Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

1992. SZEPTEMBER 3. Kunsági Extra—Kenderes Dobogón az Új Néplap. A postán j4rva inegllId. tűk, hogy a napi- és hetilapok közül a településen a Szabad Föld a legnépszerűbb, amelyből hetente hatszáznegyvenet vásárolnak. Néplapból naponta kétszáznyolcvan körüli a szám, a Rádió- és Tv-újságból pedig heti kétszázhetven. A Tvr-7-ből rendszeresen százhetven körül visznek, a Nők Lapjából százhúsz fogy. Népszabad­ságból hetvenöt az igény, Kurírból tíz, Magyar Hírlapból hét, Ma­gyar Nemzetből hat. Magyar Fórumból kettő, Új Magyarországból pedig egy. A Pesti Hírlapra nincs előfizető, a Playboynak pedig egy olvasója, jobban mondva fizető vásárlója adódik. Azért a legújabb sztár a Kiskegyed, hiszen a színes kiadványból már százötven is elmegy, noha közel harminc forint az ára. Ennek ellenére szinte hétről hétre nő az ezt a lapot keresők száma. r / Évente három-négy lagzi Az 1966-ban épült be­ton- meg panelkolosszus, amely hivatalosan a műve­lődési otthon nevet viseli, de a köznyelv itt is csak kultúr- házként ismeri, mint min­denhol, keresi a helyét. Ott- jártunkkor csend honolt, bár a közelmúltban, István ki­rály napja körül temérdek látogatót vonzott a megyei népművészeti kiállítás. A tárlaton tizenhárom hely­ségből hatvanöt kiállító sze­repelt valamilyen alkotás­sal. Jelenleg hétfőnként a baptista fiatalok tartanak itt foglalkozást, azután a zon­goraoktatást, furulyatanítást is szervezik, és ide járnak a nyugdíjasok, a népdalkor meg a citerazenekar tagjai. Helyt adnak az alkalomsze­rű tanfolyamoknak, gyűlé­seknek, sőt havonta egyszer a kisgazdák is itt tartják so­ros összejöveteleiket. Táblás házat mégis leg­többször a lakodalmak je­lentenek, amelyekből éven­te hármat-négyet rendeznek ezen falak között. Mintegy kétszázötven személy fér el, és erre a rendezvényre a kul- túrháztól például edényeket is lehet kölcsönözni. A jó hangulat legtöbbször adott, csak egyet nem szavatolnak. A frigy tartósságát... írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Villamosmérnökből plébános Iváncsi Balázs plébánosnak két diplomája is van. Az elsőt 1974-ben vehette át, ekkor lett villa­mosmérnök. Igen ám, de egy másik hivatás, a papi is vonzotta, és úgy érezte, hogy kellő elhivatottság­gal rendelkezik ahhoz, hogy belevágjon az újabb tanulmányokba. Nem szaporítom a szót, sikersen vette a másik, nem könnyű felsőfokú intézmény vizsgáit is, és 1979-ben pappá szentelték. Két esz­tendeje a Kunság széli nagyközségbe került, és amikor a felettesei el akarták helyezni, a település katolikus, felnőtt hívei villámgyorsan hatszáznál is több aláírást gyűjtöttek össze azért, hogy maradjon, így azután ma is Kenderes meg Kisújszállás plébá­nosa. Ami a hittantanítást illeti, mintegy száz tanít­ványa van már, és az általános iskolásokon kívül egy gimnazista csoport is szerveződött. Azért a korábbi szakmájához sem lett teljesen hűtlen, és ebből következik, hogy hittanórák után jutalomból a számítógépeken játszhatnak a tanítványai. Nem csoda, hogy a felnőtteken kívül a gyerekek körében is nagyon népszerű a plébános úr . .. Egy iskola négy épületben Ha valaki a nagyközség általá­nos iskoláját fel szeretné keresni, és valamennyi helyiségébe el akar jutni, azzal számoljon, hogy az is­kola négy különböző helyen talál­ható. A legtávolabbi például nyolc kilométerre, Bánhalmán, ahol al­sósok tanulnak. Egyébként összesen huszonhá­rom osztály van, és a diákok az úgynevezett Zsolnay-féle érték- közvetítő és képességfejlesztő program szerint haladnak. Ä jelen­legi nyolcadikosok közül az a. osz­tályt kerestük fel, ahol megtudtuk, hogy a 23 diákból heten gimnázi­umba, tizenhatan pedig szakkö­zépiskolába készülnek. A zöm Kisújszállásra iparkodik, mert na­gyon népszerű a Móricz Zsigmond Gimnázium, de sokan Karcagra, Kunhegyesre, Szolnokra pályáz­nak valamelyik középiskolába. A többségnek ez a terve bizonyára sikerül, hiszen az osztály váloga- tottan jó tanulókból áll, amelyet bizonyít a 4.2-es átlag is. ft, * ' *W L" Ovodaavatás. . .. ........ t.. . ...... _____________________ A település néhány napja mutatós, modern letesitmennj ó vodával gyarapodott. Az építkezést még 1989-ben kezdték, és kezdetben a Magyar Néj sereg is segített. A rendszerváltás után kisebb megszakítás következett, majd kedden ünnepség előzte meg az átadást. A létesítményben a három csoportszobán kívül kiszo. helyiségek, sőt tornaterem is található. Éppen ezért a felvételen látható helybeli apró ei kék minden bizonnyal jól érzik magukat az új falak között. A jó szót, a szer etetet szomjazzák tß •? VI Erre, hogy szakosí­tott szociális otthon, amelyben súlyos értel­mi fogyatékosok van­nak, az emberek egy része csak legyint: bo­londok, szóba sem le­het állni velük. Pedig nem így van, példa erre a bánhalmi intézet, ahol jelenleg hetven­egy ápoltat gondoz­nak. Háromnegyedük az erősebbik nemhez tartozik, egynegyedük nő. A legfiatalabb 18 esztendős, a legkoro­sabb közel van a ki- lencvenhez. Tulajdon­képpen jól élnek, az égvilágon semmire nincs gondjuk, ráadá­sul önellátók. Évente annyi hízót vágnak ne­kik, ahány hét van, és az intézethez tartozó huszonegy holdon, ve­teményesben jószerével minden megterem. Közülük tízen alkal­mi vagy afféle tedd ide, vedd oda munkára foghatók, de a zöm erre sem képes. A tevékenységért üdítő, cigaretta, cukorka a juta­lom, illetve filmvetítés, amelyet mindannyian szeretnek. Akár a simogatást, a jó szót, ezt is igénylik, mint a kisgyerek. Akad közöttük egykori egyetemi hallgató, azután olyan, aki elitta az eszét, meg család: akinél a baj a mamánál kezdődött, és mind­ezt örökölték a gyerekek. Ha le­het, igyekeznek színesebbé tenni nekik a köznapokat. így a neve napjára mindenki kap egy tortát. Néhányan megosztják a társaik­kal, míg mások a fal felé fordul­nak, így jelezve: ez az övék, mást nem illet az ízletes termék. Van, aki attól fél, hogy megmérgezik, ezért még a kenyérre kapott mé­zet, lekvárt is átvizsgálja, meg­mossa. Az egyik beszélni nem tudó pedig papírlapot tartott elénk. Rá kellett írni a nevünket, de nyom­tatott betűkkel. Ezt gyűjti, és van már belőle vagy negyven darab. A legszomorúbb mégis az egész­ben az, hogy többségüket az ég­világon senki nem látogatja. így azután arra is adódik példa, hogy a hozzátartozóknak az ápolók ír­nak: jöjjenek már el, ha többre nem, egy-másfél órára, mert ilyenkor hetekre megnyugsza­nak ... Három megállójuk is van Még soha nem írta le senki, de mi most megtesszük azt, hogy Kenderes abban a vonatkozás­ban egyedülálló település az or­szágban, hogy a községnek há­rom vasúti megállója is*van. Az egyik bent a faluban, jobban mondva a szélén, a másik vala­mivel távolabb: Bánhalmán, amelyik közigazgatásilag ide tartozik. A harmadik is közismert, no­ha manapság már kevesen tud­ják, hogy a turgonyi fővonalon lévő megálló valaha annyira a településhez tartozott, hogy így hívták: Kenderes-Turgony. Még Horthy Miklós kormányzó épít­tetett ide a községtől egy hat ki­lométeres műutat a megállóhoz. Azért, hogy a fújja-hordja idők­ben is el lehessen jutni Kende­resről kocsival a fővárosba vivő fővonalig. Turgony egykoron jelentős településnek számított, mintegy háromszáz lakossal, bolttal, kocsmával. Mára mindössze né­hány tanya meg a megálló ma­radt, ahol az emeletes épület földszintjén özvegy Kádas Já­nosáé meg az élettársa él a gye­rekekkel együtt. Hovatovább az ő megállójuknak számít Tur­gony, elvégre rajtuk kívül még egy család költözött az emeletre, meg távolabb két tanya lakott. Ahogy mondják, a környéknek meg a megállónak jövője aligha lesz, de múltja annál több. Ami­kor Kádasné 1985-ben a gyer­mekeivel itt talált otthont, még vagy húsz család élt itt. Azóta eltűntek, lebontották a házakat, ki tudja, merre vetette a sors az egykori turgonyiakat, és a sok épületből egy maradt meg. Hogy még meddig, ezt ne tőlem kér­dezzék, hiszen a felelet a Magyar Államvasutakat illeti... 1 MMÍI

Next

/
Thumbnails
Contents