Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

1992. OKTÓBER 28. Hazai körkép 3 Egyedülálló repülési manőver. A hazai repülés történetében egyedülálló repülést manővert hajtott végre helikopterével Guba József rendőr-alezredes, az ORFK Légirendészetének parancs­noka és Roráriusz László rendőr-alezredes, főpilóta. A Nádor TV Bt. video klip-forgatásán /forgatókönyv szerint/ a két pilóta helikopterével „liftezve” méterekre, néhány pillanatra egy méterre is megközelítette/ rotorvégre értendő/ a budapesti Lánchíd budai pillérjét, a pillér déli Járdáját. A klip az MTV müholdcsatorna megrendelésére készül. (MTI-Fotó: Rózsahegyi T.) Közgyűlés a füredi kaszinóban Itt nem „kaszinóznak” Az egyesület tavaly szeptem­ber 30-án jött létre. A huszonegy alapító tag által elfogadott alap­okmányt a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Bíróság 1991. de­cember 11-én erősítette meg. Korábban az egyesület klubsze­rűén működött, ma már tartalmas munkát végző társadalmi szerve­zet, melyet 3 fős elnökség és 3 tagú ellenőrző bizottság irányít. A névben szereplő kaszinó itt a jó értelemben vett régi hagyo­mányok felelevenítését jelenti, amiről az alapszabály is szól: Az egyesület célja, hogy tagságát hozzásegítse Tiszafüred város és környéke történetének, jelenlegi helyzetének, szerepének, kultu­rális eredményeinek szervezett megismeréséhez. Kezdeménye­zi és támogatja Tiszafüred és környéke szellemi, tárgyi és ter­mészeti értékeinek védelmét, népszerűsít minden irányú kez­deményezést. Az, hogy ez miképpen sikerült, arról dr. Vadász István elnök szá­molt be. Mint elmondta, a Kaszi­nó az elmúlt egy évben 15 ren­dezvénynek volt gazdája. Fel­dolgozták a tiszafüredi zsidóság A regisztrált munkanélküliek száma szeptember végén 616.782 volt az Országos Mun­kaügyi Központ most közzétett adatai szerint. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélkü­liek aránya, azaz a munkanélkü­liségi ráta így 11,4 százalékos. Budapesten a munkanélküli­ségi ráta 5,6; Győr-Moson-Sop- ron megyében 7,6; Vas megyé­ben 8; Zala megyében 8,6; Pest megyében 9,2; Somogy megyé­ben 9,8 százalék. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében ugyanak­kor 20,5; Nógrádban 18,3; Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében 17,6 százalékos a ráta. Csökkent a bejelentett üres álláshelyek száma: a szeptember 20-i záró­napon 25.634 álláshelyet tartot­tak nyilván, ez azt jelenti, hogy átlagosan minden 24. munkanél­külinek tudnak valamilyen állás­helyet felkínálni a munkaügyi központok kirendeltségei. Az el­helyezkedést nehezíti a munka­erő-kereslet, -kínálat nagymérté­kű területi és szakmai eltérése. Szeptember során összesen 472.868 munkanélküli részesült történetét, tudományos alapos­sággal hitelesítették a helyi ’56- os történéseket, meghívták a Ti­szafüredről elszármazott neves személyiségeket, vendégül lát­tak országgyűlési képviselőket, de foglalkoztak országos problé­mákat érintő kérdésekkel is. Az utóbbiak közül pl. nagyon sike­res volt az abortuszról folytatott vita. Természetesen a legtöbb ér­deklődőt a helyi politikával összefüggő programok vonzot­ták. Az egyesület jó kapcsolatot tart fenn a Nagycsaládosok Egyesületével, a Nagydíjasklub- bal és a Természetgyógyász Szö­vetséggel. A programok lebo­nyolításához alapítványokon ke­resztül szereztek pénzt. Három­szor pályáztak sikeresen. A Lakitelek Alapítványból a Tiszafüredről elszármazott em­berek meghívását finanszíroz­ták, a Naumann Alapítvány a Li­berális esték rendezvénysorozat sikeres megrendezését segítette. A Közoktatási és Közművelődé­si Minisztérium közművelődési pályázatán elnyert forintokból a tiszafüredi nyomdák anyagának gyűjtését, valamint ehhez kap­csolódóan egy kiállítás szervező­valamilyen formájú ellátásban. A hónap folyamán 32.745-en ke­rültek ki az ellátásból, így a záró­napon az ellátásban részesülők létszáma 440.123 volt. A csak­nem 33 ezer ellátásból kikerülő több mint fele ismét elhelyezke­dett, 4 ezren más támogatási for­mát vettek igénybe, vagy nyug­díjba vonultak, 9 ezer munkanél­külinek lejárt az ellátási jogosult­sága és több mint ezer munkanél­külit kizártak az ellátásból. Az átlagos ellátás összege 8814 fo­rint volt. A nyilvántartott munkanélkü­liek száma, illetve az ellátottak zárólétszáma közötti különbség meghaladta a 176 ezret. Közülük mintegy 45 ezer azon pályakez­dők száma, akik a 3 hónapos vá­rakozási idő miatt még nem ré­szesülnek munkanélküli segély­ben. Mintegy 60 ezren jogosul­tak ugyan ellátásra, de különféle okok - így például az együttmű­ködés hiánya - miatt nem történt meg a járadék vagy a segély ki­fizetése. Hozzávetőleg ugyan- ennyien eleve nem szereztek jo­gosultságot az ellátásra vagy pe­dig kimerítették az ellátás idejét. (MTI) sét tervezik. Előzetes elképzelé­seikben szerepelt egy népfőisko­la beindítása, de erre ezidáigs-- szűkös energiájuk és pénzügy# lehetőségeik miatt - nem került sor. Karcsú Zoltán pénzügyi be­számolója után a tagság a követ­kező fél év programját beszélte meg. A kötetlen hangulatú „dis­kurzus” 12 program megvalósí­tásának esélyeit taglalta. A palet­ta nagyon színes. íme a válasz­ték; dr.Aszódi Imre nőgyógyász, dr.Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Kiss Éva kandidátus, Elek István képviselő, Kékessy Dezső követségi konzul, Kör­mendi Lajos, a Jászkunság fő- szerkesztőjének meghívása. Ter­veik között szerepel, hogy fog­lalkoznak a Tisza-tó és a környe­zetvédelem, Tiszafüred és az ex­po, a természetgyógyászat, csa­ládtervezés, születésszabályozás kérdéseivel. Szeretnének bekap­csolódni a nyelvoktatásba is. A füredi kaszinó 24 tagja tartalmas félév elé néz. Csendben és szeré­nyen dolgozik azért, hogy az alapokmányban szereplő felada­tának eleget tegyen. Percze Miklós ✓ Ételmérgezés a fogadáson Több mint ötven orvos betege­dett meg a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemi Napokat megnyitó rektori fogadáson felszolgált szalmonella-gyanús ételektől. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya megyei élelmezésegészségügyi osztályának főorvosa az MTI kérdésére elmondta, hogy a múlt hét csütörtökén tartott fogadásra a pécsi egyetemen végzett orvo­sok voltak hivatalosak, s közülük keddig több mint félszáznál je­lentkeztek az ételmérgezés tüne­tei. A gyanú a felszolgált casinó- tojásra és a göngyölt sonkára te­relődött, vélhetőleg a tojásos éte­lek tartalmaztak szalmonella­kórokozót amely az orvosok tö­meges rosszullétét váltotta ki. Az ÁNTSZ megkezdte a gya­nús ételeket előállító pécsi hideg­konyha fertőtlenítését, és elren­delte a személyzet egészségügyi vizsgálatát, amelynek eredmé­nyeként a hét végéig derülhet fény arra, mi okozta az orvosok megbetegedését. (MTI) Hatszázezer munkanélküli Az érdekszövetségek szerepéről, jövőjéről Kell egy önkormányzati tanács! Az önkormányzati munkában mindinkább szerephez jutnak a különböző szintű érdekszövetsé­gek. A Kisvárosi önkormányza­tok Országos Érdekszövetségé­nek - amelynek tagjai közé jelen­leg 55 kisváros tartozik - elnöke dr.. Magyar Levente, Jászberény , város polgármestere. Tőle kér­tünk választ néhány, a témával kapcsolatos aktuális kérdésre.- Milyen tevékenységet végez a Kisvárosi Önkormányzatok Or­szágos Érdekszövetsége?- A választmányunk általában havonta ülésezik. Tevékenysé­günk főleg attól függ, hogy mi­lyen törvények kerülnek vélemé­nyezésre. Á városok igényeinek megfelelően szervezzük meg az intézkedéseket, elsősorban a vá­rosokat érintő információs rend­szer kialakítását, valamint egyéb, az üzemeltetéssel kapcso­latos anyagi kiadások összehan­golását. Az ország különböző ré­gióiban a BM településügyi fő­osztályával együtt szerveztünk tájértekezleteket, amelyeknek igen jó visszhangjuk volt. Szer­veztünk egy fórumot Török- szentmiklóson az átmeneti és szövetkezeti törvény hatásairól az önkormányzati tulajdonra.- Szlovák-magyar polgármes­teri találkozót rendeztünk a rima- szombati városi hivatallal közö­sén a regionális együttműködés témakörében, először Rima­szombaton, majd Aggteleken. Érdekszövetségünk kifejezett feladatának tekinti az egységes önkormányzati érdekszövetségi rendszer kialakítását, településtí­pusonként, ezért tevékenyen részt vettünk a magyar önkor­mányzati szövetségek nemzet­közi elismertetésében is. Ennek eredményeként az Európai Tele­pülések és Régiók Tanácsa már öt országos szövetségünket - köztük a KÖOÉSZ-t is - a múlt év decemberében tartott ülésen tagjai közé felvette. Részt kívánunk venni egy ön- kormányzati bankrendszer felál­lításában is, elsősorban a kom­munális ellátások, feladatok megoldása miatt. Ennek tagja lenne egy francia önkormányzati bank, az Európai Fejlesztési Bank és az önkormányzatok. A bankrendszer tagja lenne még az OTP leánybankja. Megalakulá­sunk óta folyamatosan részt ve­szünk a Nemzetközi Település- ügyi Fórum munkájában.- Hogyan látja a kisvárosok és a többi érdekvédelmi szövetség jövőjét, legfontosabb tevékeny­ségét?- Azt szeretnénk, hogy való­ban negyedik hatalmi ágként szerepeljenek az önkormányza­tok a kormányzatban, hogy be­tölthessék azt a szerepet, amelyet nemzetközi szinten is elvárnak tőle. Már eddig is azt a vélemé­nyünket nyilvánítottuk ki - több más önkormányzati szövetség­gel együtt -, hogy a magyar köz- igazgatásban a középszint hiány­zik. Arra nézve megoszlanak a vélemények, hogy ez a közép­szint a megye jelenlegi változata legyen-e vagy egy sokkal haté­konyabb gazdasági alapra szer­veződő régió. A régiónak termé­szetesen - kiterjedésénél fogva is - nagyobbnak kellene lennie, mint a mai megyének. Egy biz­tos: a középszint az önkormány­zatok és az általam vezetett szö­vetség szempontjából is - csak választott lehet, tehát nem kine­vezett, minthogy az Európa szá­mos országában is így van. Fel­tétlenül indokoltnak látnám egy kétszintű önkormányzati szövet­ség, vagy inkább tanács létreho­zását. Ebben a városok és a kis­települések külön szinten jelen­nének meg. Akár úgy, hogy a közös városi szövetség és külön a falvak szövetsége, akár úgy, hogy a városi szövetségek, meg­tartva önállóságukat szövetkez­nek és hasonló konglomeráció képzelhető el a falvak esetében is.- Mi akadályozza az Ön által szükségesnek ítélt önkormányza­ti tanács létrehozását ?-Létezett egy egységes önkor­mányzati szervezet, a TÖOSZ, amely annak idején felsőbb uta­sításra jött létre és magába fog­lalt minden tanácsot, legyen az városi, falusi vagy budapesti ke­rületi tanács. Az önkormányzati választások után létrejöttek a te­lepülés-típusonkénti szövetsé­gek, ahol azonnal érzékelték azt a fajta feladatot, amit az önkor­mányzatok szövetségeinek fel kell vállalniok az elkövetkező esztendőkben. Ugyanakkor átlátták azt is, hogy ezt csak úgy tehetik meg, ha egységesen lépnek fel min­denfajta önkormányzati kérdés­ben. Ehhez képest a TÖOSZ úgy képzelte el, hogy nem kell létre­hozni más önkormányzati taná­csot, adott esetben a Magyar ön- kormányzati Tanácsot, mivel a TÖOSZ mint szervezet, minden tekintetben megfelel ennek a funkciónak. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége kez­deményezte a nagy városok, me­gyei jogú városok, valamint Bu­dapest mint fővárosi önkor­mányzattal közösen a Magyar Városok Szövetségének létreho­zását, melyet követhet egy egy­séges önkormányzati tanács. A Kisvárosi önkormányzatok Or­szágos Érdekszövetsége 1990. november 26-án történt megala­kulása óta számtalan akcióval, legutóbb a távközlési törvénnyel kapcsolatban bizonyította azt, hogy minden tekintetben megfe­lel egy önkormányzati érdekszö­vetséggel szemben támasztott követelménynek. Sokkal na­gyobb feladat fog azonban há­rulni reá, ha az önkormányzatok között elterjed a kisváros és kör­nyéke szerveződési forma, és a gyakorlatban is alulról’építkezve kialakulnak a modem, az önkor­mányzati élet minden területére kiterjedő együttműködési for­mák. Ennek segítése, egyáltalán az alapok letétele, az együttmű­ködés ilyen szintű gondolatának elhintése, bevitele a hétköznapi életbe, az egyik legnagyobb fel­adata jelenleg a szövetségnek. E. S. Zöld sarok Szolnoki építőkövek a közös Európaházért Az Ausztriában létrehozó ttöko- lógiai Építőkövek Alapítvány ko­ordinátora egyben az alapítvány ötletének atyja, Hans Langer az elmúlt héten a Tisza Klub meghí­vására Szolnokon járt. A vendéget dr.Hamar József ökológus, a Tisza Klub elnöke, valamint e környe­zetvédő klub legaktívabb tagjai fo­gadták, s folytattak vele eszmecse­rét olyan, szűkebb hazánkat is érin­tő égető környezet- és termé­szetvédelmi problémákról, mint a Tisza-vidék természeti és kulturá­lis örökségének megóvása. Hanns Langer az Építőkövek munkájáról, valamint a Tisza Klubbal való együttműködésről az alábbiakat mondotta munkatár­sunknak:- Az ökológiai Építőkövek Ala­pítvány a volt szocialista országok és a Nyugat között húzódó egykori vasfüggöny környéki területek megóvását tűzte ki célul. E termé­szeti értékekben gazdag határzó­nák a Balti tengertől egészen a Boszporuszig terjedő területeket ölelik fel. Az Európa természet- és környezetvédelmével foglalkozó nagy szervezetek, a Zöld Folyosók rendszere és az ökológiai Építőkö­vek (Ecological Bricks vagy né­metül: ökologische Bausteine) rendszere, ha létre tudja hozni az egymás munkájának összehango­lását, - biztosítva a térség gazdasá­gi, tájvédelmi, ökológiai átjárható- ságát - ez Európa termé­szetvédelmében áttörést jelent­het. Maga az Építőkövek Alapítvány egy NGO (Non Government Orga­nization) szervezet, melynek egy moszkvai, egy lengyel, cseh, szlo­vák, bolgár irodája már működik, szervezve az alapítvány nemzetkö­zi kapcsolatait. Az Építőkövek munkájában a Tisza Klub egy Felső-Tisza project kidolgozásával vesz részt. (Ro­Hans Langer a Tisza Klub­ban (fotó: -nzs-) mán-ukrán-magyar közös termé­szetvédelmi érdekeket szem előtt tartva a térségben.) A cél az, hogy olyan fejlesztési struktúrát építse­nek ki, amely megőrzi a Tisza-táj ősi formáját és kulturális öröksé­gét. Ipartelepek errefelé nem na­gyon vannak, így a környéket nem tették oly mértékben tönkre, hogy az visszafordíthatatlan lenne. Másrészt a turizmus se tört be a maga romboló erejével a táj ősi csendjébe. Maga a terület az utób­bi 200 év történelme folyamán hol egyik, hol másik nemzethez tarto­zott. A várakkal, gyógyvizekkel gazdagon tűzdelt térség katonák és medvék birodalma volt hosszú időkig. Most, hogy sor kerülhet a térség úgynevezett fenntartható fejlesztésére, a szolnoki Tisza Klub közvetítésével megszületett a fejlesztésre vonatkozó román­magyar egyezség, melyet a román parlament előtt már ismertettek. Egyértelmű, hogy az a menedzse­léspolitika, amit aTisza Klub foly­tat, garancia arra, hogy a project sikeres legyen. Az Építőkövek Alapítvány együttműködve a Tisza Klubbal, valamint 24 ország ökológusaival - a Tiszát illetően is evidenciának tekinti, hogy egy folyót csak a ter­mészetes rendszerével lehet meg­ismerni, s ezen ismeret birtokában megtervezni a fenntartható fejlesz­tés módozatait. Mi ökológusok azt szeretnénk, hogy az ökologikus gondolkodásmód megjelenne a te­rület gazdasági fejlesztésében is - mondotta Hans Langer. Kátai Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents