Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
Adótanácsadó Az ingóságok 1 Az INGÓSÁGOK táblában kell feltüntetni a nyilatkozó(k) nagy értékű ingóságait, az értékpapírjait - ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy az értékpapírt vásárolták, vagy ellenérték nélkül kapták -, a va- j gyoni értéket megtestesítő tagsági vagy részesedési jogát, a 200 ezer forintot meghala- 1 dó készpénzét, a pénzintézeti számlakövetelését, az összességében 200 ezer forintot j meghaladó, bármilyen szerződés alapján ( fennálló pénzkövetelését és az összességében 1 ^00 ezer forintot meghaladó, szerződés alap- 1 ján fennálló pénztartozását is. Ezeket az in- s góságokat nemcsak akkor kell beírni, ha azok j a nyilatkozó tulajdonában vannak, hanem ak- : kor is, ha neki azokra csak használati vagy s haszonélvezeti joga van. Nagy értékű ingóság a gépjármű (személy- gépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, egyéb), a védett gyűjtemény és műtárgy, továbbá minden olyan ingóság (mint pl. motorcsónak, vitorlás, ékszer), amelynek az értéke darabonként, gyűjteményként meghaladja a 100 ezer forintot. FONTOS! . * A gépjárművet, a védett gyűjteményt és a védett műtárgyat, bármekkora is az értéke, J mindenképpen be kell írni. * Más ingóságok esetében azt kell beírni, amelyiknek az értéke egyenként több mint százezer forint. A nem védett, százezer forintnál kisebb egyenkénti értékű, azonos fajtájú tárgyakat nem védett gyűjteményként akkor kell feltüntetni, ha együttes értékük százezer forintnál több. Ha vannak védett javai, gyűjteményei, először azokat írja be, majd gyűjteményként szerepeltesse pl. az ékszereit, festményeit, dísz- ‘ porcelánokat, hobbifelszereléseket, szer- ' számokat stb. Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, ennek megfelelően nyilatkozhat pl. a munkaeszközeiről (gépekről, felszerelésekről), az állatállományról, ha azok egyedi vagy együttes értéke a 100 ezer forintot meghaladjaAz értékpapírokat fajtánként nevezze meg és címletenként csoportosítva írja be! Pl. 10 db 5000 Ft névértékű IBUSZ-részvény, sorszámük 3285-3294. Értékpapír az, amit jogszabály annak nevez. Ilyen pl. a kötvény, részvény, részjegy, célrészjegy vagyonjegy, letéti jegy, kincstár- jegy, befektetési jegy, közraktári jegy, kárpótlási jegy, egyéb értékpapír. Az ingóságok között minden egyéb (üzleti vagy vagyoni érdekeltséget megtestesítő) tagsági (pl. kft. üzletrész) vagy részesedési jogot (pl. részvény) is fel kell sorolni. így a külön jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, nyilvános forgalomban megjelenő vagy meg nem jelenő, a hitelezési vagy tagsági viszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, üzleti érdekeltséget (vagy üzleti érdekeltséget átru- házhatóan) megtestesítő okiratot is fel kell tüntetni. Be kell írnia a nyilatkozattétel időpontjában ténylegesen meglévő készpénzt, ha annak összege meghaladja a kétszázezer forintot. Arról is számot kell adnia, ha Ön szerződés alapján magánszemélynek, vagy pénzintézetnek együttesen kétszázezer forintnál nagyobb összeggel tartozik. Nyilatkoznia kell, továbbá arról is, ha szerződés alapján Önnek tartoznak összességében kétszázezer forintot meghaladó összeggel. Hitelezőit és adósait egyenként nevezze meg. Nyilatkozzék arról is, ha Önnek valamely pénzintézetnél megnyitott folyószámlán pénzintézeti számlakövetelése van. Pénzintézeti számlakövetelés alatt a kereskedelmi banknál, a szakosított pénzintézetnél, a befektetési banknál és a takarékpénztárnál vezetett üzleti számlán a jóváírásoknak a terheléseket meghaladó egyenlegét értjük. Erről akkor kell nyilatkozni, ha az összes egyenleg együttesen eléri a kétszázezer forintot. Az összegről a nyilatkozattétel időpontjában érvényes egyenleg (utolsó folyószámlakivonat) alapján kell nyilatkozni. Az „a” oszlopban lévő négyszögekbe annak a magánszemélynek a betűjelét írja, akinek a vagyonát abban a sorban feltünteti. (Lásd az INGATLANOK táblánál leírtakat.) A „b” oszlopba az adott ingóság (gyűjtemény) nevét, elnevezését szerepeltesse. írja be azt is, hogy az ingóság a tulajdonában van vagy haszonélvezeti, használati joga van rá, ha egyik sem, úgy „egyéb’ ’ megjelölést használjon. Ha Ön akár pénzintézetnek, akár magán- személynek tartozik, akkor ebbe az oszlopba „pénztartozás”, ha Önnek tartoznak, akkor „pénzkövetelés” kifejezést írja. A „c” oszlopot az adóhivatal tölti ki. A „d” oszlopba az ingóság azonosítására alkalmas adatokat rögzítse:- gépjármű esetében a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát a forgalmi engedélyben írtakkal egyezően;- védett gyűjtemény és műtárgy esetében a dolog nyilvántartási számát, címét, alkotóját (ha ismert) jegyezze fel és darabszámát is tüntesse fel;- tartozások vagy követelések azonosító adataként a kölcsönt adó vagy a kölcsönbe vevő nevét, címét továbbá a kölcsönvétel, illetőlegg a lejárat időpontjait rögzítse;- pénzintézeti számlakövetelés azonosító adataként a pénzintézetet nevezze meg, és tüntesse fel annak címét, továbbá a folyószámla számát;- értékpapírok azonosító adata az értékpapírok sorozatjele, sorszáma, betűjele vagy más azonosításra alkalmas megjelölése lehet. Az „e” oszlopban tüntesse fel az ingóság, követelés stb. szerzésének évét! A szerzés éve az az időpont, amikor az ingóság az erről szóló szerződés (számla) szerint a tulajdonába, birtokába került, illetőleg a követelés stb. keletkezett. Öröklés esetén az örökhagyó halálának évét kell feltüntetni. Az ,,P’ oszlopban a szerzés jogcímét szerepeltesse! Jogcím az adásvétel, a csere, az ajándékozás, az öröklés, az elbirtoklás, a tar- tá,s (életjáradék), az építés (a készítés) lehet. Ha a felsorolásban nem szerepel Önnek megfelelő, akkor az „egyéb” szót írja be! (Többfélejogcím, pl. részben öröklés, részben vétel esetén is az „egyéb” szót tüntesse fel!) A „g” oszlopot az adóhivatal tölti ki. A „h” oszlopban az ingóság, értékpapír, követelés stb. szerzéskori értékét kell feltüntetnie, feltéve, hogy az megállapítható. Az együtt nyilatkozó házastársak mindegyike a teljes szerzéskori értéknek a ráeső részét tüntesse fel. Szerzéskori érték az az összeg lehet, ami a szerzésről kiállított szerződésben (számlában) szerepel. Ha az ingóság szerzésekor írásbeli szerződés nem készült, vagy az ingóság értéke egyébként nem állapítható meg, a rovatban adatot ne szerepeltessen, hanem azt egyértelműen húzza át! Öröklés esetén a szerzéskori értéknek az az összeg tekintendő, amit az illetékkiszabás alapjául megállapítottak! Ha a dolog értéke külföldi pénznemben ismeretes, az átszámítás az MNB által a szerzés időpontjában alkalmazott középárfolyamon történjen. Egyéb esetekben az ingóságok számla szerinti szerzéskori értékét kell szerepeltetni. Nem kötelező, de lehet! Az INGÓSÁGOK táblában nemcsak a törvényben előírt javak és jogok tüntethetők fel, hanem minden egyéb vagyontárgy is. Az ilyen ingóságokat azonosításra alkalmas részletezéssel kell felsorolni. Ha ezekről az ingóságokról nem közöl azok azonosítására alkalmas részletezést, akkor a háztartási felszerelés, a szokásos berendezési és a személyes használati tárgyak értékeként az adóvizsgálat összesen 200 ezer forintot fogadhat el. A 200 ezer forintot személyenként kell számításba venni. FONTOS! Az INGÓSÁGOK táblát is hitelesítse aláírásával. Végezetül, ha egyedül nem boldogul, az APEH ügyfélszolgálati irodái szívesen segítenek Önnek. 14 Adótanácsadó Általános tudnivalók * A nyilatkozatba a kitöltés időpontjában meglévő vagyon adatait írja be! * A vagyon azonosító adatait a rendelkezésére álló iratai alapján írja be. * Nem kell beküldenie olyan nyomtatványlapot, amelyen egyáltalán nem tüntet fel adatot. * Önkéntesen is adhat vagyonnyilatkozatot, ha az a törvény szerint nem volna kötelező. * Az ingatlan és ingó vagyont igazoló iratokat javasoljuk megőrizni. Kinek kell vagyonnyilatkozatot tenni? Minden olyan magánszemélynek vagyonnyilatkozatot kell tennie, akire együttesen igaz, hogy * 1988. január 1-jét követően adóköteles bevételt szerzett és * rendelkezik olyan vagyonnal, amelyre a törvény a nyilatkozattételi kötelezettséget kiterjesztette és * Magyarországon van az állandó lakóhelye, vagy Magyarország a szokásos tartózkodási helye. Annak, aki csak adómentes bevételeket szerzett 1988. január 1-jét követően, vagy nem volt azóta semmilyen jövedelme, nem kell nyilatkozatot tennie akkor sem, ha van vagyona. Nem kell folytatnia az útmutató tanulmányozását, ha biztos abban, hogy Önnek és kiskorú gyermekeinek, házastársának nem volt 1988. január 1-jét követően adóköteles bevétele. FONTOS! A nyugdíjra jutó addót nem kell megfizetni, de a nyugdíjasnak (kivéve, ha kizárólag külföldről származó nyugdíjából él) a törvényi rendelkezések szerint kötelező a vagyonnyilatkozat, ha van olyan vagyona, amelyre a nyilatkozattételi kötelezettség kiterjed. Hasonlóképpen nyilatkoznia kell mindazoknak is - ha van vagyonuk -, akik adóköteles bevételük ellenére adót nem fizettek, mert a jövedelmük nem érte el a nulla kulcsos sáv felső határát, vagy kedvezményeik miatt nem kellett adót fizetniük. FONTOS! Vannak olyan bevételek, amelyeket nem kell bevallani, de adókötelesek, pl. a kamat, az osztalék, a kis összegű kifizetés. Annak is kell vagyonnyilatkozatot tennie, akinek csak forrásadós jövedelme volt 1988. január 1-jét követően. Ha Ön és családjának tagjai a bevételeik alapján kötelesek a vagyonnyilatkozatra, akkor azt kell átgondolnia, hogy van-e olyan vagyonuk, amelyre a törvény a nyilatkozattételi kötelezettséget előírta. 3
