Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. SZEPTEMBER 30. 1 Portrék—környezetvédelem Hatvanhat év a Singer mellett A polgármestereké a szó Pali bácsi, a szabómester Lakik az utcámban egy nyolcvanegyedik évét taposó szabómester. Nem tudok olyan korán vagy későn elmenni a műhelye előtt, hogy ő már ne dolgozzon. Kis asztalilámpája mindig ott ég a varrógépén. Hatvanhat éve már, hogy nap mint nap a Singer fölé hájol. Ez az emberöltőnyi idő furamód meggörbítette az idős szabómester hátát. Ez a szakmai ártalom sem gátolja azonban abban, hogy ki- sebb-nagyobb munkákat még ma is elvégezzen. Soha nem volt munka nélkül. Mindig megtalálta a módját, hogy mesterségével el tudja tartani magát és családját. Slezák Pali bácsit, az „öreg Sle- zákot”vSlezák urat mindenki ismeri. O a tiszafüredi iparosok doyenje. 1912. január 16-án született Ti- szaörsön. Édesapja, Slezák József is iparos volt, takácsmester. Fiát tizennégy évesen adta inasnak Makó Ignáchoz, a Debrecenből Tisza- örsre települő, jóhírű szabómesterhez. Pali bácsi itt három évig ette a „csillagos kenyeret”. Ez a kenyér olyan vékony volt, hogy keresztülnézve rajta, az inasok láthatták az eget. Pali bácsi ezen a gyenge koszton is eljutott a segédvizsgáig, amit 1929. szilveszterén Tiszafüreden tett le. Az ügyes kezű fiú 1935-ig Füreden, Egerben és Egyeken segédeskedett. Nevetve mesélte el, hogy két hétig szerencsét próbált a székesfővárosban is, de sok sikerélménye nem volt. Tizennégy napig volt ágyrajáró, és ugyanennyi ideig ette az akkori budapesti polgármesterről elnevezett Sipőcz- bablevest. Az ingyen- konyha és az ágybérlet nem volt Pali bácsi stílusa. Hazatért. 1936. május 5-én kapta meg mesterlevelét. Egyeken nyitott egy kis szabóműhelyt, ahol egészen 1941-ig dolgozott. Járt vásározni is. (Teherautójának még meg tudja mutatni a forgalmi engedélyét.) Nyugodtan dolgozott addig, míg az egyeki hatóságok bele nem kötöttek amiatt, hogy zsidó alkalmazottat tartott. „Tudja, könyörögve jöttek hozzám, hogy alkalmazzam a gyereket. Érdekelt is engem, hogy zsidó vagy nem az. Munkát adtam nekik, s ha jól dolgoztak, maradhattak. De a politika akkor más volt! Én csak egyszer kerültem kapcsolatba a politikával. Még Egerben voltam segéd, amikor legényegyleti tagként elmentem egy szocdemgyű- lésre. Kardlappal úgy álion vágott egy csendőr, hogy a nyomát még ma is viselem. Akkor megfogadtam, hogy távol tartom magam minden irányzattól. Elég nekem a varrógépem...” A zsidóüldözés azonban már ekkor a tetőfokára hágott. Pali bácsi 1941-ben áttette székhelyét Tiszafüredre. 1943-ban vonult be Miskolcra. Az éles harc elkerülte, de gépkocsivezetőként egészen Passauig jutott. Próbált hazaszökni, de ez nem sikerült. Francia hadifogságba került. A katonásdi ’46 májusában ért véget. Betegen tért haza. Felgyógyulása után várta a varrógép. A füredi főutcán volt ekkor az üzlete. Békésen tudott fér- celgetni egészen ’48-ig. Az államosítás idején ide-oda vándorolt a régi főutcán. Hol ezt a műhelyt vették el tőle, hol a másikat. De Pali bácsi rendületlenül varrta tovább a ruhákat. Később, a helyzet csillapodtával ő is egy nyugodt „platzot” talált ’55-56-ig a Ta- pasztó-féle házban. A forradalom idején már a mostani Deák téren varrt. Itt ’61-ig űzte az ipart. Ekkor került el a rendőrség mellé. 1982- ben lett a Baross utca lakója, mesterembere. Ida néni a második felesége. Csak akkor húzza össze egy kicsit a szemöldökét, amikor a férje „zsugázni’ ’ megy. Az „ördög bibliájával ” jó barátságban van az öreg szabómester. Barátaival: Burai bácsival, a pékkel, Matyával, a szabóval kis alapon, de becsületesen ultiznak. El nem maradhatna a hétfői parti. Pali bácsi szereti a jó bort, néha megiszik egy-két kupica töményét. Persze mindig vigyáz arra, hogy a cérnát be tudja fűzni a tűbe!- pm Betegségnek „köszönhette”, hogy citerakészítő lett tudná hibátlanul felsorolni, hogy még merre, hová. Egyszerű szakma ez: csak kellő türelem, fantáziajó fa, meg szerszám kell hozzá - mondja äz ismérveket. A citerának legjobb a lucfenyő, és szűk hét szükségeltetik egy elkészítéséhez. Ha kell, fel is hangolja, jó füle van, hiszen a honvédségnél nótakezdő volt. Azóta eltelt egy kis idő, a lányai és a fia felnőttek, elhagyták a szülői fészket. Kettő Pesten, egy pedig Debrecenben él. Ők pedig úgy maradtak, ahogyan valamikor kezdték. Ketten. Meg velük van jó néhány citera, egyéb hangszer, Zsiga bácsi szorgoskodásának kézzel fogható remekei. Amelyek kis sarkítással másfél éves tüdőgyulladásának a „következményei”. De hát ki így, ki úgy jut túl a testi nyavalyáján. Ő például hangszerkészítő lett. Szerencsénkre... D.Sz. M. Olyat vállalok, amit be is tudok fejezni Az 1992. február 25-én megválasztott tiszafüredi polgármester már bemutatkozott lapunkban. Az akkori fotón egy kerekded arcú, mosolygós fiatalember nézett az olvasóra. Mára mintha vonásai törődöttebbek lennének! Százharminc millió forint örökölt tanácsi adósság, 2.600 munkanélküli, fokozatosan jelentkező lakossági elszegényedés, reményvesztés, erősödő bűnözés, növekvő belső feszültségek... Ez a múlt és jelen kihívása. Tiszafüred tálcán kínálja a gondokat. Csodát fél év alatt nem lehet tenni, még akkor sem, ha az ember kezében tartja egy város marsallbotját. De a kihívásokra válaszolni kell! Kovács István termelőszövetkezeti főkönyvelőként már „hozzászokott” a bajokhoz. Ez most azonban mégis más. Hogy mire volt elég ez a röpke fél év? Remélem a polgármester úr kérdéseimre adott válaszaiból kiderül!- Abban a bizonyos bemutatkozó cikkben nyilatkoztam terveinkről, vágyainkról - kezdi a polgár- mester. - Azóta a város további 834 telefonhoz jutott, Tiszafüred-Kócs és Tiszaszőlős is bekapcsolódott a hálózatba. A közeljövőben 100 új telefont kap az üdülőkörzet, több nyilvános fülke lesz a meglévőkön kívül. A 10 millió forintos útprogram keretén belül készül az üdülőrészt feltáró 6 méter széles út, 8 km hosszúságban kohósalakutat építettünk. Elkezdtük bővíteni a Platán Nyugdíjas Otthont, kézzelfogható közelségbe került a gázprogram beindítása. Az un. „lengyelpiac” az állatpiaccal együtt kitelepült a városközpontból. Szeretem a rendet és a tisztaságot. Változatlan létszámmal - közhasznú dolgozók alkalmazásával - tettük rendbe a Kiss Pál Múzeum parkját, a szabadstrand fürdő- és napozórészét. Itt szeretnénk tovább bővíteni a pavilonsort, két új vízhez közeli zuhanyozót, öltözőt, éttermet és értékcikkmegőrzőt építünk a jövőben.- Ez volt az érem szebbik oldala, beszéljünk most a másikról! Aki most a „hasán” keresztül nézi a világot Tiszafüreden, az egészen másra kíváncsi. Nekik mit tud mondani a hivatal, mivel tudja őket biztatni a polgármester?- Gondolom, itt a munkanélküliekről van szó. Ki kell mondanom, ezen a téren tehetetlen az önkormányzat, mivel nincs lehetősége az önálló támogatásra. Persze ha pénzünk lenne, mi is teremthetnénk új munkahelyeket, de most örülünk, hogy a 130 milliós adósságot a felére csökkentettük. Támogatunk minden jó kezdeményezést, közvetítünk, kapcsolatokat teremtünk. A közeljövőben például egy vállalkozó 20-30 főt foglalkoztató üzemet szeretne nyitni a jelenlegi vágóhíd területén, egy német cég pedig az energiafelügyelet közvetítésével 160-180 embert foglalkoztató hőérzékelő műszergyártó csarnokot keres. Feltétele a gáz, a csarnok adott a hajógyár területén. Mi információt adunk, helyi adómentességet ígérünk, de a többi már nem a mi feladatunk. Az önkormányzat vállalkozáspárti, de hangsúlyozom, azokba nem szól bele.- Ennek ellenére az emberek türelmetlenek, ki-ki vérmérséklete szerint ítélkezik1- Fogadóóráimon a „saját bőrömön” érzékelem ezt. Lényegében azért is hívtuk meg augusztus 20-ra Tőkés püspök urat, hogy reményt, hitet adjon az embereknek. Bevallom, Bőd Péter Ákos meghívásától magam is féltem egy kicsit. Nem tudtam, milyen lesz a volt hajógyári munkások reakciója a volt ipari miniszterrel szemben. Szerencsére aggodalmam alaptalan volt. Any- nyit mondhatok, hogy látogatásának pozitív hatásait már érezzük, hiszen a vállalkozásokhoz pénz kell.- Elődjéről azt mondták, túl megfontolt. Önről pedig az járja, hogy tű! sokat vállal, elaprózza magát. Mi erről a véleménye?- Határozott véleményem, ezt a munkát nem lenne szabad munkabér fejében végezni. Persze ennek feltétele egy jól működő szakapparátus. Mi nem szőttünk „gigantikus’ ’ terveket, de tény, nagyon sok dologba belevágtunk. Ezeket az elkövetkezendő másfél évben be is akarom, akarjuk fejezni. A hivatalnak szüksége lenne még egy jól felkészült jogászra és egy pénzügyi vezetőre. Műszaki irodánk vezetője mellékfunkciói által igen leterhelt, de ugyanez a helyzet a jegyzőnkkel is. A rengeteg jegyzői munka megkívánna egy segédjegyzőt.- Tervek, célok, remények?- A gázbekötésnél 80-13Ö millió forintnyi munkalehetőséget kívánunk biztosítani a helyi munkanélkülieknek. Nagyon szeretném továbbá, ha a Tisza tavi Önkormányzatok Szövetsége hatékonyabban működne. Az idegenforgalom, a környezetvédelem, a turizmus itt az infrastruktúrát jelenti beruházásokkal, munkalehetőségekkel együtt. Hangsúlyozom, a város kasszája most rendben van. Nem szeretnénk kalandor pénzügyi manőverekbe belemenni. Nem kívánjuk növelni a lakosság terheit sem. Olyan hitelekre tartunk csak igényt, aminek visszafizetése nem jelent plusz terheket; saját erőből kell kigazdálkodnunk az inflációból adódó hiányt. Legfontosabb azonban az, hogy csak olyan fejlesztéseket támogatunk, amit be is tudunk fejezni. Most elsősorban pénzügyi szakembernek kell lenni, és nem politizálni. Én független jelöltként kerültem ebbe a körforgásba, igyekszem annak is maradni.- A család hogyan tűri a polgár- mesterséget?- Nehezen. Különösen a feleségem és a kislányom. A két fiú közül egyik egyetemista, a másik a gimnázium negyedik osztályátjárja. Kevés a hét vége, melyet együtt tölthet a család, esténként is hazaviszem a munkát. De panaszkodni nem akarok, amikor elvállaltam a feladatot, tudtam, mibe fogok. Percze Miklós zöld sarok a Biokultúra Egyesület Hogy mi minden következik ípásfél éves mellhártyagyulla- jjásból, arra a most 74. esztendejét taposó kisújszállási Tuka Zsigmond a példa. Mert kun ember ő, már a szépnagyapja is kis- jíji volt, és ugye, amit egy kun ember a fejébe vesz, arról aligha mond le ezen a ragacsos földtekén. Mint említettem, az ötvenes években hosszú betegség kínozta, ami sokba került. Annyiba, hogy el kellett adni egy csodaszép, no meg jó citerát, amit a bátyja csinált. Sőt, még a vezetékes rádiót is leszerelték, úgyhogy nagyon, de nagyon hiányzott a zene. Gondolt egy merészet, mi lenne, ha ő is belevágna a citerakészítés nem könnyű mesterségébe? Bár ügyes keze volt, ahogy errefelé mondják: eleinte meg kellett fizetnie a tandíjat, de egyre mutatósabb, szebb, csodálatosabb darabok kerültek ki a keze alól. Citerák, furulyák, tamburák, bürökpiku- lák, pásztorfurulyák jelezték kézügyességét, és a hajdani MÁV-nyugdíjas ma már messze földön híres hangszerkészítő. Olyannyira, hogy 1986-ban az országos népi hangszer- kiállításon első díjat nyert. Portékái szerte a világban dicsérik a kun mester szorgalmát. Hogy hol? A teljesség igénye nélkül néhány ország, ahová már eljutott valamelyik maga készítette hangszere: Németország, Norvégia, Japán, Vietnam, Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Olaszország, Franciaország és a jó ég A Biokultúra Egyesület - a magyar biogazdálkodók, környezetkímélők és egészségvédők egyesülete, tagja az IFOAM-nak, a Biogazdálkodók Világszövetségének. A Szolnok megyei csoport 1990. február 1-jén alakult, Vereb Dér Ferencné vezetésével. Első lépésként azokat a kerttulajdonosokat tömörítette, akik fogékonyak voltak az akkor még nagy újdonságnak számító termelési mód megismerésére. Ma már eljutottak a kisebb-nagyobb földterülettel rendelkező gazdákig, illetve termelőszövetkezetekig is. 1990 októberében indították meg a megyében, s az országban is elsőként a biogazdálkodók népfőiskoláját, amely idén második évfolyamának végéhez közeledik. Két éve ötven fővel indult, s még ma is harminc körüli a létszám az előadásokon. Az előadások célja a biogazdálkodási szemlélet kialakítása, amelyeket elismert szakemberek, köztük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai tartottak. Közös kirándulásokon tekintették meg a vegyszermentes termeléssel működő gazdaságokat, farmokat. A tapasztalatcserék eredményeképpen többen kaptak kedvet a biotermelésre. Számos gazda jelentkezett, hogy ha visszakapja a földjét, biomódszerekkel akarja majd megművelni. Ezeknek a gazdáknak és gazdaságoknak az összefogására, segítésére, termékeik minősítésére törekszenek. A megfelelő szemlélet kialakítása azonban már gyermekkorban nagyon fontos, a vegyszermentes szemlélet oktatását és gyakorlását már az általános és középiskolákban el kell indítani. Ennek érdekében a megyében már több oktatási intézménnyel sikeresen tárgyaltak. Az új oktatási törvény lehetőséget ad az iskolaigazgatónak arra, hogy belátása szerint eltérjen a központi tantervtől, illetve a tantestülettel megbeszélve változtasson rajta. Kezdeményezésükre több általános iskolával jött létre a kapcsolat. A gyermekek szemléletének kialakítása hatással van a felnőttekre is, így a már régen kialakult vegyszeres termeléshez szokott kertészkedés lassan átalakulhat vegyszermentes, egészséges növényt, állatot produkáló termeléssé, s hozzájárulhat az egészséges emberi nemzedék felnövekedéséhez. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű, sérült, beteg gyermekek és felnőttek életében, akiknek gondosan ügyelni kellene, hogy a gyógyszerekkel amúgy is terhelt szervezetüket ne kényszerítsék további vegyszerfeldolgozásra vagy tárolásra. Ma még nem teljesen feltárt a vegyszerezés „eredményeként” az élő szervezetben felhalmozódott ún. „maradék” vegyületek vagy vegyület- csoportok egészségkárosító hatása. Ezeknek a gondolatoknak és a népfőiskolái hagyományoknak a továbbfejlesztéseként tárgyaltak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, hogy kihelyezett biogazdálkodási szakmérnöki szakot indítsanak Szolnokon, az egész Alföldre kiterjedő jelentkezési lehetőséggel (kollégiumi elhelyezés biztosított). Jelenleg a szervezés abba a fázisába érkezett, hogy csak a hallgatók jelentkezését várják október 15-ig. A négy féléves tanulás után diplomadolgozat és államvizsga következik a mezőgazdasági mérnöki vagy üzemmérnöki oklevéllel rendelkezők részére. Az így végzett biogazdálkodási szakmérnökök az Alföldön ellátják a tanácsadási és ellenőri tevékenységet a biogazdálkodók körében. Erre azért is nagy szükség van, mivel manapság divat az ilyen-olyan „bio” kifejezés, ami mögött legtöbbször nem a valódi biotermelési technológia, csupán üzlet húzódik meg. Tudni kell azt is, hogy a Biokultúra Egyesület kapta meg nemzetközileg az ellenőrzési és a minősítési jogot a biotermeléshez. Csak azok a termékek minősülnek bioterméknek, amelyek rendelkeznek az egyesület jóváhagyásával! Lehet vegyszermentesen termelni, de az még nem biotermék! Lehet kérni a minősítést, aminek feltételei vannak, ezt az egyesület irodájában (Szolnok, Biogaz- dálkodási Szervező Iroda TRV:372-522/l 24) meg lehet tekinteni, ahol felvilágosítással, tanácsadással szolgálnak az érdeklődőknek. A szervezőiroda hétfőn délután, szerda délelőtt és csütörtöki napokon 9-től 16,30-ig kereshető fel, de az október végén, november elején induló új népfőiskolái tanfolyamon a TIT-ben is állnak rendelkezésre. Ezenkívül elmondanám, hogy bemutató és termelő biokert kialakítása kezdődött meg a Gyermekvárosban, a Szakképző Iskolában az egyesület közreműködésével. A kialakításhoz sok-sok munka és szponzor kell még, hogy bemutatható legyen, s a biogazdaság minden ágát tanulmányozni lehessen. Előnyös lenne, ha az expóra megvalósulhatna, mivel ez az országban így még nem épült meg, s az egész megyére, sőt az orsszág többi részére is serkentő hatása lehetne. További terveikben szerepel még középiskolai és technikusi képzés a biogazdálkodásban.
