Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

1992. OKTÓBER 21. Hazai körkép 3 Privatizációs társaság alakult A jobb információáramlás biztosítása, valamint a műszaki és gazdasági értelmiség aktív be­kapcsolása a privatizációs folya­matokba a legfontosabb célja a közelmúltban megalakult Ma­gyar Privatizációs Társaságnak. A napokban létrejött új szakmai egyesület széles körű tájékoz­tatást szeretne adni minden ér­deklődőnek a privatizációval kapcsolatos kérdésekről, számít­va ebben a a reálértelmiség akti­vitására. Erre azért van szükség, mert a most végbemenő gazdasá­gi változásokról csak viszonylag szűk szakmai körnek van hiteles információja, s a jelenlegi priva­tizációs folyamat legnagyobb veszélye a bennfentesség. Ezt az információs hiátust kívánja ki­tölteni ez a szakmai szervezet. AUTOMATÁK AZ AKKUMULATORG Y ARB AN. A szászberki akkumu­látorgyár rácsöntő műhelyében egy műszak alatt 6 automata géppel 30 ezer rácsot öntenek. A művelet minimális emberi segítséget igényel, így a dolgozók nincsenek kitéve az ólomgőzök egészségre káros hatásainak, -nzs­Nyolcmilliárd forint az adósság Behajthatatlan lakossági kintlévőségek A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségében számvetést készítettek azok­ról a tartozásokról, amelyek a lakosságot a díjbeszedő vállalatoknál terhelik. Elsősorban a közüzemi díjak törlesztését és a lakbérfizetést vizsgálták. Dr. Kölner Ferencet, a szervezet főtitkárát kérdeztük a vizsgálat tapasztalatairól.- Sajnos szembe kell nézni a tényekkel: a megemelt lakbérek, a közüzemi szolgáltatások nö­vekvő díjai meghaladják a lakos­ság fizetőképességét. A legfris­sebb adatok szerint jelenleg ez a kintlévőség meghaladja a nyolc- milliárd forintot, és az adósság- állomány egyre növekvő tenden­ciát mutat. Példaként hadd említ- ■ sem a fővárost: a díjbeszedő vál­lalatok nyilvántartásai szerint 1990- ben még csak az érintettek 1,7 százaléka nem tudott fizetni, 1991- re 4,9 százalékra ugrott ez az arány, az idén pedig már 8 százaléknál tartunk. Az év végé­ig várhatóan eléri a 10 százalé­kot.- Mitől várnak ebben válto­zást?- Szeretnénk, ha a szociális vé­dőháló valamilyen formában ki­terjedne erre a problémára is, de ismereteink szerint az 1993-ra tervezett lakáscélú szociális tá­mogatások összege a már fennál­ló tartozások töredékét sem fede­zi. A hátralékok növekedési üte­me tehát jövőre sem csökken. A szolgáltatószervezetek közül az önkormányzati alapítású cégek vannak igazán bajban, mert nyo­mott árakon dolgoznak. A kint­lévőségeik már a szolgáltatások biztonságát veszélyeztetik.- Egyre gyakrabban hallani újabb áremelésekről, amelyek egyaránt érintik majd a közüzemi díjakat és a lakbéreket. Mi lesz a kintlévőségek sorsa?- Az áremelések elkerülhetet­lenek. Egy részüket éppen a kint­lévőségek magas összege ger­jeszti. A hátralékok bizonyos ré­szét - akarva-akaratlanul is - azokkal fizettetik meg, akik ed­dig is eleget tettek fizetési köte­lezettségeiknek.- Várható-e cserébe legalább a lakáskörülmények javulása?- Aligha. Az áremelések elle­nére is romlani fog a lakásállo­mány minősége, mert már ami­kor önkormányzati tulajdonba kerültek, legalább 400 milliárd forintnyi felújítást kellett volna elvégezni az épületeken. Ugyan­akkor a lakásokat fenntartó és üzemeltető szolgáltatóvállala­toknál nem jönnek létre azok a pénzügyi alapok, amelyek fede­zetet nyújtanának a nélkülözhe­tetlen korszerűsítésekre, vagy a szolgáltatások kapacitásbővíté­sére . Ezért e téren is további rom­lás jelei mutatkoznak: például betelnek a nagyvárosok környé­ki szeméttelepek, a kezeletlen háztartási hulladék pedig az ivó- vízkészleteket veszélyezteti.- Mi a helyzet a nem fizető gazdálkodószervezetekkel?- Egyre többen vannak ezek is. A gazdasági szerkezetváltás na­gyon sok vállalatot ellehetetlení­tett, fizetésképtelenné váltak, csődöt jelentettek. Szeretnénk, ha az AVÜ privatizációs bevéte­leinek egy részét a megszűnő gazdasági szervezetek közüzemi tartozásainak kiegyenlítésére fordítanák. Ahogy a világon se­hol, Magyarországon sem vonul­hat ki az állam a lakás- és telepü­lésüzemeltetés anyagi támogatá­sából. K.T. (Ferenczy Europress) Földcsere Nagyhalásznál A környezetszennyezés meg­szüntetésére a kárelhárítási módok közül a teljes földcserét választotta a MÓL Rt. a Barátság II. kőolaj­távvezeték október 11-i törésének helyén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalász határában. Az olajszállító társaság kedden tájé­koztatta döntéséről a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőséget. A távvezetékcső. hibája miatt bekövetkezett törés helyén 100 köbméternyi kőolaj folyt szét súlyosan károsítva egy nyáifaerdő félhektáros területét. Az olajjal át­itatódott föld kicserélését úgy vég­zik el, hogy a kitermelt földet nagy szerv es anyag-tartalmú kommuná­lis hulladékkal keverik össze, és a lebomlás során keletkező biogázt hasznosítják. A talaj kitermelése várhatóan 3-4 hetet vesz igénybe. Látlelet Egy mondat a szabadságról Különféle jelzőket nem lehet ráaggatni, s akik valaha is meghatározták, hogyan kell értelmezni, nem törődtek semmi­vel, csak ami számukra volt fontos, vagy éppen fontossá válha­tott volna akkor, ha a történelmi események úgy zajlottak volna, ahogyan elképzelték, vagy ahogyan - megtévesztő módon - el akarták hitetni azokkal, akik semmi másra nem voltak képesek, mint dolgozni, nem is csak azért, hogy ne maradjanak névtele­nek, hanem inkább a puszta megélhetésért, melynek nyomasztó valóságát akkor értették meg, ha a történelemcsinálás szele megérintette őket, noha ez csak ritkán adatott meg számukra, hiszen évtizedek államnacionalista és államszocialista börtöné­be zárva legfeljebb álmodtak arról, hogy egyik napról a másikra minden másként lesz, s nem kell majd attól félni, kik fogják utólag számonkémi, hogy mit csináltak rosszul, vagy éppen csak úgy, hogy közben másokról is gondoskodni kellett, akár meghajolva a hatalmasságok előtt, akik nem fukarkodtak java­kat, előnyöket osztogatni azoknak, akik hűségesek voltak, vagy akik csak csendben maradtak, s elhitették magukkal, hogy akik most következnek, azok már a tisztesség maximái szerint érté­kelnek mindent, passzivitást és az ellenállás hiányát, félénk visszahúzódást és a meghunyászkodásnak tűnő hallgatást, me­lyet nyilván azok neveznek behódolásnak, akik nem kény­szerültek rá, mert vagy jobb helyzetben voltak, vagy mert nem is kellett behódolniuk, hiszen számukra a konszolidáltság min­dennél fontosabb volt, beleértve azt is, hogy vásárolhattak hét­végi házat és gépkocsit, jóllehet még ez a konszolidáltság is kevesek számára volt elérhető, akárcsak a déltengeri utazások, hiszen a többség még vízumot sem kapott, illetve valakiknek mindig hozzá kellett járulni, kényük és kedvük szerint eldöntve, hogy kik utazhatnak, vagy kik nem veszélyeztetik az ország jó hírét, melyet amúgy sem a szorongatott léthelyzetű állampolgá­rok romboltak, s akik most sem vágynak másra, mint a félelem nélküli életre, mely nem egyenlő azzal, hogy bárki éhen halhat az utcán, de azzal sem, hogy akár egyenlő joga lehet mindenki­nek erre, mintha csak arról lenne szó, hogy a demokrácia a szegénységben egyenlősít, nem pedig az önálló és szabad állam- polgári létben, melyet képtelenség ideológiai keretek közé gyö­möszölni, s népboldogító jelszavak hangoztatásával úgy tenni, mintha a szabadság rendje máris megvalósult volna, mert bár­milyen sokan esküdtek is a megváltás reményét hordozó új rendszerre, amíg nyomorgókat lehet látni az utcán s a népkony­hák előtt sorban állókat elnéző mosoly kíséri, addig a szabadság utáni vágyódásról beszélhetünk csak, hiszen ahol szabadság van, ott szabadság van a mindennapi életben, az emberi lelkek­ben ugyanúgy, mint az álmokban. Kerékgyártó T. István Barangolás a tűz és a jég országában 3. Halász voltam a Jökull fedélzetén A ,Jökull” fedélzetén eltöltött idő alatt hamar rájöttem, hogy az izlandi halászok kávéval és ciga­rettával „üzemelnek”, ezért fi­gyelmességem jeléül hónom alá csapom az üres termoszt, és im­bolygó léptekkel indulok a pa­rancsnoki hídról a hajó orrában lé­vő konyha irányába. A fedélzet kö­zepén azonban megtorpanok és dermedten állva maradok a csodál­kozástól. Jobbra a lemenő nap lán­goló korongját nyaldossák az óce­án hullámai. Mintha csak a tűz és víz érintkezéséből születő gőzfel­hők volnának a környező fellegek, amiken széles ívben szóródik a vö­rös fény. Balra már kajánul vigyo­rogva várja a sápadt telihold, hogy a letűnő égi társa nyomdokait kö­vethesse. Alatta a miénkhez hason­A MÓL Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazat Marketing és Kereskedelmi Igazgatóság a szajoli laboratóriumába * laborvezetőt keres. A laborvezető főbb feladatai:- a laboratórium munkájának irányítása, a technológiai utasításban foglaltak betartása, illetve betartatása;- a termékek minőségére vonatkozó módosítások folyamatos figyelmmel kisérése;- a minőséggel kapcsolatos reklamációk kivizsgálása és elbírálása;- a hálózatellenőrzésben való részvétel. A munkakör betöltésének feltételei:- szakirányú egyetem, vagy főiskolai végzettség (vegyészmérnöki, vagy vegyész);- legalább 5 éves szakmai gyakorlat,- 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A MÓL Rt. tagvállalatainál eltöltött munkaviszony ideje előnynek számít. Jelentkezni - részletes szakmai önéletrajzzal és végzettséget igazoló dokumentumokkal - az igazgatóság személyügyi főosztályán lehet személyesen vagy írásban. (Tel.: 137-6053) Cím: 1093 Budapest, IX., Közraktár u. 30. V. em. A munkakörrel kapcsolatos további részletes szakmai felvilágosítást ad: Antal Ferenc, önálló osztályvezető. (Tel.: 114-3472) * 10433/2H* ló kis halászhajó küszködik a hul­lámokkal bukdácsolva. A holdtól a hajó fara felé a látóhatárt a Snae- fellsjökull - Fujira emlékeztető - havas csúcsa zárja. Ennyi szépség egyetlen képben! Tágra nyílt szemmel szívom magamba a lát­ványt egy darabig, és dolgom vé­gezetlenül térek vissza a hídra, megosztani a kapitánnyal örömö­met a sok szépség fölött. A 45 éves Magnus Danielsson kapitány türelmesen, szívesen és lelkesen beszél munkájáról, a hajó­zásról, a halászatról, annak mód­jairól, a halászhálóról, halakról, bálnákról, időjárásról, térképekről, navigációról, műszerekről, amik­ből számomra meglepően sok ta­lálható a hajón, fiáról, aki szintén halász és időnként látjuk is a hajót, amin dolgozik, a Vestmannaeyjar- szigeteki vulkánkitörésről, ahol 19 évvel ezelőtt ő is ott volt, amikor az ötezer lakosú Heimaey majd­nem Pompei sorsára jutott. Szemmel láthatóan örül a jó idő­nek, és az eddigi jó zsákmánynak, bár véleménye szerint az időjárás gyökeresen változni fog. A jóslata tökéletesen bevált. Másnap éjsza­ka már erős hullámzásban húztuk be a hálót, reggelre pedig rettene­tes vihar kerekedett. Vissza kellett térnünk Olafsvik kikötőjébe, ahol sokáig kellett várni a vihar csilla­podására. miután hozzákezdhct­KORREKT Építő- Vállalko­zási és Kereskedelmi Kft. szolnoki és jászapáti munka­helyekre felvételre keres:- kőműveseket, segédmunká­sokat,- hidegburkolókat,- ács,- asztalos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: Szolnok, Szapáry u. 14. sz. Telefon: 56/371-968 * 10879/1H* tünk a kirakodáshoz. A háromfő­nyi állandó legénység közé a ma­gam 32 évével korban egész jól beillek. A háló behúzásakor és az azt követően a zsákmány elraktá­rozásakor mindenki kiveszi a ré­szét a zsákmánnyal kapcsolatos munkálatokból. A „pihenőidő­ben” az alváson és pihenésen kí­vül el kell látni egy embernek a szakács, a gépész feladatát, és egy­valaki a kapitánnyal megosztva kormányozza a hajót. A háló behú­zását követően két-három órát vesz igénybe a zsákmány váloga­tása, raktározása és öt-hat óra ma­rad egyéb tevékenységre. Ez a cik­lus napszaktól függetlenül állan­dóan folyamatos. (Itt, közel a sark­kör magasságában nyáron gyakor­latilag nincsen a mi fogalmaink szerinti éjszaka, de az alkonyatnyi homályban a fedélzeti reflektorok még éjfélkor is nappali világossá­got szolgáltatnak a munkához.) Hajónk a ’92-es hajózási kézi­könyv szerint az izlandi halászflot­ta legöregebb hajói közé tartozik, 1595-ben Hamburgban gyártották. A navigáláshoz viszont fölhasz­nálják a technika legújabb vívmá­nyai közé számító műholdas és számítógépes rendszer kombináci­óját, az úgynevezett GPS helyzet­meghatározót. A jelenlegi és az előző napok útvonala monitor kép­ernyőjén tekinthető meg. csakúgy. A TISZA MONEY KFT. mint a LICULLUS BT. felszámolója, ÉRTÉKESÍTÉSRE FELAJÁNL különböző' \ endéglátóipari berendezéseket. Nj il\ altos értékesítés helye: Szolnok, Bartha I. út 3. fsz. 3. IDŐPONTJA: 1992. október 26.. 12 óra * 10842/1K* mint a tetszés szerint bejelölhető lényegesebb pontok. A bizton­ságos hajózást radar, a vízmélysé­get és a halrajokat szonár figyeli. A rádió mellett megtalálható a rá­diótelefon is. (így az óceánról is telefonálhattam haza.) A raktárban 25 tonna zsákmánynak van hely. A hosszú halászaton egy hatalmas teherautónyi apróra tört jég bizto­sítja az áru frissességét. A jeget indulás előtt a kikötőben autóról a szó szoros értelmében bebillentik a raktár rekeszeibe. Izland nyugati partjai jó halász­vizeknek számítanak. Mi is itt, a fenéken húzott háló segítségével halászunk. A zsákmány nagy része krill, azaz óriási rajokban élő apró rákocska, kisebb része különféle hal és egyéb tengerlakó. Az egé­szen kicsi halászhajók és télen a Jökullon is horoggal halásznak. A hosszú zsinór és az ezernyi horog kezelése, az állandó szabadban tartózkodás és a jeges tenger ke­mény munkává teszi ezt a fajta halászatot még az itteniek fogalma szerint is. Van még egy - ezen a vizeken gyakori - halászati forma, a heringhalászat, amikor minden­féle technikai csoda segítségével megkeresik, nyomon követik és hálóval bekerítik a halrajokat. A kifogott halat jégbe hűtve, sózva, szárítva, konzervként és halliszt­ként szállítják a világ számos or­szágába. Izlandon szinte nincs olyan család, amelyik egy-két csa­ládtagon keresztül ne kapcsolódna a tengerhez. A nagy „úszó halgyá­rakban” nők is dolgoznak szép számmal, pedig a tengerészélet nem a legveszélytelenebb foglal­kozások közé tartozik még manap­ság sem. A múlt év nem volt túl szerencsés az izlandi flotta törté­netében. Baleset következtében több halász meghalt a tengeren - a legtöbben beleestek a vízbe és odavesztek - és két hajó is sziklá­nak csapódott. ( Folytatjuk) Szekeres Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents