Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
1992. OKTÓBER 28 Jászsági körkép s „Életre nevelés” az egykori rendházban Mint szerte az országban, Já- noshidán is egyre emelkedik a munkanélküliek száma. Amíg augusztus végén 232-en, szeptemberben már 247-en voltak munka nélkül, s ez nem csekély fejtörést okoz az önkormányzatnak. Bevezették ugyan Jánoshi- dán is a közhasznú munkát, ám az csak ideig-óráig jelent megoldást. Valójában munkahelyek létesítése oldhatná meg a gondokat. No meg azért más is. Hiszen mint Molnár Ferenc polgármester megjegyezte, a munkanélküliek egy nem is csekély része igazából nem is akar dolgozni. A segélyből, s alkalmi munkákból tartja fenn magát, s családját. Ha ugyan nehézkesen és lassan is, azért teremtenek munkahelyet a faluban, tavaly nyílt meg például a régi óvoda épületében a cipőfelsőrész-készítő üzemrészleg. S ezzel a településen belül csaknem hatszáz embernek adatik meg helyben a munkalehetőség. A munkanélküliek között sajnos évről évre növekszik a fiatalkorúak aránya. Az ő számukra egy katolikus népfőiskolát nyitnak a tervek szerint jövőre az egykori premontrei rendházban (képünkön), amelyben az utóbbi időben szociális otthon működött. S mivel a szociális otthon lakóinak elhelyezése megoldódott, az egyház pedig ugyan visszaigényli az épületet, de kész a katolikus népfőiskola megnyitására, úgy tűnik, jövőre valóban lesz helyük Jánoshida, s a környék települései fiataljainak a képzésére, vagy ahogyan a polgármester mondta: az életre nevelésre. Születésnapjára készül a Jászapáti Néptáncegyüttes A Jászapáti Néptáncegyüttes ifjú táncosai a Szigligeti Színházban október 23-án tartott ünnepi műsorban A Jászapáti Néptáncegyüttes jövőre ünnepli tizenötödik születésnapját. A csoportot Kökény Erzsébet és Szűcs Béla alapította, majd 1986 óta Bakonyi István az együttes vezetője. A fiatal együttes nemcsak pályafutását tekintve szinte tinédzser, hanem a táncosai is ifjak. Az átlagéletkoruk 16-17 év, többségük diák, de akad közöttük már dolgozó fiatal, sőt még munkanélküli is. A csoport létszáma általában 40-50 között mozog, s a két utánpótlás együttesben tanulják meg a magyar néptánc alapjait, legszebb hagyományait a kisdiákok. A tizennégy év alatt a jászapátiak felléptek Európa számos országában is. Az idei évben pedig a legnagyobb sikerük a százhalombattai fesztiv ál koreográfiái külön- díja volt. Az együttest korábban a sző vetkezetek támogatták, januártól azonban az önkormányzathoz tartozik, mivel a szövetkezeteknek nincs pénzük. Ám nem tud sajnos bőkezű lenni az új mecénás, az önkormányzat sem. A fiatalok maguk varrják, hímezik a ruháikat, s gyakran kölcsön kell kérniük ruhát más együttesektől egy-egy koreográfiához. A táncosok legnagyobb bánata azonban az, hogy nincs saját zenekaruk, fellépéseiken ugyancsak „kölcsön” zenekar kíséri láncukat. Ki tudja, talán a következő tizenöt évben csak összeáll a városban egy népi zenekar az együttes mellé. A táncosok mindenesetre készülnek a születésnap méltó megünneplésére, amikor is bemutatják legsikeresebb számaikat. Gránitba vésik a világháború áldozatainak nevét tokról. A település központjában 1989-ben avatták fel azt az emlékművet, amelyen a feliraton nem Szerepelnek az elesettek nevei. Az idén viszont már fekete gránitba vésve olvashatják a hozzátartozók édesapjuk, nagyapjuk nevét. Az emlékmű elé két talapzatra helyezik el a lapokat, amelyekre a nagy r község 227, a második világháborúban elesett áldozatának nevét írják fel. A leszármazottaknak semmit nem kellett fizetniük az emlékműért, az összes költséget az ön- kormányzat vállalta. A talapzathoz a gamesz dolgozói ássák a gödröket, a kőalapot pedig majd ingyen rakja fel a kőműves. A Szikszón készülő alap árát az önkormányzat fizeti ki. A gamesz dolgozói két nap alatt végeznek a rájuk bízott munkával Közeleg a halottak napja. A hozzátartozók egyre gyakrabban fordulnak meg a temetőkben, rendbehozzák szeretteik sírjait, virágokat visznek, s majd gyertyát gyújtva emlékeznek az elhunyt szülőkre, rokonokra. Jászfényszarun az idén közös megemlékezést tartanak a második világháborúban elesett áldozaA jó boron sem segít már a cégér Az utóbbi években, amikor a rendszerváltással együtt elvesztettük a keleti piacot, egyre nehezebb külföldön eladni a magyar termékeket. Az európai országok híres borai mellett nincs keletje még a magyar történelmi borvidékek nedűjének sem. Hát még a kevésbé márkás boroknak! így hát nem csoda, ha gondokkal küszködik a Jászság egyik leghíresebb bortermelő termelőszövetkezete, a jász- szentandrási Haladás is, amelynek emblémájában egyelőre még ott díszeleg két szőlőfürt. Kardos Gyulát, a téesz elnökét mielőtt az idei termésről kérdezném, inkább a tavalyi borról faggatom.- Nemcsak tavalyi, de még tavalyelőtti is van - mondja -, összesen 6500 hektoliter. Korábban természetesen el tudtuk adni a borunkat, amelyet úgy jellemezhetnék a legtalálóbban,- hogy amolyan társasági bor, ha hosszú beszélgetéseken vagy családi ünnepeken el-elpoharaz- gatnak belőle, akkor sem „dülöngélve távoznak ’ ’ a vendégek.- Hová tudták eladni a bort?- Elsősorban a keleti piacra. Kiskunhalason például többek között a mi borainkból készült a pezsgő. Mára viszont elvesztettük a felvásárlóinkat, illetve jó részük megszűnt, így kénytelenek voltunk az ország több városában borkóstolókat nyitni.- Miközben a termelőszövetkezetek, s a borosgazdák panaszkodnak, hogy nem tudják vagy csak olcsón tudják eladni a termést, az üzletekben 100forint alatt már szinte nem is lehet bort kapni...- Ezt hiába jegyzi meg nekem, én sem tudom, hová tűnik el a különbözet az olcsó felvásárlási és a drága eladási ár között. A bort jelenleg 27 forintért tudnánk értékesíteni, egy liter önköltségi ára azonban nekünk 38- 40 forintba kerül. Az üzletünkben mi 60 forintért árusítjuk a borainkat.- Hány hektáron szőlészked- nek?- Régebben, amikor a jász- szentandrási bor még nívódíjas volt, 300 hektáron. Jelenleg azonban csak 143 hektáron termelünk szőlőt, az utóbbi négy évben csökkentettük ennyire a területet. Azon kevés termelőszövetkezetek közé tartoztunk, amelyek alaptevékenységből, azaz melléküzemágak nélkül értünk el jó eredményeket.- Láttam a bejáraton, hogy tizenegyszeresen is kiváló volt a szövetkezet.- A Kisgazdapárt képviselői nemrégiben szóvá is tették, hogy miért nem vesszük le a kapu fölül...- Az efféle kitüntetések mögött általában igen kemény munka volt az elmúlt rendszerben is.- Én magam is így gondolom.- Végül talán már nem is illik megkérdeznem, milyen volt, s mi vár az idei bortermésre? Milyen volt az általában vidám hangulatú szüret?- Vidámnak nem mondhatnám. A tagság, s jómagam is családostól kézzel szüreteltünk. Szívesen láttunk volna diákokat, több iskolában is jártunk, de mindenütt elutasítottak bennünket, hogy nem szerepel a tantervben az őszi munka. S hogy milyen volt a termés? Véglegesen még nem összegeztük, de átlagban 16 mázsa termett hektáronként.- S van helye az új bornak?- A pincénkben igen. Egyébként november végén a tagság dönt majd arról, hogy megtartsuk-e a 143 hektáros szőlőt vagy vágjuk ki... A termelőszövetkezet emblémájában ma még két szőlöfürt is látható Telefonra várva Jászjákóhalma, mint a hasonló nagyságú és infrastruktúrájú települések szerte az országban délután, amikor bezár a posta, szinte el van vágva a külvilágtól. A posta előtt van ugyan egy nyilvános telefonfülke, ahonnan hívható a „külvilág”, ám a készüléket gyakran tönkreteszik a kárban nyilván örömüket lelő randalírozók. így nincs más megoldás, mint már korán reggel meghívni mondjuk egy szolnoki állomást, s várni türelemmel. Mint André Béla, jászjákóhalma jegyzője megjegyezte: egyáltalán nem biztos, hogy még aznap be is jön. Bíztató viszont, hogy a Jászságon keresztül vezet majd a Budapest-Miskolc közötti fővezeték, amely kedvező helyzetet teremt a tájegység telefonhálózatának bővítésére. Jászjákóhal- mán jelenleg alig több mint negyven telefonkészülék van. S kétszázhatvanán jelentették be telefonigényüket. Mindannyian be is fizették a 15 ezer forintot a költségekre, amelyet az önkormányzat 660 ezer forinttal egészített ki. A tervek szerint várhatóan a jövő évben megkapják te- lefonukat az új igénylők. Az oldalt írta és szerkesztette: Tál Gizella Fotó: K.É..T.G. Jászjákóhalma főutcáján már javában ássák az árkot a fővezetéknek Az egyetlen nyilvános telefonfülke készüléke a posta előtt gyak ran esik áldozatul vandál kezeknek
