Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

1992. NOVEMBER 18. Jászsági körkép 11 Figyelemfelhívás volt A jászladányi termelőszövet­kezet tagjainak száma az átala­kulás ellenére alig változott. Mindössze tizenegyen váltak ki. A Jászföld Szövetkezetnek 7600 hektár szántóföldje van, eddig hatszázat adtak át a kárpótlási igények teljesítésére, de ez nem végleges adat. A szövetkezetiek és az újon­nan tulajdonhoz jutók érdeke ab­ban tér el, hogy mennyi marad a szövetkezetnek - mondta Dankó István elnök. Elképzelhető, hogy némi nye­reséget is termelnek az idén. Tisztán akkor látnak igazán, ha rendezik tartozásaikat. Gumi üzemükben ötvenen dolgoznak. Nekik is felajánlot­ták a kiválás lehetőségét. Ott úgy látták jónak, hogy jó, ha számít­hatnak egy erősebb gazdasági háttérre. Azért előnyös a nem mellékes melléküzemág fenntar­tása, mert „tető alatt" legalább A jászszentandrási Márkus Istvánékhoz sárga homokon visz az út. Ahogy ők mondják, szemét föld ez, túl közel van a hulladék lerakóhoz, egyébként sem terem jól. Kinek kellene ilyen? Az bizonyos, nekik nem. Kerítésükön túl, telkükkel ha­táros az a terület, amely kár­pótolná őket. Úgy érzik azon­ban, jussuk kicsúszik a kezeik közül. November 12-én Márkus Ist­ván nem bírta tovább. A sajátjá­nak tudott földet művelő gép elé vetette magát. A ház udvarán gázpisztolyával kétszer a leve­gőbe lőtt. A töltényeket, mintha bosszúsággal töltötték volna meg. Elismeri, máskor is erélye­sen lépett fel ha a földről volt szó.- Két évvel ezelőtt 15 hektár földet igényeltünk vissza, apám ugyanis a téesz tagja volt - bon­colgatja az eseményeket a gazda. - Végkielégítést akartak adni, de ez nem kellett nekünk. A sze­mét-teleppel szemben felaján­lottak egy területet. Nyilvánva­ló, hogy nem fogadtam el. Azt mondtam: erkölcstelen dolog­nak tartom, hogy csak 21 ezer forint földjáradékot akarnak ad­ni 15 hektár után. Szüleinek vagy két kilomé­terrel arrébb jó minőségű földje volt. Ok felajánlotta a téesznek, hogy nem kell az egész terület - meséli tovább a részleteket -, elég a fele, de az legyen a tanya körül.- Tavaly aratás után elmentem a termelőszövetkezethez - kap­csolódik be a beszélgetésbe a fe­leség - és kértem ezt a földet. Azt Ez a told kell mondták, szó sem lehet erről, a gépekkel nem kerülgetjük ma­gukat. A család elmondása szerint ezt követően jelölték ki kárpót­lásra a házukhoz közel fekvő részt. Márkusék örültek a hírnek, hátha lezárul az ügy és ők is job­ban boldogulhatnak. Dühbe gu­rultak, amikor látták, hogy par­cellázzák a területet. Ráadásul úgy látták, hogy a szövetkezeti­ek mérték a földet, akik közül jó néhányat egyáltalán nem szívlel a család. Bérletbe adták, ehhez azonban a ház lakóinak vélemé­nye szerint nem lett volna joguk. Mutatják is a kiszedett jelzőka­rót, A család arra hivatkozik, hogy a föld élő tanya körül fek­szik, már csak ezért is őket illeti meg. Márkus István 14 évig volt bá­nyász. Büszke arra, hogy ilyen otthont teremtett. Amikor keres­tük, mondták: megismeri a há­zat; új épület, vas kerítésük van. Nem is oly rég még tekintélyes bevételük volt a sertésekből, ám két éve nem vették át az állato­kat. Mára „csődöt jelentettek, padlón vannak” - fogalmaztak. Az állattenyésztéshez takar­mány kell, ahhoz meg föld. Sze­rintük ez került most veszélybe; nem elhanyagolható az a bérleti díj sem, amit kaphatnának. Két éve nő a feszültség ben­nük. Az intézkedések mintha mind-mind ellenük irányulná­nak. Nem találják igazukat. Úgy érzik, az ő zsebükből vettek ki pénzt. Igazságok, a féligazságok, ígéretek és félreértések kuszál- ják e történetet és kavarják az indulatokat. Figyelemfelhívás volt a csütörtöki eset - fogalmaz­za meg Márkus István.- Amikor elkezdtek szántani, akkor felment a cukrom. Betet­tem a nyolc miliméterest a pisz­tolytáskámba. Kimentem és alá- ■ vetettem magam a traktornak. Nem akartam én öngyilkos len­ni, tudtam, úgysem jön rám a vezető. Aztán bejöttem és kettőt kiengedtem a pisztolyba. Dü­hömben beszaladtam alpolgár­mesteri hivatalba, akkor már nem láttam az idegtől. Azt mondják ittas voltam. Ez nem igaz. Utána bánatomban megit­tam néhány sört - mutatja köz­ben a vérvétel lila helyét. Oda­benn a községházán felelősségre vontam a polgármestert, ők megijedtek. Csak az újságból ol­vastam, hogy két lövést is lead­tam. Elképzelhető, hogy valahol az úton lőttem, mert öt töltény volt a pisztolyomban, de az eset után egy sem maradt benne. Nem akartam senkit bántani, még ak­kor sem, ha fenyegetőztem. Dél körül jöttek a rendőrök, elvitték a gázpisztolyt. A polgármesteri hivatalban mértéktartóan szólnak Márkus Istvánról. Tudnak kárpótlási igényéről, földszerzési szándé­káról. Mondták azt is, van esé­lye, hogy a kárpótlás második lépcsőjében megszerezze a föl­det. A jövő héten csütörtök este 6 órakor tartanak egy kárpótlás­sal foglalkozó lakossági, fóru­mot. Az előadó az Országos kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal­tól érkezik. Talán egy élő tanya is választ kap bajaira. Találkozó a Jász­ságból, a megyéből elszármazott vezetőkkel Egy éve működik a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Polgármeste­rek Klubja, melynek a jászjákóhal- mi polgármester, Fodor István az elnöke. Harmincnégy kollégája tag­ja a csoportnak. A Jászságból Jászalsószentgyörgy, Alattyán és Jánoshida a legaktívabb - tudtuk meg. A népművelői kezdeménye­zésre indult klub tagjai kéthavonta találkoznak. Legutóbb a főváros­ban, a Kulturinnov Vállalat székhe­lyén tartották összejövetelüket. Már korábban elhatározták, felkeresik azokat az Jászságból, a megyéből elszármazott embereket, akik orszá­gos hatáskörű szerveknél vezető ál­lásba kerültek. Kezdeményezésük sikeres volt. Soka megjelentek a legutóbbi talál­kozón. A megyeiek tájékoztatták őket elképzeléseikről, a meghívot­tak pedig elmondták azokat a lehe­tőségeket, melyeket szakterületü­kön nyújthatnak. Jóleső érzéssel ve­szik tudomásul, hogy szülőföldjük felfigyelt rájuk. Jászszentandrás Önkormányzati ülés előtt Csütörtökön - több napirend mellett - a nyugdíjas korúak anyagi támogatásának pénzügyi hátteréről kap tájékoztatást az önkormány­zati testület. A községben 1033-an élnek olyanok, akik betöltötték e kort. Az előterjesztésben az egyedülálló nyugdíjas korú és a házas­társi pótlékban részesülő személyek részére javasolnak támogatást. A korosztályhoz tartozók közül 566-an kapnának személyenként 2 ezer forintot. Ha a képviselő testület is úgy dönt, akkor a költségve­tésből erre a célra több mint 1 millió 100 ezer forintot fordítanak. Javasolják az óvodás és iskolás korú gyermekeknek mikulására 200 forint értékű ajándékcsomagok vásárlását. A képviselő-testület megtárgyalta és meghatározta azokat a szem­pontokat, melyek alapján döntenek majd a Jászszentandrásért Díj alapításáról és adományozásáról. Elkészült az emlékplakett-tervezet, melyet Csíkszentmihályi Róbert alkotott. A kitüntetést a községért kimagasló teljesítményt nyújtó lakosok elismerésére alapították; egyéneknek és közösségeknek is adományozható, kivételes esetektől eltekintve évente két alkalommal. Négyszázkilencvenöt régé­szeti lelőhelyet jelölnek a Jász­ságban Kerékgyártó Gyula tér­képei, feljegyzései. E húsz kilo­méteres „Jász körön” belül ennyit talált tízéves gyűjtőmun­ka során. A Jászberényi Cipőipa­ri Vállalat üzemmérnöke ellen­állhatatlan késztetést érez, hogy többezer éves történeti emléke­ket fedezzen fel. Szobája polcán ott az első ko­moly lelet: egy rézkori agyag­edény. Megtalálása első kapocs volt az évezredekkel ez előtti múlt és a régészek között. Utób­biakkal azóta is szoros, mond­hatni munkatársi a kapcsolata. Jászfelsőszentgyörgy Szú- nyogosnak nevezett részén olyan területre bukkant, ahon­nan 18 ezer évvel ez előtti embe­ri élet nyomai kerültek elő. A kormeghatározás azért ilyen pontos, mert az már a szakem­berek természettudományos vizsgálatán alapul. Az Alföld legősibb leleteire bukkantak ak­kor, évekkel ezelőtt, a megyében pedig ez az eset volt az első pa- leloit, vagyis a pattintott kőkor­szakból származó emlék. Erre már felfigyeltek a megyei múze­um és a Nemzeti Múzeum mun­katársai is. Meglepő, hogy kizá­rólag felszíni gyűjtéssel külön­böző pattintott kőszerszámokat talált. Szántás idején, mikor csupasz a föld, itt-ott kibukkan a letűnt korokat jelző talajréteg. Ilyenkor. azonban korai lenne még beszél­ni. Megválasztották a téesz veze­tő testületét. A következő köz­gyűlés ’93 elején lesz. A jövőben jobban szeretnének figyelni a kis munkaszervezetek önállóságára.- Ügyészségi vizsgálatot kér­tek a szövetkezet ellen. Lezárult- e az ügy?- Úgy tudom döntés nem szü­letett még, de véleményem sze­rint személyesen is megbeszél­hettük volna a gondokat. Egye­nesen hozzám is fordulhatnak az észrevételekkel. Bízunk .benne, hogy a vizsgálat nekünk ad iga­zat. Úgy tudom, a cégbírósági bejegyzéssel kapcsolatban nem emelnek kifogást. Szerintem a településen fontosabb az azonos érdekek hangsúlyozása mint a különbözőeké, elvégre jogilag mi is hasonló pozícióba kerül­tünk mint a kárpótoltak, a tőlünk kivált tagok. Az önkormányzat lesz az üzemeltetője a jászladányi Újszászi úti élelmi­szerboltnak és a piactéri pecsenyesütőnek. A két üzletért 2 millió 100 ezer forintot fizet a nagyközség. Az élelmiszeroltot november 15-től üzemel­teti az önkormányzat. Most leltározást tartanak, az áruátvételt követően várható, hogy a lejárt szavatossági idejű árukat olcsóbban kínálják. A tervek szerint november 20-án nyitnak. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Szurmay Zoltán körkörösen, majd S alakban járja be a lelőhely környékét. A Jász­ságbán 39 helyszínen bukkant őskori emlékekre. Térképén alig fér egymás mellett a sok szám, amely fekvésüket mutatja. A rég elhagyott folyómedrek után kutat, melyek igazán jól csak a levegőből láthatók. Ezek azért fontosak, mert az emberek mindig víz mellé települtek. A civilizáció sem tudta eltüntetni nyomaikat. A domborzat és oly­kor a növényzet is elárulja, mer­re húzódtak. Legjelentősebbnek tartott tár­gyai a mezolitikumból, vagy másképpen az átmeneti kőkor­szakból kerültek napfényre. Azért figyelemreméltó ez a tény, mert úgy vélték sokáig, hogy eb­ben az időszakban lakatlan volt e térség. Az idén hivatásos régészekkel együtt olyan lakóhelyeket tárt fel, ahol a méteres földtakaró alatt kivehető volt például a tűz­hely is. Az állati csontokból kiderült, hogy akkoriban mammutok, rénszarvasok, őstulkok, vadlo­vak éltek errefelé. Az amatőr régész ugyanúgy várja a hét végét mint bárki más. Csakhogy ő a felfedezés remé­nyében kíván csatangolni a ha­tárban. Kerékgyártó Gyula jász­berényi lakásmúzeumában ál­landó kiállítás van. Az elemzésre váró leletek cso­magolva várják, míg ismét eljön az ő idejük. az időjárástól függetlenül állít­hatnak elő értékeket. A tervek szerint közgazdasági értelemben is eredményesek lesznek az idén. A téesz elnöke minden olyan te­vékenység fenntartását fontos­nak ítéli, amellyel biztosíthatják a foglalkoztatottságot.- Várható-e valamilyen szer­kezeti átalakulás a gazdálkodás­ban?- Erről csak akkor dönthetünk, ha tudjuk, mennyi földterüle­tünk marad. Ha csökken, akkor ésszerűbb az intenzívebb terme­lési módokat fejleszteni. Erről A tízéves kutatómunka gyümölcsének java a múzeumokba kerül Az átalakulások a föld nagyságától függnek Múltjárás Öt töltény hiányzott

Next

/
Thumbnails
Contents