Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

4 Hazai tükör 1992. SZEPTEMBER 9. A földek fele elkelt Az eddigi összesítések alap­ján, amelyekben már a vasárnapi adatok is szerepelnek, az ország­ban 138 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykorona-ér­tékű föld talált gazdára - tájékoz­tatta az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal illetékese tegnap az MTI-t. Az augusztus 24-étől szeptember 6-áig terjedő időszakra összesen 148 árverést hirdettek meg, s ezekből 10 ma­radt el érdektelenség miatt. Az árveréseken 980 licitálásra jogo­sult személy vett részt, közülük 862-en vettek földet kárpótlási jegyeikért. Az összesen elárve­rezett 72 ezer 511 aranykoroná­nyi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. A becslések szerint a meghirdetett földeknek mint­egy 40-50 százaléka kelt el, ter­mészetesen azokat a földeket, amelyek most nem találtak gaz­dára, az elkövetkező árverése­ken újra meghirdetik. Az árveré­sek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre még tartja magát az a tendencia, miszerint a föl­dek többsége 500 forint/arany- korona-értéken kerül eladásra. A megegyezések Száma - amikor 1000 forint/aranykorona-érté- ken veszik meg áföldet - 38 volt ebben az időszakban. Ugyanak­kor az árak most már sokkal dif­ferenciáltabbak, mint kezdetben voltak. Somogy megyében pél­dául volt olyan parcella, amelyet 5700 forint/aranykorona áron vett meg új tulajdonosa. (MTI) UJJAK NÉLKÜL avagy milyen gépek veszélyeztetik kezünket? A kéz szerepe döntő volt az em­berré válás folyamatában. De ma, egy viszonylag fejlett társada­lomban sem tudjuk nélkülözni a kezünket, sem a fizikai, sem a szel­lemi munkában. Mindenkinek alapvetően megváltozik az élete, nehezebb lesz, ha baleset követ­keztében elveszíti egy vagy több ujját, netalán a kezét. E. K. mellékfoglalkozású aszta­los házi készítésű egyengető gyalu­gépen 18 milliméter vastag kerí­tésléceket gyalult. A gép behúzó­hengere a jobb kezét elkapta, és a hüvelykujja kivételével mind a négy ujját annyira roncsolta, hogy azokat tőből amputálni kellett. Ez az ember valószínűleg nem lehet felszolgáló főállásában, és odahaza is nagyon nehezen fog dolgozni faipari gépein. Azokon a gépeken, amelyek nem rendelkez­nek munkavédelmi minősítő bizo­nyítvánnyal, illetve a meghajtáso­kon nem volt védőburkolat. A fa­ipari gépeken a megmunkálást végző szerszámokon olyan védő- burkolatnak kell lenniük, amelyek csak annyira nyitottak, hogy a munkadarabok férnek a szer­számhoz, illetve az egyengető gya­lugépnél a munkadarab fahiba mi­atti hirtelen elmozdulását műszaki szerkezetnek kell megakadályoz­ni. O. J. gépkezelő a fűrészüzemben nyárfából állított előfélkész termé­ket. Egy hajlott, még megmunká­lót lan gömbfát meg kellett emelnie, mivel az asztal kivágásában meg­akadt egy görcs miatt. A megeme­lés után a jobb keze a fűrészszalag síkjában maradt, amely teljesen le­vágta. A fűrészüzemben dolgozók tel­jesítménybéresek, a baleset napján a rönkvágó szalagfűrész elromlott. A munkadarab vezetését és elfor­dulásának megakadályozását a gépkezelő kézzel végezte, amikor a munkadarabnak még nem volt sík felülete. A fűrészszalag átveze­tését szolgáló nyílásban a görcs meg tudott akadni. A. K. asztalos a kft. faipari mű­helyében bútoralkatrészt mart a marógépen. A munkadarab készü­lékbe volt fogva, vezetőgyűrü ve­zette. A sorozat vége felé a maró­szerszám a munkadarabot elrán­totta, és a dolgozó bal kéz két ujjá­bái két percet levágott. Amarógépenamunkadarabvisz- szavágódását (elrántását) szerke­zettel kell megakadályozni, vagy azt gépi előtolással kell vezetni. A kft. rendelkezett modem, automata marógéppel, ahol a munkadarabot géppel fogják meg, és ez a gép a balesetkor nem volt használatban. B. I.-né az ipari szövetkezetben excenterprést kezelt. A gépen nyi­tott présszerszám (olyan szerszám, amelynek az álló és mozgó része közzé a kéz befér) volt felszerelve, és a működtetést lábpedállal vé­gezte. Egy munkadarab elmozdult, amelyet a gépkezelő a rendelkezés­re álló csipesz helyett kézzel igazí­tott meg. Közben véletlenül indított a lábpedállal, és a jobb kezének hüvelykujját teljesen amputálni kellett. Nyitott présszerszámoknál a kéz bekerülését a veszélyzónába mű­szaki intézkedéssel (kétkezes indí­tás, fotocella stb.) szükséges meg­akadályozni. A présgépeket kul­csos üzemmódválasztó kapcsoló­val (lehetséges üzemmódok: beál­lító, lábindítás, kétkezes indítás) kell ellátni. Az üzemeltetőnek gon­doskodnia illik arról, hogy az üzemmódválasztó kapcsolóhoz il­letéktelenek ne nyúlhassanak. A lábindítású üzemmóddal nagyobb teljesítmény érhető el, mint a két­kezessel. O. J. üzemvezető segített prés­gép nyitott szerszámával végzett élhajlítási munkákban. Az üzem­módkapcsoló beállító üzemmód­ban volt. Az egyik munkadarab nem jól állt, O. J. odakapott, de közben a lábpedállal indított, és a szerszámok mindkét kezének ujjait kisebb-nagyobb mértékben cson­kolták. A gép beállítása a beállító laka­tos dolga, amikor is nagy odafigye­léssel kell próbaműveleteket elvé­gezni, mert ekkor tudottan nincs betartva a „nyitott szerszám kétke­zes indítás” szabálya. A fenti esetek és szabályok le­írásával már választ is adtam az alcímben feltett kérdésre. A kezet A Kőolajkutató Vállalat (Szolnok, Körösi út 43.) bérleti üzemeltetésre átadja 1992. október 15-től az OLAJBÁNYÁSZ ÉTTERMÉT (Szolnok, Körösi út 43.) A részletes, írásos tájékoztató átvehető a hirdetés megje­lenésének napjától az alábbi helyeken: Szolnok, Körösi út 43. (Privóczki László) Tel.: (56) 74-033/14-21 Szolnok, Mészáros L. út 2. (Németh Pálné) Tel.: (56) 74-111 A pályázat beadási határideje: 1992. szeptember 20. Több pályázó esetén versenytár­gyalást tartunk. *7565/1H* legjobban veszélyeztető berende­zések az összes faipari gép és fém­ipari berendezések között a ková­csoló- és sajtológépek. A statiszti­kai adatok alapján a javítás és kar­bantartás során is sokan vesztik el egy-egy ujjpercüket, mert olyan helyre teszik, ahol nyíróhatás lép fel. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 1992 első félévében 1112 foglalkozási baleset történt, az elő­ző év azonos időszakához képest 23 százalékos a csökkenés. Nyolc munkavállaló halt meg baleset kö­vetkeztében, eggyel kevesebb, mint tavaly. A csonkulásos balese­tek száma azonban - ez indított a cikk megírásába -t15 volt, az előző év hasonló kfősáatáíHbz képest 50 százalékkal növekedett. Csak a munkahelyeken történt balesetek statisztikáit ipmerjjjk, de tudjuk, hogy otthon; ,a' háztartásban, az úgynevezett második műszakban is egyre többen használnak faipari gépeket. Olyanokat, amelyek kö­zül nagyon sok a „KGST-piaco- kon” keresztül került a lakosság­hoz. Az ott kapható gépekhez is adnak védőberendezéseket, de ezeket szakismeret hiányában és a veszély lebecsülése miatt sokszor nem használják. Horváth Károly az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei igazgatója Krisztus kezét fogva Az alsózsolcai cigány énekkar szolgálata Abonyban Az elmúlt napokban többna­pos evangélizációs összejövetel volt Abonyban, amelyet a szol­noki metodista gyülekezet lelké­sze, Hekker Róbert vezetett. A cél a - szabadegyházak közé tar­ben néhány fővel, házikörként indult a gyülekezet, összejövete­leiket otthonokban vagy nyáron a mezőn tartották. Három évvel ezelőtt saját erőből imaházat emeltek, s ezután a gyülekezet gánynak és kereszténynek lenni szinte mártíromságot jelent. Előttük a meg nem értés fala tor­nyosul, amit évszázadok alatt ra­kott fel kövenként a két egymás­tól különböző kultúra ellentéte. Az alsózsolcai cigány metodista gyülekezet énekkara Abonyban tozó - metodisták szándékának megfelelően az örömhír, az evangélium megismertetése volt mindazokkal, akik erre nyitot­tak. A lelkészi szolgálat szavain kívül mintegy saját sorsával az alsózsolcai gyülekezet énekkara tett tanúságot a szeretet feleme­lő, megtartó ereje mellett. Ez az énekkar ugyanis az alsózsolcai cigány misszó szülötte, amely­nek kezdetei még 1953-ra nyúl­nak vissza. Ekkor egy lelkipász­tor, Szuhánszky János azzal az elhatározással indult a Miskolc melletti kis faluba, hogy a leg­többek által lenézett, elkerült ci­gányok közé elvigye Krisztus ta­nításait. Elutasítás helyett a szíves szó­ra hasonló volt a válasz. Kezdet­létszáma ugrásszerűen megnőtt, ma mintegy nyolcvan főből áll. Ez a folyamat időnként ébre- désszerűen zajlott, csoportos megtérésekkel, és ma is tart. Az evangélium ereje az előítéletek falát is lebontotta, megindult a közeledés magyarok és cigá­nyok között. Időközben kapcsolatot keres­tek más gyülekezetekkel is Me­zőtúron, Abonyban és Szolno­kon. Ez évben szociális gondjaik enyhítésére alapítványt hoztak létre Iktüsz néven. Az iktüsz, a hal Krisztus egyik jelképe volt, az őskeresztyének testvéri kö­zösségében. A közösségre hatalmas szük­ségük van, hogy végig tudják járni az utat, amin elindultak. Ci­mögöttük az igen összetartó és ragaszkodó archaikus közösség visszahúzó ereje. Ezen az úton egyedül haladva csak elbukni le­het, továbbjutni még segítő ke­zet fogva is igen nehéz. Az a segítség, ami csak jól, rosszul adott anyagiakban nyil­vánul meg, többnyire nem éri el célját, gyakran visszájára fordul. Elfogytával pedig a változatlan ember ott áll üres kézzel ugyan­úgy, mint az elején, viselve a kigúnyoltatás és a megvetés sú­lyát. A járható út az összhangba hozott testi és lelki segítség le­het. Hogy ez lehetséges, azt bi­zonyító, hosszan tartó sikeres kí­sérlet az alsózsolcai gyülekeze­té.- s ­Felpörgetett élet Mosolyát és gesztusait akárha egy papnövendéktől kölcsönözte volna. Mint később kiderült, a látszat egy­beesik a lényeggel. A művészi alázat az éneket tanu­lók esetében is fontos és alapvető követelmény - vallotta meg Kovács Kálmán. Az ösztönös ráérzés, no meg min­den bizonnyal a zene iránti hajlama juttatta el a kisújszállási Kossuth Úti Általános Iskola ének tagozatos osz­tályába. És a trombita? Mit kisgye­rekként emelt először a szájához a helyi zeneiskolában. Már az általános iskola felső tago­zatos évéit morzsolgatta, mikor mind gyakrabban kapta magát azon, hogy énekel. Maga költötte, kompo­nálta dalokat is. Utólag visszanézve, leginkább azt furcsálja, miért titkolta még szülei előtt is az éneklés iránti vonzalmát. A sok-sok padban való ücsörgést (a szolnoki Széchenyi István Gimná­zium diákja volt) mind gyakrabban szakította meg színpadi szereplés. Elfo­gadta a különböző kulturális rendezvé­nyek kihívásait. Mélyen átélt, egyéni éneklését minden esetben nagy tapssal jutalmazta a közönség. A szakma is res­pektálta. Lemezajánlatot kapott, buda­pesti színházi szereplési lehetőséget. Győr, 1991 nyara. Már nem magának énekelt. A közönség soraiban ott ült Né­meth András kulturális menedzser is. Felfigyelt a drága kincsként csillogó énekhangra. Még néhány hét, és zsebében volt a Brüsszelbe szóló repülőjegy. Miként el­őtte még soha, felpörgött az élete. Há­rom zeneakadémiát látogatott egyszerre. Képességei és tudása alapján a harmadik évfolyamra vették fel. Tanárait is meg­lepte a sokszorosan összetett feladatok, követelmények tempós teljesítése. Kö­zöttük volt Jeremiás Margit is, a konti­nens egyik legtehetségesebb professzo­ra, aki szakmai szövetséget kötött fiatal tanítványával. 1993 tavaszán közösen vezetnek mesterkurzust Szolnokon és Veszprémben az érdeklődők szá­mára. Hogyan tovább? Kovács Kálmán tanulási kedve és elszántságaa tö­retlen. Nem így az első évre bizto­sított mecénási és anyagi támoga­tás. Hát nem paradoxon? Farkas­szemet néz a szakmai tökély lehető­ségével - az anyagiak hiánya. . Akár valóságosnak is tekinthet­ném az álomnak tűnőt, amikor a biztosra vett tehetség mögé szpon­zorokat, támogatókat képzelek el. Hogyan tovább? Szó sincs szak­mai engedményekről, meghátrálás­ról. Marad a tehetség értékesítése. Szereplések, fellépések. Próbatánc. Musical. Szerző és szereplőtárs Gu­lyás István táncos és koreográfus. Ősbemutató Kisújszálláson szep­tember 10-én este 19 órakor az Ady moziban. Hogyan tovább? Utazás Brüsz- szelbe október végén. Ha a muszáj ki­kényszeríti, jöjjön a fizikai és a szellemi munka váltógazdálkodása. A cél a személyes adottságok tökéle­tessé csiszolása. Ehhez Kovács Kálmánnak Brüsszelre van szüksége. Azokra a megkerülhetet­len stúdiumokra, ismeretekre, mi csak ott lehet sajátjává, s mit majd idehaza kamatoztat és ad tovább. Hogy milyen áron, azt csak ő tudja. Szenti Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents