Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-19 / 247. szám

I 2 Körkép 1992. OKTÓBER 19. Véget ért a KKP 14. kongresszusa Peking. Teng Hsziao-ping piacgazdasági reformtervei­nek megszavazásával és az új, megfiatalított Központi Bi­zottság megválasztásával va­sárnap befejezte munkáját , a Kínai Kommunista Párt 14. kongresszusa. A küldöttek vál­toztatás nélkül jóváhagyták Csiang Cö-min pártfőtitkár je­lentését, amely a szocialistádig acgazdaság megteremtését je­lölte meg az ország céljaként. Dubceket újraválasztották Pozsony. A szlovák szoci­áldemokraták Kassán szomba­ton befejeződött II. kong­resszusukon ismét Alexander Dubceket választották meg a párt vezetőjévé. A csehszlovák szövetségi parlament volt el­nöke, néhány héttel ezelőtt sú­lyos balesetet szenvedett; az­óta többször megműtötték, ál­lapota válságos, és jelenleg is az egyik prágai kórházban ke­zelik. Clinton vezet Washington. A News­week című amerikai hetilap le­gújabb, szombaton közzétett közvéleménykutatása szerint Bili Clinton, az elnöki tisztség­re pályázó demokrata jelölt . alig több, mint két héttel a vá­lasztások előtt 15 százalékkal vezet riválisa, George Bush előtt. A Gallup közvélemény­kutató iroda csütörtökön és pénteken - a jelöltek második televíziós vitája után - készített felmérése szerint Clinton a szavazatok 46 százalékára, Bush 31 százalékára, a harma­dik, független jelölt, Ross Pe­rot pedig 14 százalékéra szá­míthat. Orosz-kínai rakétaüzlet New York. Oroszország rakétavezérlési technológiát, rakétahajtóműveket és más fejlett fegyverrendszereket ad el Kínának - közölte a The New York Times című lap va­sárnapi számában. Washing­ton attól is tart, hogy Peking a fejlett technológiát továbbadja a harmadik világ országainak. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő szerint Moszkva emellett uránium­dúsításra felhasználható tech­nológiát is elad Pekingnek. Német szemétexport Tirana. A jelek szerint Al­bánia válik a mennyiségében világelső német hulladékex­port legújabb lerakodóhelyé­vé. A tiranai hatóságok közöl­ték: több száz tonnányi kétes összetételű gyomir­tómaradványra bukkantak, amelyet német exportőre nem hajlandó visszaszállítani saját hazájába. A helyzetet bonyo­lítja, hogy a lakosság már el­kezdte fosztogatni a feltartóz­tatott szállítmányt, így katona­ságot kellett kirendelni a több mint 400 tonnányi életveszé­lyes szeméthalom őrzésére. ZÖLD-SPORTBAN október 20-tól! 18 sebességes mountain bike 19.500 Ft helyett 15.900 Ft-ért. OTP-hitelre is! Szolnok, Nagy Imre krt. 12. Leváltották Izetbegovicot? Szarajevóban megnyitották a repülőtérre vezető autóutat Berlinben eltemették Willy Brandtot Milan Panic jugoszláv kor­mányfő szombaton a genfi Jugo- szlávia-konferencia két társelnö­kével folytatott megbeszélése után újságírók előtt kijelentette: a jugoszláv vezetés kész akár most elismerni Horvátországot és Macedóniát, ám ennek köl­csönösnek kell lennie. Panic sze­rint Lord Owen, az egyik társel­nök tudatta vele: Horvátország elismerése a legfőbb előfeltétele annak, hogy feloldják a szigorú ENSZ-szankciókat Jugoszlávia ellen. Panic egyébként sikeres­nek mondta genfi tárgyalásait, s úgy vélte, vannak bátorító jelek arra vonatkozóan, hogy kezd ki­fulladni a boszniai háború. A muzulmán fegyveresek, az ENSZ-békefenntartó erőkkel kötött szombati egyezségnek megfelelően vasárnap reggel megnyitották a Szarajevót és a város repülőterét összekötő autó­utat. Néhány perccel ezután már el is indult az első segélyszállít­mány a boszniai főváros felé. A muzulmán erők azután egyeztek bele a forgalom újraindításába, hogy a kéksapkások meígérték: fokozottan ellenőrzik majd a tér­séget. A kompromisszumos egyezség értelmében az autóút csak nappal lesz nyitva, s szürkü­lettől hajnalig átmenetileg szü­netel a forgalom. Tadeusz Mazowiecki, az ENSZ emberi jogokat vizsgáló különmegbízottja szombaton Koszovóba érkezett és külön tár­gyalásokat folytatott a tartomány szerb és albán politikusaival. A szerb vezetők megismételték ko­rábbi állításaikat, melyek szerint a Koszovóban többségben levő albánok nincsenek hátrányos helyzetben, csak nem akarnak él­ni emberi és nemzetiségi jogaik­kal. A szerb küldöttség vezetője kijelentette: a szerb kormány négyszer is párbeszédre szólítot­ta fel az albánokat, akik azonban minden alkalommal nemet mondtak a tárgyalásokra. Mazo­wiecki este találkozott Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok vezetőjével. A zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről nem kö­zöltek részleteket. A szarajevói ENSZ-erők sze­rint ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak Szarajevó környékén két szárazföldi ENSZ-konvojra. A támadásnak nem voltak áldo­zatai azonban a tehergépkocsik félbeszakították útjukat. A boszniai szerb hírügy­nökség szerint egyre mélyül a szakadék az Alija Izetbegovi- choz hű és a boszniai elnök távo­zását követelő muzulmán erők között. Az Sma azt állítja, hogy az Alija Izetbegovichoz hű erők szombat este körbevették a sza­rajevói rádiót, és megpróbálták elfoglalni az épületet. Az Srna szerint pontos lehet a Corriere della Sera című olasz lap azon állítása, mely szerint Ejup Ga- nic, a boszniai elnökség egyik tagja és Sefer Halilovic , a bosz­niai fegyveres erők vezérkari fő­nöke leváltotta Alija Izetbegovic elnököt. Szarajevóban vasárnap déle­lőtt ismét kiújultak a harcok. A tíznapos viszonylagos csendet a boszniai főváros körüli hegyek­ben állomásozó szerb csapatok törték meg, ágyútüzet zúdítva Szarajevó több városnegyedére. Helyszíni jelentések szerint a támdásban sokan életüket vesz­tették, vagy megsebesültek, s ta­lálatot kapott a városban levő francia kórház is. A Szarajevó elleni támadás azt jelenti, hogy az ostromlott város lakói egyelő­re a várost a repülőtérrel össze­kötő út megnyitása ellenére sem juthatnak hozzá a nemzetközi segélyszállítmányokhoz. A világ minden részéből érke­zett politikusok és a német köz­élet kiemelkedő személyiségei­nek részvételével vettek végső búcsút szombaton Berlinben Willy Brandtól. Az egy héttel ezelőtt, 78 éves korában elhunyt szociáldemok­rata politikus, aki 1969-től 1974- ig az NSZK kancellárja volt, a Reichstag épületében ravataloz­ták föl. Búcsúztatására Berlinbe érkezett több államfő, így Fran­cois Mitterrand francia elnök, va- lamint számos kormányfő. Összesen több mint száz ország küldte el hivatalos képviselőjét a gyászszertartásra. A magyar kormány képvisele­tében Jeszenszky Géza külügy­miniszter vett részt. Jelen volt Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. Részt vett a szertartáson Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök is. A világ majdnem minden orszá­gából érkezett szociáldemokrata vezető között foglalt helyet Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt, és Borbély Endre a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnöke. Az elsőként megszólaló Ri­chard von Weizsäcker szövetségi j elnök kiemelté: Brandt az évszá­zad történelmi alakja megváltoz­tatta a németek viszonyát a világ­hoz és a világ kapcsolatát a né­metekhez. Willy Brandt hidakat épített, amelyek átvezettek a berlini fa­lon és a szögesdróton - mondta Helmut Kohl kancellár. Björn Engholm a németorszá­gi Szociáldemokrata Párt elnöke a pártot évtizetedeken át irányító elődjének azt a figyelmeztetését idézte, hogy soha nem szabad megfeledkezni a kisemberekről, akik naggyá tették Németorszá­got. Felipe González spanyol mi­niszterelnök a Szocialista Inter- nacionale elnökeként búcsúzott az elhunyttól. Hangsúlyozta, hogy Brandt pályája nem csak Németország, hanem Európa és a világ történelmének részévé vált. Eberhart Diepgen, Berlin je­lenlegi kormányzó polgármeste­re felidézte, hogy Brandt, aki 1957- 1966-ig állt a Nyugat-Ber- lin vezetése élén, a Berlini Fal 1961 augusztusi felépítése után, keserves erőfeszítések árán elért kis lépésekkel vívott ki könnyíté­seket az emberek életében. A búcsúbeszédek a német hadsereg hat tábornoka emelte , vállára a koporsót. A Reichstag előtti téren a koporsót ágyútalpra helyezték, és a Bundeswehr dísz­egysége tisztelgett az NSZK egy­kori kancellárja előtt. A katonai tiszteletadás után gépkocsiba he­lyezték a koporsót, és kizárólag a családtagok részvételével, a rendőrmotorosok által kísért gépkocsioszlop elindult a zeh- lendorfi kerület, Waldfriethof nevű temetőjébe. A temetői, egyházi szertartás a nyilvános­ság teljes kizárásával zajlott, azon csak a szűk család vett részt. Egyetemes emberi jog A svéd ember és a természet Szóbeli jegyzék a csehszlovák nagykövetnek Kelemen András politikai államtitkár a Külügyminisztériumba kérette vasárnap a kora esti órákban Rudolf Chmelt, a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetét, és szóbeli jegyzéket nyújtott át. A Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye sze­rint a dokumentumban a magyar kormány kinyilvánította készségét az Európai Közösségek 1992. október 14-én küldött üzenetében foglaltak haladkéktalan és teljes mértékű végrehajtására. Mint isme­retes, az Európai Közösségek egyidejűleg üzenetet intézett a cseh­szlovák szövetségi kormányhoz is. Szolgálat Erdélyért, Kisújszálláson Talán Svédország az egyedüli a világon, ahol létezik az úgyne­vezett egyetemes emberi jog (Al- lemansrätt). Ez a svéd ember szá­mára természetes, szerintük min­dig is volt. Csupán mi, európaiak tartjuk valami egészen kivételes dolognak, pedig nem más, mint a gyakorlaton keresztüli termé­szetszeretetre nevelés. Az „egyetemes emberi jog” lényege, hogy ne zavard és ne tedd tönkre - a természetet. Erre a svédeket nem is nagyon kell figyelmeztetni, mivel kapcsola­tuk a valóban lenyűgöző svéd tájjal és a benne élő állatokkal csodálatra és egyben irigylésre méltó. Az „egyetemes emberi jog” lehetővé teszi, hogy mindenki szabadon biciklizzen, lovagol­jon, síeljen bárhol az országban, akár például magánerdőkben is, ha ezzel nem teszi tönkre a vetést és a facsemetéket. Engedélyt csupán akkor kell kérni, ha lakó­ház közelében vezet utunk, mert ez magánlaksértés. Svédország­ban, a mezőgazdasági művelés alá vett területeket kivéve, bárki bárhol felverheti sátrát engedély nélkül egy éjszakára, de a lakott területeken kívül hosszabb időre is. A lényeg az, hogy tüzet ne okozzon, és eltakarítsa a szeme­tet maga után. Tilos viszont motorozni vagy autózni a mezőkön és azokon az erdei utakon, amelyek le vannak zárva a gépjármű forgalom elől. Svédországban bárhol, még a magán vizekben is szabad fürde­ni, hajózni, kivéve a valamilyen okból tiltásokkal ellátott terüle­teket. Ilyenek például a madárre­zervátumok, ahol a madarak nyugodt életének megőrzése a legfontosabb. A horgászás is beletartozik az egyetemes emberi jogokba. Ez azt jelenti, hogy bárki, még a tu­risták is engedély nélkül foghat­nak halakat az országot körülve­vő tengerekben és az öt legna­gyobb tóban. Egyéb vizekben történő horgászáshoz már enge­délyre van szükség. Svédországban a kutyákat a természetben csak pórázzal lehet sétáltatni, nehogy zavarják a va­dakat, vagy megijesszenek bár­kit is. Ez a tilalom különösen érvényes március és augusztus vége között, amikor a vadon élő állatok kicsinyeiket nevelik. Ezeket az „előjogokat” él­vezve az ember megérti, hogy a svédek nagy része miért fél attól, hogyha Svédország a Közös Piac teljes jogú tagjává válik, az or­szágot elözönlő turisták esetleg elfelejtik a fő szabályt, hogy az „Allemansrätt” nemcsak jogo­kat, de szigorú kötelezettségeket is jelent a természettel szemben. Palotai Mária (Folytatás az 1. oldalról) oroszlánrésze abban, hogy ez a rendhagyóan őszinte és érzelmes találkozó létrejött. Talán még el kell mondanunk a Transsylvania Alapítványról, hogy az erdélyi magyarság helybenmaradását, a kivándoroltak hazatérését akarja szolgálni; magukénak vallják a haladó erdélyi eszméket, melyek az évszázados tolerancia, a nem­zetiségi és vallási sokszínűség, a békés együttélés, egymás köl­csönös megismerésének és meg­becsülésének talaján fakadnak. Fél tízre megjöttek a vendé­gek, és tízkor zsúfolásig tele volt a templom. Azt hiszem, nem csak én, a helybéliek is meglepődtek azon, hogy - megítélésem szerint - ke­vés, mondhatni elhanyagolható volt az a hagyományos „egyházi szöveg”, amit ilyenkor, s ilyen helyen, és ilyen alkalomból meg­szokhatott az ember. Tempfli Jó­zsef például többet idézett az orosz klasszikus íróktól (sőt Ma­xim Gorkijtól is tanulságul), mint a Bibliából. Tömjén helyett valami olyasmit hallhattunk napi gondjainkról, tennivalóinkról, hitünkről, hitetlenségünkről, amit - legalább is jómagam - leg­szívesebben parlamenti képvise­lőinktől hallanék. És mit ád Is­ten, Tőkés László valamilyen - én tudom, hogy nem akármilyen - megfontolásból és igazának, gyökereinek pontos és biztos fo­gódzóját tudva kijelenti: Nem is tudom, kiért aggódjam inkább, az erdélyi vagy a magyarországi magyarokért... A kórusról, a lányokról mit mondjak? Hogy csodálatosak, hogy tisztán szóltak, közért­hetően, és nem a „hősök”, a „megalázónak”, a „rátok szo­rultunk” köntösében? Nem, Tőkés László a szószéken igaz, székely ruhában. Magya­rul: talán magyarabbul - ha ezt egyáltalán lehet vagy szabad fo­kozni ebben a „magyarosdira” érzékeny világban. Éz a kis szé­kelyruhás dalárda tegnap Kisúj­szálláson volt, tegnapelőtt Buda­pesten, azelőtt Párizsban. Mind­eddig Szolnokon csak átutaztak. Észrevétlen... Végül arról, amire egyáltalán nem számítottam. A templom minden padsorának minden ülő­helye előtt ott volt legépelve a Székely Himnusz szövegének első két szakasza, utolsó előtti „műsorszámként” ezt kellett volna némi segítséggel elmo­tyogni. Én voltam az egyetlen, aki felvettem a cetlit, eltettem emlékbe. Senki mást nem láttam, hogy hozzányúlt volna a papír­hoz. A gyülekezet elénekelte mankó nélkül, „fejből”. Ez már több, mint valami...- molnár ­Újszász Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet az újonnan épült tornacsarnok sportszervezői és vezetői állására. Pályázati feltétel: felsőfokú végzettség, jó szervezői készség. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani. Fizetés megegyezés szerint. A pályázat beadásának határideje: a megjelenéstől számított 1 hét. »10737/1H*

Next

/
Thumbnails
Contents