választójoggal rendelkezik. Ki vannak ebből zárva az országgyűlési képvise­lők, a kormány tagjai és az ál­lamtitkárok. A törvényjavaslat ezzel azt akarja elkerülni, hogy az állami döntéshozó szervek­ben és a társadalombiztosítási önkormányzatban ne lehessen jelen ugyanaz a személy. Man­dátumuk négy évre szól. Hadd mondjam el, hogy nem egy, ha­nem két önkormányzatot válasz­tanak 60-60 képviselővel. Az egyik az egészségbiztosítás fel­adataival foglalkozik. Harminc tagot a munkáltatói, harmincat pedig a munkavállalói oldal vá­laszt. A másik lesz a nyugdíjas­biztosítási önkormányzat. Har­minckét tagot a szakszerveztek, (Folytatás az 1. oldalról) Vöröskereszt - vezető tisztségvi­selői voltak, akik munkájuk so­rán sajnos manapság egyre gyak­rabban kerülnek kapcsolatba olyan gyerekekkel, akik külön­böző okok miatt a társadalom pe­rifériájára sodródtak. S a tegnapi ünnepségen részt vevők - mint Rózenberszky László, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója hangsúlyozta - azért többek má­soknál, mert nemcsak annyit tesznek az állami gondozott gye­rekekért, amennyit feltétlenül szükséges, hanem igyekeznek emberségből is példát mutatni. Nekik kedveskedtek az intéz­mény vezetői. Ugyanis a szolno­ki Kodály Zoltán Általános Isko­la tanulóinak műsora és Zám Mária szociológus előadása után a résztvevők ajándékba Szász Endre egy grafikáját és a hozzá tartozó diplomát kapták, ami bi­zonyítja, hogy eredeti műről van szó. A törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet ve­zetősége értesíti tisztelt külső üzletrész tulajdonosait, hogy a vagyonmegosztó és átalakuló közgyűlését 1992. december 7-én 8 órai, ill. 12.30 órai kezdettel tartja a termelőszövetkezet központi javítóműhelyének szerelőcsarnokában. »13745/1H* négyet a nyugdíjas-érdekvédelmi szerveztek, 24-et pedig a munka­adók jelölnek.- Vannak-e nyugati példák ilyen jellegű önkormányzatokra, ha igen, van-e valami egyedi vo­nása a miénknek?- Számos országban a társada­lombiztosítást hasonló módon irányítják, s a parlament kontroll­ja alatt működik. Általában az a gyakorlat, hogy a munkáltatók és a szakszerveztek delegálják, il­letve választják a képviselőket. Arra viszont kevés a példa, hogy egy nagy, országos választás ré­vén jöjjenek létre ezek az önkor­mányzatok. Mint ahogy az is rit­ka, hogy egy országban a lakos­ság 99 százaléka biztosított ugyanabban a formában.- Mivel a választás költséges dolog, lehet-e például az üzemi- tanács-választást is ugyanakkor tartani?- Lehet, akár közös kampányt is rendezhetnek. Feltétel azon­ban, hogy a szavazás külön helyi­ségben történjen. /vennes/ Tóth István, az MDF megyei elnöke: Nem kívánunk elhatárolódni Csurka István szellemiségétől Holnap délelőtt 10 órakor kez­dődik a budapesti Műegyetemen az MDF-elnökök országos kon­ferenciája. Ebből az alkalomból kérdeztük meg Tóth Istvánt, az MDF megyei elnökét, hogy mi­lyen szellemi „munícióval” utaznak Budapestre.- A múlt szombaton a megyei választmány és a megyében dol­gozó elnökök elfogadtak egy ál­lásfoglalást, amelyet én terjesz­tek be az országos konferencián.- Milyen főbb megállapításo­kat tartalmaz ez az állásfoglalás?- Helytelenítjük az MDF-ben folyó vitát, úgy értékeljük, hogy az az elnökségben, illetve inkább csak Budapesten zajlik, a vidéki szervezeteket kevésbé érdekli. Állásfoglalásunk felszólítja a vi­tázó feleket, hogy a közös fele­lősség jegyében igyekezzenek kompromisszumot kötni. Az is­mert három szellemi irányzattal nem szabad szétdarabolni a pár­tot, hiszen ezek elválaszthatatlan egységet alkotnak.- Ismeretes, hogy az MDF-ben vita folyik Csurka István politi­kai szerepléséről, az általa hirde­tett eszmékről. A megyegyűlés hogyan foglalt állást ebben a kér­désben?- A megyegyűlés Csurka Ist­ván szellemiségétől nem kíván elhatárolódni, bár nem értünk egyet teljes mértékig a tanul­mányában leírottakkal. Vélemé­nyünk az, hogy ma ebben a régi­óban Magyarország viszonyla­gos békét és stabilitást élvez, összehasonlítva a környezeté­vel. Ezt mindenképpen meg kell tartani, ezért a nemzeti érdekek mentén keresni kell a kiegyezést minden felelősen tevékenykedő erővel. A többség a centrum mellett foglal állást, és teljes bi­zalommal támogatja Antall Jó­zsef miniszterelnököt és kor­mányát.- Voltak-e viták a megyei gyű­lésen?- Az állásfoglalás vitában szü­letett, de a viták árnyalatokról, megfogalmazásokról folytak. A végső szöveget azonban egyhan­gú szavazással fogadtuk el.- Januárban országos gyűlést tart az MDF. A közvéleményben tartja magát egy olyan nézet, hogy jelentős változások várha­tók.- Addig még sok alkalom lesz a vitára, a szellemi áramlatok kö­zött létrejöhet egy tisztes komp­romisszum. Ez csak erősíti az MDF-e’t. Érthető, ha a közvéle­mény odafigyel az ország jelen­leg legnagyobb, meghatározó súlyú pártjának belső ügyeire. Várható bizonyos megújulás, de az egység, és nem a polarizáló­dás jegyében. Biztosan felbuk­kannak majd új arcok is, elsősor­ban a vidék kap véleményem szerint nagyobb szerepet az el­nökségben. B.A. A „Morgótól” az egyetemi szintű képzésig Hetvenötödik születésnapját ünnepelte a Jászberényi Tanítóképző Főiskola (Folytatás az 1. oldalról) így az intézményben tegnap megtartott bensőséges hangulatú születésnapi ünnepségen a részt vevő egykori diákok között szép számmal voltak, akik még a kö­zépfokú intézetben kapták meg oklevelüket, s emlékeztek vissza Továbbképzés orvosoknak Minden betegnek egyéni a fájdalma A daganatos betegek fájdalom- csillapításáról kezdődött tegnap tudományos továbbképző ülés a szolnoki helyőrségi művelődési házban. A tanácskozást - amelyen hazai és külföldi szakemberek vesznek részt - a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) északkelet-ma­gyarországi tagozata, az Anaes- thesiológiai és Intenzív Therápiás Társaság Fájdalom Szekciója va­lamint a Hetényi kórház tudo­mányos bizottsága rendezte. Az elhangzó 27 előadás a fájdalom- csillapítás lehetőségeiről, gyakor­latáról szól a daganatos betegek esetében. „Nehéz beletörődni, hogy van­nak gyógyíthatatlan betegségek. Abba viszont egyáltalán nem sza­bad beletörődni, hogy ezek a be­tegségek fájdalmat, szenvedést okoznak” - mondotta bevezetőjé­ben dr. Pécsi Lajos, megyei kór­ház klinikai onkológiai osztály­ának vezetője. A tanácskozást Várhegyi Atti­la, Szolnok polgármestere nyitotta meg. * Az előadásokból kiderült, hogy nem a fájdalomcsillapítás lehető­ségeivel, hanem a gyakorlatával van baj ma Magyarországon. Az előadások szünetében dr. Juhász Lajost, a MOT észak-ke­let magyarországi tagozatának el­nökét és dr. Ottó Szabolcsot, az Országos Onkológiai Intézet fő­igazgató-helyettesét kérdeztük a témáról. Dr. Juhász Lajos:- A daganatos betegek felénél szükség van fájdalomcsillapításra. A legfontosabb cél vigyázni az élet minőségére, hogy a betegnek ne fájdalmakkal kelljen élnie. A fáj­dalomcsillapítás ma olyan szinten van, hogy nagymértékben meg­oldható, elviselhető életet biztosít; a probléma az, hogy bizonyos módszerek még nem terjedtek el, nem alkalmazzák őket. Dr. Ottó Szabolcs:- A fájdalomcsillapítás gyakor­lata semmiképpen nem kielégítő ma Magyarországon. A fájdal­makkal küszködő beteg feladja a küzdelmet a betegséggel. Hogyan lehetne változtatni? Elsősorban szemléletbeli változásra volna szükség. Ki kellene építeni olyan centrumokat, ahol az orvosokat (a háziorvosokat is) megismertetnék a módszerekkel, lehetőségekkel olyan orvosok, akik ezt magas szinten művelik. Ugyanis minden betegnek egyéni a fájdalma. A fáj­dalomcsillapítás azonban ma egy­szerűen „nem divat”, és keveset tudnak róla. De számolni kell vele, mert ma már a primer prevenció Magyarországon nem megy, mi­vel szennyezett a legevő, a víz, a talaj. Az orvos sokszor már csak akkor találkozik a beteggel, ami­kor a betegség előrehaladott álla­potban van, és fájdalom is jelent­kezik. a fiatal éveikre, s az iskola szel­lemére, amelyet igen nagyra ér­tékelt Szövényi Zsolt, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um főtanácsosa megnyitóbeszé­dében. Méltatta a jászberényi is­kola örök megújulási készségét, s már amennyire ez lehetséges volt, az évtizedek során távolma­radását a különböző politikai irányzatoktól. Ezt követően azokról a kihívá­sokról szólt, amelyek az ezred­fordulóig várhatóak a tanítókép­zés alakulásában. Úgy vélte, az ezredforduló után egyetemi szin­tűvé kell válnia a képzésnek. Ad­dig is azonban az egyetlen lehet­séges mérce olyan általánosan magasan művelt tanítók képzé­se, akik hivatásuk gyakorlása so­rán képesek a különböző haté­kony tanítási módszerek megva­lósítására. Szövényi Zsolt megnyitója után a főiskola tanárai tartottak korreferátumokat az egyes tan­tárgyak tananyagának megújítá­si lehetőségeiről, s az eddigi ta­pasztalataikról. Részt vett az ünnepségen dr. Klaus Bartels, a németországi Vechtatanítóképzőjénekprofesz- szora is, aki bemutatta intézmé­nyét, s kifejezte abbéli reményét, hogy a két főiskola a továbbiak­ban bizonyára sikeresen együtt tud majd működni a tudományos kutatásokban, s egyre több lehe­tőség nyílik tapasztalataik cseré­lésére. (Jászberény és Vechta testvérvárosi kapcsolatra szán­dékozik lépni egymással. A szerk.) Az ünnepi megemlékezés és a felolvasó ülés kiegészítéseként iskolatörténeti kiállítás is nyílt a képzőben, amelyen az első tabló­tól kezdve sok értékes dokumen­tum ad ízelítőt a hét és fél évti­zedről.-tg­Ünnepség a GYIVI-ben

Next

/
Thumbnails
Contents