Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. SZEPTEMBER 30. T ár sadalmi tükör 11 Változó települések A szolgáltatójelleg erősödött Az elmúlt évtizedben a Jász- Nagykun-Szolnok megyei települések jellege az infrastrukturális ágazatok fejlődése és a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentősen átalakult. A privatizáció és a munkanélküliség szinte minden nemzetgazdasági ágazatot érintett, az új típusú szervezetek megjelenése pedig a társadalom át- rétegződésének kezdetét jelentette. A termelő gazdasági ágazatok közül a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási keresők száma 1980 és 1990 között több mint 1/4-ével, az iparban és az építőiparban dolgozóké pedig 14,3 százalékkal mérséklődött. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a települések foglalkozási szerkezete is változzon. A településeket az ott élő aktív keresők foglalkozása alapján hat típusba soroltuk. Agrár jellegűnek tekintettük, ha több mint 40 százalékuk a mezőgazdaság- és erdő- gazdálkodásban; ipari jellegűnek, ha 3/5-nél nagyobb hányaduk az iparban, építőiparban és szolgáltató jellegűnek, ha 40 százalékuknál több a tercier szektorban dolgozott. Vegyes jellegű az a település, ahol az előbbiek, agrár-szolgáltató, illetve ipari-szolgáltató jellegű, ha az érintett ágazatok aránya körülbelül hasonló. Az 1990. évi népszámlálási adatok szerint a települések 36,5 szá zaléka ágra;-jellegű volt. Számuk az 1980. évi 36-ról 1990-re 27-re, népességük 51,1 ezer főre csökkent. A felvétel időpontjában itt élt a megyei népesség 12 százaléka. Ezek a helységek - Abádszalók, Besenyszög, Cserkeszőlő, Jászal- sószentgyörgy, Jászágó, Jász- ivány, Jásztelek, Kenderes, Kétpó, Kőtelek, Kuncsorba, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyiván, Nagykörű, Nagyrév, Öcsöd, Szászberek, Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszasas, Ti- szasüly, Tiszasz^ntimre és Tomaj- monostora - népességnagyságukat tekintve (Kenderes kivételével) az apró-, kis- és középfalvak közé tartoztak. Az említett településeken a megélhetés fő forrását tehát a mezőgazdaság adja. Különösen érvényes ez Jásziványra, Kuncsorbára, Mesterszállásra, Mezőhékre, Nagyivánra és Tiszasülyre, ahol az agrárkeresők aránya az utolsó nép- számláláskor 64-81 százalék közötti volt. Az ipari jellegű települések száma 10 év alatt eggyel nőtt és jelenleg 18. Ide tartoznak a városok közül: Jászárokszállás, Jászberény, Kunhegyes, Kunszentmárton, Martfű, Törökszentmiklós, T úrke- ve; valamint a községekből Alattyán, Jánoshida, Jászfelső- szentgyörgy, Jászfényszaru, Jász- jákóhalma, Kengyel, Örményes, Pusztamonostor, Tiszaföldvár, T ó- szeg és Vezseny. E települések népessége 140,2 ezer főt tett ki, ez a megye lakosságának 1/3-a. Az ún. szolgáltató jellegű települések száma 10 évv alatt több mint kétszeresére nőtt. A 14 településen 1990. január 1-jén 166,4 ezren éltek, arányuk a megye lakosságából 39,0 százalékos volt. Hét kisebb falu (Szajol, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Zagyvarékas) és az 5000 főnél népesebb három nagy- ' község (Jászkisér, Rákóczifalva és Újszász) mellett a városok közül Szolnok, Jászapáti, Karcag és Mezőtúr tartozott ebbe a csoportba. Az infrastrukturális ágazatokban tevékenykedők hányada Szolnokon (60,7 %), Szajolban (55,7 %) és Újszászon (64,6 %) volt kiemelkedően magas. A döntően agrár-szolgáltató jellegű három település (Jászladány, Kunmadaras és Jászszentandrás) népessége 1990 elején 14,8 ezer főt tett ki és a megye lakosságának 3,5 százaléka élt itt. E községekben az ipari-építőipari keresők hányada a többiekéhez viszonyítva alacsony, 26-28 százalék közötti volt. Az ipari-szolgáltató jellegű települések száma hat, ez kettővel több, mint tíz évvel korábban, népességük a megyei lakosság 8,4 százaléka. Népességnagyság szerint négy kis falu: Rákócziújfalu, Tiszabura, Tiszaroff és Tiszavár- kony; valamint Kisújszállás és Tiszafüred városok tartoztak ebbe a csoportba. A vegyes foglalkozásszerkezetű hat község - Cibakháza, Csépa, Fegyvernek, Jászboldogháza, Jászdózsa és Tiszainoka - népessége, Fegyvemeek kivételével, nem érte el az 5000 főt. A települések száma és népessége a települések jellege szerint A települések A települések jellege száma népessége 1980 1990 1980 1990 Agrár 36 27 80652 51102 Ipari 17 18 143764 140240 Szolgáltató 6 14 105281 166382 Agrár-szolgáltató 1 3 3479 14756 Ipari-szolgáltató 4 6 62900 35682 Vegyes 10 6 50632 18329 Összesen 74 74 446708 426491 Ez volt az első félév Az időszak társadalmi jelzőszámai Jász-Nagykun-Szolnokban Megnevezés 1990. 1991. 1992. 1. félév A lakosság pénzbevételei és kiadásai A pénzbevételek - fontosabb forrásokból - összesen, millió Ft 23801 28778 36933 Ebből: személyi jövedelemből 9470 11378 11558 felvásárlásból 2122 1630 2012 kifizetésekből magánvállalkozásoknak 1104 1876 3068 szociális kifizetésekből 139 345 1309 megtakarításból készpénzfelvétel 3559 4544 8700 A pénzkiadások összesen, millió Ft 23498 27657 33223 Ebből: áruvásárlás 11919 11108 10227 megtakarítás 3828 4420 10021 A lakossági takarékbetétek állománya az időszak 9367 10463 14251 A lakossági hitelek végén, millió Ft 13790 9364 8353 Keresetek Havi bruttó átlagkereset, Ft/fő az iparban 10867 14583 18219 a kivitelező építőiparban 10797 11616 13029 a mezőgazdasági szövetkezetekben 10230 11044 12344 a mezőgazdasági vállalatoknál és társaságokban 10346 12743 15154 a kereskedelemben 9788 13348 15547 Idegenforgalom Az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyei a/ 10090 9461 10028 A kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek száma 41066 31161 31432 Ebből: külföldi 19907 14063 13792 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 217247 150865 122481 Ebből: külföldi 62385 51650 42541 Egészségügy A táppénzes állományban lévő foglalkoztatottak napi átlagos száma 9288 8665 5720 A táppénzes napok száma, 1000 nap 1680 1566 1040 Az egy dolgozóra jutó táppénzes nap 12,6 12,6 9,6 Lakásépítés, -megszűnés Az épített lakások száma 348 269 277 Ebből: a magánerőből épített 344 223 203 A megszűnt lakások száma 128 51 27 Az épített üdülők száma 20 30 52 Közlekedési balesetek A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma összesen 458 352 339 ebből: halálos 34 31 35 sérültjeinek száma 669 508 470 ebből: halálos 38 37 38 A lakáspiac másfél éve Egyre több készpénz kell Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lakásértékesítési tevékenysége a megyében 1990-1992 első félévében A banktörvény előírásainak megfelelően az OTP korlátozta, illetve megszüntette beruházói és ingatlanforgalmazói tevékenységét. Ezzel párhuzamosan számottevően szűkült a szervezetten értékesíthető (az OTP, illetve más gazdálkodó szervek beruházásában épült, valamint az általuk visszavásárolt) lakások kínálata. A lakás- és ingatlanértékesítésben eddig a pénzintézet tevékenysége meghatározó volt, ezért az általuk megadott adatokból kiindulva elemeztük a változásokat. A szervezett lakásértékesítés és a kölcsönnel létrejött magánforgalmú lakóingatlan (a pénzintézet által nyújtott hitelek segítségével megvalósult, magánszemélyek közötti lakóingatlan) adásvétel elsősorban a városokat érintette. A vizsgált években itt értékesítették ugyanis a lakások több mint 9/10- ét. A pénzintézet közreműködésével lebonyolított összes lakás- és lakóingatlan-forgalom két év alatt jelentősen, 34,7 százalékkal csökkent. Ez a nagymérvű visszaesés a törvény hatásán túl elsősorban az önkormányzati kijelölés alapján történő családiház-eladások megszűnéséből adódott. A szervezett és magánforgalomban történt lakásértékesítés között emiatt jelentős arányeltolódás következett be. Míg két évvel ezelőtt hányaduk megközelítőleg azonos volt, az idei évben már az összes értékesítés 2/3-át a hitel igénybevételével lebonyolított magánforgalmú lakásingatlan-eladás tette ki. A szervezett lakásértékesítésben bekövetkezett változások az utóbbi két évben erőteljesen éreztették hatásukat. Az 1992. I. félévében eladott lakások száma közel 1/3-ára csökkent a két évvel korábbinak. Ezeen belül az újraértékesített lakások esetében az átlagosnál nagyobb 77,1 százalékos, az újaknál annál kisebb mértékű, 25,0 százalékos visszaesés következett be. Az önkormányzati kijelölés alapján valócsaládiház.-értékesítés megszűnése mellett minimálisra csökkent a munkáltatói, illetve ön- kormányzati kijelöléssel történő lakáseladások száma is. Ebben a félévbeen ily módon mindössze 7 lakást értékesítettek, a két évvel korábbi 136-tal szemben. A takarékpénztár szervezésében a gazdálkodó szervezetek új lakásokból 43-at, a bázis időszakinál 19-cel többet, ugyanakkor a használtakból 17,0 százalékkal kevesebbet adtak el. A szabad keretből való értékesítés összességében a két évvel ezelőttinek közel felére esett vissza. Ezt elsősorban az okozta, hogy a lakosság anyagi körülményei lényegesen romlottak, emiatt a magas kamatokkal járó hitelfelvételt, és a megnövekedett előtörlesztést egyre kevesebben tudták vállalni. Az előbbiek mellett a lakásárak gyors emelkedésétől elmaradt az igénybevehető kedvezmények, támogatások, kölcsönök növekedési üteme, amelynek következtében a pénzügyi források szerkezete is módosult. A lakásvásárláshoz A KSH Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatóság adatainak és elemzéseinek felhasználásával készülő Társadalmi tükröt negyedévenként adja közre az Új Néplap. Szerkesztő: V. Szász József nemcsak abszolút, hanem viszonylagos nagyságát tekintve is egyre több készpénzre volt szükség. a/ A szociálpolitikai kedvezmény, az önkormányzati, munkáltatói és az első lakáshoz jutók külön támogatása együtt. Ez utóbbi nagysága 1992 első hat hónapjában a szervezett értékesítésnél megközelítette, a magánszemélyek közötti adásvételnél pedig meghaladta a vételár felét. A folyósított hitelek aránya két év alatt lényegesen nem változott, de a kölcsönösszegen belül a korábbi 25,4-ről 35,6 százalékra növekedett az általános törlesztési támogatás részesedése. (Ezt akkor lehet igénybevenni, ha a kiemelt törlesztési támogatású kölcsön nem elég, és a bank garanciát lát a visszafizetésre.) A lakásvásárlást segítő kedvezmények és támogatások összege az év első felében a szervezett lakásértékesítés esetén a vételár 1/5- ét, a magán lakóingatlan-forgalomban - döntően az önkormányzati támogatások emelkedéséből adódóan - 1/10-ét tette ki. Két évvel korábban ez az arány 31,6, illetve 6,7 százalék volt. A következő táblázat adatai jól érzékeltetik, hogy a kedvezményekben, támogatásokon belül a szociálpolitikai kedvezmény egyre kisebb, ezzel szemben az önkormányzati támogatások egyre nagyobb szerepet játszanak. A munkáltatók támogatásai pedig lényegében követni tudták a lakásáremelkedéseket. Lakás- és lakóingatlan-forgalom Időszak Szervezett Magán Összesen 1990.1. félév 617 524 1141 1991.“ 377 448 825 1992.“ 212 533 745 Az értékesített lakások pénzügyi forrásainak megoszlása a bruttó eladási ár százalékában • Időszak Előtörlesztés készpénzben Kedvezmények, támogatások OTP kölcsön Egyéb Összesen Tervezett 1990.1. félév 32,4 31,6 32,2 3,8 100,0 1991.“ 36,5 29,2 31,2 3,1 100,0 1992. “ 45,5 20,7 30,6 3,2 100,0 Magán 1990.1. félév 52,2 6,7 33,1 8,0 100.0 1991.“ 52,2 8,4 34,6 4,8 100,0 1992. “ 53,5 10,9 31,0 4,6 100,0 A lakásvásárláshoz nyújtott kedvezmények, támogatások megoszlása a bruttó vételár százalékában Időszak Szociál- Önkorpolitikai mányzakedvez- ti támo- mény gatás Munkáltatói támogatás Első lak. jutók külön támogatása Összesen Szervezett 1990.1. félév 21,0 0,8 4,7 5,1 31,6 1991.“ 19,4 0,8 4,6 4,4 29,2 1992.“ 13,4 2,9 4,420,7 Magán 1990.1. félév0,6 6,16,7 1991.“2,2 6,28,4 1992. “5,3 5,610,9 Az OTP korábbi beruházási és ingatlanforgalmazási tevékenységét ezidáig egyetlen más piaci szereplő sem tudta átvenni, tevékenységük ugyanis jelenleg főként közvetítő jellegű és elsősorban a magánforgalomban jellemző. Az értékesített lakások száma Fiókok Szervezetten Magánforgalomban Összesen új 19901992 használt 1990 1992 990 1992 990 1992 első félévében Jászapáti1322 22 35 22 Jászárokszállás 122 1 8 20 22 21 Jászberény 11 29 34 19 52 52 97 100 Karcag 5 8 22 10 57 42 84 60 Kisújszállás 5 3 410 20 19 23 Kunhegyes415 18 19 18 Kunszentmárton2128 24 49 24 Martfű1111Mezőtúr 9642 42 57 42 Szolnok 66 59 280 78 123 164 469 301 Tiszafüred1240 22 52 22 T örökszentmiklós 2831 1 76 59 135 60 Túrkeve3 4 1 20 18 24 22 Városok összesen 136 102 444 110 493 503 1073 715 Jászladány197 7 26 7 Kunmadaras116 11 17 11 Tiszaföldvár178 12 25 12 Községek összesen3731 30 68 30 EGYÜTT 136 102 481 ■ 110 524 533 1141 745
