Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17 / 246. szám
11 __ 1 992. OKTÓBER 17. Szolnoki Extra —Szandaszőlős 5 Az év megyei lakóháza lett Szandaszőlősre került az első díj A dolog úgy kezdődött, hogy Gaál Zoltán és a felesége, Kerepesi Gabriella, mielőtt építkezésbe fogott volna, három tervezőt is felkeresett. Ugyanis Zoliék korábban mindig kertes házban laktak, és úgy alakult a sorsuk, hogy vásároltak egy téglalap alakú, 150 négyszögöles telket Szandaszőlősön, a Vörösmező út 65. szám alatt. Három a magyar igazság, egy a ráadás alapján a negyedik tervezővel, jobban mondva tervezőkkel végül is megköttetett az alku. Nevezetesen Marton Csabával és a feleségével. Zoliéknak, mint leendő lakástulajdonosoknak két kikötésük akadt: az egyik az, hogy beton, panel nem kell. A másik: melléképületekre nincs szükség, mivel a férj a vendéglátóiparban dolgozik, kötetlen, éppen ezért sok esetben éjszakába nyúló zárással, Gabriella pedig fodrász, ezért apróléktartással nem bírnak foglalkozni. Ezt követően a tervezőkkel kétórás beszélgetést folytattak arról, hogy milyen feladatokat lásson el a lakás, hány gyereket terveznek, mivel foglalkoznak, hogyan élnek, milyen A megye legszebb otthona, azaz az Év megyei lakóháza kívülről. A kapuban a háziasszony, Gaálné Kerepesi Gabriella Falépcső köti össze a szinteket szokásaik vannak stb., stb. A családfő még kikötötte, hogy a garázs az épület alatt, az alagsorban legyen, azért, hogy ne kacskarin- gós út vezessen hozzá, mondjuk a kerten át. Azután az is fontos szempont, hogy akármikor is érkezik, gyorsan, könnyen bejusson - akár az utcáról is közvetlenül - a garázsba. Eltelt két hét, és a Marton tervezőpár háromféle alaprajzot és háromféle homlokzati skiccet tett elébük. Kiválasztották a nekik tetszőt: ami 12 ezerbe került. 1990 márciusától a tavalyi augusztus 29-i beköltözésig iszonyatosan sokat dolgoztak, segítettek. Ha nyúlfarknyi idejük maradt, a maltert kavarták, hordták, téglát fuvaroztak, szemetet rakodtak, szóval mikor mit követelt meg az építkezés helyzete. A ház végül háromszintes lett. Lenn van a garázs, egy másik helyiség, ahol fodrászműhelyt alakítottak ki. Ugyanitt lesz a kamra. A magasföldszinten zajlik a mindennapi élet: itt található a konyha, az ebédlő, nappali, meg egy olyan vizes helyiség, ahol mosni is lehet. Fenn a tetőtérben önmaguknak a hálószobát, a gyerekeknek két szobát, meg egy fürdőszobát alakítottak ki. Elfelejtettem említeni, hogy az alagsorba, de az emeletre is belső, fából készült lépcső vezet. Az épület nem nagy, hivalkodó, de betérve az embernek az az érzése, hogy mindennek lett, lesz helye. Az sem titok, ez az otthon mintegy 3 millióba került, bár az építkezéshez úgy tudtak hozzáKinőtték az iskolát Legalább négy tanterem kellene Kállai Mária, a szandaszőlősi általános iskola fiatal igazgatónője energikus teremtés lehet, mert miután hellyel kínál bennünket, szinte rögtön sorolni kezdi gondjaikat.- Jóllehet, hogy Szolnok régi rendezési tervében szerepelt egy új iskola építése ebben a városrészben - mondja -, de az végül is nem valósult meg. így a problémánk továbbra is az, hogy kinőttük az iskolát. Hisz jelenleg 818 gyerek jár ide, s mindössze 23 tantermünk van. Emiatt már a szemközti művelődési házban is tartunk órákat. Higgye el - bizonygatja -, már-már akrobatamutatványhoz hasonlít, hogy az órarendeket úgy össze tudjuk állítani, hogy mindenkit leültethessünk. S ez azért is veszélyes, mi vei a munkánk rovására megy. Mert nem bírjuk a nyelvi csoportokat szétbontani, a háztartási ismereti órákat beindítani, és még sorolhatnám... Egyszóval nincsenek meg a feltételek, hogy a kidolgozott terveinket megvalósítsuk. Hallgatom az igazgatónőt, aki többször is hangsúlyozza, hogy nem sími akar, csupán jogos igényeiket fogalmazza meg.- Készült valamilyen tanulmányterv az iskola bővítésére? - kérdezem tőle.- Igen - válaszolja. - Több variációban is megcsináltattuk a terveket. De nekünk a végleges megoldást az jelentené, ha a mostani épületre négy tantermet „húznának föl”, s a tetőteret is be lehetne építeni. Mert akkor bővíthetnénk a könyvtárunkat, a raktárunkat, s nyilván javíthatnánk a tartalmi munkánkon is.- Kiszámolták, hogy mennyibe kerülne az építkezés?- Hogyne. Huszonkétmillió forintos tételről van szó, s mi bízunk benne, hogy a szolnoki ön- kormányzat jövőre biztosítja számunkra ezt az összeget. Ugyanis most folyik az 1993-as költségvetés tervezése, s remélem, hogy a kellőképpen alátámasztott és szakmailag megindokolt terveinket a képviselők nem söprik le az asztalról. fogni, hogy a korábbi lakásukat eladták, de még így is maradt egymillió adósságuk. A tervezőkkel megbeszélték, hogy beneveznek az Ev lakóháza pályázatba. A minap örömhír érte őket, ugyanis a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal levélben értesítette a családot, hogy ez az épület a megyei megméretés során első helyezést ért el az újonnan elkészült lakóházak között, és ilymódon részt vehet az országos pályázat döntőjében. Hogy el ne felejtsem, a díjjal 40 ezer forint jár: amelynek a fele a tervezőké. Hogy mi lesz az országos döntőben? Ki tudja, de az már tény, hogy szűkebb hazánkban ez az épület találtatott a legszebbnek, legjobbnak, magyarul az Év megyei lakóházának. Úgy tűnik: a tervező, a mesterek, meg a tulajdonosok mutatós, ízléses munkát végeztek. Hogy milyet, ehhez hívtam segítségül Nagy Zsolt felvételeit. D.Sz.M. Nem biztos, hogy mindig a polgármestert kell keresni Beszélgetés Szabó Zoltán önkormányzati képviselővel Nemrégiben részt vettem azon a szandaszőlősi fórumon, ahol a.város vezetői válaszoltak a szép számmal összegyűlt hallgatóság kérdéseire. A szóbanforgó fórumot Szabó Zoltán szervezete, aki annak a városrésznek a képviselője az önkormányzati testületben. Néhány nappal az esemény után leültem vele beszélgetni, s egyebek közt arról faggattam, hogy vajon miért tartja fontosnak az ilyen és ehhez hasonló Összejöveteleket?- Abban az időszakban vagyunk - kezdte a képviselő -, amikor el kéne már végre hitetnünk az emberekkel, vagy sokkal inkább meg kellene értetni velük, hogy csak az ő partnerségükkel tud az önkormányzat is jól működni. Éppen ezért sokkal jobban örülök annak, ha egy fogadóórán vagy fórumon nem az egyéni panaszok áradatát kell végighallgatnom - noha azok is fontosak -, ám ennél lényegesebb az együttgondolkodás. Az, ha a csoportok és közösségek érdekei fogalmazódnak meg.- Arra gondol, hogy jó lenne, ha valamiféle önszerveződő csoportok jönnének létre?- Igen. A civil társadalom olyan apró kis részeiről van szó, melynek tagjai a közösségért szót emelnek, és képviselni is tudják annak érdekeit. Ez már a társadalmi létnek egy elfogadhatóbb, jobb formája. Mert csak ezután következik az, hogy észreveszik az emberek, ha ötvennel-hatvannal száguldoznak a nadrágszíj szélességű utcákon az autósok, motorosok, a fiatalok, az öregebbek, meg azok, akik... Nem véletlenül hoztam fel ezt a példát, hisz elhangzott ez is panaszként azon a fórumon. De hát ez az egész dolog ott kezdődik, hogy kik azok, akik gyorsan hajtanak? S bizony be kell vallanunk, hogy ők a mi gyerekeink, rokonaink, ismerőseink. Tehát amikor valaki a környezetében felismeri, hogy a lakóközösséget zavarja valami, akkor szinte biztos, hogy megpróbálja először csak a saját családjában elérni, hogy mondjuk a szemetet, a cigarettacsikket ne dobják el az utcán, hanem figyeljenek annak rendjére, tisztaságára is. Amikor majd az emberek elkezdenek nyitott szemmel járni, akkor nyilván természetes lesz számukra, hogy nem mennek el egy felborított kuka mellett, és nem csupán csak legyintenek az őrülten száguldozok után. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy nem a sült galambot kell várni, hogy tessék már nekünk ezt vagy azt megcsinálni, hanem igényeljék is az emberek, hogy megvalósuljanak a dolgok. Legfeljebb segítséget kémek hozzá, s ha elkészült az a valami, akkor pedig vigyáznak rá.- Ez tehát egy oda-vissza játék. Mert ha jól értem, akkor Ön most arról beszél, hogy elsősorban tudati váltásra lenne szükség. Az viszont csak úgy alakulhat ki, ha észreveszik az emberek, hogy a város vezetői figyelnek arra, amit mondanak.- Pontosan erről van szó, s néhány példát is tudnék említeni ennek igazolására. Új orvosi rendelő Műszerekre fáj a foguk Hétfőtől már az új orvosi rendelőben folyik a gyógyító munka Elnézem Szandaszőlős központjában az óvodával szemben álló épületet - az új orvosi rendelőt -, s az jut eszembe, hogy micsoda kis ékszerdoboz vagy tán kincsesláda az. Nem véletlenek ezek a jelzők, mert mint megtudtuk, a 410 négyzetméter alapterületű épület 18 millió forintba került, s a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat építő részlegének munkáját dicséri. S amilyen csendben nőtt ki a földből alig egy esztendő alatt, olyan halkan, vagyis minden csinnadratta nélkül vehették birtokba a hét elején a rendelőt az orvosok és a betegek. Dr. Fekete István szerint - aki húsz esztendeje dolgozik Szandaszőlősön - nagy szükség volt erre a rendelőre, hisz az előző helyükön már mállott a vakolat, vizesedett a fal, s befújt a szél az ajtók alatt. Itt viszont esztétikus környezetben folyhat a gyógyító munka. Az épületben egyébként két felnőtt és két gyermek körzeti rendelő kapott helyet, és készen áll már a fogorvosi rendelő is. Ott persze még nem dolgoznak orvosok, mivel nincs pénz a műszerekre. Előbb-utóbb persze minden bizonnyal ez a gond is megoldódik - hallottuk. Szükség is van rá, már csak azért is, mert meggyőződésünk, hogy egy-egy település, városrész egészségügyi ellátása alapvetően meghatározza az ott lakók életét, s egy ilyen intézmény léte formálja, hiánya pedig nagyon könnyen deformálhatja a szandaszőlősiek gondolkodását.- Mondja csak.- A helyi orvostársadalom megfogalmazta igényét, hogy a napokban átadott új rendelőben az alapellátáson kívül magánpraxist is szeremének folytatni. Ebben a város vezetése semmi kivetnivalót sem talált, s így megfelelő bérleti díj fejében az orvosok munkaidőn túl rendelhetnek ott. A másik ilyen igény az volt, hogy legyen rendőr Örs Szandán. Most ott tartunk, hogy a régi orvosi rendelőt megkapja a rendőrség. Vagy említhetném, hogy kérésként fogalmazódott meg, járdát kéne építeni az iskola körül. Ma már az is készen van. De mindez csak úgy valósulhatott meg, hogy az itt élők elmondták, hogy ezeknek a hiányát nagyon megérzik.- Azt hiszem, hogy mi már jó ideje az önkormányzatiság lényegéről beszélgetünk. Vagyis arról, hogy akkor jó ez az egész, ha a megfogalmazott problémák meghallgatásra találnak, s a lehetőségeken belül meg is valósulnak.- Valóban ez az egyik lényege, de tökéletesen csak akkor fog működni az egész, ha a polgárok egy idő után megtanulják azt is, hogy egy-egy gondjukkal hová, kikhez, milyen fórumokhoz fordulhatnak. Mert nem biztos, hogy mindig csak a polgármestert kell keresniük. Ezentúl az önkormányzatiság szerintem azt is jelenti, hogy tartozzon valahová az ember, hogy valahol valakik számítsanak a véleményére, figyeljenek oda arra, amit mond, s legrosszabb esetben is vitatkozzanak vele.- Köszönöm a beszélgetést. Csipkerózsika-álmából Ébredezik a ház Mondják a szandaiak, hogy néhány hónapja mintha a helybeli művelődési ház is felébredt volna több évig tartó Csipkerózsika-álmából, s elkezdődött ott is valami. S mindez - tették hozzá ismerőseim a jól informáltak magabiztosságával, hogy - Kovács Mihály érdeme, aki az idén június óta irányítja az intézmény munkáját. Az elmúlt néhány hónap alatt az új igazgató kapcsolatokat teremtett, felmérte az intézmény állapotát, s készített egy jegyzéket, hogy mik a legsürgősebb teendők. Mindez persze nem véletlen, mert - mint mondja - hosszú távra szeretne berendezkedni. Már csak azért is, mivel véleménye szerint Szandaszőlős egyik legéletképesebb városrésze Szolnoknak. Hisz az utóbbi időben tömegével épültek arrafelé a szebbnél szebb családi házak, nagyon sokan költöztek ki oda, ám infrastruktúrájában Szanda mégis elmarad a megyeszékhely más részeitől. Ezért természetesen „élettel” szeretné megtölteni a művelődési házat, s beszélgetésünk során elém tette azt a táblázatot, amely az intézmény helyiségeinek kihasználtságát mutatta. Persze, mint megemlítette, főleg a pénz hiánya hátráltatja elképzelései megvalósítását. Mindenesetre már egy területkarbantartó és parképítő munka- közösség készíti az épület tataro- zási, az udvar rendezési tervét és költségvetését. Ugyanis az igazgató azt forgatja a fejében, hogy az udvaron teniszpályát épít, amit kiadna egy vállalkozónak, aki ott még akár büfét is üzemeltethetne. S az így befolyt bérleti díjat pedig az alaptevékenységre, a közművelődésre fordítaná, mivel most erre jelenleg egy árva fillérjük sincs. Hisz az idei költségvetésük csak a rezsidíjakat, meg az ott dolgozók munkabérét fedezi. Az oldalt szerkesztette: Nagy Tibor
