Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. OKTÓBER 1. Megyei körkép - műsorajánlat UJ HELYEN A KÖNYVTÁR . A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára új helyre költözött. Az intézmény dísztermét, mely az utóbbi évtizedekben írógépterem volt, hat hét alatt újították fel eredeti állapotának megfelelően, és rendezték be könyvtárnak. Molnár Mária (régi diák) és férje ajándékként készítette el a terveket, melyek alapján a Kenarkis Bt. végezte az átalakítást. Restaurálták a régi tantestületi asztalt is, melyen az olvasó részben kapott helyet, valamint a fal mellett lévő tárlókban iskolatörténeti és híres öregdiákok munkáit bemutató kiállítás látható. Fotó: Mészáros Gondolatok a zene ünnepén Különös hír ütötte meg fülemet a minap: ha jól emlékszem, New Yorkban kutatóintézetet alapítottak, mely intézmény nagytudású hazánkfia, Teller Ede nevét viseli majd - ország-világ előtt büszkén hirdetve a magyar „szürkeállomány” dicsőségét. Ezen apropóból a Magyar Rádió riportere beszélgetett a nyolcvanöt esztendős tudóssal, aki arra a kérdésre, hogyan kívánja megünnepelni ezt a nem mindennapreseményt, így válaszolt: „Meghívom barátaimat és - amennyiben hajlandók meghallgatni bennünket - kedves kamarapartneremmel eljátszom nekik Beethoven szonátái közül a számomra legkedvesebbet.” A nagy gondolkodó bizonyára el sem tudja képzelni mindennapjait a muzsikával való kapcsolat- tartás nélkül - nem úgy, ahogyan oly sokan, akik úgy élik életüket, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve találkoznak az értékes zenével. Pedig mit üzen a halhatatlan Shakespeare valamennyiünknek: „... nézz csak egy szilaj és jókedvű ménest vagy egy csapat be nem tört, friss csikót, mind tombol, ugrál, őrjöng, nyiharász, ahogy forrongó vére tüzeli; de zendüljön véletlen trombita vagy halljanak bármilyen muzsikát, meglásd, hogy sorra mind megállanak, s vad szemük szelíden mereng az édes zene hatalmán: kő, víz sfa a költő szerint azért ment úgy Orpheus után; mert nincs oly dühös, nyers és bamba lény, hogy át ne formálná kissé a zene, s akire édes összhang sohse hat, gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul: lelke mozgása nehéz, mint az éj, érzése sötét, mint az Erebus: ilyennek ne higgy. - Hallgasd a zenét.” (A velence'i kalmár - részlet) Szathmáry Judit Norvégiába készülnek az abonyi mazsorettek Október 10-én 17 órakor kerül sor az Abonyi Fúvószenekar és Mazsorett-csoport minősítő hangversenyére Abonyban a 35 éves zepei általános iskola és a 40 éves zeneiskola jubileumi ünnepségén. A legfiatalabb mazsorett- csoportot és a két koreográfust - dr. Ördögh Györgyné (a zeneiskola alapítójának, volt zeneiskola-igazgatónak leányát) és MelczerZoltánné pedagógusokat - próbájukon kerestem fel.- Hogyan, milyen szempontok szerint válogatják be a ma- zsorett-csoportba ezeket a kedves kislányokat?- Harmadik osztályosokat válogatunk. Figyelembe vesszük, kik szeremének a csoport tagjai lenni, kiválogatjuk azokat, akik vonós- vagy fúvóshangszeren játszanak. Egy év tartós munkáját figyelembe véve alakul ki a törzscsapat. Két korosztályú mazsorett- csoportunk van, a kicsik a 4-5. osztályosok, a nagyok a 6-8. osztályosok közül kerülnek ki. Mindig gondoskodunk az utánpótlásról.- Mit jelent ez a szó: „mazso- rett’ ’ ? Mik a tánc jellemzői?- Fúvószenekarral kísért menettánc, induló. Utcai táncokat és színpadon lévő show-progra- mokat fed. A néptánccal nem téveszthető össze! Rendkívül látványos. Figyelemfelkeltés céljára is alkalmazzák, pl. ha valamilyen rendezvényt megnyitnak, a mazsorett-csoport vonzza, toborozza a közönséget. Nagyon népszerű ott, ahol a fúvósmuzsika elterjedt, elsősorban Nyugat- Európában, de Amerikában is otthonos. Egyébként most kezd népszerűbbé válni a fúvószene szerte a világon. A látványosság, figyelemfelkeltés mellett fontos szerepe van mint szórakozásnak is. Mi csak általános iskolás csoportokat szervezünk, szemben a külföldiekkel, ahol felnőtt hölAz abonyi mazsorettek a Citadellán gyek a mazsorett tagjai. A kicsi lányok szerepeltetése vonzóbbá teszi csoportunkat. Ifjúsági fúvószenekarhoz csakis pici lányok tánca dukál.- Mikor alakult az első mazso- rett-csoportjuk?- 1985-ben Cheb városában - Csehszlovákiában - volt egy európai fesztivál. Igazgatónk ott látott először mazsoretteket. Csak a mi zenekarunkat nem kísérték táncos lábú lányok. Varga György ekkor elhatározta, hogy itthon a mi vezetésünkkel is létre kell hozni hasonló mazsorett- csoportot. Mi hozzá is láttunk hályogkovács módjára. Nincs szakirodalom, a saját elképzelésünket, ízlésünket visszük színpadra. Mindenesek vagyunk: a ruhák, csizmák, kellékek beszerzése, elkészítése is a mi feladatunk, s a koreográfiáról nem is beszélve.- Sok-sok jó ötletük van, s sikeresek...- Ha valamit kitalálunk, képesek vagyunk akár külföldre utazni, ha itthon nem tudjuk beszerezni őket. Lehetetlent nem ismerünk.- Hol mutatkoztak már be?- Az országban mindenhol, ahová meghívtak bennünket, ezenkívül Lengyelországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Ausztriában. A jövő nyáron Norvégiába készülünk, a nemzetközi mazsorett-versenyre.- Milyen tánccal készülnek a zenei általános iskola 35 éves és a zeneiskola 40 éves évfordulójára a Gyulai Gaál Miklós Általános'Zenei Iskola mazso- rettjei?- A nagyokkal Ábrahám Pál: „Honvéd banda” indulóját, a kicsikkel Lothar Gottlöber: „Tiger Rag” színpadi táncát mutatjuk be. Akad még csiszol- nivalónk addig.- Mi vonzza a gyerekeket a mazsorett-csoportba ?- Önbizalmat, kitartást ad nekik, jó mozgás- és tartásjavító, közösségformáló, a közös szereplési vágy, az utazás lehetősége, az egymásért kialakult felelősségérzet, az egészséges csapatmunka mind-mind idesorolható. Hasznos szabadidős foglalkozás, a külföldi szereplések során nyelvtanulásra is inspirál, serkent. Külföldön családoknál lakunk, nagyszerű, baráti kapcsolatok alakulnak ki és jönnek- mennek a levelek, és nem utolsósorban látványos és sikert, örömet szerző az, amivel foglalkozunk. Bálint Zsuzsa Rinaldo Rinaldini a Szigligeti Színházban Premier izgalmakkal A tegnapi Új Néplap első oldaláról értesültek az olvasók arról, hogy a Rinaldo Rinaldini című zenés komédia ősbemutatójára nem a tervezett időpontban, hanem egy héttel később kerül sor. A címszerepet játszó Mertz Tibor mint arról az első oldalon részletesen beszámoltunk, elment a színháztól, kiszállt a darabból. Ilyen előzmények után a próbák tovább folynak. Hegedűs D. Géza rendezővel beszélgetett munkatársunk tegnap délelőtt.- A próbák nagy nehézséggel folytak?- Úgy folytak, ahogy kellett. Minden ment a maga szokásos útján, míg egy bizonyos próbaperiódusban személyes indíttatástól vezettetve Mertz Tibor úgy döntött, hogy ő távozik. A nehézségek ekkor jelentkeztek. Szeré mi Zoltán Ekkor szerettünk volna olyan kollégát találni, aki egy hét alatt képes ezt a nehéz feladatot megoldani. Ezután úgy döntöttünk, belépek a címszerepbe. Megpróbálom eljátszani, hiszen egy hónapja gyötrődünk vele, úgy gondoltuk talán képes leszek megoldani ezt a nem könnyű feladatot, hiszen én ismerem a legjobban a darab valamennyi szerepét. kákonyi Tibor- Hogyan találkozott először a darabbal, és miért éppen ezt vállalta, mint rendező?- Mikor itt jártam az évad végén a színházi fesztiválon, Spiró Györggyel beszéltünk, ő kérdezte, dolgoznék-e itt, Szolnokon? Mondtam, hogy örömmel. Három darab ötlete merült fel ekkor. Spiró azt ígérte, hogy majd jelentkezik. Egyszer csak csörrent a telefon és azzal az ötlettel állt elő, hogy lenne egy darab a számomra. Ez volt a Rinaldo Rinaldini. Elfogadtam, így csöppentem bele.- Kiváló beszédtechnikája és szép beszédhangja mellett, mint a pszichológiai drámák hősét ismerjük elsősorban. Nem okoz túl nagy nehézséget egy zenés darab Kocsis Ágnes (balra) és Császár Gyöngyi így indít: úgy döntöttem, nem leszek gazember. A darab azokat a visszásságokat kíséri végig, amelyeket meg kellene élnie döntése következményeiként. A lényeg a fordított logika, misze- Vannak erkölcsi kötelességek. Felelősséggel gondolkodó művészember nem tehet mást: teljesíti a kötelességét. Október 9-én lesz a premier. K. Sz. Rendezői utasítások - gondterhelten rendezése, ráadásul a nem várt főszerep is...?- Eddig három zenés darabot rendeztem és mind a három a maga nemében nehéz darab (Kőműves Kelemen rockballada - Veszprém, a Padlás című mesemusical - Eger, valamint a Szentendrei Teátrumban újra felfedezett Picco herceg), mindegyik különböző stílusú. Ez is egy más darab és természetesen nehéz. Ezek többnyire nem pszicholo- gizáló művek. A Rinaldóban a helyzetkomikumok és a zenei rész adják a darab erejét. Más törvényei vannak, hiszen ez egy zenés komédia. Magát az eredeti ponyvaregényt Goethe sógora írta meg. A barokk korban játszódik a napfényes Itáliában. Míg a mi előadásunkban az eredeti történet „görbe tükörben látszik”. AIII. Richárd című darab elején Richárd azt mondja: úgy döntöttem, hogy gazember leszek. Rinaldo Rinaldini viszont rint az események zajlanak. A zenét Gallai Péter szerezte, aki helyesen érzékelve a szituációkat jól alkalmazza a fanyar humor és az izgalmas jelenetek ötvözetét. Czibulás Péer- Látom a megfeszített feladatot, amivel ön erre a váratlan helyzetből adódó, nem mindennapi premierre készül. Emberileg, fizikailag bírni fogja?
