Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
1992. SZEPTEMBER 3. Kunsági Extra—Kenderes Dobogón az Új Néplap. A postán j4rva inegllId. tűk, hogy a napi- és hetilapok közül a településen a Szabad Föld a legnépszerűbb, amelyből hetente hatszáznegyvenet vásárolnak. Néplapból naponta kétszáznyolcvan körüli a szám, a Rádió- és Tv-újságból pedig heti kétszázhetven. A Tvr-7-ből rendszeresen százhetven körül visznek, a Nők Lapjából százhúsz fogy. Népszabadságból hetvenöt az igény, Kurírból tíz, Magyar Hírlapból hét, Magyar Nemzetből hat. Magyar Fórumból kettő, Új Magyarországból pedig egy. A Pesti Hírlapra nincs előfizető, a Playboynak pedig egy olvasója, jobban mondva fizető vásárlója adódik. Azért a legújabb sztár a Kiskegyed, hiszen a színes kiadványból már százötven is elmegy, noha közel harminc forint az ára. Ennek ellenére szinte hétről hétre nő az ezt a lapot keresők száma. r / Évente három-négy lagzi Az 1966-ban épült beton- meg panelkolosszus, amely hivatalosan a művelődési otthon nevet viseli, de a köznyelv itt is csak kultúr- házként ismeri, mint mindenhol, keresi a helyét. Ott- jártunkkor csend honolt, bár a közelmúltban, István király napja körül temérdek látogatót vonzott a megyei népművészeti kiállítás. A tárlaton tizenhárom helységből hatvanöt kiállító szerepelt valamilyen alkotással. Jelenleg hétfőnként a baptista fiatalok tartanak itt foglalkozást, azután a zongoraoktatást, furulyatanítást is szervezik, és ide járnak a nyugdíjasok, a népdalkor meg a citerazenekar tagjai. Helyt adnak az alkalomszerű tanfolyamoknak, gyűléseknek, sőt havonta egyszer a kisgazdák is itt tartják soros összejöveteleiket. Táblás házat mégis legtöbbször a lakodalmak jelentenek, amelyekből évente hármat-négyet rendeznek ezen falak között. Mintegy kétszázötven személy fér el, és erre a rendezvényre a kul- túrháztól például edényeket is lehet kölcsönözni. A jó hangulat legtöbbször adott, csak egyet nem szavatolnak. A frigy tartósságát... írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Villamosmérnökből plébános Iváncsi Balázs plébánosnak két diplomája is van. Az elsőt 1974-ben vehette át, ekkor lett villamosmérnök. Igen ám, de egy másik hivatás, a papi is vonzotta, és úgy érezte, hogy kellő elhivatottsággal rendelkezik ahhoz, hogy belevágjon az újabb tanulmányokba. Nem szaporítom a szót, sikersen vette a másik, nem könnyű felsőfokú intézmény vizsgáit is, és 1979-ben pappá szentelték. Két esztendeje a Kunság széli nagyközségbe került, és amikor a felettesei el akarták helyezni, a település katolikus, felnőtt hívei villámgyorsan hatszáznál is több aláírást gyűjtöttek össze azért, hogy maradjon, így azután ma is Kenderes meg Kisújszállás plébánosa. Ami a hittantanítást illeti, mintegy száz tanítványa van már, és az általános iskolásokon kívül egy gimnazista csoport is szerveződött. Azért a korábbi szakmájához sem lett teljesen hűtlen, és ebből következik, hogy hittanórák után jutalomból a számítógépeken játszhatnak a tanítványai. Nem csoda, hogy a felnőtteken kívül a gyerekek körében is nagyon népszerű a plébános úr . .. Egy iskola négy épületben Ha valaki a nagyközség általános iskoláját fel szeretné keresni, és valamennyi helyiségébe el akar jutni, azzal számoljon, hogy az iskola négy különböző helyen található. A legtávolabbi például nyolc kilométerre, Bánhalmán, ahol alsósok tanulnak. Egyébként összesen huszonhárom osztály van, és a diákok az úgynevezett Zsolnay-féle érték- közvetítő és képességfejlesztő program szerint haladnak. Ä jelenlegi nyolcadikosok közül az a. osztályt kerestük fel, ahol megtudtuk, hogy a 23 diákból heten gimnáziumba, tizenhatan pedig szakközépiskolába készülnek. A zöm Kisújszállásra iparkodik, mert nagyon népszerű a Móricz Zsigmond Gimnázium, de sokan Karcagra, Kunhegyesre, Szolnokra pályáznak valamelyik középiskolába. A többségnek ez a terve bizonyára sikerül, hiszen az osztály váloga- tottan jó tanulókból áll, amelyet bizonyít a 4.2-es átlag is. ft, * ' *W L" Ovodaavatás. . .. ........ t.. . ...... _____________________ A település néhány napja mutatós, modern letesitmennj ó vodával gyarapodott. Az építkezést még 1989-ben kezdték, és kezdetben a Magyar Néj sereg is segített. A rendszerváltás után kisebb megszakítás következett, majd kedden ünnepség előzte meg az átadást. A létesítményben a három csoportszobán kívül kiszo. helyiségek, sőt tornaterem is található. Éppen ezért a felvételen látható helybeli apró ei kék minden bizonnyal jól érzik magukat az új falak között. A jó szót, a szer etetet szomjazzák tß •? VI Erre, hogy szakosított szociális otthon, amelyben súlyos értelmi fogyatékosok vannak, az emberek egy része csak legyint: bolondok, szóba sem lehet állni velük. Pedig nem így van, példa erre a bánhalmi intézet, ahol jelenleg hetvenegy ápoltat gondoznak. Háromnegyedük az erősebbik nemhez tartozik, egynegyedük nő. A legfiatalabb 18 esztendős, a legkorosabb közel van a ki- lencvenhez. Tulajdonképpen jól élnek, az égvilágon semmire nincs gondjuk, ráadásul önellátók. Évente annyi hízót vágnak nekik, ahány hét van, és az intézethez tartozó huszonegy holdon, veteményesben jószerével minden megterem. Közülük tízen alkalmi vagy afféle tedd ide, vedd oda munkára foghatók, de a zöm erre sem képes. A tevékenységért üdítő, cigaretta, cukorka a jutalom, illetve filmvetítés, amelyet mindannyian szeretnek. Akár a simogatást, a jó szót, ezt is igénylik, mint a kisgyerek. Akad közöttük egykori egyetemi hallgató, azután olyan, aki elitta az eszét, meg család: akinél a baj a mamánál kezdődött, és mindezt örökölték a gyerekek. Ha lehet, igyekeznek színesebbé tenni nekik a köznapokat. így a neve napjára mindenki kap egy tortát. Néhányan megosztják a társaikkal, míg mások a fal felé fordulnak, így jelezve: ez az övék, mást nem illet az ízletes termék. Van, aki attól fél, hogy megmérgezik, ezért még a kenyérre kapott mézet, lekvárt is átvizsgálja, megmossa. Az egyik beszélni nem tudó pedig papírlapot tartott elénk. Rá kellett írni a nevünket, de nyomtatott betűkkel. Ezt gyűjti, és van már belőle vagy negyven darab. A legszomorúbb mégis az egészben az, hogy többségüket az égvilágon senki nem látogatja. így azután arra is adódik példa, hogy a hozzátartozóknak az ápolók írnak: jöjjenek már el, ha többre nem, egy-másfél órára, mert ilyenkor hetekre megnyugszanak ... Három megállójuk is van Még soha nem írta le senki, de mi most megtesszük azt, hogy Kenderes abban a vonatkozásban egyedülálló település az országban, hogy a községnek három vasúti megállója is*van. Az egyik bent a faluban, jobban mondva a szélén, a másik valamivel távolabb: Bánhalmán, amelyik közigazgatásilag ide tartozik. A harmadik is közismert, noha manapság már kevesen tudják, hogy a turgonyi fővonalon lévő megálló valaha annyira a településhez tartozott, hogy így hívták: Kenderes-Turgony. Még Horthy Miklós kormányzó építtetett ide a községtől egy hat kilométeres műutat a megállóhoz. Azért, hogy a fújja-hordja időkben is el lehessen jutni Kenderesről kocsival a fővárosba vivő fővonalig. Turgony egykoron jelentős településnek számított, mintegy háromszáz lakossal, bolttal, kocsmával. Mára mindössze néhány tanya meg a megálló maradt, ahol az emeletes épület földszintjén özvegy Kádas Jánosáé meg az élettársa él a gyerekekkel együtt. Hovatovább az ő megállójuknak számít Turgony, elvégre rajtuk kívül még egy család költözött az emeletre, meg távolabb két tanya lakott. Ahogy mondják, a környéknek meg a megállónak jövője aligha lesz, de múltja annál több. Amikor Kádasné 1985-ben a gyermekeivel itt talált otthont, még vagy húsz család élt itt. Azóta eltűntek, lebontották a házakat, ki tudja, merre vetette a sors az egykori turgonyiakat, és a sok épületből egy maradt meg. Hogy még meddig, ezt ne tőlem kérdezzék, hiszen a felelet a Magyar Államvasutakat illeti... 1 MMÍI
