Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

1992. SZEPTEMBER 30. 2 Körkép Nyugdíjasokról — napirend előtt (Folytatás az 1. oldalról) törvény, amelynek mielőbbi el­fogadását az utóbbi hetek ese­ményei gátolják.” Tamás Gás­pár Miklós /SZDSZ/ azt hangoz­tatta, hogy komoly szereptévesz­tést követne el az Országgyűlés, ha az utcán zajló eseményekről, egy autonom intézményben tör­tént személyi váltásról mondana véleményt. Kónya Imre /MDF/ frakcióve­zető a leváltást rendkívül sajná­latosnak minősítette, annál is in­kább, mivel a médiatörvény mi­előbbi elfogadása érdekében mind a kormány, mind a koalíci­ós pártok önmegtartóztatást ta­núsítottak. Szabó János /FKgP/ frakcióvezető áttételes, de kardi­nális kérdésnek nevezte a levál­tást, s kijelentette, amíg a rádió­ban, tévében rend nem lesz, ad­dig másban se várható. Balogh Gábor/független képviselő ügy­rendi javaslattal állt elő: „A sze­mélyi viták nem tartoznak a par­lament elé. Javaslom, zárjuk le a vitát - mondta. Az elnök megsza­vaztatta, s kiderült, a többség nem kívánja a tévében történtek­kel múlatni idejét. Szabad György azonban még egy napirend előtti felszólalót je­lentett be. Barcza Imre /függet­len/ képviselő keresetlen sza­vakkal mondta el: a magyar nyugdíjasok érdekképviseletei erős, ütőképes pártot akarnak szervezni, jogaikért. „Közelít a tél - mondta az idős képviselő - milliós tömeg kerül a társadalom perifériájára. Őket nem nagyon érdekli, ki a tévé vezetője, annál inkább azonban, mennyibe kerül a kenyér, a cukor. Soraikat növelik a hatvan, öt­venöt éven aluli, mostanság nyugdíjba kényszerítettek, akik­nek sorsáról előbb-utóbb úgyis dönteni kell. Leginkább az fáj a több mint kétmillió nyugdíjas­nak, hogy őket a társadalom leír­ja, megalázza. Pedig ők adják a legújabb három „T” legszebb példáit: a tekintélyét, a tisztessé­gét és a türelmét. Csakhát a nyugdíjas türelme is véges.” A délelőtt folyamán meg­kezdték a nemzetiségekről és az etnikai kisebbségekről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját, amelynek hallgatója volt több diplomáciai testület és kisebbsé­gi szervezet képviselője, vala­mint a szlovákiai Durai Miklós politikus is. A bizottsági vélemé­nyek után a pártok vezérszóno­kai közül mondták el öten állás- foglalásukat. Hangoztatták, hogy akkor is erkölcsi, elvi köte­lesség lenne a hazai nemzetisé­gek sorsának rendezése, ha hatá­rainkon túl nem élnének magya­rok. Délután Kupa Mihály pénz­ügyminiszter foglalta össze a központi költségvetés 1993-as irányszámait és a költségvetési politika főbb kérdéseit szabályo­zó határozati javaslat vitáját. Csupán érintőlegesen említette, hogy többen ellenezték a kétkul­csos áfa bevezetését, s minden konkrét utalás nélkül azt mond­ta, a megfelelő kompenzációval a kormány segíteni fog a nehéz helyzetbe kerülő lakossági cso­portoknak. A lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonat­kozó törvénytervezet vitájában este több, szenvedélyes hangú felszólalás hangzott el. Vala­mennyit a lakbéremelés elleni tiltakozás motiválta. (SJ) Sokba került a sör (Folytatás az I. oldalról) lissel ütközött volna - így haza­hajtott. Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el, hiszen a karam­bol olyan erejű volt, hogy a ke­rékpáros hosszú időre orvosi ápolásra szorult, és csak a vakvé­letlenen múlt, hogy nem történt tragédia. Pedig a bringás húzó­dott lefelé, az útpadka irányába, de így is elcsapta a Wartburg. A söröző gépkocsivezető ügyét elsőfokon a Szolnoki Vá­rosi Bíróság dr. Gombos László tanácsa tárgyalta. Itt Bálint Jó­zsefet súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettében és veszélyeztető helyzetet előidéző által segítségnyújtás elmulasztá­sának bűntettében találták bű­nösnek, amiért 10 hónapi börtön­re ítélték. Egyúttal 2 év 6 hónap­ra a közúti járművezetéstől eltil­tották. Arra is kötelezték, hogy az eddig felmerült 35 ezer 580 forint bűnügyi költséget fizesse meg. így elmondható, hogy a másfél, vagy ki tudja pontosan mennyi sör sokba került. Ez még akkor is így igaz, ha az ítélet nem jogerős. D. Sz. M. Kistermelők őszi gépvására (Folytatás az 1. oldalról) választékukat; silókombájnokat, egyszerű silózó gépeket, szálas- takarmány-betakarító, szárzúzó, műtrágya-szóró és egyéb eszkö­zöket. A gépforgalom, a piaci keres­let annak arányában növekszik, ahogyan gyarapodik az új föld- tulajdonosok száma. Eddig több mint 10 millió forint értékben vásároltak meg gépeket a bemu­tatókon a kistermelők, de ennek többszöröse kelt el az elárusító telepeken, üzletekben és másutt. A termelőket azzal is ösztönzik, hogy kedvezményes vásárlási feltételeket hirdettek meg és ol­csóbb árfekvésű művelőeszkö­zöket forgalmaznak. Kedden a Mezőgép Vállalat törökszent­miklósi gyárában, illetve a helyi Béke Téesz földjein tartottak be­mutatót és gépvásárt. Dr. Sziráki András vezérigazgató elmondta, hogy termékeik mintegy 90 szá­zalékát Nyugat-Európában érté­kesítik, de semmiképpen sem szeremének lemondani a magyar mezőgazdasági gépellátásról. A közeljövőben olyan új gépekkel, sorozatokkal jelennek meg, amelyek tovább erősítik a kister­melők, farmergazdaságok gép­parkját, de természetesen to­vábbra is gyártják, fejlesztik a nagyüzemek által alkalmazott művelőeszközöket is. Fotó: K. É. MOST IS JÓL JÁR, HA SZÁSZÉKHOZ JÁR!-160-200-240 literes Lehel hűtőgép- 125-230 literes Lehel fagyasztószekrény- 300/115 - 280/60 Lehel kombinált fagyasztószekrény- 200-300 literes Lehel fagyasztóláda- V-4 gáz vízmelegítő- ZC-18 gázkazán- C-24 gázkazán- F-8/50 - GF-40 gázparapet- Víz-, gáz- csőszerei vényáruk- Vas- és idomacéláruk- Engedményes olasz tésztagép 5.700 Ft-ról 4.300 Ft-ra. Üzleteink: Szandaszőlős, Honvéd út 12. Vas-műszaki bolt Tel.: 56/377-520 Rákóczifalva, Petőfi út 20. Vas-műszaki Kisáruház. *9284/1H* —II Küzdelem az értelmiség ♦ megtartásáért Gondolati formában maradt a „Kézművesek utcája” Szolnok város önkormányzata a pogárokkal szemben alapve­tő kötelességének tekinti, hogy a helyi társadalom szükségleteire épülő, a művelődés különböző területein alternatív kulturális ellátást biztosítson. Ezzel a gondolattal kezdődik az a vitairat, amely kiindulópont­ja a város kulturális életének fel­lendítésére hivatott koncepció­nak. Az önkormányzat kulturális albizottságának feladata a művé­szeti életet nyitottá tenni, szerep­lőinek viszonyát meghatározni, a munka és egzisztenciális feltéte­lek javításával növelni a város értelmiség-megtartó erejét. Nem törekszik arra, hogy meghúzza a határt értéktelen és értékes kö­zött, hiszen ennek megítélése re­latív, melyre a szakma berkei hi­vatottak, ott születhet szakszerű döntés. Rendeleti formájú.képviselő- testületi döntés után tud működ­ni a kulturális koncepció. Az al­bizottság azt szeretné, ha szem­léletváltozás következne be, li­berális viszonyokat tudna felállí­tani. Ennek jegyében hétfőnként meghallgatásokat tart a városhá­za kistermében amatőr és profi zenészek, képzőművészek, írók, publicisták részére, ahol el­mondhatják elképzeléseiket, gondjaikat, milyen problémákat jelent a folyamatos munka gya­korlása, esetleg próbaterem, esz­közök nem állnak rendelkezé­sükre. Külső szakértők, egy-egy szakma jeles képviselői is tagjai az albizottságnak: Baricz Péter az ifjúsági egyesületek képvise­letében, Kiss Györgyi, a Városi Művelődési Központ igazgatója, Báli József, a szolnoki szimfoni­kusok karmestere, Pogány Gá­bor Benő, szobrászművész, Dr. Horváth Gábor, a J-N-Sz megyei Művelődési és Ifjúsági Központ vezetője, valamint Szabó Béla és Kovács Márta (a bizottság elnö­ke) önkormányzati képviselők. Legutóbb a népművészek - el kell mondani, igen kevesen - gyűltek össze, hogy beszélgesse­nek szakterületük jövőjéről, vá­gyaikról. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Tabán megszépült, szerepelt a tervek között egy gondolati for­mában maradt „Kézművesek ut­cája”, amely ha megépül, a vá­ros iparosai, mesterei alkotó kö­zösségének állandó múzeuma le­hetett volna. A Világkiállítás kö­zeleg, a felszólaló szerint még nem késő egy skanzen-jellegű bemutató hely létrehozásához kezdeni. Kiss Györgyi elmondta, a vá­ros művelődési intézménye lehe­tőséget kíván teremteni állandó kiállítások, tanfolyamok, talál­kozások szervezésére, esetleg al­kalmat adhat árusításra is. Ez el­len senki nem tiltakozott. A talákozó végén az albizott­ság elnöke nem zárta le a népmű­vészek beszélgetését, hiszen kel­lő információk hiányában soka­kat nem is hívtak meg, mert nem is tudnak létezésükről - a megje­lentek erre figyelmeztették az al­bizottság tagjait -, így a hétfői összejövetel egyik fontos követ­keztetése az lett: újat kell össze­hívni. B.G. Nyelvi labort avattak Karcagon (Folytatás az 1. oldalról) zenei csemegével kedveskedtek a vendégeknek, akik között helyet foglalt dr. Habsburg Ottó, a Pán- Európai Unió elnöke is, aki Hitter Piroska nyugdíjas nyelvtanámő meghívására érkezett a városba. Mint elmondta, szívesen tett eleget a meghívásnak, mert öröm számára, hogy az ország egyik gazdaságilag legelmaradottabb részén is fokozott gondot fordíta­nak a nyelvtanításra. Manapság ez igen fontos do­log, hiszen a világméretű közgazdaságban és keres­kedelemben egy-két nyelv ismerete kevés, s csak az képes egy nép gondolkodásmódját megismerni, aki nyelvüket is beszéli. A magyar nyelvet - bár nagyon szép - kevesen beszélik, de szinte a világ minden táján találkozott magyarul beszélőkkel. Habsburg Ottó gratulált a karcagiaknak, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is si­került létrehozni az új létesítményt, majd örömmel vette át a gyerekektől az ajándékul kapott virágcsok­rot és a Kántor Sándor-kerámiát. Az ünnepség után a vendégek megtekintették a szaktantermi foglalkozásokat és az új nyelvi labora­tóriumot is, melyet természetesen ki is próbálhattak. Fotó: Korényi Éva Közművelődési pályázat 1992 Tízmilliót „hoztak” megyénk nyertesei Idén másodízben szavazott meg céltámogatást a tavalyihoz hasonló nagyságrendű összegben a köz- művelődés számára az országgyűlés. A nyilvános pályázat keretében szétosztható 238 millió forintra - az ország 1400 településéről - kilencezerhúszan pá­lyáztak, ebből négyezer-ötszáznégyen sikerrel. A hat témakörbe beérkezett pályamunkákat kétszázhúsz szakértő értékelte egymástól függetlenül, külön-kü- lön, majd végső döntést az egyes témakörök kurató­riumai hoztak. Megyénk 43 helységéből szerepeltek eredménye­sen a pályázaton. Ä legkisebb összeget, 13 ezer fo­rintot Jászfelsőszentgyörgy, míg a legtöbbet, 3,3 mil­liót Szolnok hozta haza. A megyeszékhely 64 pálya­munkáját, az azokban megfogalmazott művelődési hagyományok megőrzésével, humán és közhasznú szolgáltatásokkal, rendezvényekkel kapcsolatos cél­kitűzéseket találták támogatásra érdemesnek az MKM Közművelődési Főosztályának munkatársai. Mindenképpen említést érdemel, hogy Szolnok után az elnyert összegek nagyságrendjét alapulvéve Kunhegyes pályázatírói voltak a legsikeresebbek, akik összesen 919 ezer forinttal segítettek a helyi közművelődés ügyén. Egyedül a Városi Művelődési Központ hét pályázatta! nyert! Cs.J. Agycsábítás európai színvonalon? (Folytatás az 1. oldalról) lamint gazdasági és marketing tanácsadással is foglalkoznak. Ehhez pedig olyan - a pszicholó­gián alapuló - módszereket fej­lesztettek ki a kezdetek óta eltelt több mint 15 év alatt, amelyeket Hill úr a „legjobbaknak” neve­zett. Úgy vélik, hogy alkalmazott módszereik, s hasonló időszakra visszatekintő gyakorlati tapasz­talataik valóban eredményeseb­bé teszik cégüket a konkurenciá­nál. Nyugat-Európában a Hill partnerei a gazdasági élet kulcsszereplői, akik felismerték, hogy vállalkozásaikban az embe­ri erőforrásokkal való gazdálko­dás stratégiai kérdés. Ezekben a kérdésekben pedig a jó vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy intuíciókon alapuló dönté­seket hozzanak, ezért olyan ta­nácsadókhoz fordulnak, akik a döntéseket magas színvonalú munkával készítik elő. A cég vezetői elmondták, hogy a szemléletformálás vona­lán is hidat kívánnak képezni nyugat és kelet között. Hogy e tevékenységük sem eredményte­len, azt bizonyítja, hogy Magyar- országon kezdetben főleg csőd szélén álló vállalatok kérték a se­gítségüket. Ma már azonban so­kaknak világos nálunk is, hogy személyzeti jellegű problémák a kitűnően szervezett, kiváló adottságú és képzettségű rhene- dzserek által vezetett vállalkozá­sokban is felmerülnek. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a hu­mán erőforrás gazdálkodás nem a gyengék támasza, hanem az erősek fegyvere a piaci részese­dés növeléséért vagy megtartásá­ért vívott küzdelemben. A sajtótájékoztató végén be­mutatták a Hill szolnoki irodájá­nak szaktanácsadóit, Palchuber Tamás és Lovász Sándor pszi­chológusokat, majd Várhegyi Attila polgármester szólt arról, hogy az önkormányzat is tisztá­ban van az iroda működésének fontosságával, s a maga eszköze­ivel támogatja is azt. Befejezésül a cég vezetői a feltett kérdésekre válaszoltak.- székely ­Az egyenleg aktívumot mutat, de... Hogyan tiszafüredi A költségvetés féléves végre­hajtásáról tárgyalt tegnap Tisza­füreden a képviselő-testület. Az éves bevételi előirányzat 517,8 millió forintra változott, ami az eredeti elképzelésekhez képest 30,8 millió forint emelkedést je­lent. Tiszafüred város pénzügyi helyzete megfelelő, hiszen a fél­éves teljesítés 285,2 millió forint. Ez 55 százalékos időarányos tel­jesítést jelent. Az egyenleg tehát aktívumot mutat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének problé­mák. Ezt jelezték a képviselők által felvetett kérdések és észre­vételek. Ezek közül kulcsszere­pet kapott a vitában az egész­ségügyi beruházások kérdése, Tiszaszőlős gyermekorvosi ellá­tása, a Platán Nyugdíjas Ház bő­vítése és a gázbekötéssel kapcso­latos kiadások. Külön érdemes megemlíteni, hogy Tiszafüreden egyre több család nem képes ele­get tenni befizetési lehetőségei­nek. A közületi befizetések vo­natkozásában a legnagyobb hi­ány a lakbérfizetéseknél jelent­élnek a családok? kezik. Az 1992. január 1-jén meglévő 438.660 forint hátralék augusztus 1-jére közel duplájára, 860.960 forintra nőtt. Hasonló a helyzet az iskolai, óvodai téríté­sek, víz- illetve áramszámlák ki- egyenlítése terén. Örömteli vi­szont, hogy nem csökkent a la­kosság érdeklődése a gáz iránt. Tiszafüreden ez idáig nyolcszáz­ötvenen, Tiszaszőlősön 220-an jelentették be igényüket a gázra. A képviselő-testület fő feladatá­nak tekinti a saját (önkormányza­ti) munka jobb szervezését és az intézmények pénzügyi tevé­kenységének fokozottabb ellen­őrzését. Összességében megállapítha­tó, hogy Tiszafüred pénzügyi bi­zonyítványa jó. Nem szabad azonban szó nélkül elmenni a je­lentkező lakossági problémák mellett. Kétórás vita után a kép­viselők a jelentést elfogadták, és jóváhagyták az 1992. évi költ­ségvetés I. félévi végrehajtásá­ról, valamint egyes irányzatainak módosításáról szóló önkormány­zati rendeletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents