Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 253. szám

1992. OKTOBER 27. Hazai krónika Keddi jegyzet Álmodtunk demokráciát Veszélyes jelenségek tanúi vagyunk mostanában, melyek rontják a közérzetünket. Ennek legjobb bizonyítékait sajnos majdnem minden nap láthatjuk, hallhatjuk, kis országunkban ugyanis egyre kevésbé csak a politikai hagyományos színhe­lyein főzik az „össznépi levest”, hanem - különösen a szélső­séges csoportok - utcában, tereken „csinálják” a napi politikát. Pedig saját történelmünkből jól tudhatjuk, hová vezethetnek ezek a folyamatok. Egy biztos, akkor már késő védőtöltés építésén elmélkedni, amikor az árhullám elöntötte a szomszé­dos településeket. Tudjuk, a mindnyájunk által most tanult demokrácia egyik alappillére a szólásszabadság. És bizony rettentő hosszú ideig kellett várni arra, hogy végre elérkezzen ez az időszak, amikor bárki szabadon kinyilváníthatja véleményét. Még akkor is, ha netalán valamelyik közjogi méltóságról van szó. Ami azonban október 23 -án a budapesti Kossuth téren történt, máig sem hagy nyugodni. Nem tudom, kitől vagy honnan sajátították el egye­sek azt a viselkedésformát, hogy a nemzet ünnepnapján kifü­tyülik, lehurrogják a köztársaság elnökét, mint egy bajnoki focimeccsen a bírót? Sokan vannak bizonyára, akik erre a kérdésre úgy felelnének, ez is belefér a demokratikusnak kiki­áltott társadalmi rendszer kereteibe. Mégis azt hiszem, a józan többség nem értene egyet ezzel a válasszal. Nincsenek még egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy valóban szervezett szélsőjobboldali provokáció történt-e, vagy „csak’ ’ egyes csoportosulások spontán módon fejezték ki indulataikat a Kossuth-téren. Ez nem mindegy. Az viszont mindenesetre valószínű, hogy a belső politikai botrányoktól alaposan felkavart, a gazdaság átalakulásának súlyos terheit a vállán cipelő, megélhetési gondokkal küszködő hazánkfia nem ilyen demokráciáról álmodott három esztendővel ezelőtt, ahol bárki bárkit bárhol és bármikor bemocskolhat, s ahol fasiszta szólamok verik fel az utcák csendjét. L.Z. Gyárátvétel nótaszóval Háromtagú cigányzenekar közreműködésével fogadták a mezőtúri téglagyárban a gyárát­vételi ünnepségre érkezőket. A külföldi és hazai vendége­ket Rácz Gábor ügyvezető igaz­gató köszöntötte, aki hivatalosan bejelentette, hogy új élet kezdő­dik a gyár életében, ugyanis 1992.rpktpber 1-től - a korábbi Alföldi Téglaipari Vállalat he­ly?^- új tulajdonosa van a Váz­kerámia és Burkolótégla Kft. mezőtúri üzemének, amely eb­ben az^évbcn már önálló társa­saként működött. Csőd és felszámolás A Pénzügyminisztérium a gazdasági folyamatokról A csődeljárásban érintett vál­lalatoknál több mint 200 ezren dolgoznak, 54 százalékukat az ipari vállalatok, 29 százalékukat a mezőgazdasági üzemek foglal­koztatják - állapítja meg a Pénz­ügyminisztérium ez évi gazdasá­gi folyamatokról szóló tájékoz­tatója. A bíróságok január 1-jétől au­gusztus végéig 3.658 csődbeje­lentést regisztráltak országszer­te. A csődbejelentések közül au­gusztus végén 1806 bírósági végzéssel közzétett csődeljárás folyt, a megindított csődel­járások többsége, 57 százaléka, gazdasági társaságnál, 29 száza­léka szövetkezeméi. A csődel­járás alá került gazdasági szerve­zetek 35 százaléka a feldolgozó- iparban, 22 százaléka a kereske­delemben, illetőleg a szolgálta­tásban tevékenykedik. Az érin­tett szervezetek tavaly 208 milli­árd forint bruttó termelési értéket állítottak elő, ebből 51 milliárd forint értékű árucikket exportál­tak. A csődeljárásban érintett álla­mi hitelezők a leggyakrabban az APEH és a Vám- és Pénzügyőr­ség. Az egyezségi tárgyalások során az APEH mintegy 6 milli­árd forint adótartozásra kötött megállapodást az érintettekkel. Ez egyrészt a tőketartozások át­ütemezését jelentette, másrészt azt, hogy az APEH elengedte a pótlékok és a bírságok egy ré­szét. A Vám- és Pénzügyőrség a csődegyezségek során 1,3 milli­árd forintot engedett el, ebből 1,2 milliárd a késeídelmi kamat volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csődegyezségi tárgyalá­sokon az adósoknak gyakran nincs kibontakozási program­juk, az egyezséget többnyire a hitelezők segítségétől várják. Amennyiben egyezség nem szü­letik, a cégeket felszámolják. Ilyenkor a hitelezők gyakran nem jutnak pénzükhöz, ezért a korábbiaknál erőteljesebben tö­rekednek a megegyezésre. Jó hírünk van, újra kedd, megjelent a Kishegyed. A 30. szám tartalmából:- A vágy mindennap másmilyen- Öten a felső tízezerből- Ebéd előtt ne veszekedjünk!- Magányos császárnék a perzsaszőnyegen- Kétnaponként egy kiló- Balettintézeti álmok- No de Bimbi, és a lányok! És persze, mint minden kedden, divat, kozmetika, sztárpletykák a Kiskegyedben. *io985/ih* A kft. új tulajdonosai - a teljes téglagyárat magába foglaló üz­letrész megvásárlása folytán - a budapesti székhelyű Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. (70 százalékban), és a bécsi Wiener­berger Ziegelindustrie AG (30 százalékban). Ez utóbbi cég igazgatóságá­nak elnöke dr. Wolfgang Reitho- fer elmondta, hogy az 1819-ben alkított Wienerberger Rt. az egyik legnagyobb osztrák építő­anyagipari vállalat, Magyaror­szágon 8 éve jelent meg. Ma már 14 üzemében (Veszprémtől Deb­recenig) 1100 alkalmazott dol­gozik. A mai napig 5 milliárd forintot fektettek itt be, ugyanis hosszú távon gondolkodnak, s tudják, hogy a gazdasági átala­kulás nehézségekkel jár, de az a mélypont, melyben a gazdaság, és különösen az építőipar van, lépésről lépésre javítható, s ez is már a következő években érezhető lesz. A Hungária Wienerberger Rt.-t 1990 januárjában alakítot­ták meg osztrák és magyar ve­gyes tulajdonú téglaipari válla­latként. Mezőtúr megvásárlása mel­lett többek között azért döntöt­tek, mert a téglagyár igen jó hír­nek örvend. Az európai szab­ványokat kielégítő vázkerámia, falazóanyagok előállításán kívül a burkoló-, és műemléktéglák teljes választékát gyártja, ezzel a HWT termékválasztéka teljessé válik. Mint megtudtuk, az üzemben jelenleg 72-en dolgoznak, lét­számleépítést nem terveznek. Felvételünk az üzem megte­kintése során készült.- korényi ­Rendbehozzák a temetőt A temető állapota az utóbbi évtizedekben fokozatosan rom­lott Jászárokszálláson. Az teme­tő az egyház tulajdonában és ke­zelésében van, de nem volt anya­gi lehetősége szükséges karban­tartási munkák elvégeztetésére. Dr. Gyenes Gyula főesperes és Szikra Ferenc polgármester pél­da értékű együttműködést kezd­tek el az egyházközség és a pol­gármesteri hivatal között, ugyanis október utolsó napjai­ban elvégzik a szükséges takarí­tási munkákat. A hivatal teher­autót és gépkocsivezetőt bizto­sít, míg az egyháztanács gondos­kodik önként jelentkező segítő hívekről. így a város temetőjé­ben november első vasárnapján, mindenszentekkor már rende­zett körülmények között emlé­kezhetnek meg a hozzátartozók szeretteikről. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 604. sz. Ipari Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Törökszentmiklós, Almásy u. 51. sz. ­pályázatot hirdet két szakoktatói munkakör betöltésére. 1./ Feltételek:- felsőfokú gépész szakmai végzettség- lakatos szakmunkás-bizonyítvány, 5 éves szakmai gyakor­lattal- oktatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek Feladatok:- mechanikai mérőtermi gyakorlatok vezetése- fémipari alapképzés gyakorlati oktatása- ellenőrző oktatás ellátása 2.1 Feltételek:- közép- vagy felsőfokú szakmai végzettség- szerelő szakmában szakmunkás-bizonyítvány- hegesztő szakmában szakmunkás-bizonyítvány- nevezett szakmákban 3-5 év szakmai gyakorlat- oktatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek Feladatok:- fémipari alapképzés, szerelő, hegesztő szakmákban szak­mai gyakorlat ellátása Bér megegyezés szerint. Pályázat benyújtásának határideje: 1992. november 9. •11093/1H* Abádszalók Hétfőn tartja soron következő testületi ülését a helyi önkor­mányzat. A főbb napirendi pon­tok között a bölcsőde tevékeny­ségének értékelése, az 1992. évi munkaterv megbeszélése, önkor­mányzati rendeletmódosítás, a kommunális adó kivetésével kapcsolatos rendelettervezet is­mertetése szerepel, de szó lesz a jövő évi fejlesztési elképzelések­ről is. Ezek között talán a legsür­getőbb feladatként említik a szennyvízhálózat fejlesztését, valamint további útalapok építé­sét - hiszen a választásokkor mindössze hat szilárd burkolattal fedettet számláltak a turizmusá­ról híres községben. Az utóbbi két évben ez a szám ugyan tizen­hárommal emelkedett, de a szá­zalékos arány még mindig csak 28-30 körül mozog. A Munkanélküliek és Álláske­resők Egyesülete az önkormány­zattal összefogva (a Jóbarát ven­déglővel szemben) szociális bolt keretében francia pékségként nyitja meg kapuit (másfél milliós támogatással). Erre az esemény­re várhatóan december elején ke­rül sor, ezt követően tíz ember nevét törlik majd a munkanélkü­liek listájáról. Miután ez a szá-1 műk még ezt követően is 580 (!) y körül mozog, újabb lehetőségek kiaknázása szükséges. Ezért az épület másik szárnyában egy fe­hérárubolt kap helyet - ugyan­csak december tájékán - amely­nek megvalósításához 500 ezer forint támogatáson keresztül ve­zet az út. A sornak ezzel nincs vége, a magyar pékség nyitása február környékén várható.. * Egy egri vállalkozó munká­ja nyomán a Vásártér mögött, a Nagyerdő melletti területen egy benzinkút építése van fo­lyamatban, ezt februárban már átadhatják. A jászberényi Szabó László ugyanitt szervizt szeretne megvalósítani (tíz em­ber foglalkoztatásával), ahol a festéstől a vizsgáztatásig min­denféle szolgáltatással várná az autósokat. Mindezeken felül ugyanebben a komplexumban kap majd helyet egy Tüzép- mintabolt, valamint egy dísz­vaskerítésekkel foglalkozó la­katosüzem. * Az általános iskolában immár tanórai keretek között, csoport- bontásban német nyelvet tanul­nak a diákok, mi több, önkor­mányzati támogatással egy nyel­vi labor létesítése van folyamat­ban. Még a múlt év végére nyúlik vissza az a babakiállítás, amelyre különféle tájegységek népvise­letbe öltöztetett „bábuit” készí­tették el az iskolások. A ötletet szeretnék a világkiállítás tisztele­tére országosra kiterjeszteni; en­nek érdekében valamennyi álta­lános iskola felé a közeljövőben egy felhívást továbbítanak. Szep­tember végén a helyi vadásztár­saság a szalóki és környékbeli ne­bulóknak kömyezet-és vadvédel­mi vetélkedőt szervezett, ame­lyen az abádszalókiak az első he­lyen végeztek, a győzelemhez 20 ezer forint társult. Az önkor­mányzat támogatásával február 15-21. között szlovákiai sítábort szervez a tantestület; szintén tá­mogatással nemrégiben fejező­dött be a közel kétszáz 2-3. osz­tályosnak az úszásoktatás; mint­egy 200 ezer forintos beruházás­sal pedig kondicionáló terem van kialakulóban. A több éve „üze­melő” néptánc szakkör mellett idén újdonságként a szorobán lé­pett elő.

Next

/
Thumbnails
Contents