Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

8 Érdekességek 1992. NOVEMBER 26. NEMZETI IPARI PARK GYŐRÖTT Győr határában mintegy 36 hektár területet készítenek elő közművesítéssel, útépítéssel a nemzetközi ipari park létesítéséhez. Közel száz vállalat építhet majd üzemet és egyéb létesítményt, és mintegy négyezer embernek niztosít majd munkát. MTI Fotó: Matúsz Károly Ezerszáztíz jogi személyisé­gű gazdasági szervezet alakult október hónapban és 101 szűnt meg - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az újonnan létrejött szervezetek kö­zül 983 jogelőd nélkül alakult, 127 pedig már eddig is működő cégből átalakulás, szétválás vagy kiválás útján jött létre. Vál­tozatlanul a kft. a legnépszerűbb forma, az új cégek 86,8 százalé­ka ebben a formában alakult meg a szövetkezetek részaránya 7, a részvénytársaságoké 5,3 száza­lék volt. A legtöbb cég 20, vagy ennél is kevesebb főt foglakoz­tak A új szervezetek többsége kereskedelemben, a közúti jár­mű és közszükségleti cikkek ja­vítása területén működik, de szá- mottevő növekedés tapasz­talható az iparban és az ingat­lanügyletek, valamint a szolgál­tatások terén is. Az októberben megszűnt 101 jogi személyiségű gazdasági szervezet közül ötöt számoltak fel, 26 úgy döntött, hogy nem folytatja tovább tevékenységét, 70 pedig átalakult, és más gaz­dálkodási formában működik to­vább. A változások eredménye­ként október végén a KSH 66.121 jogi személyiségű gaz­dasági szervezetet regisztrált, 1,5 százalékkal többet az előző hónaphoz képest. Az APEH nVilVántartása -----------------------------------------­a lapján - tűnik ki a KSH össze­állításából - október végére a jo­gi személyiség nélküli gazdasá­gi szervezetek száma 68.684 volt, 2 százalékkal több mint az előző hónapban. Ebben a körben a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti társaság, számuk hónapról hónapra erőteljesen növekszik. Október végén már csaknem 40 ezer ilyen típusú szervezet működött az ország­ban. Az átlagosnál nagyobb ütemben növekszik a közkerese­ti társaságok száma is, bár ará­nyuk még nem jelentős, az összes jogi személyiség nélküli gazdasági szervezeteknek mind­össze 1,6 százalékát teszik ki. Részarányukat tekintve - 26 szá­zalék - még mindig jelentős sze­repet töltenek be a gazdasági munkaközösségek, bár számuk hónapról hónapra csökken. 12,8 százalékot képviselnek a lakás­építő közösségek és más hasonló szervezetek: számuk októberben tovább emelkedett, s a hónap vé­gén már 8.773 tevékenykedett. Egyre csökken viszont a külön­böző szakcsoportok, polgárjogi társaságok, valamint ügyvédi és oktatói munkaközösségek szá­ma. A nyilvántartott nem nyeresé­gérdekeltségű - nonprofit - társa­dalmi szervezetek száma a nyil­vántartás szerint 33.152. Idetar­toznak a különböző egyesületek, Somogy megyében Önkormányzatok környezetvédelmi összefogása A Marcali önkormányzat koor­dinálásával 21 település összefo­gásával szeméttelep épül a So­mogy megyei Hollád és Balato- nújlak között. Ezzel hosszú évti­zedre megoldódik majd a délnyu­gat-balatoni medencéhez tartozó települések szemételhelyezési gondja. Az ehhez szükséges mint­egy 60 millió forintot már összead­ták az érintett települések, ám ah­hoz, hogy a szelektív szemétgyűj­téshez szükséges gépeket és beren­dezéseket, szemétszállító autókat is meg tudják vásárolni, további 400 millió forint kellene. Az olasz kormány egy pályázatát elnyerve meg is kapnák a pénzt, mégpedig nagyon kedvező, 2 százalékos ka­matra és öt év türelmi idővel - en­nek fejében olasz gépeket vásárol­nának -, de állami garanciára lenne szükségük. Boross Péter belügy­miniszter a napokban Marcaliban tett látogatása során ígéretet tett arra, hogy támogatja az országo­san is egyedülálló önkormányzati összefogást, így a szeméttelep épí­tésére és üzemeltetésére megala­kult Depónia Kft. azt reméli, hogy mielőbb felvehetik a hitelt. A különböző szakhatósági en­gedélyek már megvannak, a kivi­telezésre a beérkezett pályázatok­ról ezekben a napokban döntenek. (MTI) egyházi szervezetek, baráti tár­saságok, alapítványok. Idesorol­ják azonban a külföldi cégek Magyarországon működő szer­vezeteit és kereskedelmi képvi­seleteit is, mert ezek túlnyomó többsége Magyarországról szár­mazó jövedelmet nem élvez, il­letve bevételt eredményező gaz­dasági ügyletet nem hajt végre. A Pénzügyminisztériumtól átvett adatok szerint október vé­gén 15.092 költségvetési és tár­sadalombiztosítási szervezet működött az országban, ezek közül 1.476 központi és 13.616 helyi költségvetési szervezet. Az idén egyébként a költségve­tési és társadalombiztosítási szervek fokozatos csökkenése figyelhető meg: számuk októ­berben az előző hónaphoz ké­pest 0,4 százalékkal, az év elejé­hez képest pedig 5,2 százalékkal esett vissza. A legtöbb szervezet az okta­tás, a közigazgatás, kötelező tár- sadalombiztosítás, egész­ségügyi és szociális ellátás, va­lamint az egyéb közösségi társa­dalmi és személyi szolgáltatás ágazatában tevékenykedik. A költségvetési és társada­lombiztosítási szervek zöme a fővárosban működik a megyék közül a legtöbb Borsod-Abaúj- Zemplénben, ahol háromszor annyi tevékenykedik, mint az ország más megyéiben. (MTI) A Suzuki japán mérnökeinek Otthonház Esztergomban Elkészült Esztergomban a magyarországi Suzuki Autógyár otthonháza. Felépítéséhez han­gulatos környezetben, a Bánomi lakótelepen kedvezményes áron juttatott közművesített területet a városi önkormányzat. Az im­pozáns épületben 26 garzonla­kás, japán fürdő, étterem és más közösségi helyiségek is van. Az otthonház „japán módra,, vagyis rekord idő alatt készült el, hiszen az év elején még csak a területet jelölték ki. A hozzávetőleg 80 millió fo­rintos költséggel épített otthon­házba az autógyár japán mérnö­kei költöznek be, azok, akik hosszú kiküldetésben tartózkod­nak Magyarországon, hogy a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában a Swiftek gyártását irá­nyítsák. (MTI) Barlangház épül Debrecenben Hogy az extrém hangulat vagy a megvalósítás olcsósága lesz-e a vonzerő, az később derülhet ki, a Révész Gábor és Sárkány Zoltán által tervezett, Debrecenben épülő „barlangházról”. A két fiatalember a Lahner utca 4. számú telken acélvázra lőtt betontechnikával épít két 90 négy­zetméteres társasházat. A kivitelezés egyik érde­kessége, hogy az önhordó tető és falszerkezet 15- 16 centiméter vastagságban is produkálja a szab­ványszerű hőszigetelési normákat. A későbbi el­terjedésre adhat biztatást, hogy a nyílászárókat gyártó és egy mélyépítő vállalat szponzorálja a családi ház megépítését. MTI Fotó:Oláh Tibor- Az ember szeretné azt hinni, hogy csak átmenetileg - de tulaj­donképpen minden családnak vagy a legtöbb családnak a hely­zete romlott. A fogyatékosok helyzete pedig sokszor megol­datlannak és kilátástalannak tű­nik. Kilátástalan?- Mit ért azon, hogy kilátásta­lan?- Egyre nagyobb gondot okoz azoknak a gyerekeknek a fejlesz­tése, taníttatása, munkába állítá­sa, akik valami miatt kilógnak a sorból, nem ugyanolyanok, mint a többi.- Mi az a segítség, amit a csa­ládok nem kapnak meg?- Minden családnak joga van eldönteni, hogy mit akar a gyere­kével. Senkit se szabad kény­szerhelyzet elé állítani. Sem azt mondani, hogy intézetbe kell ad­ni a gyereket, sem azt, hogy nem lehet intézetbe adni. Olyan ru­galmas ellátási rendszer kellene, amelyben minden család az el­képzelése, a szíve vágya, saját gyereke iránti felelősségérzete szerint szabadon dönthetne.- Ehhez most mi hiányzik?- Egyszerűen minden. Nin­csenek olyan intézeteink, ahol bentlakó, hetes bentlakó, bejáró lehet egy gyerek; adott esetben a bejáró átmenetileg bentlakó le­het, ha az édesanyja beteg vagy a családnak valami halaszthatat­lan dolga van. Ez a rugalmasság hiányzik az intézetekből. És van­nak olyan gyerekek, akik számá­ra még rugalmatlan, és nem átjár­ható intézetek sincsenek; ők az autisztikus gyerekek. Hiányzik az az iskolarendszer, amelyik jobban differenciálna, és kellően felkészítené a gyereket arra, ami a képességéből telik; és hiányzik az az intézményrendszer, amely ezeknek a gyerekeknek később a maguk szintjén munkát adna. Egy iskola tíz évet “beletesz” egy fogyatékosba, és utána vagy otthon ül, és nem csinál semmit, vagy az ÉNO-ban ül, és szintén nem csinál semmit. És a semmit­tevéstől csak leépülni lehet. Minél magasabb fórumon va­gyok, annál inkább el szoktam mondani, hogy senkinek nem kí­vánok fogyatékos gyereket, de ha egyszer egy olyan posztban ülne valaki, akinek ilyen gyereke van, hogy tehetne érte valamit, akkor biztos történne is valami. Az anya is ember- A családok se kapnak elég segítséget ezeknek a gyerekeknek a neveléséhez. A szülőkre túl sok teher jut, nem tudnak kikapcso­lódni sem.- Imádott főnököm, akinek van öt gyereke, és tizenhárom unokája, mindig arra tanított bennünket, hogy: az anya is em­ber. De ez egyáltalán nem él a köztudatban, hogy a fogyatékos gyerek szüleit, testvéreit maxi­málisan segíteni kell. A fogyaté­kos gyerekek testvéreit el kellene vinni nyaralni, a szülőknek olyan segítséget adni, hogy pihenhes­senek, szórakozhassanak. Erre kellenének átjárható intézetek és olyan szolgálati rendszer, mint az időseknél a házi gondozás. Hogy ugyanez kijárna a fogyaté­kos gyerekek családjának is, ezt még nem ismerik el.- Azt szokták mondani, hogy ebben a helyzetben, amikor az egészséges emberre se tudnak odafigyelni... Szemléleten vagy anyagi lehetőségen múlik a vál­toztatás?- Amíg az agyakban nem te­lepszik meg a gondolat, addig föl se merül, hogy jutna erre pénz vagy nem. Ha lesz egy olyan közmegegyezés, hogy ez fontos, akkor a második kérdés az, hogy honnan vegyük rá a pénzt. Nem hiszem, hogy ha megterem a gondolat, akkor itt ne lehetne tenni valamit. De még igazán nem termett meg a gondolat. Mert akinek fáj, az nem beszél, akinek nem fáj, az nem veszi észre. Vagy akinek fáj és beszél, azt nem hallják meg. Paulina Éva Egészségügyi főiskola Gyulán Megkezdődött a Gyulai Egészségügyi Főiskola szervezeti kiépítése, a jo­gilag november elseje óta már működő új felsőfokú tanintézet 1993. őszén kezdi meg a négyéves főis- kolai ápolóképzést - mondta el az MTI munka- társának a megbízott igazgató: dr. Pintér Mik­lós, a gyulai megyei kór­ház főorvosa. Az első évfo­lyamnak várhatóan negy­ven hallgatója lesz; a je­lentkezőknek Debrecen­ben kell majd felvételizni­ük, ugyanis az intézmény a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem nyíregy­házi egészségügyi főisko­lájának nappali tagozatos ápolóképzője lesz. Weisz Mária, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet gyermekpszichiátriai osztályának főorvosa az autizmusról tartott előadást - a Kézenfogva ÉFÉE meghívására - Szolnokon, a művelődési házban. Ebből az alkalomból a fogyatékosokról, beilleszkedésükről és a fogyatékost nevelő családok helyzetéről kérdeztük a főorvos asszonyt. A kft. és a bt. a legnépszerűbb Akinek fáj, az nem beszél

Next

/
Thumbnails
Contents