Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
10 1992. NOVEMBER 26. A tudomány és technika világából Formatervezett computer Kaliforniai diákok tervezték az Apple Passport számítógépet, a világ hirdette versenyre. A berendezés tulajdonképpen egy tolmácsgép, amely egy apró videokamera és egy képernyő segítségével jeleníti meg az idegen nyelvű szöveget. A kör alakú tárgy az adatfeldolgozó egység. (MTI PRESS) Úszó Csernobil a plutóniumhajó? Jelenet a Föld történetéből . Kalifornia-nagyságú kisbolygó csapódik be a Földre a bolygónk történetéről készített rajzon, amelyet az Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) tett közzé. A feltételezések szerint egy-egy ilyen becsapódás egymillió vagy még több évre megsemmisíthette a szerves életet a Föld első egymilliárd éve során. A bolygó átmérője 500 mérföld. (MTI) Még nem érkezett meg az influenzavírus Bajorországban már felbukkant a közép-ázsiai eredetű, stílszerűen Dzsingisz kánnak elnevezett influenzavírus. A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild szerint a fertőzés legalább három hétre ágynak dönti áldozatát, magas lázzal és fejfájással jár. Ezért a német orvosok azt javasolják, hogy a fertőzésnek leginkább kitettek - idősebbek, tanárok, gyerekek, sok ember között dolgozók - kérjenek speciális védőoltást. Az ázsiai influenza különösen veszélyes a gyerekekre és a hatvan éven felüliekre - adta hírül a Bild.- Vajon mi ahelyzet nálunk? Megérkezett-e a Dzsingisz kán a Kárpát medencébe is? - kérdeztük dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet járványosztályának vezetőjétől.- Ma még nincs influenzajárvány! Hetente kapjuk a fővárosi adatokat a táppénzes betegek számának alakulásáról, és ez semmilyen emelkedést nem mutat. Eddig vidékről sem érkezett aggodalomra okot adó jelzés, és az ENSZ egészségügyi világ- szervezete sem értesített bennünket, hogy a környező országok bármelyikében influenzajárvány lenne. A vírusokról még nem tud mindent az orvostudomány, ezért meglepetéseket is okozhatnak. Ma még nincs is jelen járványszerűen az influenza, de nem kizárt a Dzsingisz-kán megjelenése. Ami pedig a speciális oltást illeti? Aki már megfertőződött, annak teljesen fölösleges oltásra jelentkeznie, mert az influenzát csak a fertőződés előtt beadott védőoltással lehet megelőzni. Novemberben megkapjuk az új oltóanyagot, és amennyiben a helyzet indokolttá teszi, megkezdjük az oltást. Az A, illetve a B-komponensű hatóanyagot két hét különbséggel adják be a háziorvosok. A gyerekekre azért veszélyes az influenza, mert ők még nem esték át a fertőzésen. Az idősek a koruk, a gyengébb ellenállóképességű- ek, és főleg a szövődmények miatt veszélyeztetettek. Ezért javasolják a szakemberek a hatvan éven felülieknek az influenza elleni védőoltást. Ha mégis megérkezik Dzsingisz kán? Egy ismert svéd orvos, dr. Lennart Palmefors réges- régen ismert módszereket javasol az influenza kezelésére. Az első tanács: a láztól nem kell megijedni, mert az a szervezet védekezése a vírusok ellen. A második: a beteg feküdjön ágyba, igyon meleg teát, vegyen forró fürdőt. A harmadik: együnk friss, nyers fokhagymát. Mint ismeretes, a kínai és egyiptomi papok már több évezrede fölfedezték a fokhagyma gyógyító, valójában vírusölő hatását.-szó(Ferenczy Europress) Táplálkozásunk eszközei Mindennap eszünk, s ehhez evőeszközöket használunk. Érdekes ezek története. Valamennyi eszközünk közül talán legnélkülözhetetlenebb a kanál. Használata visszanyúlik az emberiség legrégibb korába, alakja a primitív és művelt népeknél évezredek lefolyása alatt lényegileg ugyanaz maradt. Az őskorban agyagból készült, formája kis kagylóalakú csésze, melynek egyik oldalából nyél nő ki. A nyél rendesen sokkal rövidebb, mint a mai kanálé. Kárpát-medencei leleteink közül különösen a pilini, a szihalmi és a tószegi leletekből ismerünk ilyen kanalakat. Svájci leletekből, ahol a tárgyak konzerváló rétegben feküdtek, ismerünk fakanalakat is, melyek szintén az újabb kőkorból származnak. Az ásszírok vörösrézből készítették, az egyiptomiak fából faragóit' Kanalakat használtak, s a nyelét emberi vagy állati alakok díszítették. A görögöknél aranyból is készítettek kanalat, jobbára azonban homorúra formált kenyértészta szolgált kanálként. Pompeiben találtak bronz kanalakat is, amelyeknek egyenes nyelük van, s egészen egyszerűek vagy lópatkó alakban végződnek, csészéjük hegyes, ami azzal magyarázható, hogy nem csupán folyadék mérésére, hanem kagylók fölbontására is használták. A középkorban a kanál a misénél is használatos volt, a kehelyben a bort és a vizet kanállal keverték meg, és kanállal szedték ki az ostyát az edényből. Az ilyen kanál nyele rövid, csészéje lapos volt. A XIV. és XV. században a francia és burgundi udvarokban kezdődik a kanállal való fényűzés: ötvösök, zománcolók és elefántcsont-faragók remekeltek a kanál díszes előállításában, amelynek alakja azonban ekkor sem változott. A XVIII. századtól terjedtek el azok a kanalak, amelyeknek hajlított és lapátalakban végződő nyelük van. A kés szintén egyike az emberiség legrégibb szerszámainak. A régibb kőkor korai szakaszának szerszámformái között ugyan nem látunk olyant, melyre a kés fogalma pontosan ráillene, de már az átmeneti kor és különösen a barlangi leletek és konyhahulladék halmok nagy számban szolgáltatnak olyan vékony kova- és más kőfajtákból készült pengéket, amelyek egyszerű pattintással készültek, hosszúkásak, keskenyek és kétélűek. Ezek a legkorábbi kések, melyek e formában az újabb kőkoron keresztül is fennmaradtak. Az igazi kések azonban csak a bronzkorban tűntek fel. Legegyszerűbb formája a tokos kés, amely valószínűleg lándzsavégből származik. Nyelét a lándzsákéhoz hasonló köpű alkotja, amely a lándzsapenge helyett egyélű, kissé hajlított, széles hátú pengét hord. Az ebből fejlett nyeles kések csaknem teljesen hasonlók a késeinkhez, s rendesen csak abban térnek el, hogy pengéjük kétszer görbült. Nyelük ugyanazt a fejlődést mutatja, mint a tőröké és kardoké, azzal a különbséggel, hogy a késeké a legfejlettebb korban sokkal gazdagabb tagolást és díszítést mutat. A vaskor vágókése rövid, görbe, pengéje egyszer görbült. Az uj- jakat helyettesítő villa csak az újabb korok terméke. (MTI-Press) Saline, Michigan állam, USA: Dániel C. Fisher a Michigan Egyetem őslénytankutatója újságíróknak nyilatkozik, miután egy 11 ezer éves masztodon csontvázat talált a szántóföldön. Balról a 63 éves Harry Brennan, a föld gazdája. (MTI PRESS) tő- és nyersanyagokat aa Felkelő Nap országába, tehát nem akármilyen üzletről van szó. Jelenleg másfél tonna „pluto- niumpor” van úton. Ennek adagjait először kis, rozsdamentes acélládikókba csomagolták, majd ezek nagyobb, sugárzás- és légmentes védőburkot kaptak. Végül az ugyancsak minden külső hatást kizáró s teljesen elszigetelt két méter hosszú, háromnegyed méter átmérőjű acélcsövekbe kerültek, amelyeket szakmai kifejezéssel „FS 47”-esek- nek neveznek. A hajóra százharminchárom ilyen FS 47-es csőkonténer került. A védőburkolatok, károsodás nélkül kibírnak egy órán keresztül akár ezerfokos hőmérsékletet s a hajó elsüllyedése esetén 3 ezer bar nyomásnak is képesek ellenállni: ilyesmi harmincezer méter mélyen lenne az óceánban, természetesen elméleti számítások alapján, hiszen az ismert rekordmélység 11 ezer méter körül van. (Korábban felvetődött a plutonium légi szállítása a százegyné- hány napos vízi út helyett, de biztonsági okokból a tengeri szállítás mellett döntöttek. Ráadásul, ha sok tengerparti ország így is nemkívánatosnak tartja a hajó közelségét, ki vállalta volna a felelősséget a légterén átszá- guldó szállítógépért?) A szállításban érdekelt szakemberek szuperbiztonságról beszélnek, kiemelve azt is, hogy az Akatszuki Maru valójában „dupla-hajó”, kettős hajtóművel, kormányberendezéssel, elektromos felszereléssel rendelkezik arra az esetre, ha üzemzavar következne be. A környezetvédők szerint viszont még így sejn lehet kizárni a katasztrófa vijítozatokat. Például, ha a japán hajó egy óriás tankerrel ütközik, s olyan tűzvész tör ki, amely ezer foknál nagyobb hőt áraszt, akár huszonnégy órán át. Vagy az ütközés erejétől „kipukkannak” az FS 47-esek, plutoniumport juttatva a levegőbe és vízbe. A jelenlegi számítások szerint a gramm ezredrészét képező mikrogramm- nyi por belélegzése tüdőrákot okoz, márpedig elvben másfél- milliárd mikrogrammról van szó. Egy katasztrófa esetén a nagy meleg a levegőbe fújná a port, amely halálos felhőket képezve veszélyeztethetné a Föld lakóit. Mindennek valószínűsége szerencsére rendkívül csekély, de elvben nem zárható ki. A Greenpeace nyilatkozatai - érthető dramatizálással - úszó Csernobilről szólnak. Sajnos, a világ s elsősorban Európa megtanulta, mit jelent ez a helységnév... Réti Ervin (Ferenczy Europress) A Columbia japán utasa / \ Az oldalt az MTI-Panoráma anyagaiból összeállította: Laczi Zoltán V _______________) M ukai Csjaki japán orvosprofesszornő kezében tartja egy NASA űrhajó makettjét. Mukai az első japán nő, aki részt vesz az amerikai űrkutatás munkájában a Columbia fedélzetén. A 13 napos expedícióra 1993 júliusában kerül sor. (MTI) A japán plutóniumhajónak, az Akatszuki Maru-nek útirányáról senki illetékes nem hajlandó nyilatkozni, szigorú titok fedi. A földi és égi felderítés mai állapotában azonban nem nehéz megállapítani, merre bolyong a veszélyes rakománnyal megrakott hajó az esetleges terrorista támadások elhárítását szolgáló Sikisi- ma járőmaszád s két Puma helikopter kíséretében, valamint egy nem kívánt árnyékkal, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet Moby Dick nevű gőzösével. Ez az első, de nem az utolsó plutónium-szállítmány Francia- országból Japánba, a Yokohama kikötőváros szomszédságában létesített részecske-gyorsító számára. A két ország megállapodása értelmében tíz év alatt, tehát 2002-ig a franciák hárorpszáz milliárd forintnak megfelelő értékben szállítanak nukleáris fűJön a Dzsingisz kán? A Bolygó Japán konténerei Lelet a jégkorszakból
