Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

i 1992. OKTÓBER 14. Hazai körkép 3 Helyi bankokat javasol a kormányzat Jószolgálati Bizottság a munkanélküliek érdekeiért javaslatot terjesszen végső elbí­rálásra a cég elnök-vezér­igazgatójához. Az érdekelt dol­gozók bármilyen témában, bár­milyen problémával fordulhat­nak a bizottsághoz, egyetlen ki­vétellel; a munkaviszony vissza­állítását nem kérhetik, mert ah­hoz a bizottságnak nincs jogo­sultsága, felhatalmazása. A kft. munkaügyi szervezetéhez kap­csolódó bizottság munkanapo­kon állandó rendelkezésre áll, kérése, hogy az igényeket lehe­tőleg írásban egyszerű, világos problémaismertetéssel, igénnyel nyújtsák be, így gyorsabb, gör­dülékenyebb lehet az ügyintézés menete. A fővárosban folytatódik az elmúlt rendszer eszmeiségéhez kapcsolódó szobrok' eltávolítása. Képünkön Ságvári Endre a II. kerületi Budakeszi úton lévőmellszobrát emelik le a talpazatról. MTI Fotó: Galambos Anita Jószolgálati Bizottságot ho­zott létre a legutóbbi létszám- ra­cionalizálási programhoz kap­csolódóan a Lehel Hűtőgépgyár Kft. és a munkavállalók közössé­ge. A hét tagból álló bizottság személyeit úgy állították össze, hogy a szakszervezeti tagok és az érdekképviseleten kívül lévő dolgozók egyaránt képviselve legyenek, és soraiba munkajo­gászt is kooptáltak. A független bizottság felada­ta, hogy a létszámleépítésben érintett 500 dolgozó munkavi­szonyának megszűnéséből ere­dő, a vállalat által vélhetően or­vosolható egyéni problémákat felülvizsgálja, s indokolt esetben Lesznek-e regionális fejlesztési tanácsok? Ha az ember egymaga kény­telen nekigyürkőzni valamilyen nehéz feladatnak, sokkal több erőt, energiát pocsékol el, mint­ha ugyanazt többen, bizonyos munkamegosztással végzik el. Közös erővel minden könnyebb, még az önkormányzatok munká­ja is: a mai pénzszűkében egy térség, régió összefogása csodá­kat teremthet. De van-e szán­dék, van-e törekvés a térségek ilyen Önszerveződésére? - kér­deztük Loydl Tamást, a Belügy­minisztérium területfejlesztési és kommunális főosztályának vezetőjét.- Sajnos ma még nem mond­hatom, hogy az ország minden térségében, minden körzetében így gondolkodnak az önkor­mányzatok. De szerencsére egy­re több azoknak a száma, akik már felismerték „az egységben az erő” igazságát: akik eljutot­tak idáig, saját maguk ismerték fel ennek szükségszerűségét, nem kellett egyik minisztérium­nak sem szorgalmazni ezt a lé­pést. A Velencei tó környékén már működik a Regionális Ta­nács, szerveződik 60 balatoni önkormányzat is, alakulófélben van a Tisza-tó körüli községek és a Csepel szigeti települések ön- kormányzati együttműködése. , , - Miért nem ösztönzi senki ezt a fajta egymásratalálást?- Az önkormányzati önálló­ság szent, ebbe senki nem kíván beleszólni. A különféle tárgyalá­sok eredményeként azonban el­jutottunk odáig, hogy megszüle­tett egy kormány-állásfoglalás ez ügyben, szorgalmazva az úgynevezett regionális fejleszté­si bizottságok felállítását, ame­lyekből létrejöhetne egy orszá­gos szervezet, mondjuk egy regi­onális tanács...- Mi volna e tanács feladata?- Úgy gondoltuk, hogy e ta­nácsban helyet kapnának mind a kormány, mind az önkormány­zatok képviselői, s közös erővel munkálkodhatnának egy-egy térség fejlesztésén. Valami ilyesmi történt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, ahol a tér­ség számos gondjára már ilyen összetételű szervezetek keresik a . közös megoldást. A Balaton kör­nyékén a köztársasági megbízott vezetésével dolgoztak ki olyan környezetvédelmi közös javas­latot a helyi önkormányzatok, amelyet megküldték az illetékes miniszternek is, kérve, hogy a nevükben is terjessze azt a kor­mány elé elfogadásra.- Maradjunk a Balaton példá­jánál. Ha mondjuk létrejönne egy a térség és a kormányzat ér­dekeit koordináló fejlesztési ta­nács, milyen pénzügyi háttérin­tézményekkel rendelkezne? ■ - Valamiféle rész­vénytársasági alapon működő befektetési bank létrehozására gondolunk, amely hiteleket, ga­ranciákat biztosítana és vállalna a térségben, emellett mint vállal­kozó, egyes feladatokat maga is elvégezne. Ez az intézmény - szakembergárdájával - a szak­mai, pénzügyi kontrollt is bizto­sítaná, és egyben garantálná, hogy a beruházások a lehető leg­gazdaságosabb feltételek mellett valósuljanak meg.- A részvénytársasághoz is pénz kell, méghozzá nem is ke­vés. Az önkormányzatok aligha tudnak ekkora alaptőkét össze­adni...- Már több bank is érdeklő­dött a lehetőségek iránt, hiszen felismerték, hogy a Balaton vagy bármely más térség fejlesztése a legjobb beruházások közé tarto­zik.- Másutt a világon van már erre példa?- Franciaországban 1860 óta működik ez a rendszer. Az ottani intézmények nemcsak finanszí­rozzák a térségi beruházásokat, hanem az önkormányzatokkal együttműködve azok vala­mennyi fontos döntését gazdasá­gi szempontból véleményezik is.- A kormány mostani döntése szabad utat ad minden térség ön- kormányzatainak összefogásá­hoz?- Igen. A balatoniak lépés­előnyben vannak, ott talán már a jövő év elején működőképes lesz a szervezet, de ha másutt is ér­deklődnek, szívesen adunk taná­csot, segítséget az előkészüle­tekhez. Koós Tamás (Ferenczy Furopress) CSERKESZŐLŐN Hideg vízből műanyagüzem Szokolai Lajos a hetvenes évek közepén vált magángazdál­kodóvá. Fóliázásba fogott, en­nek ugyanis nagy hagyománya volt a környéken. A csepegtető öntözésre használt víz túl hide­gen jött a földből, ezért melegí­tenie kellett, ami viszont sok pénzbe került. Elgondolkodott, hogyan le­hetne olcsón melegebb vízhez jutnia. Egy kecskeméti szövet­kezet fröccsöntő gépet telepített a portájára, melyhez hűtővízre volt szükség. Rögtön adódott az ötlet és máris megoldódott a víz- melegítés kérdése. A nyolcvanas évek közepén megalakította a Miniplast GMK- t és átvette a fröccsöntő gépeket. 1989-ben gondolt egy nagyot és fóliahúzó gépet vásárolt. Fel­mérte a hazai keresletet és úgy vásárolt gépeket Olaszország­ból, hogy minden igényt ki tu­dott elégíteni. Legújabb üzemük építését László fiával 1990-ben kezdték saját erőből, világbanki hitel se­gítségével. Közben a képződő összes nyereségüket visszafor­gatták a vállalkozásba, így sike­rült elérniük, hogy mire a felvé­telünkön is látható korszerű üzem elkészült, kölcsön sem sok maradt rajta. Végére 70 főt foglalkoztat­nak, akik mindannyian cserke- szőlősiek. A folyamatosan ter­melő üzerri naponta 120 mázsa síkfóliát állít elő, ez a Tiszai Ve­gyi Kombinát után a legnagyobb mennyiség Magyarországon. Fotó: Mészáros Leltár Karcag műemlékeiről Megújulnak a templomok Karcagon leltár készült a Nagykun város műemlékeiről és műemlékjellegű épületeiről - je­lentették be a városi közgyűlés keddi ülésén. A testület áttekin­tette a város ékességeit, színfolt­jait jelentő építmények jelenlegi állapotát és a megóvásukra teen­dő intézkedéseket. Az 1700-as években barokk stílusban épült Kossuth téri református temp­lom tetőszerkezete életveszé­lyessé vált, rendbehozatalához SZOBROK ELTÁVOLÍTÁSA az egyház kéri az önkormányzat pénzügyi támogatását. Az 1800- as évek elején épült klasszicista stílusú Zádor-híd jelenleg jó ál­lapotban van, tulajdonjogát a Hortobágyi Nemzeti Park sze­retné megszerezni, mivel a hor­tobágyi 9 lyukú híd „kistestvéré­nek” minősítik. A város határá­ban lévő ipari-népi műemléket, az 1800-as évek közepén épült szélmalmot az önkormányzat szeretné turisztikai célból meg­nyitni az idegenforgalom számá­ra. Jelenleg a gabonaforgalmi vállalat tulajdona, de üzemelte­tésére a technológiai berendezé­se nem alkalmas. A műemlékjellegű épületek közül a város értékei között jegy­zik a Morgó Csárda népi klasz- szicista stílusú épületét, az észa­ki református temetőben találha­tó jellegzetes csőszházat, vala­mint a görögkeleti késő barokk stílusú templomépületet, az utóbbi felújítását egy évvel ez­előtt fejezték be. A testület meg­állapítása szerint a karcagi izra­elita hitközség zsinagógája teljes felújításra szorul. Hasonlóan a római katolikus templom is. Az önkormányzat védelem alá kí­vánja vonni a településen talál­ható népi szecessziós lakóháza­kat és megerősítette azt a korábbi határozatot, hogy megőrzik az utókor számára a környéken ta­lálható kunhalmokat. Bár gazda­ságilag gondokkal küszködik az önkormányzat hangsúlyozták, hogy a jövőben nagyobb szere­pet kell vállalnia a műemlék vé­delmében. Falusi hírek Tiszar off Október 5-én tornaterem-épí­tés kezdődött el a településen, amelynek átadására csupán alig több, mint egy évet kell várni. A várható dátum: 1993. április 30. A 382 négyzetméter alapterületű­re tervezett létesítmény beruhá­zási költsége 13 millió forint, ki­vitelezője a kisdorogi Metalblau Vegyes- és Építőipari Kft. * Lakossági kezdeményezésre és összefogással ebben az évben eddig három út - Baross, Petőfi, Dimitrov - kapott szilárd burko­latot, mintegy 6800 négyzetméter felülettel. A tiszaroffi emberek is­mételt kezdeményezésére újabb útépítő közösségek alakultak, így még idén aszfaltfelület kerül a Vörösmarty, Móricz, Verseghy és Ady utcákra, összesen hétezer négyzetméternyi területen. Az útalapok fedezetének pénzügyi szükségleteit a lakosság 75 száza­léka elvállalta, míg befejezésük érdekében az önkormányzat nyúl a zsebébe. * A képviselő-testület javasla­tára a 2300 lakost számláló Ti- szaroffon a megyei főkapitány­ság plusz egy rendőr beállítását engedélyezte, aki szeptember elsejétől tölti be új tisztét. * A Karcagi Háziipari Szövetke­zet a polgármesteri hivatal közre­működésével varrodai részleget szervez, amelynek beindulási idejét ez év november elsejére tervezik. A „kezdő létszám” húsz fő - leginkább munkanélkü­liekből, illetve GYES-en lévők­ből -, de a későbbikben további emelkedésre lehet számítani. ’ / / A foglalkoztatás, még ha nem tX nagy számban, a lehető leg­jobbkor jön, ugyanis óriási kér­dőjel került a Compack Kereske­delmi Csomagoló Vállalat tisza- roffi neve mellé. A csordogáló hírek szerint ugyanis a több, mint 90 százalékban holland érdekelt­ségű cég csupán budapesti cso­magoló részlegét kívánja megtar­tani, a többit december 31 -ig fel­számolja. Természetesen ezek közé tartozik a roffi is, ahol az „ígéretek” beteljesülése esetén a jelenlegi harminc százalékos munkanélküliség tovább emelke­dik (a faluban a vállalaton belül foglalkoztatottak száma csaknem háromszázzal kezdődött, ez mára már száz körülire apadt...) * Megtörtént az első földárverés a községben. Mintegy 110 hektár­nyi terület kelt el 500 forint aranykoronánkénti értékben. * Megépült a Tiszaroff-Tisza- súly közötti út, ünnepélyes mű­szaki átadására, valamint for­galomba helyezésére október 22-én kerül sor. * Legutóbbi testületi ülését au­gusztus 27-én tartotta az önkor­mányzat. Ezen a ’92-es pénzügyi terv első félévének értékelése hangzott el; majd létrehozták a földrendező bizottságot. Legkö­zelebb október 29-én (csütörtö­kön) tanácskoznak a képviselők. * Az általános iskolában immár a nyolcadikosok is angol nyelvvel gyömöszölhetik a kobakjukat, igaz ők még csak fakultáció kere­tében. A 6.-7.-esek választhatnak az órarend szerinti tanulás és a fakultáció között (akadt közöttük, aki az orosz mellett voksolt); a kezdő lépéseket harmadik osz­tályban teszik meg a nebulók. Ok­tóberben ,,rendkívüli magyar órára" kerül sor a művelődési házban, amelyre a tiszaroffi szü­letésű, jelenleg a debreceni egye­temen tanító Kun János előadó- művészt várják majd az iskolá­sok.

Next

/
Thumbnails
Contents