Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

f J 1992. SZEPTEMBER 23. Gazdasági tájoló 11 A fekete import nyomorgatja a „Tiszát” Mint annak idején hírt adtunk < róla, 1991. január 1-jével rész- - vénytársasággá alakult a martfűi Tisza Cipőgyár. (Nyolcvanöt százalékban az ÁVÜ a tulajdo­nos, 180 millió forintnyi rész­vényt (10 százalék) a cég szállí­tói vettek meg, a tulajdonhányad többi része pedig - a névérték 10 százalékát befizetve - a vállalat dolgozói kezébe került.) A társa­sággá alakulás a privatizációhoz kívánt megfelelő terepet terem­teni, és nemrégiben Martfűn megtették a magántulajdonba adás felé vezető újabb lépést is. Az USA-tól Ázsiáig 75 potenci­ális befektető cégnek küldték meg az rt. legfontosabb paramé­tereit tartalmazó, úgynevezett információs memorandumot. Mit vesz aki Martfűn fekteti be pénzét, kiknek kínálták fel a vál­lalatot és milyen érdeklődést mutatnak a megkeresett cégek, mire számíthatnak egy-két éven belül a Cipőgyár dolgozói? - ezekről a kérdésekről beszélge­tünk Berényi Ferenccel, a társa­ság vezérigazgatójával.- A befektetők érdeklődéséről ma még szinte semmit nem tu­dok mondani, úgy számolunk, hogy szeptember végére érkez­nek meg a válaszok. Akkor derül ki: lenne-e, aki egészben venné meg az rt.-t, vagy inkább egyes részei (például a talpgyártó, a szerszámkészítő egységek, a kü­lönböző cipőgyárak) iránt mu­tatkozik érdeklődés. Csak a vá­laszok és a későbbi tárgyalások után dönthető persze el, egyben vagy feltagolva éri jobban meg eladni a „Tiszát”. Az információs memorandu­mokat különben csak szakmai vállalatoknak, cipőgyártó, talp­készítő cégeknek küldtük meg, mert úgy gondoljuk a tisztán pénzügyi befektetőket a magyar- országi cipőgyártás jövedelme­zősége nem vonzza.- A Tisza Cipőgyárak az egy­kori Szovjetunió volt a legna­gyobb vásárlója, ez a piac azon­ban összeomlott. Az önök válla­latát miként érinti a keleti piac­ról való kiszorulás?- Szó szerint véve csak a volt NDK piacáról szorultunk ki, a FÁK országaiban most is óriási lenne a cipőink irántni kereslet - csakhát a vevők fizetőképessé­ge... Másfél-kétmillió pár lábbeli helyett mostanában csak néhány tízezer párat szállítunk ebbe a relációba. Rengeteg munkával, 30-40 magyar céggel kapcsola­tot tartva kötünk barter üzlete­iket. E? bu%/ nem nagy hpjt, de feltétlenül bent akarunk maradni ebben a hatalmas térségben. Az árucserén kívül létezne más le­hetőség i^, például a vegyes vál­lalat alapítása vagy a közös gyár­fás. Ezekét a mególdfc'ókat azonban tőketartalékok híján, il­letve az óriási kockázat miatt na- gyon-nagyon meg kell fontol­nunk. Igaz, a fejlett országokból származó bevételeink tíz éve fo­lyamatosan növekednek, ám mind nehezebb elfogadtatni a magyar inflációval együttjáró áremelési törekvéseinket. A veszteségek miatt vissza is esett az úgynevezett saját anyagos ex­portunk. A legsúlyosabbnak azonban a belföldi piac helyzetét tartom. A fizetőképes kereslet drasztikusan csökken, ruházatra, cipőre ma már alig költ a magyar polgár. Pár éve még 3,5 pár volt az egy főre számított évi „cipő­fogyasztás”, ma 1,8 pár. (A nyugati „norma’ ’ 7 pár évente.) E mellett meg kell küzdeni az importtal, amit még ki is bír­nánk, de a „fekete” behozatal (az így eladott áruért a fogyasz­tónak olcsóbb, nem kell megfi­zetnie az áfát) viszont már meg­nyomorít bennünket. Hogy mi a különböző piacok változásainak végső hatása? A négy-öt évvel ezelőtti 7-7,5 mil­lió pár cipő helyett az idén 3,5-4 millió pár eladására számítunk. És még csak nem is nekünk van a legtöbb panaszra okunk: a ma­gyar cipőipar termelése 45-48 milllió párról 17-18 millióra esett vissza.- Az elszenvedett veszteségek miként hatottak gazdálkodásuk­ra?- Az idei esztendőben nyere­ségre nem számíthatunk, pénz­ügyi helyzetünk azonban stabil, kizárólag hiteltartozásaink van­nak. A vállalatvezetés legfonto­sabb feladatának ma a piaci munka javítását tartom. Az össz- keresletet befolyásolni nem tud­juk, de mindenképpen nagyobb nekünk jutó szeletet kell kihasí­tanunk belőle. E munka sikerén múlik, hogy három év múlva há­romezer vagy csak 1500 ember­nek tudunk munkát adni. De a kapukon belül, a termelé­si területen is bőven van tenniva­ló. Teljesítményünk nem áll arányban a létszámmal, javíta­nunk kell a termelő, nem termelő dolgozók arányán is. Fel kell ku­tatnunk a vállalat legéletképe­sebb területeit, és ezek megmen­tésére kell koncentrálnunk. V. Sz. J. Lakossági devizaszámla-kamatok 1992. szeptember 21-17. 1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------5Í—i Deviza Bank Látra 1 hónapra 3 hónapra lekötött 4 /néff’3! 6 hónapra 12 hónapra, USD Bpest Bank 1 2 1/8 2 3/4 2 5/8 2 13/lé*. . IBUSZ Bank 1,5 2,562 2,750 2,812 2,937 Keresk.Bank 1 3/4 2 9/16 2 13/16 2 15/16 3 1/16 MHB 1 1/2 2 3/8 2 5/8 2 5/8 2 5/8 MKB 2 2,25 2,5 2,625 2,75 OTP* 1 1/2 2 3/4 2 3/4 3 13/16 2 15/16 DEM Bpest Bank 3 7 9/16 8 1/2 8 1/4 8 IBUSZ Bank 3 8,250 8,312 8,250 8,000 Keresk. Bank 3 8 8 1/8 8 1/16 7 15/16 MHB 3 1/2 7 3/4 7 7/8 7 7/8 7 7/8 MKB 5 8,75 8,75 8,75 8,625 OTP* 3 8 1/16 8 7/16 8 5/8 8 1/2 GBP Bpest Bank 3 1/2 9 3/16 9 1/8 8 11/16 8 1/2 IBUSZ Bank 4 9,125 9,125 9,250 9,250 Keresk.Bank 5 9 1/2 9 1/2 9 1/2 9 MHB 6 8 7/8 8 7/8 8 3/4 8 1/2 MKB 4 9,25 9,5 9,625 9,875 OTP* 4 9 1/8 9 3/8 9 5/8 9 9/16 CHF Bpest Bank 1/2 5 3/4 6 9/16 6 5/16 6 5/16 IBUSZ Bank 1,5 6,375 6,437 6,437 6,500 Keresk.Bank 3/4 5 7/8 6 1/8 6 3/16 6 3/16 MHB 4 6 1/8 6 1/8 6 1/8 6 MKB 1 6,25 6,25 6,25 6,25 OTP* 2 6 9/16 6 9/16 6 3/4 6 1/2 * Az OTP 1000 USA-dollár alatt 1/2 százalékkal, 1000-3000 USA-dollár között 1/4 százalékkal kevesebb kamatot fizet a táblázatban közöltnél. Eseti kamatmegállapítás: BB, Kereskedelmi Bank, MHB, MKB 100 ezer USA-dollár felett. A bankok a hétközi változtatás jogát fenntartják! Agrárprivatizáció Bankok, napok, árfolyamok A kormány privatizációs politi­kája; a termelőszövetkezetek átala­kulása; a vezetői és munkavállalói tulajdonszerzés; a kártérítés és a kárpótlás a privatizáció szolgálatá­ban; a mezőgazdasági és élelmi- szeripari hitelkonstrukciók; az ag­rárvállalkozások támogatása - ezeknek a témaköröknek a megvi­tatását ígéri az a konferencia, ame­lyet a mezőgazdasági és élelmi- szeripari privatizálás kérdéseiről október 5-én szervez Szolnokon, a megyei művelődési központban a privatizációs miniszter kabinet- irodája, illetve a MTESZ megyei szervezete. A minden bizonnyal igen hasz­nos gyakorlati tudnivalókat is köz­re adó tanácskozás előadói közé többek közé dr. Szabó Tamás pri­vatizációs minisztert, dr. Sepsey Tamást, az Országos Kárrendezési „Valutázók”, érdemes figyelni! Ismét emelkedik a dollár árfolyama a hazai kereskedelmi bankok­nál. A Magyar Külkereskedelmi Bank a múlt hétfői 74,04 forint helyett pénteken már 76,96 forintért vette az amerikai valutát, a Budapest Banknál hétfőn 75,65, az itteni „csúcsnapon” csütörtökön viszont már igen jó, 77,23 forint volt a vételi árfolyam. Egész héten szeszélyesen ingadozott a német márka árfolyama: az MKB-nél, a még jónak is mondható hétfői 51,54 forintos vételi ár keddre esett, majd szerdára 51,10-re tornázta fel magát. Újabb visszaesés után a német pénzt pénteken 51,33-on jegyezték „Külke- réknél”. Másként ítélte a BB: hétfőn 50,54, szerdán 50,96-ért, pénte­ken 51,64 forintért vette a márkát. Hasonló ingadozásokat mutatott a schilling jegyzése is. Példáink szerint érdemes tehát figyelni, ha valutánk van. Egy új nap, egy új bank újat hozhat... Hétről hétre Gazdasági 1 hírmorzsák­^ • ínnál . T 'V 'o A.v»f»r t»: OPEC-döntés az olajkit emelésről Változatlanul hagytáa kialakult ki­termelési szintet az év utoliÓ'Viegye- dére az OPEC genfi miniszteri érte­kezlete. A megállapodás szerint napi 24,2 millió hordó marad a termelés, ami nagyjából 1 millióval marad alatt az OPEC-olaj iránt a negyedik negyedévre várható keresletnek. így az olaj hordónkénti ára 1-2 dollárral emelkedhet az év végéig. FAO-előrejelzés az idei gabonatermésről Az európai aszály miatt a vártnál kevesebb terem az idén világon ga­bonából, bár még így is több, mint tavaly - állapítja meg az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szervezete legfrissebb jelentésében. A világ 1992-es gabonatermését most 1,9 milliárd tonnára becsülik a tavalyi 1,88 milliárddal szemben. Az aszály elsősorban Skandináviában és a Bal­tikumban okozott nagy károkat. Schell-befektetés Oroszországban A világhírű Shell olajtársaság 600 millió rubel alaptőkéjű rész­vény társaságot jegyzett be Mösztkvá- ban. A részvények a Shell kizárólagos tulajdonában vannak, a társaság tevé­kenysége pedig a lelőhelyek felkuta­tásától kezdve a késztermék értékesí­téséig mindenre kiterjed. Balatoni haltelepítések A horgászokkal történt egyeztetés után az ősszel 24 vagon pontyot tele­pít a Balatonba a halgazdaság. A ta­vaszi süllőtelepítést is folytatják, most nyolcvanezret telepítenek. A MACY magyar hete New Yorkban Magyar hetet rendez New Yorkban világ egyik legnagyobb áruházlánca, a MACY. A rendezvényeken magyar árukat mutatnak be, és addigra elké­szül egy száz dollár körüli értékű, a legjellemzőbb magyar élelmi- szeripari termékeket tartalmazó aján­dékkosár is. A MACY két és fél hó­napja nyitott irodát Magyarországon, és azóta már 25 olyan magyar céggel folytattak komoly tárgyalásokat áruik megvásárlásáról. A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József és Kárpótlási Hivatal elnökét, vala­mint Rácz Ernőt, az AVU igazga­tóját is várják. Október elején az Aranybikában IJ Országos minőségi konferencia Franchise - avagy a szomszéd rétje „A szomszéd rétje mindig zöl­debb” - tartja a népi bölcselet. Nos, ha a dolog nemcsak a puszta irigység okán van így, hanem még igaz is, megfontolandó az együttműködés a szomszéddal. Ha a bölcsességen el­gondolkodunk és igaznak találjuk őket, máris megértettük a franchise (ejtsd: frencsájz) lényegét. Mert hi­szen mit is takar ez a fogalom? Sem­mi mást, mint megtanulni azt, ho­gyan kell olyan szép zöld és dús rétet „varázsolni” magunknak is, mint amilyen a szomszédnak van. Sokan - és nem is egészen alapta­lanul - a kis- és közepes méretű ma­gánvállalkozások csodaszerének tartják ezt. Hiszen arra tanít, hogyan egyesíthetjük egy adott szervezet ke­retei között a magunk és mások ener­giáit. lehetőségeit, törekvéseit a leg­sikeresebb működés érdekében. Amíg egy nagyobb vállalatnál min­denki a szervezeti folyamatoknak van alárendelve - akár mint beosz­tott, akár mint vezető -, addig a fran­chise szisztémában egymástól füg­getlen üzletemberek működnek együtt. Anélkül, hogy bárkinek is reklá­mot kívánnék csinálni, a szemléle­tesség kedvéért meg kell említeni né­hány franchise rendszert: Me Do­nald’s, City Grill, IKEA, NOVO- TEL, Mestermalom, és sorolható lenne végesteien végig a rendszerek sora idehaza és külföldön, amelyik­nek mind-mind ugyanaz a lényege. Hagy hamburgerre, egy bútorra, egy hétvégi bevásárlásra szottyan ked­vem, biztos lehetek abban, hogy ha az illető értékesítési lánc bármelyik egységébe térek is be, mindenütt ugyanolyan a minőség, ugyanolyan módon állítják elő a termékeiket, biztosítják szolgáltatásaikat. Mi kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen rendszerben vállalkozhasson? Mindenekelőtt egy rendszer-gazda, aki hajlandó szőröstől-bőröstől átad­ni szakmai tudásának, piacismereté­nek minden csínját-bínját. Aztán kell egy vállalkozó, akinek mindez tet­szik, és bele szeretne ülni a készbe. Ha ez együtt van, nem is kell már más, mint egy kis induló tőke vagy hitel. És hogyan működik a dolog? Szinte magától, hiszen a franchise átvevő a saját tevékenysége során mindvégig élvezi a franchise átadó és rendszere támogatását. Ezért az indulás anyagi és piaci kockázata je­lentősen csökkenthető, ami a kezdő vállalkozónak különösen előnyös, hiszen üzleti sikerének valószínűsé­gét rendkívüli mértékben megnöveli a nem franchise rendszerben műkö­dő egyéni vállalkozókéhoz képest. Egy üzlet akkor jó, ha a benne résztvevő valamennyi partner jól jár. És a franchise egy ilyen üzleti rend­szer: az átadó jól jár, mert bekaszí- rozza a franchise díjat és egyre nö­vekszik a „hatásköre”; az átvevő is jól jár, mert az induláshoz támoga­tást kap, csökken a kockázata, azon­nal a piacon van; és a rendszer min­den tagjának együtt is jó, hiszen egy jól működő rendszer együttes értéke mindenkor nagyobb, mint az egyes egységek értékének összege. Az egységben lévő erő tehát ezúttal a profitban és a biztonságban jelenik meg. Merth László A világ egyik legnagyobb és leg­koncentráltabb piaca, az Európai Gazdasági Közösség, hamarosan egységes egésszé válik. Erre a pi­acra termékeivel csak azok a cégek képesek már ma is bejutni, ame­lyek teljesíteni tudják a szigorú mi­nőségi elvárásokat, többek között az ISO-9000-es szabvány követel­ményeit. Ebből a szempontból na­gyon elgondolkodtató, hogy egy 1991-ben készült felmérés adatai szerint a magyar vállalatok 76 szá­zaléka nem volt tisztában ezekkel a követelményekkel. Hogyan lehetséges ilyen feltéte­lek között tovább bővítenünk ex­portunkat, s még több árut elhe­lyezni az igényes piacokon? - tehe­ti fel bárki jogosan a kérdést. A szükséges változásokhoz, a minőségi szemlélet formálásához, a tájékozódáshoz szeretne segítsé­get nyújtani az október 6-a és 8-a között Debrecenben megrende­zendő Országos Minőségi Konfe­rencia. A rendezvény nem előzmények nélküli. 1990 majd 1991 őszén Mi­nőség és piac címmel már voltak helyi kezdeményezések. Nem is si­kertelenek, hiszen jelentős érdek­lődés mellett aktuális témák kerül­tek napirendre. Az Országos Mi­nőségi Konferencia azonban túl­mutat az észak-magyarországi ré­gión. Nem acsupán az érdeklődő vállalatok, vállalkozások küldik el munkatársaikat szerte az ország­ból, hanem az előadói gárda is sok­félül érkezik. Külföldi és hazai szaktekintélyek beszélnek majd a minőségi gyártást, szolgáltatást elősegítő elméleti kérdésekről és gyakorlati tapasztalatokról. Az első napon előadások hang­zanak majd el a minőségbiztosítási rendszerek kiépítéséről, a minő­ségügyi auditálás elméletéről és gyakorlatáról, az Egyesült Álla­mokban várható minőségi trendek­ről, a számítógépes minőségbizto­sításról. Érdekesnek ígérkező elő­adásra kerül sor az agráripar minő­ségi fejlesztéséről. A gyakorlati életből vett példaként a Suzuki és az Opel magyarországi beszállítási minősítési rendszerét mutatják be. Október 7-én egyebek mellett a legjelentősebb európai és magyar minőségüggyel foglalkozó cégek vezető képviselői számolnak be munkájukról, szolgáltatásaikról. A rendezvény utolsó napján töb­bek között szó lesz a készülő fo­gyasztóvédelmi törvényről, a ma­gyar termékfelelősségi törvényről, a termékek forgalomba hozatalá­nak az engedélyezéséről és a fo­gyasztói panaszok törvény által el­őírt kezeléséről. Az Országos Minőségi Konfe­rencia zárónapján az Aranybika Szállóban nyílik meg a Vállalko­zók V. Debreceni Bemutatkozója című kiállítás. A konferenciát szer- vező Mertcontroll Minőség- ellenőrző Rt., a Qualimed Kft., va­lamint a Partner Kft. (ez utóbbi mint a vállalkozók kiállításának rendezője is) lehetőséget kínál a kiállításon saját gyártmányú ter­méket bemutató cégeknek, hogy részt vegyenek a „Minőségi ter­mék” cím elnyeréséért meghirde­tett vetélkedésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents