Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

1992. NOVEMBER 14. Szabadidőben—családi körben ii A pedagógia hétköznapjai Butikból öltözve az iskolapadba? Nőnek a jövedelemkülönbségek, nő a veszélye annak, hogy a szegénység és a gazdagság jelképes falai a gyermekközösségeket is megosztják. Gyakorló pedagógusok a megmondhatói, mennyi konf­liktus, rossz ízű rivalizálás forrása a túlöltöztetés, az iskolai divato­zás, a nyakló nélkül osztogatott zsebpénz. A tehetős szülők többségében talán föl sem merül a gondolat, hogy a méregdrága farmer, edzőcipő vagy a jó osztályzatot honoráló gavalléros ajándék milyen kétes értékű versengést indíthat el. A meggondolatlan szülői bőkezűség egyik természetes következménye - az irigység. A társak, a kis barátok, barátnők érthető reakciója ez, hiszen nekik nincs olyan „menő cuccuk”, mint X-nek vagy Y-nak, nem futja naponként új szerelésre, mint Z-nek... A „ha neki van - nekem miért nincs” kérdést bizony nehéz a kispénzű szülőnek megválaszolnia. Ha kesergő csemetéjének meg­veszi az olyannyira kért méregdrága márkás holmit, esetleg a koszt­pénzből, a villany-gázszámlára félretett tartalékból kell elvennie. Ha pedig az áldatlan versengés folytatódik, az ő gyereke a vert mezőny­ben lesz... Dehát ez olyan sajátos vetélkedő, amelynek nincsenek igazi győz­tesei. A butikból öltöztetett gyerekek ugyanúgy kárvallottal, mint akik testvéreiktől örökölt viseltes ruhákban járnak. Az iskolai divat­csatákat megsínylik a pajtási kapcsolatok, a diákbarátságok - meg­sínyli az egész gyerekközösség. A pedagógusok önmaguk keveset tehetnek azért, hogy a hiúság vására kívül maradjon az iskola falain. A megelőzés kulcsa a szülők kezében van. Sokat segíthetnek, ha például idejében tanítgatni kezdik fiuknak, lányuknak az igények és a lehetőségek összehangolásának tudományát. Ha az első pillanatól kezdve, amikor a gyerek fel tudja fogni, hogy mire való a pénz, beavatják a családi gazdálkodásba - magukkal viszik vásárolni, magyarázzák nekik, hogy mi mennyibe kerül, mennyit kell dolgozni érte stb. Hasznos, ha a nyíló eszű gyerekek előtt nem tabu téma a szülők munkája, fizetése, a pénz beosztásának napi gondja. A fokozatos beavatás nyomán azután maguktól is rájönnek, hogy zsebpénzükből, megtakarításaikból, esetleg önálló keresetükből - mire költhetnek. Fölismerik, hogy ruhának, játéknak, egyéb holmi­nak elsősorban használati értékére, s annak megőrzésére érdemes ügyelniük. Megértik, hogy ők is, szüleik is csak addig nyújtózkod­hatnak, ameddig a takaró ér. S biztos, hogy a „menő cuccok”, az iskolai divat-sikerek valódi értékét is helyesen tudják megítélni. Dr.Kecsmár Ilona Ferenczy Europress Egyedül nem megy... Mi tagadás, nagy áldozat a higi­énia oltárán az őszi nagytakarítás. Az otthoni megpróbáltatásoknak ez az időszaka azonban lerövidít­hető, ha a feladatokból részt vállal­nak a család férfi tagjai s a teendő­ket megfelelő sorrendben és üte­mezésben végezzük. Először érdemes a ruhatárat rendezni: a nyári holmikat, szan­dálokat, stb. elcsomagolni, elrak­ni, hogy helyükre az őszi-téli ruha­neműk, pulóverek, kabátok, ano- rákok, bundák, cipők kerüljenek. Az öltözékek helycseréje után a kályhák, konvektorok és egyéb fű­tőberendezések tisztítása (szükség esetén javíttatása), rendbehozata­la, az ajtók, ablakok zárhatóságá­nak ellenőrzése, esetleg szigetelé­se következhet. A nagytakarítás előkészítésének fontos állomása az alapos lomtalanítás. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha szigorú következetességgel - eset­leg a családi kupaktanács megke­rülésével - döntünk a használhatat­lanná vált, fölösleges holmik sor­sáról. A selejtezés után célszerű hoz­zálátni a lakás portalanításához, el­sőként a könyvek - kivált a nyitott polcokon tartott olvasnivalók - tisztába tételéhez. Sajnos, megke­rülhetetlen a kötetek leszedése, egyenkénti portafanítása, de gyor­sítható, ha nem ronggyal, hanem autóporszívóval végezzük. A por­talanítás további sorrendje: a füg­gönyök, sötétítők leszedése után a mennyezet) a csillárok, függőlám­pák és a falak megtisztítása. A sző­nyegeket, bútorkárpitokat alapo­san úgy pormentesíthetjük, ha el­őbb porolóval kiverjük, majd ki­porszívózzuk s ezt követően tisz­títjuk vegyszerrel. A mindentudó szőnyegtisztító masinák kölcsön­zése elég drága, de ha valamelyik szomszéddal közösen vesszük ki, feleződik a bérleti díj. A nagytakarítás következő sza­kasza: az ablak- és ajtófélfák lemo­sása, utána pedig az ablakpucolás. „Kikapcsolódásként” közbeiktat­ható a függönyök kimosása és a bútorok áttörlése tisztítószeres ru­hával, illetve esetleg újrafényezé- se. Végül a záróakkord: a tiszta, át­törölt padló, parketta „kifényesíté- se”, a kilincsek, falikarok, stb. át- dörzsölése, a tiszta, száraz sötétí­tők, függönyök fölrakása - és az elmozdított bútorok, székek „visszaköltöztetése”.- szóma - Ferenczy Europress AZ ŐSZI NAGYTAKARÍTÁS FORGATÓKÖNYVE Ha „éhenhalnak” a porcszövetek Kint nedves és hűvös idő van. Bent a szobában kellemes a meleg. De rossz idő esetén is fontos a mozgás. A mozgáshiány az Ízületek el­lensége! Miért? Igen egyszerű: ízületeinknek állandó szükségük van egy bizonyos fajta kenő folya­dékra, az úgynevezett izületi nedv­re. Ez tartalmazza a porcszövet ré­szére nélkülözhetetlen tápanyago­kat. A porcszövetek pedig úgy vé­dik az ízületeket a túlzott súrlódás­tól, mint egy lökhárító. Mindez addig működik jól ameddig eleget mozgunk. Ha ezt nem tesszük, a porcszövetek „éhenhalnak”, aminek az lesz a következménye, hogy az Ízületek elkopnak és megmerevednek. Itt kezdődik az a bizonyos ördö­gi kör. Ha fájnak az Ízületeink, kevesebbet mozgunk. Ha keveseb­bet mozgunk, akkor a porcszöve­tek egyre inkább leépülnek. Mi te­hát a teendő? Sokat mozogni és sétálni. Még jobb tornázni, úszni, vagy kerék­pározni. És egy-egy alkalmi tánc- mulatság ellen sem lehet senkinek kifogása. Természetesen nem olimpiai csúcsteljesítményekről van szó, de a kitartó mozgás, edzés jót tesz az Ízületeknek. (MTI-Press) Egyesek túlértékelik, mások lebecsülik Szüzesség: őrizni vagy szabadulni tőle? Napjainkban sok fiatal lány már-már szexuális szegénységi bizonyítványnak tartja a szüzes­séget, amelytől mielőbb szaba­dulni kell... Igaz, az érintetlenség állapotának nincs számottevő bi­ológiai értéke. Az európai kultúrkörben azonban a szüzességnek mind­máig szimbolikus értéke van, amiben vallási, kultúrtörténeti hagyományok és lélektani té­nyezők egyaránt szerepet játsza­nak. Évszázadokon át az érintet­lenség a leányok értékmérője, a jó házasság alapkövetelménye volt - míg elvesztése a jó parti esélyének eljátszását jelentette. Ezért sokféle költséges praktikát alkalmaztak a tehetősebb lány­kák nőgyógyászati „kozmetiká­zására ”, a testi szerelem nyoma­inak eltüntetésére. A pszichológusok, az orvo­sok és a nevelők tapasztalatai ar­ra utalnak, hogy ma a közfelfo­gásban együttesen van jelen a szüzesség túlértékelése és lebe­csülése, pedig a reális megítélés a fiatalok lélektani és biológiai fejlődése szempontjából egya­ránt fontos volna. Egyrészt tudomául kell ven­ni, hogy minden, ami az egyén számára egyszeri, elveszíthető és nem pótolható - természtes értéket képvisel. S ezt csak alá­húzza az érintetlenség tagadha­tatlan szimbolikus jelentősége. Másrészt a XXI. század küszö­bén, a szexuális kiszolgáltatott­ság felszámolásának, a női egyenrangúság fokozatos meg­valósulásának korában elavult és értelmetlen a szüzesség fetisizá- lása. Ismert, hogy az első szexuális élmény végigkíséri a nőt egész életén és kihat későbbi nemi kap­csolataira. Ezért nem mellékesek a szüzeség elveszítésének körül­ményei. Ha a kíváncsiság, a fel­nőttség bizonyításának vágya vezeti az éretlen, tapasztalatlan leányt - csalódottan fogja megál­lapítani, hogy a szex örömtelen, kínos és kellemetlen aktus... En­nek pedig az egészséges testiség­től való elfordulás, frigiditás le­het a következménye. A pszichológia egyik alapve­tése az úgynevezett időzítés el­ve. Eszerint az emberi életben vannak „érettségi pontok”, ami­kor a testi-lelki érettség bizo­nyos funkciókra alkalmassá te­szi az embert. Ilyen egyebek közt a szexuális életre való érett­ség is, ami nem azonos a nemi érettséggel. Míg az ivarérettség napjainkban a lányoknál 12-13 éves korban következik be, ad­dig a szexuális életre való érett­ség általában a 20. életév körüli időpontra esik. Ekkorra nemcsak a testi, hanem a lelki, szociális érettség is bekövetkezik. A szüzesség elvesztésével tehát oktalanság és kockázatos sietni - a fölkavaró, igaz szere­lem esetén azonban nem kell sajnálni. Dr.Takács Ilona Aki nem sokáig őrizgette az erényöv kulcsát - Cicciolina - Husika édes kettesten ifjú férjével Kék helyett melegszürke „talpalávaló” Milyen színű legyen a fürdőszoba fala, mennyezete? Tapasztalt lakberendezők mondják, hogy ha az előszoba a házbeliek névjegye, akkor a für­dőszoba afféle rövid önéletrajz. Kiolvasható belőle használóinak neme, életkora, ízlése, s az is, hogy milyen fontosságot tulajdo­nítanak a higiéniának, a testápo­lásnak és külsejük gondozottsá- gának. Napjainkban azonban e fon­tos mellékhelyiségek nagy része- kivált a panell-házakban - meg­lehetősen szűk. A kis alapterület pedig eleve kevés lehetőséget ad arra, hogy tulajdonosai egyéni karaktert adjanak berendezésé­nek. Már csak azért is, mert a fürdőszoba „bútorzata” többé- kevésbé meghatározott: fürdő­kád, mosdókagyló, szennyestar­tó, mosógép, felmosó vödör, mosdólavor, stb. Elhelyezésüket jobbára nem az esztétikai szem­pontok, hanem a célszerűség, a vizes-blokk adottságai határoz­zák meg. A testápolás és a tisztálkodás „szentélyének” arculatán változ­tatni tehát nemcsak nehéz, hanem költséges is. Ezért a szakemberek a fürdőszoba megszépítésére el­sősorban a falak, a csempék és egyéb berendezési tárgyak színe­inek ízléses megválasztását ajánlják. Az ablak nélküli helyiségek barátságtalan jellegét például kellemessé, hangulatossá vará­zsolja a meleg-sárga fal és a mennyezet. A megnyerő hatást fokozhatjuk, ha a „kincstári szür­ke” mozaiklapokat dohánybama színű melegpadlóval fedjük be, ami egyébként kevésbé csúszós és balesetveszélyes, mint a kő­padló. A lakberendezők szerint igazi fürdőszoba-szín a kék, noha han­gulati hatását tekintve sokan hű­vösnek, kicsit ridegnek tartják. A derült égbolt színét idéző plafon azonban az egész helyiséget „fel­dobja”, vidámabbá teszi. A pad­lóburkolat színének viszont a ké­ket nem ajánlják, mert - a pszi­chológusok megfigyelése szerint- az azúr különböző árnyalatai bizonytalansági érzetet keltenek. Könnyebb, biztonságosabb a mozgás melegszürke „talpalá- valón”, s ez jól harmonizál a kék mennyezettel. Jó szívvel ajánlják a szakem­berek a mosdókagyló fölé elhe­lyezhető tükrös műanyag-szek­rénykéket. A tükör egyébként is tágítja a teret, a legkülönbözőbb színek­ben kapható szekrényke pedig helyet adhat a fogápolás, a borot­válkozás kellékeitől a körömlak­kon át a kozmetikai szerekig sok mindennek. Célszerű a házi pati­kát is a fürdőszobában tartani - esetleg egy második tükrös szek­rénykében, lehetőleg olyan ma­gasságban falra erősítve, hogy a gyerekek ne érjék el.- szóma - Ferenczy Europress Összeállította: Rónai Erzsébet.

Next

/
Thumbnails
Contents