Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám
2 Körkép 1992. OKTÓBER 12. Az IRA idei hatvanhetedik áldozata Belfast. Az ír- Köztársasági Hadsereg (IRA) két fegyverese szombaton lelőtt egy rendőrt Belfastban. A szolgálaton kívüli rendőr testvérével az egyik bárban sörözött, amikor két férfi lépett melléje és tüzet nyitott a gyanútlan emberre. A merénylők elmenekültek. A brit uralom ellen küzdő szélsőséges IRA az idén már 67 embert ölt meg Észak-írországban. Árvák halála Szarajevó/Genf. Aknatalálat érte szombaton az egyik szarajevói árvaházat: három gyermek életét vesztette és tizenhármán megsebesültek. Kirgiz vélemény az atomerőről Tokió. A kirgiz államfő szerint hamarosan megszüntetik a volt Szovjetunió atomfegyverei fölötti közös felügyeletet a Független Államok Közösségében. Aszkar Akajev a japán hírügynökségnek adott interjújában mondta el, hogy Kazahsztán és Fehéroroszország elvi jóváhagyását adta már az elképzeléshez, hogy a volt szovjet atomfegyvereket orosz ellenőrzés alá helyezzék. Áz erről szóló javaslatot egyébként Jevgenyij Saposnyi- kov, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka tette a Független Államok Közössége pénteki pis- peki csúcstalálkozóján. Szerb népszavazás Belgrád. Szerbiában vasárnap reggel hét órakor megkezdődött a népszavazás arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely lehetővé tenné az előrehozott választások megrendezését. A szavazóhelyiségek este hét óráig lesznek nyitva és az első részeredményeket hétfő hajnalban hozzák nyilvánosságra. Az újvidéki rádió szerint a Vajdaságban tizenegy óráig a választók 10-15 százaléka járult az urnákhoz. Választanak a grúzok Moszkva. Grúziában is vasárnap az urnák elé járultak az állampolgárok, hogy megválasz- szák a köztársaság új parlamentjét és annak elnökét (e poszt egyenértékű az államfőivel). Grúzia több körzetében, mindenekelőtt Abházia egyes területein és Dél-Oszétiában egyáltalán nem kerül sor szavazásra, a választásra jogosult lakosság körülbelül 7 százaléka nem tud élni a voksolás lehetőségével. A tervek szerint a szavazóhelyiségek helyi idő szerint este nyolc órakor zárnak. Az első, irányadó részeredményeket hétfőre ígéri a grúz választási bizottság. Magyarok az urnáknál Bukarest. A reggeli órákban a jelentős magyar lakosságú romániai megyékben volt a legnagyobb a szavazók részvétele az elnökválasztások második fordulójában: 10-óráig Kovásznaés Bihar megyében 21,7, Hargitán 19,4, Maros megyében 19,3 százalékos volt az arány, míg Hu- nyad és Giurgiu megyében későn keltek az emberek, addig 10,8 százalékuk jelent meg csak az urnáknál. Bukarestben reggel a szavazólistán szereplők 15,8 százaléka dobta már lepecsételt szavazólapját az urnába. Csurka István Jászalsószentgyörgyön (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetési korlátok miatt arepülőgépvezetők az idei 80-85 órával szemben jövőre csak 60- 65 órát repülhetnek. (Ez mindössze egyharmada a NATO-had- seregek vadászpilótái szokásos évi gyakorló repülési idejének.) Jövőre nem lesz lehetőség a volt szovjet piacról fontos alkatrészek és fődarabok beszerzésére, pedig a Magyar Honvédség a keleti piacról származó eszközeit még mintegy 10 évig szeretné megemeltetni. Orosz közlés szerint egébként az alkatrészek gyártását 1994-ben befejezik. Ám jövőre az e célra tervezett 3 millárd forintos keret nem teremthető elő. Gondok várhatók a lőtéri lőszerellátással, s lelassul a honvédelmi dandárok felszerelése is. Ugyanakkor az 1993-as költségvetési javaslat értelmében érzékelhetően emelni lehet a sorállomány és a hallgatók illetményét, s javulhat a legnehezebb anyagi körülmények között élő hivatásos katonák és közalkalmazottak helyzete. A könyv szerinti 660 milliárd forint bruttó értékű tárgyi eszközök karbantartására, felújítására 10,9 milliárd forint jut. A legfontosabb, a hadrafoghatóság alapvetően meghatározó repülő-, páncélos-, fegyverzeti- és lokátortechnikai eszközök javítására 1,9 milliárd forint fordítható. A szűkös erőforrások miatt a honvédelem költségvetésében megváltoznak a súlypontok: a költségvetési forrásokat elsősorban a szárazföldi és a légvédelmi csapatok feladatainak végrehajtására összpontosítják. (MTI) A telefonhelyzetről (Folytatás az 1. oldalról) volt érdeke, aminek következtében ma Magyarország telefonhálózata Európában az egyik legelmaradottabb. A rendszerváltozás után a lakosság részéről elemei erővel tört fel a telefon iránti igény, s ez elsősorban az önkormányzatoknál jelent meg. A településeken tízezrével alakultak kisebb-na- gyobb vállalkozások, és ezek számára létkérdés a korszerű távközlő rendszer. Az önkormányzatok azonban kettős szorításba kerültek. Egyrészt rendkívül nagy a lakossági nyomás, másrészt a hivatalos szervek részéről tapasztalható passzivitás és nemtörődömség keseríti az életüket. Különösen súlyos helyzet alakult ki a kisebb településeken, s ezen belül is a munkanélküliséggel sújtott területeken, ahol a vállalkozások megkapaszkodását alapvetően akadályozzák az ellátási hiányosságok. A Matáv beindított ugyan egy nagyarányú fejlesztési programot, ám erejéből elsősorban a gerinchálózat kiépítésére futja, sok eddig is mostoha helyzetben lévő település e tervekből kimarad, ismét a rövidebbet húzza. Ebben a szorult helyzetben az önkormányzatok egy része maga veszi kézbe a hálózat fejlesztésének kérdését, erre többféle modellt is kidolgoztak - amint arról a tanácskozáson is szó volt. A leginkább életképesnek az a részvénytársaság tűnik, amelyik 59 önkormányzat összefogásából alakult meg, és saját forrásokból, hitelekből szervezi meg a helyi hálózat kiépítését, amit aztán a Matávval együttműködve a gerinchálózatra lehet csatol- ni. A munkák beindításának azonban egyelőre gátja a távközlési törvény hiánya, ezért a tanácskozás résztvevői a törvény- tervezethez olyan gyakorlati kiegészítéseket javasolnak, amelyek előmozdítják az elmaradott települések érdekeinek védelmét is. (MTI) „Vannak joakaratú emberek,... és vannak gonoszok” (Folytatás az 1. oldalról) képviselő lépett a mikrofonhoz, s elöljáróban megemlítette, hogy ő egyike azoknak, akik az augusztus 24-i tüntetés során elfoglalták a Rádiót, ám nem sok eredménnyel - tette hozzá. S magyarázatként hozzáfűzte, hogy szerinte Magyarország problémája nem elsősorban gazdasági eredetű. Ha Tőkés Lászlót és sok testvérét is - folytatta - zsíros kenyéren nevelték becsületes, tisztességes, áldozatvállaló magyar emberekké a szüleik, akkor belátható, hogy ebben az országban sem elsősorban gazdasági bajok vannak. Akik el akarják hitetni, hogy mégis ez a legfőbb gond, azok félrevezetik a népet. Erre nincs más bizonyíték, mint az, hogy mennyire ragaszkodnak a médiákhoz, a sajtóhoz, a rádióhoz, a televízióhoz, amelyeken keresztül pedig csak az igazságot kellene elmondani, és úgy a magyar nép nemzeti öntudatát is helyre lehetne állítani. Király B. Izabella felszólalásához csatlakozott dr. Mizsei Béla is, aki többek között arról a siralmas helyzetről beszélt, amit szerinte az elmúlt két évben a médiák idéztek elő. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy baloldali veszélyre, meg arra a hisztériára, amit véleménye szerint a kommunisták szítanak. Ezután Csurka István kaptá meg a szót, s kezdetben ő is arról az országban tapasztalható zűrzavarról beszélt, amit állítása szerint mesterségesen keltenek, és amely nagyon veszélyes. Amikor a rendszerváltás elkezdődött Magyarországon - mondta -, akkor itt falun és városon egyaránt az emberek túlnyomó többsége azt akarta, hogy tűnjön el a régi rendszer, és cserélődjenek ki a vezetők. A bűnösöket büntessék meg, és változzon meg az élet. Nyilvánvalóan azt tudta mindenki, hogy ez nem mehet másképp, csak úgy, hogy a diktatúrából demokráciát kell teremteni. Ehhez arra volt szükség, hogy lehessenek szabad választások, és utána pedig az Országgyűlés alkosson egy neki felelős kormányt, amelyik vezeti az országot. Eddig nagyjából el is jutottunk - hangsúlyozta Csurka István -, azonban hátramaradt az egész társadalmi, gazdasági és politikai élet megváltoztatása. És éppen emiatt a magyar társadalom jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy nem tudja, mi történik vele. Hisz az- emberek még mindig szeretnék a rendszerváltozást, szeretnék, ha az életük is megváltozna^ hogyha az ő szavuk is hallatszana a sajtóban, a rádióban, a televízióban. Szeretnék, ha nem lennének annyira kiszolgáltatottak, mint korábban voltak. Ám ugyanakkor a többség nem tudja, hogy mihez kezdjen. Nem tudja, hogy most kit szidjon. Azokat-e, akiket megválasztott, vagy azokat, akik megakadályozzák az igazi változást? Szidja a kormányt azért, mert gyenge, mivel nem teszi meg azokat az intézkedéseket, amiket elvárnának tőle, vagy hagyja a csudába az egészet, ne törődjön most már semmivel, mert úgyis reménytelen? Az a nagy kérdése ma a magyar demokráciának, hogy vajon ész- reveszi-e a tömeg, hogy kik az ellenségei és kik a barátai? Mert lehet, hogy a kormány gyenge, de az mégis képtelen állapot, hogy olyan történésekért, olyan gazdasági és politikai jelenségekért is ezt a vezetést tegyék felelőssé, amelyeket éppen a másik oldal számlájára kéne írni. Képtelenség, hogy az elmúlt két esztendőben a magyar sajtó alig beszélt arról, hogy honnan jöttünk, milyen adósságokat örököltünk, és mekkora bűnöket követett el az előző rendszer. így Csurka István a jelenlegi helyzetet egy olyan színpadi játékhoz hasonlította, amelyben vannak jóakaratú emberek, akiket folyton csak szapulnak, és vannak gonoszok, akik viszont röhögnek a markukba. N.T. Páneurópa Éremtalálkozó Habsburg Walburga főhercegnő, a Nemzetközi Páneurópa Unió európai részlegének főtitkára volt a díszvendége a szombaton Tatán megrendezett I. Páneurópa Éremtalálkozónak. Részt vett a numizmatikai eseményen Mihály főherceg is, aki Habsburg Ottó jókívánságait tolmácsolta az éremgyűjtőknek. (MTI) Húsz dunántúli és budapesti környezetvédő szervezet képviselői szombati, keszthelyi tanácskozásukon a Magyar Környezetvédelmi Koalíció létrehozását kezdeményezték. Ennek célja: a különböző magyarországi mozgalmak, egyesületek közötti állandó kapcsolat megteremtése, a tennivalók egyeztetése, a leendő környezetvédelmi törvény végrehajtásához szükséges társadalmi bázis erősítése. A résztvevők három tagú bizottságot bíztak meg a koalíció alap- és működési szabályzatának kidolgozásával, s annak az összes bejegyzett hazai környezetvédelmi szervezethez való eljuttatásával. Válaszol az MDF megyei elnöke Nem használnak a jelzők Az Új Néplap 1992. október 5-i számában tudósítást közöltünk az MSZP megyei szövetségi tanácsának október 3-i ülését követő sajtótájékoztatóról, ahol Füle István pártelnök egy nyilatkozatot ismertetett, amelynek címzettje az MDF megyei vezetése - pontosabban Tóth István megyei elnök volt, aki a következő véleményt juttatta el lapunknak: „Ánnak ellenére, hogy úgymond a nyilatkozat az MDF elnökének szólt, annak teljes szövegét még ma sem ismerjük. Megütközéssel vettem tudomásul viszont azt a tudósító által idézett szövegrészt, amelyben Füle elnök úr - egy több mint másfél hónapja megjelent válaszcikkemre hivatkozva - kirekesztő politizálással vádol meg. Egyrészt furcsának találom, hogy egy tekintélyes, nagy párt megyei testületének másfél-két hónapi gondolkodás szükségeltetik ahhoz, hogy egy viszonylag jelentéktelen ügyben rosszallását fejezze ki. Másrészt sem felemlegetett írásomban, sem máshol olyan kijelentést nem tettem, amellyel „a megye gondjairól való beszélgetés”-bői az MSZP-t vagy bárki mást kizártam volna. Sajnálatosnak találom az MSZP megyei testületének szelektív vizsgálódását személyem körül, mert ha ez nem állna fenn, bizonyára észre vették volna az augusztus végén velem készített interjúban azt a kitételt, amelyben a kompromisszumok mellett köteleztem el magam minden olyan társadalmi erővel, amelyek hajlandók az együtt munkálkodásra a nemzeti célokért. Meggyőződésem, hogy hosszú távon egyetlen politikai szervezetnek sem használ az, ha az országos politika színpadára alkalmazott jelzőket, módszereket csempészünk be megyénkbe.” Használtralia-'^_1^' kereskedőt! GLÓRIA KFT. Holland, hajtogatott, tisztított bálás ruhák 15 kg-os átlátszó nylon zsákos kiszerelésben Női, férfi vegyes: 180+AFA/kg Gyerek zsák: 260+AFA/ltg Pulóveres zsák: 240+AFA/kg Kabát zsák: 180+ÁFA/kg Szolnok, Rákóczi u. 40. Tel.:(56)342-395 Nyitva: H - P 17-19 óráig. Hová tűntek a billiók? Milliárdos kamatterhek (Folytatás az 1. oldalról) A 100 milliárd forintból mintegy 86 milliárd forint szükséges az államkötvények és kincstárjegyek kibocsátásával összefüggő kamat- ésjutalékterhekre. Jövőre jelentős államkötvény- és kincstárjegy-kibocsátás várható. A költségvetés tervezete alapján a Pénzügyminisztérium 60 milliárd forint értékű speciális államkötvényt hozhat forgalomba, amelyet az MNB vásárol meg. Emellett lehetőséget kap 100 milliárd forintnak megfelelő, egy évnél hosszabb lejáratú állam- kötvény pénzpiaci értékesítésére. A kincstárjegyek év végi állománya jövőre 25 milliárd forinttal növekedhet. (MTI) ORBÁN VIKTOR válaszol 1992. október 14-én 18 órától a Városi Művelődési Házban. □ VENDÉGEK: Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere és Varga Mihály, országgyűlési képviselő »10095/1H* Honvédelmi Magyar Koalíció
