Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. NOVEMBER 26. Hazai körkép 3 A Mikulás színe A boltok polcait elárasztották a csokimikulások, piros csizmák és csokiból készült kará­csonyfadíszek. Szelíden emlé­kezteti eme árubőség a szülőket, ideje a gyerekek csizmáiba rej­tendőédességeket megvásárolni. Vásárolok is többféle apróságot a Mikulás-csomagok elkészíté­séhez. Ehhez - mármint a csomagok összeállításához - családi hagyo­mány fűz. Mindig kerül valami­lyen személyre szóló apróság a csomagokba. így a szeretet, a fi­gyelmesség talán beszédesebb, mint a típuscsomagok egyszerű megvásárlása. Nagyjából együtt van minden. Csak a zacskó, a piros celofánból készített zacskó hiányzik. Hiába keresem a polcokon, végül az eladó rámutat egy zacs­kóhalomra, ott állok előtte, még­sem látom, vagy csak a szemem tiltakozott a látvány ellen. A zacskó átlátszó celofán (vagy ki tudja micsoda), s rajta egy mo­solygós Mikulás képe. Kék szín­nel. Csak állok, és bámulok. Kék színű Mikulást még sose láttam. Pláne ném'kék Mikulás-csoma­got. Töröm a'fejfeín, üli történhe­tett, hogy lett kék a kedves apó­ból? Eszembe jut a dalócska, me­lyet gyerekeim. óly szeretettel énekeltek ovis korukban: Télapó itt van, hó a subája... Hát igen itt a baj, a dal Télapóról szól, most meg ugye Mikulást várunk. Igaz, a lényeg - a szeretet, a figyelmes­ség, az ajándékozás öröme - ma sem más. Ám sanda gyanú kezd terebélyesedni lelkemben. A pi­ros szín ugye manapság nem előnyös, sem csillagban, sem zászlóban. De Mikulásban? Ennyire azért nem kellene átes­nünk a ló túlsó oldalára. Döbbenetemből mikulásnyi termetű fiam hangja térít ma­gamhoz. - Majd veszünk piros celofánt, íveset, s csinálunk belő­le zacskót, amennyit kell. Kiss Erika Komárom-Esztergom megyében Új lehetőségek a közhasznú munkára A tavalyihoz képest többszö­rösére nőtt a közhasznú munká­val foglalkoztatottak száma Ko­márom-Esztergom megyében. Ez a lehetőség korábban szinte csak a köztisztasági ágazatra korlátozódott, újabban a közok­tatásban, a közművelődésben és a sport területén is lehetőséget teremtettek a munkanélküliek foglalkoztatására. A tatabányai Polgármesteri Hivatal például környezettanulmányok, külön­féle felmérések elkészítésében számít az állástalan szakem­berekre, Komáromban, Ácson és Tardosbányán a szociális gondo­zói hálózatban is van lehetőség közhasznú munkára. Oroszlány­ban, Tatán és más településeken pedagógus asszisztensnek és gyermekgondozónak is alkal­maznak érettségizett munkanél­külieket. Esztergomban a volt szovjet laktanyai objektumok őrzését oldotta meg „közhasznú munkásokkal,, a polgármesteri hivatal, másutt körhyezetvédel- mi őrként alkalmazzák az állás- nélkülieket. (Amennyiben teljes munkaidőben dolgozhatnak, er­re az időre természetesen nem jogosultak a munkanélküli jára­dékra.) A megyei munkaügyi központ a foglalkoztatási alapból az idén több mint 40 millió forintot kü­lönített el a közhasznú munka támogatására. A munkáltatók pályázat alapján részesülnek a támogatásból: csak a foglalkoz­tatással járó költségek 30 száza­lékát kell fedezniük, a többit a munkaügyi központ adja. A me­gye 71 települése közül eddig 51 településen vették igénybe ezt a kedvezményes formát. (MTI) Uj államkötvény a piacon A Pénzügyminisztérium új ötéves futamidejű, fix kamatozá­sú államkötvényt dob piacra a jövő hét elején. A kibocsátás több szempontból is különleges lesz, hiszen a forgalmazással el­ső alkalommal bíz meg a Pénz­ügyminisztérium brókercégeket, a magyar állam pedig most bo­csát ki először olyan kötvényt, amelyet bel- és külföldi magán és jogi személy egyaránt megvá­sárolhatnak - közölte Kupa Mi­hály pénzügyminiszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyen a Pénzügyminisztérium képviselői ismertették az új ál­lamkötvény kibocsátásának fel­tételeit. Mint a miniszter elmondta: az évi 16 százalék fix kamatot biz­tosító új állampapírt, amelyet 7 milliárd forint összegben bocsá­tanak ki, november 30-ától de­cember 4-éig lehet jegyezni. A Pénzügyminisztérium' a forgal­mazással pályázat alapján bízta meg a brókercégeket, melyek a jövőben is mint tanácsadó testü­let fogják figyelni a hazai érték­papírpiac alakulását. A pénzügy- miniszter szerint a PM a jövőben az állampapírok kibocsátása so­rán is egyre inkább a piaci mód­szerek alkalmazását helyezi elő­térbe. A miniszter helyesnek ítél­te azt a tendenciát, hogy a költ­ségvetés hiányát a jövőben hite­lek helyett egyre inkább állam­papírokkal kívánják finanszíroz­ni, különös tekintettel arra, hogy a belföldi lakossági megtakarítá­sok idén is igen jelentősek. Náray László, a PM főosztály- vezetője a kibocsátás konkrét feltételeiről szólt: a kibocsátan­dó értékpapír névértéke 10 ezer forint lesz, a kötvényeket az alapcímletben, valamint 10-es, 100-as és 1000-es összevonás­ban is megvásárolhatják. A kibo­csátási ár a névérték 99,5 száza­léka lesz, azaz a jegyzés idején a 10 ezer forint névértékű kötvény 9.950 forintért vehető meg. Á kötvény A-sorozatát magyar be­fektetőknek szánják, jegyzése forintban történik, a B-sorozatú külföldiek által vásárolható ér­tékpapírok jegyzése USA-dol- lárban történik. Az A-sorozatúak bemutatóra szóló állampapírok lesznek, a B-sorozatú külföldi­eknek szóló értékpapírok névre szólóakként vásárolhatók meg. Azon belföldi magánszemélyek, akik öt évig a jegyzés helyén le­tétben tartják az állampapírokat, az ötödik év végén 1000 forintot kapnak, mint bonust. A Pénz­ügyminisztérium a jövőben is részben a Nemzeti Bankot kéri majd fel újabb állampapírok ki­bocsátásakor a forgalmazásra, il­letve újabb pályázatokkal bró­kercégeket kíván megbízni a hosszabb távú állampapírok for­galmazására. (MTI) „Hull, csak hull reám .. Beázik a Széchenyi iskola Tiszafüreden Termékeny magyar-román múzeumi kapcsolatok „Gyere, nézd meg, hogy mi van itt” - invitált régi testnevelő tanár ismerősöm, Végh József. Megnéztem a nevelői szobát: a falakon régi és új beázások nyo­mai, sárgás, penészes eső „mí­velte” freskók, a padlón vödrök, edények, az asztalokon rongyok. Tudom, hogy sok diák nem bán­ná így év vége felé, ha érdemje­gyeit elmosná a novemberi „égi áldás”. De... Az már nagyon nagy baj, ha a pedagógusoknak lavírozni, „szlalomozni kell az esőfelfogó edények között. Egy­szerűen gátolja a munkát! És ez nem tréfa! Az iskolát nemrég ad­ták át. Az már a kivitelezés milyen­ségét sejteti, hogy azóta már ta­tarozni kellett. Az eső azonban ezután is esni fog. Most is tette a dolgát. Két napig zuhogott. Az iskola ázott kívülről és belülről. Teljesen demokratikusan: be­ázott az igazgatói iroda is. Rám sem volt tekintettel: „hullt, csak hullt reám” a plafonról. Ám a fent említett Ómega-slágerben „ezüst” esőről volt szó. Az itte­ni, ami kitartóan pötyögött a fe­jemre, nagyon hideg, nyirkos, kellemetlen novemberi eső volt. Mindnyájunk bosszantására! Kárpótlási föld­árverések Az elmúlt 47. hétre 121 kár­pótlási földárverést hirdettek meg a kárpótlási hivatalok, ame­lyek közül hat maradt el és 19 végződött eredménytelenül - tá­jékoztatta az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal ille­tékese szerdán az MTI-t. Az elmúlt héten megtartott ár­veréseken összesen 148.454 aranykorona értékű földhöz jut­hattak hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai, ebből 1524 arany­korona értékű volt az erdő. Az árveréseken 1400-an vettek részt, közülük 1367-en jutottak földtulajdonhoz. Az 1000 forint/aranykorona értéken köthető megegyezések száma 23 volt. Ezen a héten is az 500 forint/aranykorona érték volt az irányadó, három olyan megye is volt, ahol egyetlenegy földdarabért sem adtak 500 fo­rint aranykoronánál többet az ár­verezők. A legmagasabb árat - aranyko­ronánként 10 ezer forintot - Győr-Moson-Sopron megyében adták egy parcelláért. (MTI) Jász-Nagykun-Szolnok me­gye múzeumai termékeny ma­gyar-román tudományos kapcso­latokat alakítottak ki - tájékoz­tatott dr. Szabó László, a megyei múzeumi igazgatóság tudo­mányos titkára. Az együttműkö­dés egyik ágán erdélyi városok­kal, alkotóműhelyekkel kiállítási cseréket tartanak. Októberben például Nagybá­nyán, a nagy képzőművészeti ha­gyományokkal rendelkező vá­rosban a Szolnoki Művésztelep kilencvenedik évfordulójára ké­szült tárlatot mutatták be, és kö­zös kutatás indult a két művész­telep történetéről. Kapcsolat szü­letett a román kultúra egyik böl­csője, Hunyad megye központja , Déva és Szolnok között. Déván közös régészeti és termé­szettudományi kutatásokat szer­veznek. Románia erdélyi terüle­téről két régészeti, történeti és természettudományi delegáció járt az idén aTisza-tájon. Szolno­ki muzeológusok az egykori dák központ száztíz éves múzeumá­nak konferenciáján és más ren­dezvényeken tartottak elődáso- kat. Az elhangzottakat a szolnoki múzeumi igazgatóság publikálja, és kötetbe foglalja azokat a cik­keket is, amelyek Romániában eddig nem jelenhettek meg. Jelentős lépés az együttműkö­désben, hogy a két ország kultu­rális minisztériumának a támo­gatásával elindult egy közös ma­gyar-román szociálantropológiai tudományos kutatás. Célja, hogy feltárja a magyar-román lakta te­rületeken a nemzetiségiek mi­ként őrzik, ápolják identitásukat. A szolnokiak tavaly két erdélyi, Fekete Körös-völgyi települé­sen, Remetén és Várasfenesen folytattak kutatást. Az idén har­minctagú román kutatócsoport a magyar Körösszakái és. Kö­rösszegapáti községekben tanul­mányozta az együttélés formáit. A kutatások eddigi eredményei­ről 1993 március elején Nagyvá­radon tartandó tudományos ülé­sen számolnak be. Külön kap­csolat alakult ki a nagyváradi és a kolozsvári múzeummal, továb­bá a kolozsvári egyetem szocio­lógiai tanszékével. Az együttmű­ködés jövő évi programját egy háromtagú megyei muzeológus­csoport készíti elő. A népi ipar­művészet ápolása ugyancsak hangsúlyt kap a magyar-román múzeumi kapcsolatokban. A szolnokiak a világkiállítás idején tervezik megrendezni a „Kárpát­medence kerámiája az őskortól napjainkig” című nagyszabású, reprezentatív tárlatot. Az előké­szítésben az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság, továbbá a ko­lozsvári egyetem is részt vesz. A tárlaton az erdélyi román, ma­gyar, szász, moldovai kerámia­kultúrát is reprezentálják. A kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt héten enyhén csök­kent a kárpótlási jegyek súlyo­zott átlagára a B udapest Értékpa­pír és Befektetési Rt. bizomá­nyosi forgalmában - tájékoztatta tegnap a broker cég illetékese az MTI-t. Az árfolyam mérsékelt csökkenésével együtt megugrott a forgalom. A november 20-val végződő 47. héten címértéken számítva összesen 51 millió fo­rint értékű kárpótlási jegy adás­vételében közreműködött a BÉB Rt. (MTI) Szabolcsi gyógyszertárak Önkormányzati tulajdonba kerülnek? Az állammal szemben az önkormányzatok javára döntött a gyógy­szertári vagyonvitában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vagyon­átadó Bizottság. A testület zárt üléséről tegnap nyilvánosságra hozott határozat szerint a nyírségi falvakban és városokban lévő patikákat a felszereléssel, illetve az üzemeltetési joggal együtt a helyi önkor­mányzatokra ruházták. A térségi gyógyszertári központ közös tulaj­donba került, s az alapítói joggal pedig a megyei közgyűlés rendelke­zik. Mint ismeretes, a privatizációs törvény a térségi gyógyszertári központokat - így a szabolcsit is - államigazgatási felügyelet alá vonta. A rendelkezés ellen az önkormányzatok tiltakoztak, mert saját tulaj­donuknak tekintik az egészségügyi alapellátást szolgáló intézményt, hiszen annak alapítója jogelődjük, az egykori tanács volt. A vagyon­átadó bizottság döntése még nem jogerős. Falusi hírek . . - L ,C ■), :> t 0 iL Tiszabura Kedvező hír, miszerint a kép­viselő-testület megteremtette annak lehetőségét, hogy a köz- alkalmazottak és köztisztvise­lők december közepén megkap­ják 13. havi fizetésüket. * Október 27-én tartotta leg­utóbbi testületi üléséta helyi ön- kormányzat. Megvitatták a tele­pülés szociális helyzetét, amely­ről megállapították, hogy rövi­den szólva katasztrofális. A 2700 lakosból 270 a regisztrált munkanélküli, de Szekeres Já­nos polgármester nyugodt lelki­ismerettel ennek duplájára tak­sálta a munkával nem rendelke­zők számát. Ezenkívül a lakos­ság mintegy nyolcvan százaléka elszegényedőben van. A terve­zett hatvanmillió forintos költ­ségvetésből hétmillió forint kö­rüli összeg jut a szociális prob­lémák orvoslására. Az 1993-as tervekben a fejlesztést a mini­mumra kellett szorítani, mind­össze 2-2,5 millió forint jut erre a területre (a november 14-i és 16-i falugyűlés azt mutatta, hogy a lakosság elfogadta a kényszerű döntést). Ezt az ösz- szeget a szilárd és folyékony hulladék tárolására tervezett te­lep építésének megkezdésére fordítják majd. Igaz, ez hétmilli­ós ráfordítással jár, ezért a ma­radékot pályázatok útján szeret­nék előteremteni. * Az általános iskolát a kise- gítősök három csoportjával együtt 368 diák népesíti be. Az első-másodikosok egy-egy osztályában immár második éve, a nevelők kezdeményezé­sére a Lovász Gabriella-féle módszert alkalmazzák. Az osztályok tantervi keretek kö­zött továbbra is oroszt tanul­nak, ám a szakkörökön már harmadiktól lehetőség nyílik az angol és német tanulására. A fiatal tanárok havonta egy alkalommal táncversennyel, szellemi totóval és egyéb szó­rakozással egybekötött vidám sulidélutánt szerveznek a gye­rekeknek. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendenek a sportrendezvények: a leány- tornacsapat heti két alkalom­mal gyakorol, a labdarúgók háromszor is igénybe veszik a tornatermet, de a kosárlabdá­zók sem hiányoznak a “palet­táról”, szerdánként pedig osz­tályok közötti viadalok töltik meg a programot. Néhányan a december 19-én, a szolnoki gyermekvárosban megrende­zendő „Cigány gyerekek kul­turális bemutatójára” készül­nek, ezenkívül hamarosan szolnoki „színházbusz” indul a Rinaldo Rinaldini előadás­ra. * Az év végére is maradt a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatására, így az önkor­mányzati rendeletnek megfele­lően ezúttal tizenegy ifjú család, összesen 900 ezer forint jutta­tásban részesült. * December végén tartja köz­meghallgatással egybekötött legközelebbi ülését a testület. Tagjai számot adnak a megvá­lasztásuk óta elvégzett munká­ról, valamint meghatározzák az 1993-as munkatervet.

Next

/
Thumbnails
Contents