Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17 / 246. szám
11 __jr ~ ~ 1992. OKTÓBER 17. Szabadidőben—családi körben A pedagógia hétköznapjai Barkács-tanács s Ad az úr gyereket, kiköltözik a szeretet? Derűs és felhőtlen a korszak, amikor a kisgyerek szinte kizárólag a családhoz kötődik. Osztatlanul a szülőké minden szeretete, hozzájuk fut minden bújával, örömével, egyszóval teljesen övék a kicsi. Az iskolás kor beköszöntével azonban fokozatosan lezárul a szoros összetartozás napsugaras időszaka. Szorongva tapasztaljuk, hogy a gyerek már nem tanul versikét anyák napjára, el-elhanyagolja dolgait, „megfeledkezik” a leckéről. Immár nem igényli, sőt elutasítja a szülői segítséget, újsütetű barátaival tölti minden szabad percét, alig vesz tudomást az otthonról, a családról, nam hallgat apjára, anyjára, fütyül a testvéreire... Mit tehet a család? Törődjön bele, hogy egy „idegennel” kell együttélnie? Engedje szabadon a testileg talán érett, de lelkileg kiskorú gyereket? Vagy éppen parancsszóval próbálja a távolodást, megállítani? Olyan kérdések ezek, amelyekkel előbb-utóbb minden szülőnek szembesülnie kell. Az önállósodás hosszú testi-lelki, szellemi érés természetes és szükségszerű velejárója. A gyerek-szülő kapcsolat kezdetben elsősorban a kicsi életfunkcióinak biztosítását, a táplálást, a testi higiéniát, a fizikai gondoskodást jelenti. Ebben a szakaszban a szülők (nagyszülők) testi közelsége, érintése, illata, hangja - kiegészülve a környezeti érzéki jelenségekkel, fény-, hőhatásokkal, stb. - alkotja a gyermeki világot. A szoros kötődést fokozatosan oldják az első önálló mozgások, az első kifejezett érzelmek. Később viszont a világ tágulása, a bölcsődei, óvodai élmények (olykor megpróbáltatások) sajátos módon megújítják, fölerősítik a gyermek és a szülő közötti érzelmi kapcsolatokat. Újra fontossá válnak az esték, az elalvás előtti és az ébredés utáni percek. Már szűkebben mért, de jó alkalmak ezek a tartalmas együttlétekre, beszélgetésekre. Tegyük hozzá: a hétvégi közös munkák és együttes programok talán még fontosabbak. Ilyenkor még spontán módon átörökíthetők, együttesen alakíthatók a családi szokások, s ami nem kevésbé fontos: fölerősíthetők az összetartozás érzelmi szálai. Nagy kérdés persze, hogyan, honnan szakíthat erre időt a hétvégét a háztartási, ház körüli munkával töltő szülő? Talán egyedüli megoldás az, ha megpróbálunk a takarítástól a főzésig, a mosástól a tévézésig mindent közös programmá avatni. Merjünk a már nyíló értelmű kisgyerekeknek feladatot adni, bízzuk rájuk a családi teendők egy- egy részét - még ha olykor több kár származik is belőle, mint haszon. Kérjük ki, hallgassuk meg véleményét a família közös dolgairól, vonjuk be a családi tervek kialakításába. Oldani és kötni csak meglevő dolgokat lehet. Gyermekünk testi, szellemi érését meghatározó szülői magatartásunk csak akkor alakulhat ki, ha nemcsak teremtői vagyunk fiainknak, lányainknak, hanem társai is a teljes önállósághoz vezető úton. Ha olyan kölcsönös kapcsolatot teremtünk, amelyben ők is megtalálhatják, megőrizhetik önmagukat. Ilyen közegben a családi kör igazi otthont jelent. Otthont, ahol a gyerek felnőtté válásának egyetlen szakaszában sem válik idegenné. Dr.Kecsmár Ilona Kis lakásba: félkör asztal A helyszűke nemcsak a panellakásokban, hanem a nagy alap- területű otthonokban is sok gongot okoz. Ezért külön is figyelmébe ajánljuk az ezermesterke- dőknek a boltokban nemigen kapható, de praktikus, fal mellett elhelyezhető félkör alakú asztalkát és elkészítésének „receptjét”. Anyagát szerencsés esetben maradékokból is össze lehet válogatni. A deszka nagyobb méretben vetemedik, repedezik, de az asztallapot és a talpat kiadja egy - keményfa szegélyléceitől már megszabadított - rajztábla vagy gyúródeszka. Ha azonban ilyen nem akad, megfelel a célnak a 19 mm-es rétegelt fumir- tábla vagy hasonló vastagságú bútorlap. A két kisebb, félkör alakú asztallap-alátét és talp-rátét viszont 2-2.5 cm-es puhafa deszka. Ha ugyanis a lap és a talp rétegelt vagy bútorlap, ezek anyagában a facsavarok nem tartanak. Ilyen esetben az összefogó csavarokat a lapba felülről, a talpba alulról kell - előrefúrt lyukakon át - behajtani. Műfa asztallapnál süllyesztett fejű csavarokat használjunk, s ha nem akarjuk, hogy látszódjanak, öntapadós fautánzatú tapétával boríthatjuk a felületet. Az asztalka (1. az illusztrációt) méreteitől csak mínusz 10-20 százalékkal térjünk el, a vastagságra vonatkozó adatokat azonban kisebbítés esetén is ajánlatos megtartani. A lábazatot hosszában félbevágott, 3 cm átmérőjű, 60 cm hosszú keményfa-rudak (hengeres szerszámnyelek) adják. Ugyanilyen, de félbe nem vágott, fölül ferdén leélezett, orgonasípszerűén növekvő magasságú rudak alkotják a díszítést, amely lehet akár kétsoros is. Jól mutat, ha a faltól induló félkör díszléceit oldatával festjük be. Az összeállítást a fél-léceknek a/rulíhés rátét félkörök oldalára yajp felcsavarozásáVítl kezdjük. (A szög a keményfa végeit könnyen megrepeszti; a facsavarok helyét is fúrjuk ki előre.) Ezután következhet a lécek hulladékából levágható három kis lábkorong fölcsavarozása a talpdeszka aljára, majd a díszítő lécek csavarozása a lábazat fél-léceire, és a talp fölerősítése a rátétjére, továbbá az asztallap ráerősítése az alátétre. Végül a befejező, díszítő műveletek: pácolás, színesre festés és - ha szükséges - a simára csiszolt asztallap peremére szegélyfólia fölragasztása vagy fölvasalása. Ha van a helyiségben földig- érő nagy tükör, alkalmazhatjuk a térnövelő „cselt”: a tükör elé ál- I ított félkör-asztalka egyszeriben kerekké válik. De vigyázat, a megtévesztő hatásnak könnyen a tükör láthatja kárát... Szűcs József Ferenczy Europress A jó közérzet titka... A divatbemutatók egyik legizgalmasabb attrakciója - évszaktól függetlenül - a fehérnemű módi felvonultatása. A férfiszemnek különleges látvány, a hölgyeket pedig gyors „mérlegkészítésre” ösztönzi: miből lehetne elcsípni egy-egy új darabra valót. A férjükre is gondoló asszonyok tudják, hogy vonzónak kell lenniük akkor is, ha kibújnak a divatos felsőruhából. A jó közérzet titka a kényelmes és csinos fehérnemű. Fotóink a legutóbbi bemutatók egyikén készültek. A csipkedíszes, elasztikus anyagból készült női alsónemű segít az alak apróbb hibáit kendőzni és kiemeli azt, ami előnyös. A férfiak számára kényelmes, és a bőr számára kellemesen puha 100 százalékos pamutból készült alsókat kínálnak többféle színben, és ízlés szerinti hosszúságban. Fotó: Korányi Éva Nagyi trükkjei Ősz közeledtével egyre kelendőbb a krumplisaláta. Ha az ehhez szükséges, héjában főtt burgonyáról leöntjük a forró vizet s a krumplit lefedett lábosban hagyjuk kihűlni, a salátának valót később szépen szeletekre lehet vágni. A leszűrt levet sem kell kiönteni: a forró folyadék ugyanis rendkívül tápanyagdús. A növények hálásak érte. A kerteket felverő, egyébként csípős csalán is hasznos szer. A vízben 2-3 napig áztatott csalánlevelek illetve a belőlük nyert tápoldat nagyon jót tesz az erkélyládába telepített virágoknak. Nagyi már annak idején is tudta, mikor különösen ízletes a hal? A heringet sülés előtt 1/2 órára ecetes vízbe tette, úgy, hogy egy liter vízhez 2 evőkanál ecetet öntött. Ezzel elérte, hogy a hal nem esett szét a serpenyőben. A rántott hal illatú edényt használat után alaposan besózta, majd pedig a tűzön addig melegítette, amíg a só megbámult. Ezután az edényt száraz ruhával bedörzsölte. Ezáltal véglegesen eltávolította a halszagot. A macskára érdemes figyelni Talajsugárzás: Kerüljük az ártó zónákat Valószínűleg sokáig nem kerül pont a földsugárzásokkal kapcsolatos szakmai viták végére. A jelenség iránt azonban megnőtt az érdeklődés, s elsősorban a sugárzás feltételezett káros hatásai elleni védekezés foglalkoztat sokakat. Vidáné, Istvánfy Judit természetgyógyász szerint a radieszté- zia, az élő és élettelen testek sugárzásaival foglalkozó új tudományág korántsem hagyományok nélküli, hiszen a talaj sugárzásáról a kínaiak és az egyiptomiak már mintegy 4 ezer évvel ezelőtt tudtak.- Igaz, a modern tudomány csak hat évtizede regisztrálta a földalatti vízerek erős biológiai hatását, de ma már különféle eszközökkel pontosan meghatározhatók az úgynevezett Hartmann- sávok, a természetes, illetve a mesterséges sugárzások. A földből áramló erő a müncheni biológiai intézet kutatói szerint egy 1000 herz-ig terjedő, állandóan lüktető sugárzásnak fogható föl, amelyben a szabad elektronok játszanak meghatározó Szerepet. Ami a jelenség hatását illeti: sok megfigyelés támasztja alá, hogy a sugárzónák fölötti huzamos tartózkodás csökkenti az ellenállóképességet; fáradékonyságot, ingerlékenységet, álmatlanságot okoz. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására működésbe lépnek a szervezet védekező reflexei, de az ellep-energiater- melés nyomán megbillenhet a belső egyensúly, meggyöngülhet az immunrendszer.- Az ártó zónákat nem nehéz elkerülni - mondja Istvánfy Judit. A földsugárzás-mérést, a radi- esztéziát néhány természetgyógyászati központban ma már tanfolyamon oktatják. Ugyanott az egyszerűbb mérőeszközöket (vesszőt, ingát) viszonylag olcsón meg lehet venni. Különböző anyagokból - megfelelő színben, mintázattal és vastagságban - védőbetétek is készülnek, s forgalmazásuk is megkezdődött. A lakásban „bemért” sugárzónákból - a bútorok átrendezésével - elsősorban az ágyakat, egyéb fekvőalkalmatosságokat érdemes eltávolítani. Az említett védőbetétek pedig elhelyezhetők a szőnyegek, bútorok alá - valóban védenek, s nem okoznak kényelmetlenséget. A védekezésben közvetett módon segítenek az állatvilág tagjai is. A madarak például - a szarka kivételével - nem szeretik a sugárzást; ahol szívesen tartózkodnak, nincs ártó zóna. A macska viszont kifejezetten kedveli az ilyen láthatatlan erőtereket - ha tehát megfigyeljük, hogy a lakásban hol lustálkodik, alszik szívesen a cica, mérőeszközök nélkül is kirajzolódik előttünk a kerülendő zónák térképe.- borgó Viselkedjünk - de hogyan? Egy kis köszönéstan Naponta mindenki számtalanszor gyakorolja, de írott és íratlan szabályait korántsem mindenki ismeri - mondja az illemtan szakembere a köszönésről. Azzal már a fiatal korosztály tagjai is tisztában vannak, hogy az üdvözlésben - amely tulajdonképp a figyelmességet, a tiszteletet vagy a viszontlátás örömét fejezi ki - az elsőbbség kötelezően a férfiaké, illetve a korban ifjabba- ké. Azt jóval kevesebben tudják és követik, hogy például családi látogatás alkalmával az első köszönésnek mindig a ház asszonyához kell szólnia. A második a házigazdának jár, s csak utána következik a jelenlevő hölgyek majd pedig az urak köszöntése. A kézcsók sokáig - afféle „modortani csökevényként”- kikerült a hölgyek iránti tisztelet kifejezési formái közül, ma azonban reneszánszát éli. Nem árt tehát megjegyezni a gáláns üdvözlés koreográfiáját: a férfiú könnyedén meghajol a szebbik nem tagja előtt, ujjaival megfogja a felé nyújtott kezet, kissé megemeli és a kézhátat ajkával megérinti. Kalapban, kesztyűben - és kivált zsebredugott félkézzel - illetlenség kezet csókolni. A „köszönéstan” hagyományai szerint a kézfogásnak hajdanában fontos tájékoztató funkcója vöt. Azt jelentette, hogy a kinyújtott kéz tulajdonosa fegyvertelen, békés szándékkal, jóakarattal közelít. A tradíció - ha nem is pont ezzel a tartalommal - ma is él; gondoljunk például a kézfogással, parolázással megpecsételt egyezségekre, fogadalmakra vagy a szembenállást, perlekedést lezáró kézrázásra... Az illemszabályok szerint a kéznyújtásnál a sorrend pont fordított, mint a köszönésnél. Mindig a hölgyeké, illetve az idősebb félé, munkatársak között pedig a magasabb beosz- tásúaké az elsőbbség. Ha részükről elmarad a kéznyújtás- a férfiú, a fiatalabb fél vagy a beosztott ne kezdeményezze, mert az bizony faragatlan- ságnak számít. Érdekes, hogy míg ebben a régi és új illem- szabályok egyaránt szigorúak, azt nem tekintik udvariatlanságnak, ha baráti társaságban, rokoni körben az újonnan érkezők megfeledkeznek a kézfogásról. Viszont nyomatékkai ajánlják, hogy kézfogáskor nézzünk egyenesen a partner szemébe. A szokásjog egyébként úgy szól, hogy nőknek kézfogáskor nem kell lehúzniuk kesztyűjüket, ha azonban férfiú „felejti” magán ilyen alkalomkor, súlyos illemszabálysértést követ el. Aki ügyel a részletekre is, az rövidre szabja a kézfogás időtartamát, nem ropogtatja partnere kézcsontjait és a kézrázást sem tekinti tomagyakorlatnak. (szabó) Ferenczy Europress Összeállította: Rónai Erzsébet
