Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17 / 246. szám
1992. OKTOBER 17. Hazai körkép A baromfiipar privatizációja Nyilvános, többfordulós pályázatot hirdet az Állami Vagyonügynökség a baromfifeldolgozó vállalatok vagyonkezelésére, illetőleg privatizálására. A nyertes pályázó a szerződést követően az állam tulajdonosi jogait gyakorolja, részt vesz a vállalat pénzügyi reorganizációjában, értékesíti a felesleges vagyontárgyakat és elősegíti a tulajdonváltást, vagyis eladja a társaság részvényeit. Az Á VÜ a vagyonkezelési szerződést három évre köti. A baromfifeldolgozó vállalatok vagyonkezelésére korábban már kiírtak egy pályázatot, ám az sikertelennek bizonyult. A mostani döntés értelmében vállalatonként hirdetik meg a cégeket: elsőként a kiskunhalasi, majd azt követően a budapesti, a békéscsabai, illetőleg a törökszentmiklósi baromfifeldolgozót. Hatvanhat éve vezet Danyi József, 84 éves nyugdíjas 1926-ban korkedvezménnyel szerzett jogosítványt, és azóta folyamatosan vezet is. Megszámlálhatatlanul sok gépjármű fordult meg ezen idd alatt a kezei között. Volt bérkocsis, taxis, dolgozott teherautójával az ugi híd építésén még a II. világháború előtt. Jelenleg egy Wartburgot kormányoz, mellyel Cibakházán kaptuk lencsevégre. Fotó: Mészáros Honismereti találkozó Tiszavárkonyban Orvos-népművelő Marosvásárhelyről Dr. Ábrahám Zoltán személyében erdélyi résztvevője is volt a megyei honismereti táborozok nemrégiben megtartott tiszavár- konyi találkozójának, aki amellett, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem tanára, alelnöke a Maros megyei EMKE-nek (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) és vezetőségi tagja az Országos Népfőiskolái Csoportnak. Or. Ábrahám Zoltán értelmiségi kötelességnek tekinti a népművelést- Orvos létére honnan az érzékenység a közművelődés iránt?- Indíttatásom egyetemista koromban alakult ki. Úgy éreztem, szükség van a közösségek megtartására és közművelődéssel való feltöltésére akkor, amikor Erdélyben is egyre individualistábbakká válnak az emberek. Egyik szervezője vagyok Marosvásárhelyen a Studium nevű önképzőkörnek, amely a tudományos és művészeti ismeretterjesztést szolgálja. Innen már csak egy lépés, hogy előadásainkat népfőiskola szerűen szervezzük meg. Nem szakmámból eredően foglalkozom népműveléssel, de úgy érzem, hogy egy kisebbségi területen élő értelmiséginek kötelessége olyan kérdések felvállalása, amelyek közössége fennmaradása szempontjából létfontosságú- . ak. Ilyenek a magyarság irodalmi, néprajzi, egyéb értékeinek megőrzése.- Mi jellemzi az erdélyi magyar közművelődést napjainkban?- Erdélynek igen gazdag a közművelődési tevékenysége, amely sok esetben vetekszik a magyarországi viszonyokkal, csak más jellegű. Míg 1989 decembere előtt korlátok között engedték, ma sokkal több a helyi kezdeményezés. Mintegy 120 közművelődési társaság, egyesület létezik. Országos kisugárzású egyesületek viselik Orbán Balázs, Petőfi Sándor nevét. Az EMKE 1884-ben jött létre, története során többször beszüntették, az elmúlt kommunista rezsimben sem működhetett. A Brassói közgyűlés után, tavaly áprilisban alakult újjá. Összefogja, koordinálja a művelődési tevékenységeket. Öt országos szakosztálya van, ezek egyike a népfőiskolái csoport, amely ez év április végén, Gyergyószent- miklóson alakult meg. E munkához az épületháttér biztosítása jelenti az egyik legnagyobb gondot, mivel Romániában csak kismértékben segítik a kultúrát az önkormányzatok.- Mondataiból arra következtetek, hogy nagyon erős hittel ott akar dolgozni a magyarság érdekében ahol él, Vásárhelyen. Hogyan éli meg, hogy nagyon sok értelmiségi barátja, honfitársa hátat fordított Erdélynek?- Tény, hogy minden eltávozottal nehezebb lett az otthon maradottak helyzete. Amikor az átemigráltak arról panaszkodnak, hogy hiányzik a régi közösség, azt is el kell mondani, hogy a mi számunkra is csupán nosztalgia az öt-tíz évvel ezelőtti közösség. Az erdélyi magyarság, értelmiség - noha kicsit szkeptikusan - bízik abban, hogy a kivándoroltak egy része hazajön majd szellemi tudásával, anyagi erejével, ahogy ez Magyarországon is tapasztalható a nyugatabbra kivándorolt magyarok részéről. Cs. J. Üzemi évforduló Tiszafüreden Tíz éve csomagolnak gyógyszert A gyógyszercsomagoló, melynek pontos megnevezése: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. III. számú Tiszafüredi Kiszerelő Üzeme a minap ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Madarassy Gábor üzemvezető tájékoztatása alapján a termelő egység 1982-ben 103 fővel kezdett el dolgozni. Tisza- örvény belterületén. Ma már 234 fő számára biztosít megélhetést. Induláskor kézi kiszereléssel 15-20 millió egységet csomagoltak. 1987-ben az ör- vényi régi tanácsháza épületéből modem Európa színvonalú új üzembe költöztek, ahol korszerű gépek segítségével ez a teljesítmény 1990-re elérte az 50 milliót. Az üzem Távol-Kelettől kezdve az USA-ba és Európa több országába exportálja termékeit. O V V , v, Fő profilja azonban a keleti export. A volt Szovjetunió felbomlása, a keleti piac fizetőképtelensége okozott ugyan nehézségekéi, de ezt a vállalat okos üzletpolitika val*áthi- dalta. A német állam „Szovjetunióba” irányuló gyógyszer- segélyét Tiszafüreden csomagolták. Most - kormányszinten is támogatott elképzelések szerint - remény van arra, hogy visszaáll a keleti export, melynek egyik központi üzeme továbbra is Tiszafüred lett. Az sem mellékes, hogy a súlyos munkaellátási gondokkal küszködő városban a gyógyszercsomagoló helyzete stabil, jövője biztosított. Azt, hogy a gyár vezetése bízik a jövőben bizonyítja az is, hogy 4 millió forint értékben bekapcsolódtak a városi gázprogramba. Kutya a kútban Nyelvlecke, avagy egy marslakó tájékozódik Mi ez? Ez ország. Milyen ország ez? Ez Magyarország. Hol van Magyarország? Magyarország Európa közepén van. Magyarország tehát Európában van? Nem, Magyarország nincs Európában. Hol van Magyarország? Magyarország útban van Európa felé. Aha. Mi ez? Ez Magyarország. Mi van most Magyarországon? Magyarországon rendszerváltozás van. Jó Magyar- országnak a rendszerváltozás? Igen, Magyarországnak jó a rendszerválozás. Annak ami jó, örülnek az emberek? Igen, a jónak örülnek az emberek. Ha örülnek, akkor derűsek az emberek? Igen, ha örülnek, derűsek az emberek. Ha örülnek, akkor mosolygósak és kedvesek az emberek? Akkor Magyarországon miért mogorvák és ingerültek az emberek? Mert rendszerváltozás van. Aha. Ki ez? Ő ember. Milyen ember ő? Ő egy magyar ember. Mit csinál ez a magyar ember? Ez a magyar ember vagyogat. Ez a magyar ember Európa felé tart? Igen, ez a magyar ember Európa felé tart. Ez a magyar ember örül a rendszerváltozásnak? Igen, ez a magyar ember nagyon örül a rendszerváltozásnak. Ez a magyar ember, aki nagyon mogorva, pedig nagyon örül a rendszerváltozásnak, és aki nagyon igyekszik Európa felé, most mit csinál? Ez a magyar ember vár. Mire vár ez a magyar ember? Ez a magyar ember arra vár, hogy más hozzon áldozatot. Miért kell áldozatot hozni? A rendszerváltozás miatt kell áldozatot hozni. Kinek kell áldozatot hozni? Mindenkinek áldozatot kell hozni. De ez a magyar ember, aki Európa felé tart, csak vár? Igen, miközben Európa felé tart, csak vár. Aha. Ki ez? Ez egy ember. Milyen ember ez? Ez egy magyar ember. Másféle emberek is vannak? Igen, másféle emberek is vannak. Milyen emberek vannak még? Vannak még szlovákok, ukránok, ruszinok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, németek, cigányok... Ezek az emberek Magyarországon vannak? Ezek az emberek Magyarországon is vannak. Ezek az emberek Európa közepén vannak? Igen, ezek az emberek Európa közepén vannak. Ezek az emberek Európa közepén tehát Európában vannak? Nem, ezek az emberek nincsenek Európában. Hol vannak ezek az emberek? Ezek az emberek útban vannak Európa felé. Mit mond a szlovák ember? A szlovák ember azt mondja, hogy ő szlovák. Mit mond a román ember? A román ember azt mondja, hogy ő román. Mit mond a szerb ember? A szerb ember azt mondja, hogy ő szerb. A magyar ember azt mondja, hogy ő magyar? Nem, ő nem mondja azt, hogy magyar. Miért nem mondja azt, hogy magyar? Mert akkor azt mondják rá, hogy magyarkodik. Aha. Mi ez? Ez ország. Milyen ország ez? Ez Magyarország. Hol van Magyarország? Magyarország útban van Európa felé. Körmendi Lajos / Uj postatörvény A frekvencia- és a távközlési törvénnyel egyidőben, hamarosan hatályba léphet a júniusban elfogadott postáról szóló törvény. Az új jogszabályban olyan a nemzetközi tendenciákkal is összhangban lévő szabályozási modellt hoztak létre, amely konkrét formában határozza meg az alapszolgáltatást és az alapellátást. Pontosan kijelöli továbbá a kizárólagosan állami, a koncessziós és a versenyterületeket és széles körben teszi lehetővé a vállalkozói közreműködést. Duna-kanyarrehabilitáció Elkészült a Duna-kanyar rehabilitációs terve, amely a viseg- rád-nagymarosi félbemaradt vízi erőmű térségének és az efölötti 18 kilométeres Duna-szakasz környékének rendezését célozza. Á tervet pályázat nyerteseként a Térterv Kft. dolgozta ki 51 millió forintos költséggel, s e dokumentációk alapján még az idén pályázatot írnak ki a 7 milliárd forint értékűre becsült kivitelezési munkákra. Az elképzelés szerint az 1996-os expóra a Duna-kanyar már az eredeti szépségében várja az idelátogatókat. Angol nyelvű könyvek Húszezer könyv húszezer ablak a világra. Remélem olyan ablakok, amelyeken süvítve jön be a friss szél, ki szellőztetve mindent, ami áporodott - mondta Göncz Árpád, a pénteki „Könyves Kálmán király könyv-projekt napon,, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Az esemény szervezője - az Amerikai Egyesült Államokban 15 éve működő Atlanti Kutató és Kiadó Társulat - a helyszínen ötezer angol nyelvű könyvet adott át, különböző oktatási intézményeknek. A könyveket az amerikai hadsereg ajándékozta Magyarországnak. A köztársasági elnök rövid beszédében hangoztatta: ha a terveink valóra válnak, és a történelem úgy halad tovább, ahogyan azt szeretnénk, akkor a fiatalok már egy más világban nőnek fel. Abban a korban pedig természetes lesz, hogy külföldre utaznak, idegen országokban tanulnak, idegen népeket ismernek meg. Talán eljön a ,,csoda” is Csip-Csup a Széchenyin Kalán néni az emblémája annak az élelmiszerboltnak, amely Szolnokon, a Széchenyi városrész melletti Nyúl utcában nyílt nemrég. Kalán nénivel nem véletlenül “találkozunk” a bejáratnál, odabent ugyanis kiderül, hogy a bolt neve: Csip-Csup élelmiszerbolt.- Muszáj volt belevágni, mert három gyerekünk van. És ennyi gyerek mellett kezdeni kell valamit. Korábban vásároztam - ruhától kezdve mindennel foglalkoztam -, de a vándorélet miatt keveset voltam a családommal.- Jó, jó, de miért éppen élelmiszerboltot nyitottak? A Csip-Csup bolt vasárnap is várja a vásárlókat (Fotó: Korénvi)- A gyerekeim választották ezt a nevet - meséli a tulajdonos, Magna Imre Zoltán. - Sőt, a középső gyerek ragaszkodott ahhoz is, hogy a bolt a születésnapján nyisson ki. Beszélgetés közben “kikerekedik” a vállalkozás története. Erre már a feleség felel:- Mert lassan az emberek már semmit nem tudnak megvenni, csak az ennivalót!- Népszerű a környéken az üzlet?- Elég szép a forgalmunk. Az ÉKV-tól vettük meg ezt az épületet OKHB-hitellel, igaz, hogy saját tőke is van benne. Csak a felújítás fél millió forint volt. Bízom abban, hogy lesz elég forgalmunk. Éppen tegnap számoltam meg, hogy 870 féle árut forgalmazunk. Elsősorban az alapvető élelmiszereket kínáljuk - kenyeret, tejet, felvágottat. Elhatároztam, hogy a bolti ár alá megyek, sőt, ahol tudok, ott a diszkont ár alá.- És ezt hogy tudja elérni?- Úgy, hogy kevesebb százalékot teszek rá. Bizonyos dolgokat közvetlenül a gyártótól szerzek be, a konzerveket például a Nagykőrösi Konzervgyárból. Hogy talpon maradjanak és vissza tudják fizetni a hitelt, sok mindennel próbálkoznak. Igyekeznek a vevők kedvében járni. Szombaton-vasárnap is nyitva tartanak. A gyerekeknek pedig nemrég “kalánnénis” szórólapot osztogattak. Aki visszahozta kiszínezve, ajándékot kapott. Szóval, a Nyúl utcában Csip- csup már van. Hogy “csoda ” lesz-e, az később kiderül. Mert manapság már az is csodának számít, ha egy vállalkozás talpon marad és később virágzásnak indul. Igaz, hogy csak amolyan hétköznapi, “Csip-csup csodának”... - pé -
