Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
10 Szabadidőben - családi körben 1992. SZEPTEMBER 26.. „Mozgóárak” a borravaló- piacon Egész Európában nálunk tagadják a legtöbben, hogy a papíron szereplő keresetük kiegészül a láthatatlan jövedelem egyik ősi válfajával, a borravalóval - állítják az adóhatóságok. Valószínűleg igazuk van, mert a borravaló leg- újabbkori történetében semmi jel nincs arra, hogy a juttatásnak ez a formája visszaszorulóban volna. Sőt, a hagyományos borravalós foglalkozások (pincér, fodrász, taxis, stb.) köre inkább bővül, mint szűkül. Alighanem hosszú távon együtt kell élnünk a felülfize- tés divatjával, jó tehát tudni, hogy melyek a borravaló-piac főbb anyagi és illemszabályai. Ami talán a leglényegesebb: a fizetési kötelezettségnek ebben a kategóriájában nincs tételes tarifa, csak „irányár”. Ez pedig általában a hivatalos számlán szereplő összeg 10- 15 százaléka. Aki e határok fölé megy, azt inkább baleknak, mint gavallérnak tartják. Aki pedig az alsó határt „sérti meg”, azt nemigen sorolják a kedvenc vendégek, ügyfelek közé. 11 A különböző ágazatokban kialakuló versenyhelyzet azonban befolyásolja a borravaló-árfolyamokat. Fokozatosan érvényesül az a régi szabály, hog^ a kiemelkedően udvarias, színvonalas és jó minőségű szolgáltatást 15 százaléknál nagyobb, az elvárhatónál gyöngébbet pedig 10 százalék alatti - vagy akár „0 százalékos” - borravaló honorálja. A szokásjog szerint otromba és hosszú távon nem is kifizetődő módszer az önkéntesség megsértése, azaz a borravaló kiprovokálása, kiköve- telése. A másik oldalon ugyanilyen modortalanság- nak számít a leereszkedő, harsány kommentárral kisért borravalózás, a publikum előtti baksis-osztogatás. Ennek a pénzügyi aktusnak ugyanis máig megmaradt egyfajta sajátos intim jellege: a borravaló a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő ügylete, ami nem tartozik másra. Kivéve természetesen az adóhivatalt...- borgó - Ferenczy Europress Az első osztály: nem suli-buli, hanem új életforma Aktuális gyerekszáj: „Nagyapa, cseréljünk. Te menj iskolába, én megyek nyugdíjba...” Megmosolyogtató, de elgondolkodtató is a hatéves kislegény „ajánlata”. Előzménye ugyanis az volt, hogy a 60 éves nagyszülő az idő mindent megszépítő távlatából igencsak idilli képet festett unokájának az iskoláról, a kisdiák-életről, s elejtett szavaiból kitűnt, hogy szorongva készül a nyugdíjas évekre. Az unoka repesve várta a „nagy kalandot”, a tanévkezdést - de hamar rá kellett ébrednie, hogy az iskolai élet a maga rendjével, követelményeivel, előírásaival nem az a csodavilág, amiről nagyapó mesélt... A túlzott várakozás fölkeltése ugyanolyan rossz pedagógiai módszer, mint ellenkező előjelű „testvére”, az elriasztás. Amikor tehát a gyermek előtt úgy állítják be az iskolát, mint a szigor, a számonkérés, a kemény munka megtestesítője. „Majd ott móres- re tanítanak’ ’ - szokás a csintalan kölyköket jóelőre az „iskolamumussal” riogatni, s bizony sok kis ebadta annyi félsszel, gátlással ül be az iskolapadba, hogy évekig nem tud szabadulni tőle. A szülők gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az iskolás kor kezdete a gyermek életében új életforma kezdete is, amely még a család belső helyzetében is jelentős változásokat hoz. A kislány vagy kisfiú addigi - jórészt szabadon választott - tevékenységét nagy részben kötelességszerű, akarattal irányított elfoglaltság, a tanulás váltja föl. A tanulás eredményessége vagy sikertelensége mindenképp kihat a gyereknek a családban és az osztályközösségben elfoglalt helyére, kihat tehát önértékelésére, énképének alakulására is. Már csak ezért sem mellékes, hogy milyenek az iskolás kor első hetei, pozitív vagy negatív élmények jellemzik a start időszakát. Az iskolai teljesítményt és a tanuláshoz fűződő viszonyt feltétlenül kedvezően befolyásolja, ha a szülők tudatosan igyekeznek megfelelő arányt kialakítani gyermekük életrendjében a tanulás és a játék között. Ahogy a költő mondja: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd...” A helyes arány természetesen esetenként változó - függvénye egyebek közt a gyermek érettségi fokának, az iskolai követelmények alakulásának -, nem stopperrel kell tehát megosztani a kisiskolás idejét munka és szórakozás között. De arra mindenképp ügyelni kell, hogy egyik se menjen a másik rovására. Az elsősök szüleinek ugyanakkor számolniuk kell azzal, hogy - kivált a tanévkezdés első heteiben - gyermeküket meg kell tanítaniok tanulni; erre a kicsik maguktól csak nagy időveszteséggel vagy egyáltalán nem jönnek rá. Meg kell mutatni a módszereket a lecke tiszta, szép leírására, a tanulnivalók elsajátítására és felmondására, stb. Általános tapasztalat, hogy az első időben a házi feladat elvégzésére szóló buzdítás, figyelmeztetés nem elég; az apukának vagy anyukának bizony ott kell lennie a gyerek mellett, s vele - de nem helyette! - kell megtennie az első lépéseket a tudás birodalmába vezető úton. Hiba viszont, ha a szülő minden megnyilvánulását, még a szeretet kifejezését is az szabja meg, mit produkál a kisdiák az iskolában, milyen jegyeket hoz haza. Ne mondjuk hát, még tré- fás-durcásan se, hogy „nem szeretlek, mert nem hoztál ötöst...” - mert az apróságok esetleg elhiszik. S ha netán egy-egy dacit is kapnak, olyan kudarcként élik meg, hogy alig tudják kiheverni. Dr.Takács Ilona Ferenczy Europress A megtakarítás kulcsa a konyhában van Drágább gázzal is lehet olcsóbban A mérgelődés nem segít: tetszik, nem tetszik, drágább a gáz, mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcába, amikor a számlát kiegyenlítjük. Azaz talán mégsem: ha megszívlelünk és alkalmazunk néhány praktikus tanácsot, többé-kevésbé ellensúlyozhatjuk a magasabb tarifát, anélkül, hogy a gázfelhasználás előnyeitől megfosztanánk magunkat. A háziasszonyok „nagy fogyasztók”, a sütés-főzés racionalizálásával tehát számottevő megtakarítás érhető el. Érdemes például megfogadni a tanácsot: a főzéshez mindent - a megmosott és felszeletelt húst, a zöldséget, a fűszereket stb. - készítsünk elő és csak amikor már minden „fazékkész”, akkor gyújtsuk meg a gázt. Kukta ugyan van majd’ minden háztartásban, de sokan csak olykor-olykor használják. Pedig érdemes „reaktiválni”, s mindig abban főzni a különféle pörkölteket, az előzetesen beáztatott szárazhüvelyeseket i* jóval kevesebb energia felhasználásával fő, puhul meg az étel, mint a hagyományos konyhai edényekben. Sok kicsi sokra megy-ala- pon arra is érdemes ügyelni, hogy ha felforrt az étel, nyomban tegyük takarékra a gázlángot. Fölöslegesen fogyasztjuk az energiát akkor is, ha fedő nélkül dinsztelünk és főzünk. Ha lábos- és fazékkészletünk engedi, lehetőleg mindig a lángelosztóval azonos nagyságú edényekben főzzük, melegítsük az ételt - így hasznosul legjobban a hőenergia. Az edény oldalát nyaldosó láng jobbára a konyhát melegíti, nem a tál tartalmát, a legmagasabb hőfok ugyanis mindig a gázláng csúcsában van. Sütéskor úgy is csökkenthetjük a gázfogyasztást, ha a gázsütőt 15-20 percig nagy lánggal előmelegítjük. Amikor betesszük a tepsit, már takarékra állíthatjuk a lángot; a tészta vagy a hús így is szépen, gyorsan megsül. A gondozott, tisztán tartott gáztűzhelyek a szakemberek szerint 5-10 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint elhanyagolt társaik. (Főként a kifutó ételektől bekok- szolódó, eltömődő égőnyílások növelik a gázszámlát.) Hasznos, ha a fűtési szezon előtt szerelőt hívunk, s átnézetünk vele konvektort, gáztűzhelyet és minden egyéb gáz- fogyasztó berendezést. A befektetés ha előbb nem, a fűtési idény végére egész biztosan kamatosán megtérül.- szóma - Ferenczy Europress Jótanácsok túlsúlyosaknak 1. Ne próbálkozzunk a böjtöléssel, azaz a nulldiétával, mert bár gyorsan olvadnak a kilók, de az ilyen radikális beavatkozás betegségeket okozhat. Az ember 40 napig is kibírja evés nélkül, ám nem biztos, hogy maradandó károsodás nélkül. Megváltozik a vér összetétele, károsodhat a szív, a máj, a vese. Sokkal veszélytelenebb a lassú, tartós diéta. 2. A sportolás egyeseknél növeli az étvágyat, másoknál csökkenti, fogyni csak azok fognak, akik unalmukban ettek és most találtak maguknak más elfoglaltságot, tehát a csipegetés helyett mozognak. Fél kilogramm háj elégetéséhez ugyanis 59 kilométert kellene futnunk, vagy 16 órán át táncolni. 3. Táplálkozási szokásainkat kell megváltoztatni, a fogyókúra után is mást és máshogyan kell fogyasztanunk, mint eddig. A fogyókúrázóknak mindössze 10 százaléka tudja tartani súlyát a diéta abbahagyása után. Észszerű úgy összeállítani étkezésünket, hogy a zöldség és a gyümölcs domináljon benne. Kevés sovány tejtermékkel és teljes őrlésű gabonafélékkel egészíthetjük ki napi táplálékunkat. 4. Egy amerikai orvosi felmérés szerint aki 20 százalékkal meghaladja ideális testsúlyát (testmagasság mínusz 100, mínusz 10 %), háromszor olyan gyakran betegszik meg cukorbajban, magas vérnyomásban, kösz- vényben, izületi kopásban, vagy epekőbetegségben, mint a normál súlyúak. 5. Ne szedjünk étvágycsökkentő gyógyszereket, mert ezeknek mind van káros mellékhatásuk, tartós szedésük pedig komolyabb károsodást is okozhat. Éhségérzetünket inkább egy almával csillapítsuk. Ferenczy-Europress Ráncosán is fiatal marad - a gyümölcs Fedezzük fel újra az aszalást! Nincs új a nap alatt... A táplálkozástudomány szakemberei szerint a gyümölcsök, zöldségfélék értékes anyagai, a vitaminok és a fehérjék az őszi-téli hónapokra legteljesebben aszalással őrizhetők meg. A nyári ízek, illatok és tápanyagok „spájzolására” tehát érdemes újra fölfedezni azt az egyszerű és olcsó eljárást, amelyet már déd- és ükanyáink is eleiktől tanultak. A nyárutó és a vénasszonyok nyara bizonyára hoz még meleg, derült napokat - dehát valamennyiünk rendelkezésére áll az aszaláshoz szükséges energiaforrás: a napsugár. (Itt jegyezzük meg, hogy a hazai boltokban már megjelentek az elektromos aszalók, s a háziasszonyok tapasztalatai kedvezőek.) Az aszalás helyszínének lehetőleg a lakás, a kert olyan részét válasszuk, amely szellős, de nem poros. A konzerválásra szánt zöldséget, gyümölcsöt fektetve vagy cérnára, spárgára fűzve napfürdőztethetjük. Ha a fektetés mellett döntünk, terítsünk asztallapra, gyúródeszkára vagy rajztáblára tiszta fehér papírt, s úgy rakjuk rá sorba - a helyet jól kihasználva - az aszalni valókat, hogy ne érjenek egymáshoz. Ha még jönnek forró őszi napok, nem árt ritka szövésű ruhával (pl. régi, kopott, de tisztára mosott és kiöblített lepedővel) védeni az aszalódó portékát, mert a 60 fok fölötti hőséget a tápanyagok már megsíny- lik. Egy vékony szita-fedél pedig a legyek, darazsak ellen nyújt védelmet. A szilvát egészben is, magozva is lehet szárítani. Az almát és a körtét legjobb hámozás nélkül, de a magházat kivágva, egyforma szeletekben aszalni. Paprikából azokat érdemes szárítani, amelyek hibátlanok és pirosodóan érettek. Ezeket gondosan mossuk meg, vastag tűvel száruknál fogva fűzzük fel s a paprika-láncot szellős helyre akasszuk fel. A petrezselymet, a zellert és a kapor zöldjét szárítás előtt alaposan mossuk meg, szálaikat kössük kis csomókba és így spárgára fűzve akasszuk fel jól szellőző helyen. (A tűző nap ugyan gyorsítja a száradást, de kifakítia a zöld leveleket.) Aszalás után a gyümölcsöket legjobb vászonzacskókban, a kamra vagy a pince száraz részében tárolni. Ha a zöldségfélék már csontszárazak, a leveleket morzsoljuk le a szárról, szitáljuk át és tegyük csavaros üvegbe.- szórna - Ferenczy Europress Meglepő felfedezés Beküldendő október 3-ig a vicc poénje, melyet az 1. és 2. számú fősorokban rejtettünk el. - Riadó című, szeptember 12-i rejtvényünk helyes megfejtése: Azonnal jöjjön parancsnok úr, elfogtam egy veszélyes bűnözőt. Könyvutalványt nyertek: Besenyei Zoltán Szolnok, Nagy Imréné Törökszentmiklós és Rigó Barnabás Jászberény. (Az utalványokat postán küldjük el.)
