Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

I 8 Jászsági Extra 1992. OKTÓBER 14. Az alattyániak a téeszre szavaztak Az alattyáni Új Élet Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet ok­tóber 2-i közgyűlésén a tagság­ból mindössze négyen váltak ki a közösből, s összesen nyolcszá­zezer forintnyi értékben vitték el vagyonukat. Ugyancsak a köz­gyűlés határozott az új névről is, amelyben ugyan már nincs ben­ne az Új Élet, valójában mégis másfajta, új életet kezd az ezen­túl már Alattyáni Mezőgazdasá­gi Termelő- és Szolgáltató Szö­vetkezet. Az újdonság a szolgáltatás, a téesz a meglévő gépparkjával, természetesen meghatározott ta­rifa szerint, elvégez különféle munkákat a kisgazdáknak, egyé­ni gazdálkodóknak, s persze más megrendelőknek is. A téesznek egyébként 294 tag­ja van, s közülük 182-en már nyugdíjasok. A tavalyi évet 13 millió forintos veszteséggel zár­ta a szövetkezet, s nem kecsegtet jó eredménnyel az idei aszályos esztendő sem. A kukoricatáblák egy részén például igen gyenge volt a termés, mivel nem tudták öntözni. A cukorrépaátlag is vál­tozó, a leggyengébb táblákon 145 mázsa termett hektáronként, a legjobb helyeken azonban 340- 350 mázsa a termés. Az állattenyésztés jószerével csak szarvasmarhatartásra korlá­tozódott. A (éeszben ezer szar­téesztől 700 forintért veszik át mázsáját, 900 forintért adják to­vább. A megoldás természetesen az lenne, ha a téesz maaa adhatná el Munkában a francia Herriau cukorrépaszedö-gép vasmarhát tartanak, s a 350 fejős­tehén napi 4500 liter tejet ad. A téesz a településen kívül egy tej­boltot is nyitott, ahol a 3,6-3,8 százalékos zsírtartalmú tejet mindössze 20 forintért adják lite­renként. A leadott tejért viszont - amelyhez 25,50-ért juthatnak a vásárlók az üzletekben - mind­össze 14 forint 30 fillért kap a szövetkezet. Egyébként ugyanez a helyzet a búzával is. Amíg a a piacon a terményeit, erre azon­ban nincs lehetősége, mivel ele­ve veszteséges, s csak úgy vehet fel hiteleket, ha érvényes szerző­dése van a felvásárlókkal. Az alattyániak ilyen körülmé­nyek között is az együttmaradás- ra voksoltak, s bíznak sorsuk jobbrafordulásában, azaz olyan törvényekre várnak, amelyek kedvezőbb feltételeket teremte­nek a közös gazdálkodásra. Pályadíjak a Jászok Egyesületének A Jászok Egyesülete számta­lan, a népcsoport összetartozását erősítő rendezvénnyel, kiad­vánnyal hívta fel magára már ed­dig is a figyelmet. Az egyesület munkáját számos pályázaton is elismeréssel fogad­ták, többek között erről ad tájé­koztatást októberi hírlevelük. Az Országgyűlés társadalmi szerve­zetek támogatására elkülönített pénzalapjából 250 ezer forint tá­mogatást kaptak, a Pest megyei önkormányzattól 20 ezer, a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő- sport Alaptól 100 ezer forintot vehettek át, míg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pá­lyázatán 26 ezer forintot nyertek. Olvashatjuk többek között az ör­vendetes hírt levelükben, amely­hez egy kis könyvecskét is mel­lékeltek Jászárokszállás és Jász- szentandrás műemlékeiről. A könyv a Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtársorozat 427. köteteként jelent meg, s a kiadók neve között szerepel a Já­szok Egyesülete és „A Jászsá­gért” Alapítvány is. A könyv bevezetőjében dr. Császár László felidézi a jász népcsoport történetét, vándorlá­sait, majd részletesen bemutatja Jászárokszállás és Jászszentand- rás műemlékeit. Kis iskola - nagy gondokkal Pusztamonostoron az előző ta­névben vehette birtokába a száz­nyolcvanhárom kisdiák az új is­kolát. Ezzel megszűnt a korábbi áldatlan állapot, amikor hat kü­lönböző épületbejártak iskolába. Az új épületben hat tanterem, s a tornaterem kapott helyet, a szom­szédos épület lett az ebédlő, s a napközi. Az idei évben elkészült az is­kola mellett a sportudvar, illetve valójában félkész állapotban van, hiszen még nincsenek fel­festve a pálya vonalai. Mint Perez Lászlóné igazgatónő el­mondta, nemcsak ezért félkész a sportudvar, hanem azért is, mert a beton itt-ott repedezik. S amíg ki nem javítják, addig nem érde­mes felfesteni a pályákat. A sportudvar egyben játszóudvar is a diákoknak az óraközi szünetek­ben. „Koponyák hegye” a sportudvar mellett Egyébként nemcsak a sportpá- vitások során ki kell cserélni az lya szorul javításra, hanem az is­kola épülete is. A garanciális ja­ajtókat, ablakokat. S ha mindez készen van, akkor folytatódhat az iskola környékén már elkezdett parkosítás. A sportudvar mellett lévő hatalmas földkupac elszállí­tása azonban már régen megtör­ténhetett volna. Az igazgatónő azt panaszolja, hogy már egy éve hiába kéri, hogy vigyék el. A földkupac ugyanis „a koponyák hegye”, illetve dombja lehetne. Valamikor temető volt az iskola helyén, s az építkezés során ke­rültek elő a földből az emberi csontok. A kis iskolának persze más gondjai is vannak. Mivel kevés a diák - jelenleg húsz elsős van, s jövőre még ennél is kevesebb várható -, nem elég az úgyneve­zett fejkvóta az iskola fenntartá­sára. A tantestület a különböző pályázatokon nyert összegekkel egészíti ki a működésre szánt költségvetést. Hiába, az önállóságnak nem kis ára van! Mint dr. Dobos Lászlótól, az egyesület ügyvivőjétől megtud­tuk, megváltozott a budapesti rendezvények helyszíne. Ezentúl a Pest megyei megyeházára, a Városház utca 7-be várják az ér­deklődőket a különböző prog­ramjaikra. Legközelebb október 15-én délután öt órára, Béres Fe­renc Liszt-díjas énekes műsorá­ra, amelyen régi magyar népda­lok, virágénekek, történelmi da­lok csendülnek fel Lipcsey Edit énekművész és Hegedűs Valér zongoraművész közreműködé­sével. A Jászárokszállás és Jászszentandrás műemlékeit bemutató kiadvány hátlapját Aba Novák Vilmos freskója díszíti Jászalsószentgyörgyről Még Makóra is viszik a hagymát A jászalsószentgyörgyi főutcán szinte nincs olyan ház, amelynek bejáratánál ne lenne kirakva esv­hagymánkat - mondja a gazda. - A vöröshagyma már mind elkelt, már csak lilát árulunk. Munkaközvetítő iroda nyílik Jászárokszálláson Oláhék portáján már csak lilahagyma kapható két zsák hagyma, burgonya. A nagyközségben évek óta „divat' ’ a hagymatermesztés.- Viccből már Hagymaszent- györgynek is nevezzük a közsé­günket - jegyzi meg tréfásan Oláh Kálmán, akinek portája előtt talá­lomra megállunk.- Milyen volt az idei termés?- Jó itt a föld a hagymának. Mi például nem is öntöztünk, csak annyi vizet kapott a növény, amit az ég adott. Nem permeteztük, nem használtunk semmiféle vegyszert, így úgy is mondhatnám, biohagy­mát árulunk - kínálja a portékáját. Olyan nagyon persze nem kell kínálgatni, hiszen alig tudunk szót váltani, percenként megáll egy au­tó, s máris a csomagtartóba kerül egy-két zsák hagyma.- Békéscsabára, Szentesre, Sze­gedre, sőt még Makóra is viszik a- Mennyi termett?- Négy holdon termeltünk, ebből három saját, egy holdat pedig bé­reltünk. 470-480 mázsa termett. Huszonötén szedtük fel három na­pon keresztül. Százötvenezer fo­rintot fizettem ki a napszámra. Oláh Kálmán egyébként azt is elárulja, hogy kezdő vállalkozó. Nemrégiben hagyta ott a termelő­szövetkezetet, most készül meg­venni a gázcseretelepet, s mellette egy kis üzlethelyiséget. Termé­szetesen ő fogja árulni a gázt, az üzletben pedig palackozott italokat kínál, de nem mond le a mezőgaz­daságról sem. Jövőre burgonyával próbálkozik a négy holdon, s ha minden igaz, a kárpótlással még bővül is majd a gazdaság. Az oldalt összeállította: Tál Gizella, Fotó; Nagy Zsolt A várossá lett nagyközségek­nek a hiányos infrastruktúra nem kis gondokat jelent az élet szinte minden területén. Sok a tenniva­ló az igazi városkép kialakításá­ban, a kulturális élet felpezsdíté­sében, a szolgáltatásokban stb., de mindenekelőtt a legégetőbb feladatnak most a munkahelyte­remtés számít. Hiszen a nagy­községekből sokan csak a köze­lebbi-távolabbi városokban ta­láltak munkát, s a gyárak, válla­latok a létszámcsökkentéskor el­sősorban a jobbára szakképzet- len „idegenektől” váltak meg. Jászárokszálláson az aktív la­kosságnak jelenleg 16 százaléka munkanélküli. Többségük Bu­dapestre, Jászberénybe, s más környező településekre járt ko­rábban dolgozni, de helyben is csökkent a munkalehetőség. Amíg a Háziipari Szövetkezet­ben több mint hatszázan keresték meg a kenyerüket, ma mindössze kétszázan dolgoznak. Az önkormányzatnak nem kis fejtörést okoz, hogy hogyan se­gítsen a munka nélkül maradiak­nak. Szikra Ferenc polgármester úgy számolja, hogy jövőre körül­belül 20 milliót kell a költségve­tésből a különböző segélyekre fordítani. Az önkormányzat azonban nemcsak a számokon töri a fejét, hanem lehetőségei­hez mérten igyekszik is tenni a munkahelyteremtés érdekében. Kialakítottak egy úgynevezett leendő ipamegyedet, ahol húsz közművesített telket ajánlottak fel vállalkozóknak. Eddig azon­ban sajnos csak kettő kelt el be­lőlük. Érdeklődő persze lett vol­na külföldről is, de amikor kide­rült, hogy Jászárokszállásra nem lehet interurbán telefonálni, nincs telefax, más települést vá­lasztottak. Mint a tapasztalat bi­zonyítja, helyben viszont nem­igen akad tőkeerős vállalkozó. Az embereknek nincs pénzük. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amíg korábban évente negyven A két elkelt közművesített telek egyikén hütögepalkutres/.-sze- relőcsarnok épül, amely a tervek szerint jövőre hetvenöt jász- árokszállási ma még munkanélkülinek ad megélhetést családi ház is épült Jászárokszál­láson, most mindössze három. Az önkormányzat a telkeken túl azzal is segíti a munkanélkü­lieket, hogy október 15-től kihe­lyezett munkaerőszolgálati iro­dát nyit a polgármesteri hivatal szomszédságában. A jövő héttől legalább nem kell ingázniuk a munkát keresőknek, s ha nem is talál mindenki munkaalkalmat, legalább az útiköltséget megspó­rolják. Emellett népfőiskola is nyílt Arokszálláson, amely segít­het az átképzésben, s ahol idegen nyelvet - németet - tanulnak az arra vállalkozók. S így ha nem is itthon, hanem külföldön esetleg jobb eséllyel találhatnak munka- lehetőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents