Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03 / 234. szám
1992. OKTÓBER 3. Hazai körkép 3 A félmegoldásokat nem szabad elfogadni A madarasi repülőtér többet ér Varga Mihály országgyűlési képviselő és Kovács István tiszafüredi polgármester rendezvényre hívta meg csütörtökön a vállalkozókat, akik a Top-Vision hongkongi-magyar vegyesvállalat ügyvezető igazgatójával, Németh Pállal és Jobbágy Tamással, a cég szakértőjével találkozhattak. A téma a kunmadarasi repülőtér és az ahhoz kapcsolódó vállalkozási lehetőségek köre volt. Az érdeklődés igen nagy volt, negyed négyre megtelt a polgármesteri hivatal tanácskozóterme. Németh Pál ügyvezető igazgató többek között elmondta, hogy a kunmadarasi repülőtér sokkal többet érdemel, mint ahogyan az a különböző médiákban megjelent. Véleménye szerint az ügy hátterében működik egy speciálisan magyar lobby, mely nagyban lelassította a hongkongi tőke mozgását. Hangsúlyozta, hogy a birtokában lévő információk szerint a magyar állam a térségben nem kíván polgári repüléssel foglalkozni, pedig a Tiszántúlnak jár egy repülőtér. Annál is inkább, mert a német mérnökök közreműködésével kialakított, 2500 méter hosszú 70 méter széles pálya a repülőtér a maga környezeti lehetőségével alkalmas arra, hogy itt egy nemzetközi nyílt repülőtér legyen. Utolsó órában vagyunk, hogy kihasználjuk ezt a potenciális lehetőséget. Németh Pál nem kért mást, csak azt, hogy a térséget hasonló kondíciókkal kezeljék mint Kis- kunlacházát és Sármelléket. Elbizonytalanította a „kistigrisek egyikének” tőkéjét, hogy az 1991. szeptember 13-i verseny- tárgyaláson csupán 8 hónapos, ideiglenes szerződésre találták alkalmasnak, és a 200 ezer dolláros éves bérleti díjra érthetetlen járulékos terheket raktak. Furcsállotta azt az amerikai tanulmánytervet is, mely V. (sportrepülőtér) kategóriába sorolta a madarasi repülőteret. Annak ellenére, hogy a szovjetek által itthagyott légibázisok közül ez a legnagyobb, a polgári repülés szempontjából pedig közvetlenül Ferihegy után következik. Madaras a tervek kivitelezése esetén - rövid időn belül - négyöt légitársaságot is ki tudna szolgálni - mondta. A továbbiakban Jobbágy Tamás szakértő vázolta egy repülőtér vonzáskörzetében lévő vállalkozási és munkalehetőségeket; a szállítást, az.építőipart, a vendéglátást, a karbantartást, az elektrotechnikát, a vezérlést és sok más lehetőséget. Kunmadaras érték, jó helyen van, és alkalmas is a feladatok ellátására - említette a szakértő. Több hozzászóló felvetette, hogy a térségben jelentkező munkanélküliség igényelné ezt a lehetőséget. Az ügy mindenképpen megérne annyit, hogy a környék ösz- szefogjon a tisztességes rendezés érdekében. Bár azt is elmondták, nem sok esélyt látnak a kedvező megoldásra. Varga Mihály a tanácskozás végén elmondta: a közeljövőben kezdeményezni fogja, hogy a kormány dolgozzon ki a térségre területfejlesztési koncepciót, melyben természetesen szerepelnie kellene kunmadarasi repülőtérnek is. Percze Miklós De ki fizeti a tandíjat? Utoléri magát a történelem. Vagy ismétli? Félelmetesen közelít egymáshoz a múlt és a jövö. Néhány évvel ezelőtt még hitetlenül hallgattuk nagyanyáink, anyáink meséit arról, hogy: „Én nem tanulhattam, mert a szüleimnek nem volt pénze rá”. Ma már riadalmat lop szívünkbe az efféle mese, mert amikor egyre többen féljük a holnapot, nem tudhatjuk; nem válik-e ismét valósággá az efféle mese? Felröpítették a hírt, hogy a következő tanévtől a felsőoktatási intézményekben bevezetik a tandíjat: havonta kétezer forintot. És az összeg később emelkedni fog... De mit szólnak ehhez az érintettek? Azok a szülők, akik évszámra, hószámra kuporgatnak azért, hogy gyermekük tanulhasson? Lemondani, lemondani Özvegy Hadnagy Sándorné Kunhegyesen él, az iskolában dolgozik, hivatalsegéd. Az egyik fia már végzett, a másik most főiskolás. Tíz éve - férje halála óta - egyedül tartja fenn a családot. Özv. Hadnagy Sándorné: Egyedül taníttattam őket- Nagyon nehéz volt taníttatni a gyerekeket, és most is az. Amikor a férjem meghalt, és itt maradtam velük egyedül, a házat is újjá kellett építenem, mert leszakadt az eleje. Úgyhogy OTP-hi- telt vettem föl. Ennek a havi törlesztése most 4 ezer 500 forint. Az én nettó fizetésem pedig 11 ezer. Ebből élünk ketten. Nem panaszkodhatom, mert a munkahelyem segített, ha tudott. Ha elkeseredett voltam, mindig akadt, aki mellém ült, lelket öntött belém. A gyerekeimre is nagyon büszke vagyok, mert jó képességűek és belátóak, soha nem voltak követelőzőek. De azt szeretném, ha legalább úgy tudnám járatni a fiamat, mint egy átlaggyereket.- Beszéltek már a tandíjról?- Igen. Nekem ez nagyon nagy terhet jelentene. A gyerek szerencsére jól tanul, ösztöndíjat kap, meg munkát vállal, amikor tud. Szeretném becsülettel kitaníttatni, még akkor is, ha le kell mondania valamiről.- Miről tudnának lemondani?- Hát... szűkebb háztartást vezetnék. Igaz, már így is vegetáriánusok vagyunk, nem eszünk húst, és mindent magam csinálok otthon, mert úgy olcsóbb. Szórakozni nem járunk, fodrászhoz egy évben egyszer jutok el. Valahogy majd csak megoldjuk-. Még akkor is, ha a gyereknek csak egy cipője lesz, amit a lábán hord. Legalább ő tanuljon! Sajnos, nekem nem volt lehetőségem rá. Félek attól, ha bevezetik a tandíjat, mert valami pluszt kellene vállalnom. De mit? De hogy?^ Amikor mindig dolgozom. És már fáradt vagyok... Ha egyszer eszem, akkor se A tomajmonostori ház kívülről szép. Ám belépve látjuk, sok híja van még. Amikor belekezd- tek az építkezésbe, nem így gondolták. Most azonban a befejezés bizonytalan időre tolódott el. A feleség munkanélküli. A férj a téeszben dolgozik. A lány egészségügyi főiskolára jár, az idén kezdett.- Körülbelül tízezer forintba került most a beiskolázás, - meséli Juhász Mihályné. - Hogy valójában mibe kerül a tanulás, az még ezután derül ki". A kollégium havi 600 forint, az ebéd naponta 56 forint, de most mondta a lányom, hogy fölemelik 84-re. A múltkor meglátogattuk; kétezer forint volt az útiköltség. Ha hazajön a gyerek, fölpakol, itthonról visz mindent, amit csak tud. De hát itt is nehéz. A férjem hétezer forintot kap, én naponta 233 forintot. Az OTP- nek 3 ezer 100 forintot törlesztőnk egy hónapban.- Mit szólnak a tandíjhoz? ,- Akinek nem lesz rá pén?p, hiába ügyes, okos... Aki meg hülye, de a szülők bírják, az bekerülhet. Ez lesz megint.- Az Önök lányára milyen sors vár? Juhász Mihály né: Nem hagyja abba- Hát ha muszáj, hazajön. Vagy nem... Nem hagyja ott, ha egy nap egyszer eszem, akkor se.- És mi lesz az építkezéssel?- Ennek már annyi. Nincs rá pénzünk. A parasztember gyereke? SJ. traktoros. Két gyereket nevelnek, az egyik főiskolára jár.- Beszéltünk már a tandíjról, nem tudom, hogy mi lesz. A feleségem ugyanis munkanélküli, és a mezőgazdaság jövője sem biztos. A lányom dolgozik, de az a havi 8 ezer forint, amit keres, túró; az el is megy rá. Nekem itt körülbelül havi tízezer jön össze a háztájival együtt. Kifizetjük a rezsit, de akkormég enni is kéne. Rettentően el vagyunk maradva anyagilag itt falun, a városokhoz képest. Ézzel a tandíjjal meg nem tudom, mit akarnak. Azt. hogy annak a gyereke tanuljon, aki tehetősebb? A parasztember fiát meg kidobják, mert nem tud fizetni? Az lesz megint, mint a múltban? Hogy akármilyen jó eszű gyerek volt valaki, ha az apja nem tudott pengetni, akkor nem tanulhatott? Én nem azt mondom, hogy nem fizetek tandíjat, na de tízezerből kétezret...? Miért nem próbálják arányosan elosztani, hogy aki többet keres, az többet fizessen? (Folytatjuk) Paulina Éva Fotó: Mészáros János A Tallinka együttes a zenei világnap alkalmából három helyszínen lépett fel szerdán este Szolnokon, az iskola diákönkormányzata rendezésében tartott lakótelepi néptáncesten. (Fotó: Nagy Zsolt) Tizenegy nemzet 34 diákjának Kezdődik a második tanév Tizenegy nemzet 34 diákja kezdi meg tanulmányait a Közép-európai Egyetem (CEU) történeti tanszékének hétfőn induló két féléves kurzusán. A Soros György által alapított intézmény posztgraduális képzést nyújt elsősorban a közép- és kelet-európai országok diákjainak, illetve fiatal szakembere|nejc. A kurzusokon európai-és amerikai egyetemek neves professzorai oktatnak, a hallgatókat a Soros Alapítvány pályázataira jelentkezők közül választották ki. A CEU hivatajos állami diplomát ad ki, mivel érvényes megállapodás köti az ÉLTÉ Jogi és Bölcsészettudományi karához. A szerződés értelmében az ELTE oktatói is bekapcsolódnak a CEU-n folyó munkába, a hallga- tókat közösen vizsgáztatják.(MTU A JAMINA Rtrtői tégla és cserép MÉG MINDIG RÉGI ÁRON! Hogy mennyiért? Játsszon velünk! r i Hetente 200 nm tetőcserép kerül kisorsolásra! minDössiE flnnvu «ell temie, hqbv a JAMINA képviselőkul ÉS R minTRBOLTORBfln KAPHATÓ LEVELEZŐLAPOKRA HELYESEI! FELÍRJA fl HOLLAflD ÉS A CSABAI CSERÉP ÁRÁT,IT1AJD BEKÜLDI a JAMINA Rt. CÍmÉRE. NYERHET! Csak október 01-től 30-ig! Képviselet: ELEMGYÁRTÓ KFT. SZOLNOK, PIROSKAI U. 56/ 74-Í33 A nVERTESEK I1EVE A flQVEITlBER 6-1 KURIRBAÜ OLVASHATÓ. jaminá Készül a biztosítási törvény Rövidesen ismét törvény szabályozza majd Magyarországon a biztosítási tevékenységet. Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke az MTI kérdésére elmondta: biztosítási törvény utoljára valóban a háború előtt létezett hazánkban, azóta részben a Polgári törvény- könyv, részben egy kormányrendelet és számos PM-rendelet szabályozza a biztosítók tevékenységét, rögzíti a biztosítottak jogait. Miután azonban immár 13 biztosítótársaság és 11 biztosító egyesület működik az országban, egyre sürgetőbb egy átfogó, minden részletre kiterjedő biztosítási törvény megalkotása. Ezen munkálkodnak jelenleg a Pénzügyminisztérium, a biztosításfelügyelet, valamint a hazai és külföldi biztosító intézetek szakértői. A törvénytervezet felöleli a biztosítók teljes tevékenységének szabályozását a reklámtól a természeti katasztrófák, vagy moratórium idején nyújtandó szolgáltatásokon keresztül az intézetek működésének jogi, személyi és gazdasági feltételéig. Az Állami Biztosításfelügyelet elnöke szerint október 15-e után kerülhet a Parlament elé a meglehetősen terjedelmesnek ígérkező törvénytervezet, s valószínűleg nincs akadálya, hogy néhány hónapon belül érvénybe lépjen a törvény. (MTI)
