Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
1992. november 25. Jászsági Extra—Jászberény 7 Miért hagyták el a falut? A Jászság tudományos kutatásairól A Jászok Egyesületének novemberi rendezvényén a Jászberényi Tanítóképző Főiskola két tanára tartott előadást. Mindketten több évtizedes kutatómunkájukkal ismertették meg a hallgatóságot, kiknek soraiban egykori iskolatársak, s volt tanítványok is helyet foglaltak. Dr. Farkas Ferenc munkássága igen érdekes területre koncentrálódik. A Jászság földrajzi neveinek felkutatásával kezdődött, s bővült a ragadványnevek, majd pedig az állatnevek gyűjtésével. Igazán érdekes, hogyan alakult ki egy-egy terület neve, például: Alsómuszály, vagy mi a története Panna-kútjá- nak. A kutatómunka, mely 1974- ben kezdődött, az évek során ki- teijedt a Jászságra, majd a megyére. 1991-ben a kunszentmártoni járás földrajzi neveinek gyűjtése is befejeződött. A publikálása van még hátra. A kutatómunka azért is jelentős, mert a főiskola hallgatóit is sikerült ebbe bevonni. Farkas tanár úr 118 szakdolgozat megszületését segítette. Ez is jelzi, hogy a hallgatók szívesen kapcsolódtak a tudományos műhely munkájába. Dr. Pethő László kandidátus hasonlóan támaszkodhatott a hallgatók tevékenységére kutatásai során. Ő szociológiai munkásságával ismertette meg a Jászok Egyesületének tagjait. A Jászszentandrásra koncentrált tudományos munka első célja a falukutatás volt. Pethő Lászlót az izgatta, miért és kik hagyták el a falut. Mi lett a diaszpóra sorsa, volt-e, van-e valamilyen hatással a falu jelenére az elszármazottak szellemisége? Hová rajzottak ki a szentandrásiak? A jelenkori diaszpóra sorsa érdekes, feltérképezése azért is fontos, mert a tendenciák sok mindenre rámutathatnak. Például arra, hogy iskola, megfelelő munkahelyek, vagy színvonalas ellátás nélkül nem lehet megtartani a fiatalokat a faluban. Az egyesületi esten azokról a tudományos kutatásokról, melyek a Jászságot érintik, is szó esett. A régészeti, helytörténeti és már tudományos kutatással foglalkozó szakembereket össze kellene fogni, s nagyobb támogatást biztosítani számukra a jelenleginél. Az igény jogos, ám megoldása túlnő az egyesület lehetőségein. Ez sztereotip megállapítás, viszont biztató, hogy a jászok már egyesületbe tömörülve keresik a megoldást sok hasonló kérdésre is. Kiss Jászberényben beváltak A helyi adókban nem lesz változás Az adók igen érzékenyen érintenek mindenkit. Ezért a jászberényi polgárok is érdeklődve figyelik, mire kell jövőre adózniuk. A nem nyilvános hírforrások szerint a városi közgyűlés megadóztatja ezután az ebeket - mivel már össze is írták őket -, aztán a kutak után is fizetni kell. Sőt, az utcákon árnyat adó gyümölcsfákra is adót vetnek ki. Ezzel szemben a szürke valóság az, hogy a jelenlegi két helyi adó megmarad 1993-ra, máson nem töri a fejét a közgyűlés. Nem is választhatna a pletykákban megjelölt lehetőségek közül, hisz helyi adót ilyesmire a törvények szerint nem lehet megállapítani. Jászberényben 1991 őszén, hosszas elemzés után kétféle helyi adóról döntöttek, és vezettek be 1992 januárjától. Az egyik a vállalkozók kommunális adója, a másik a nem lakás célú építmények (garázs, üzlet... stb) adója. A városháza szakemberei szerint ezek bevezetése helyes volt. Az adóbevétel e két adónemből közel 27 millió. Az állampolgárok megértették, elfogadták ezeket. Az adófizetési morál is elfogadható a városban, hiszen például 152-en mulasztották el az építményadót befizetni a 3057 adózó közül. A polgármesteri hivatal adócsoportjánál nemcsak a helyi adókkal foglalkoznak. A gépjárművek súlyadóját (amit szintén idén vezetett be a kormány) is itt kezelik. A 16 milliót kitevő adót 6899 gépjármű után fizették. Az 5241 adófizető közül ezt csupán 246-an mulasztották el határidőre megtenni. A legutóbbi közgyűlésen azt is elemezték városatyák, hogy a lakosság zsebe tovább nem terhelhető. A vállalkozókat sem célszerű tovább terhelni, hisz az állam épp eléggé „megsarcolja” őket. Tehát jövőre a két helyi adó marad. Ezek még beszedhetők, változásra nem kell spekulálni. K. E. Vetélkedő Móricz Zsigmond szellemében Móricz Zsigmond halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett november 21 -én a jászberényi és a jászsági általános iskolák tanulói, csapatai számára, a nagy magyar író életéről, munkásságáról szóló tanulmányi versenyt a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola tanári kara. A gyerekek képesség- és készségfejlesztése mellett Móricz Zsigmond szellemiségének megismertetését, s ezen keresztül a haza szeretetének elmélyítését is kívánta szolgálni ez a verseny.- Szeretnénk, ha a jászsági iskolák, valamint az önkormányzati és az egyházi iskolák minél közelebb kerülnének egymáshoz. Ez volt a célunk a verseny megrendezésével - mondta Kalla Tibor igazgató. Farkas Mátyás apát-plébános megnyitó szavait követően a tizenhárom csapat írásbeli feladatok megoldásával kezdte meg a vetélkedést. Külön érdekessége volt a versenynek, hogy a négy jászberényi és további kilenc jászsági csapat mellett a túrkeveiek is jelentkeztek, és indulhattak is a vetélkedőn. A második fordulóban dra- matikus játékot adtak elő az öt tagú csapatok, majd a villámkérdések következtek. Remek felkészültségről tettek tanúbizonyságot a gyerekek, s bizony nem volt könnyű helyzetben a zsűri. Az első helyezést végül a vendéglátók csapata szerezte meg 131 ponttal. Tó- viziné Nagy Mária felkészítő tanárnő és kis gárdája - Bogyai Tünde, Sebestyén Zsuzsa, Rádi Győző, Hulin György, Juhász Dániel - nyolc ponttal gyűjtött többet, mint a második helyen végzett Baross Úti Iskola Jászladányból. Végig nagy küzdelem folyt a 3-5. hely megszerzéséért. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére végül a herényi Bajcsy Általános Iskola csapata futott be, mindössze egyetlen ponttal előzte meg a holtversenyben 4-5. helyen végzett jászapáti és jászágói csapatot. Hatodik helyen fejezte be a versenyt a jászságon kívülről érkezett túr- kevei együttes. Külön érdemes megemlíteni a verseny kapcsán, hogy megrendezéséhez az iskola által működtetett, az Egyházi Iskoláért Alapítvány - az alaptőkét biztosította - mellett a polgármesteri hivatal és más cégek, magánvállalkozók is hozzájárultak. Sz. T. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LETT AZ APRÍTÓGÉPGYÁR A Jászság második legnagyobb ipari üzeme, a jászberényi Aprítógépgyár idén júliusban nyújtotta be átalakulási tervét az Állami Vagyonügynökséghez. Utóbbi igazgatótanácsa október 21-i ülésén döntött ebben a kérdésben. A döntés lényegéről Kármán Antal vezér- igazgató tájékoztatott.- AzÁVÜ 1992. július 1-ével visszamenőleg részvénytársasággá alakította az Aprítógépgyárat, azaz jogutódként alapította meg az Aprítógépgyár Rt.-t. Az átalakulás egyébként az általunk tervezettnek megfelelően történt, azzal az eltéréssel, hogy nem kft., hanem rt. lett az új szervezeti formánk- mondta Kármán Antal. - Ennek is megvan az oka - tette hozzá azonnal például a vállalat nagysága, és az a tény, hogy a részvények jobban kezelhetők, mint az üzletrészek. Egyébként az ilyen nagyságú vállalatokat rt.-vé alakítja az ÁVÜ. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 610 millió forint, összes vagyona 993 millió forint volt. A részvényekből 94,04 százalék az ÁVÜ, 4,04 százalék a jászberényi, 1,69 százalék a hatvani, míg 0,33 százalék a siófoki önkormányzat tulajdonába került. A parlament júliusban fogadott el új törvényeket az átalakulással kapcsolatban. Ezek egy hónappal később léptek érvénybe, s közülük a második vonatkozik az Aprítógépgyárra, hiszen ez szól az ideiglenesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelmezéséről. Mi félúton vagyunk. Elvileg a régi átalakulási törvény és az új szerint is működhetünk. Az ÁVÜ az új törvényeket gyakorolta az rt.-nél. Az alapítólevelet is az ÁVÜ által ajánlott anyag szerint, az új alapelveket követve kell elkészítenünk - mondta a vezérigazgató. A társaság privatizációjára, ennek érdekében 1992. december 31-ig a vagyonügynökség pályázatot fog kiírni. A határozatban az is szerepel, hogy a munkavállalók a privatizáció során a vagyonpolitikai irányelvek szerinti kedvezményeket kaphatják. Mindenképpen szeretnénk, hogy az ÁVÜ a részvények értékesítésekor ne hagyja ki a vállalat dolgozóit, vezető munkatársait. Jelenleg egyébként a közgazdászok gőzerővel dolgoznak az átalakulás számszaki munkálatain. Számukra ez az év igazán nem volt unalmas, hiszen a számviteli törvény, a szervezeti átalakulás az év közepén, és a mostani újabb átalakulás bizony sok munkát jelentett. Ezzel együtt a napi munkát továbbra is a vállalat eddigi vezetői irányítják. Szántai Tibor Átalakult a Kossuth Termelőszövetkezet Nyugodt, békés légkörben zajlott le november 20-án a herényi Kossuth Termelőszövetkezet átalakuló közgyűlése. A tagság elfogadta az új alapszabályt, majd titkos szavazással megválasztották a tisztségviselőket, a tizenegy fős igazgatóságot, illetve annak elnökét, az öt fős felügyelő bizottságot, valamint a három fős egyeztető bizottságot. Az újjáalakult szövetkezet „parancsnoka” ismét Pesti Gyula lett, aki tulajdonképpen irigylésre méltó helyzetben van, hiszen a gazdaság meglehetősen jól prosperál, a vagyon működtetését nem nehezíti adósságtömeg. A régi-új hajó kapitánya rövid idő alatt belső vállalkozási rendszer kialakítását tervezi, ahol mindenki megtalálhatja számítását. Továbbra is minden földterületet meg kívánnak művelni, a földrendező bizottságoknak ideiglenes hasznosításra egyetlen egy négyzetmétert sem adnak át. A gazdaság a jövőben is törekszik a vertikumszemlélet gyakorlati megvalósítására, termékeik növekvő hányadát magasabb feldolgozottsági szinten dobják majd piacra. Soron kívüli önkormányzati ülés November 25-én 14 órakor soron kívüli képviselőtestületi ülés lesz a városháza nagytermében. A testület megtárgyalja az önkormányzat 1993 évi előzetes gazdasági programjára tett javaslatot, s tájékozódik az 1992 évi költségvetés III. negyedévi végrehajtásáról. Előadás a háziorvoslásról A Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége szervezésében dr. Andréka Bertalan, helyettes államtitkár előadást tart november 25-én 18 órakor a Jászberényi Városháza dísztermében a háziorvosi szolgálat jelenlegi helyzetéről az érintettek részére. Közgyűlést tartanak a városvédők Városvédő és Szépítő Egyesület ünnepi közgyűlést tart 27- én a Zagyva-menti Szövetkezet Casino Klubjában. Nyílt napok a „Liskában” A Liska József Erősáramú Szakközépiskola november 27- én, december 11-én és január 15- én nyílt napokat rendez a továbbtanuló gyerekek számára. Földárverések December 9-én megkezdődnek a földárverések Jászberényben. Ezen a napon az Agrárszövetkezet mintegy 10500 aranykorona értékű területére lehet licitálni. A Jászsági ÁG-t érintő árverés december 11-én lesz, a Kossuth Tsz földjének egy részét pedig december 14-én lehet megvenni kárpótlási jegyekkel. Az árveréseket mindhárom esetben a polgármesteri hivatal emeleti nagytermében tartják, 9 órai kezdettel. 75 éves a herényi tanítóképzés A jászberényi tanítóképzés 75. évfordulója tiszteletére november 27-én 9.30 órai kezdettel ünnepséget és felolvasó ülést tartanak a főiskola dísztermében. Azünnepi műsorban közreműAz oldalt összeállította: Laczi Zoltán Általában rekordközönséget vonz Jászberényben a Lehel HC és a Ferencváros összecsapása. Nem volt ez másképp a múlt hét végén sem, ám egy meggondolatlan néző a palánk közelében dulakodó Hudákot, a Fradi játékosát megütötte, e miatt Árkovics vezetőbíró a harmadik harmad negyedik percében véget vetett a szuperrangadónak indult találkozónak. A lelátókat pásztázó objektív a két ellentábort leste meg.
