Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
4 Munkavállalók figyelmébe 1992. SZEPTEMBER 22. Jogi érdekvédelem... Még amikor mindenki a szebbik arcát mutatja... A társadalmi béke megőrzéséhez Megfontolandó szakszervezeti javaslatok Közalkalmazottak - főként pedagógusok - kerestek fel az elmúlt napokban azzal, hogy a munkáltatójuk nem akaija kifizetni részükre a jubileumi jutalmat és az is felvetődött, hogy a felmondási időre és a végkielégítésekre vonatkozó szabályokat nem tartják be arra hivatkozva, hogy ezek a szabályok csak 1994-ben lépnek érvénybe. Ezúton is felhívom mindannyiuk figyelmét arra, hogy a közalkalmazottak jogviszonyára vonatkozó törvény szerint csupán az illetmény-elő- meneteli rendelkezések lépnek később hatályba, míg az összes többi rendelkezés 1992. július 1-jén hatályba lépett. Ezért a fenti juttatások már most megilletik valamennyi közalkalmazottat. Külön legyünk tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalomra nem csak azok jogosultak, akik ebben az évben érték el a 15., 30., vagy 40. közalkalmazotti jogviszonyukat, hanem mindazok, akik már a 15-30, 30-35, illetve 40 év feletti jogviszonnyal rendelkeznek. Most pedig azoknak szeretnék segíteni, aki, ezekben a napokban kötnek új munkaszerződést: A korábbi években a munkaszerződésnek nem volt nagy jelentősége, mert szinte valamennyi munkaviszonyra vonatkozó kérdést törvény, vagy rendeletek szabályoztak. Az új életviszonyaink és az ezt szolgálni akaró Munka Törvény- könyv sokkal nagyobb felelősséget ró a munkaszerződés megkötésénél a munkavállalóra, de egyúttal nagyobb lehetőséget is ad jogainak érvényesítésére. A KSH a közelmúltban olyan adat- gyűjtési módszert vezetett be a lakosság gazdasági aktivitásának vizsgálatára, amely sok tekintetben az eddiginél részletesebb és árnyaltabb képet ad a foglalkoztatottságról és a munkanélküliek számának, helyzetének alakulásáról. A folyamatos munkaerő-felmérés szerint ez év első hat hónapjában a munkanéküliek száma átlagosan 426 ezer volt. Ez a szám az első negyedévben valamivel alacsonyabb, ápri- lis-május-június hónapokban magasabb volt, de a növekedés aránylag kis mértékű volt, mert tavasz végén és nyár elején a korábbinál több szezonális jellegű munkaalkalom adódott. Összességében a regisztrált munkanélküliség 9 százalékos arányt ért el. Az állástalanok tekintélyes hányada, mintegy 154 ezer ember azonban az úgynevezett passzív munkanélkü- I iek kategóriájába sorolható - derül ki a felmérésből. Ók ugyanis szándékuk szerint szívesen vállaltak volna Aligha kétséges, hogy a rendszerváltás legfontosabb eleme minden tekintetben az állami vagyon magánkézbe kerülése: a privatizáció.- Kezdettől fogva felléptünk és fellépünk azért, hogy a privatizáció ne polarizálja szélsőségesen a társadalmat. Legyen a munkavállalóknak megfelelő érdekképviseletük, kapjanak egyéni vagy csoportos kedvezményt a tulajdonsz^zésben. A privatizációs bevételek pedig döntően a gazdasági fellendülést szolgálják - mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértője. Szükségesnek tartjuk, hogy a bevételekből valamiféle alapot képezzenek új munkahelyek teremtésére s létrehozzák a Garancia Alapot a kedvezményes hitelek forrására. Ötleteket, javaslatokat kértünk az érdekelt szakszervezeti ágazatok és munkahelyi szervezetek Elöljáróban a munkaszerződésről annyit, hogy a munkaszerződést mindig írásba kell foglalni (ez alól csak az 5 napnál röv idébb időre szóló, úgynevezett alkalmi munkára vonatkozó szerződés a kivétel). A munkaszerződésben három dologban feltétlenül meg kell állapodni: a személyi alapbérben, a munkakörben, a munkavégzés helyében. A személyi alapbérre vonatkozóan tudni kell, hogy az nem lehet kevesebb a mindenkori legalacsonyabb munkabérnél, amit a kormány határoz meg (jelenleg: 8 ezer forint). Ha pedig teljesítménybérezésben állapodnak meg. akkor a napi törvényes (8 órai) munkaidőre eső 100 százalékos teljesítmény esetén ezt el kell érni a jövedelemnek. Nem elég azonban, ha csak ezekben a kérdésekben állapodnak meg, mert a Munka Törvénykönyve sokszor utal arra, hogy bizonyos jogok a kollektív szerződés vagy a munka- szerződésben foglalt megállapodás az irányadó. Ezért különösen olyan helyen, ahol nincs kollektív szerződés, a munkaszerződében kell ezeket a jogokat biztosítani. Kerüljön bele a munkaszerződésbe a felmondási idő. a végkielégítés mértéke, s az állásidőre járó bérben is célszerű megállapodni. A garantált bérben akkor célszerű megállapodni, ha teljesítményben dolgozik v alaki, és a teljesítmény nagyban függ a munkáltató tevékenységétől. Kiköthető a munkaszerződésben az, hogy a munkavállaló nem köteles más munkakört ellátni, más munkahelyen, más munkáltatónál, más helységben dolgozni. Erre vonatkozóan ugyanis a Munka Törmunkát. de az elhelyezkedés érdekében aktív lépéseket nem lettek. így természetesen a munkaerő-közvetítő irodák kimutatásaiban sem szerepeltek. Velük is számolva az első félév munkanélküliségi rátája már 11.9 százalék. A valós helyzet azonban rosszabb ennél: a statisztikusok tudniillik 100 ezernél többre becsülik azoknak a számát, akik - az előbbiekhez hasonlóan - nem jegyeztették be magukat a közvetítőknél, mert maguk keresnek (álláshirdetés útján vagy más módon) állást. A felmérés adatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkoztatási problémák legfőbb kárvallottal a fiatalabb korosztályok tagjai: a munka- nélküliek 40 százaléka 30 év alatti: ezen belül - az országos átlaghoz viszonyítva - a tizenévesek körében csaknem háromszoros, a 20.24 évesek között pedig másfélszeres a foglalkozás nélküliek aránya. A kép teljességéhez tartozik, hogy az első félévben mintegy 140 ezren - rajtuk kívülálló okokból - rövidített képviselőitől az elkövetkező időszak privatizációs munkájához. Erősíteni kívánjuk érdekképviseleti tevékenységünket, hiszen az átalakulás alapvetően érinti a munkavállalók ezreinek élet- és munkakörülményeit. Sajnos a legtöbben egyelőre a privatizációnak csupán a negatív hatásait érzékelik. Dr. Lukács János, az A VÜ igazgatótanácsában az úgynevezett „hete kel”, a munkavállalói konföderációt képviseli. Mit tart ő leglényegesebbnek a privatizációs folyamatban a munkavállalók szempontjából?- Számomra két kulcskérdése van a privatizációnak. Az egyik, hogy a dolgozók elmondhassák véleményüket, belelszólhassanak a sorsukat be folyásolódöntésekbe. A másik: a tulajdonszerzés. Nemcsak abból a szempontból, hogy a munkavállalók vénykönyve kötelességeket ír elő, de enől a szerződésben el lehel térni. Nagyon sokszor szükséges a munkaidő beosztást a munkaszerződésben kikötni. Nem mindegy, hogy egyfolytában. vagy két (esetleg három) szakaszban töltik le a munkaidőt, nem közömbös, hogy korán reggel, vagy késő este, esedeg éjszakába nyúlóan kell dolgozni, ezért ajánlatos ezeket a kérdéseket a munkaszerződés megkötésekor tisztázni, a megállapodást rögzítem. Nincs itt hely arra, hogy valamennyi kérdést felsoroljunk, amit még célszerű lehet - az adott munkakör és munkahelytől függően, vagy éppen a saját személyes viszonyaink miatt, a munkaszerződésben szabályozni, ezért ismét azt ajánlom, hogy ha csak tehetjük, kérjük ki a munka- szerződés megkötése előtt ügyvédünk. vagy jogsegélyszolgálat vezetőnek a tanácsát. Ma már egy-egy munkaügyi vitánál többszázezer forintot is kitehet a nyereség vagy veszteség, nem közömbös tehát, hogy milyen tartalommal töltjük ki a munkaszerződésünket. Nem is beszélve arról az emberi dologról, hogy a munkaszerződés megkötésekor még mindenki a szebbik arcát mutatja. Ilyenkor még - ha elég felkészült a munkavállaló - még sok mindent elérhet. A MSZOSZ jogsegélyszolgálata minden héten szerdán délután 14-től 16.30 óráig fogadónapot tart a Szolnok, Szapáry u. 23. szám alatt a Szak- szervezetek Házában, amit a szövetséghez tartozó szakszervezeti tagok díjmentesen igénybe vehetnek. dr. Szegedi Károly munkaidőben dolgoztak, további 37 ezren pedig azért voltak távol munkahelyüktől, mert foglalkoztatásukat munkaadójuknak átmenetileg szüneteltetnie kellett. A munkanélküliek száma augusztusban elérte a 601 ezer főt országosan. Ez a munkaképes lakosság 11,1 százalékát jelenti. Az említett létszámból 470 ezer fő részesült ellátásban. A Munkaügyi Minisztérium előrejelzése szerint 1993-ban a munkanélküliek létszáma meghaladja a 950 ezret. Ha azt vesszük figyeszéles tömege tulajdonosként is bekapcsolódhasson az átalakulás folyamatába, hanem abból a szempontból is, hogy érvényesíthessék a szakszervezeti jogokat. Mert a szak- szervezetekben módjuk nyílik kritizálni. tulajdonosként viszont alkotó an hozzájárulhatnak a problémák megoldásához. Osztozkodás helyett a termelésen lehet gondolkodni. A véleményezési jogról szóló kormányrendelet tavaly szeptemberben szüleien. Jóval a privatizációs folyamat megindulása után kaptak törvényes lehetőséget a munkavállalók a beleszólásra. De csupán elviekben, ugyanis hiányoznak a rendeletből azok a mechanizmusok, amelyek a beleszólás érvényesülését a gyakor- iatbban lehetővé tennék. (Újvári) kényszerpihenő - veszélyekkel A munkaidőcsökkentés kétélű fegyver Mind több termelő szervezet küzd értékesítési nehézségekkel, számos ágazatban fokozatosan csökken a rendelésállomány. Tetézi a gondokat, hogy sok helyütt az akadozó anyag- és energiaellátás is hátráltatja a folyamatos termelést - állapítja meg a KSH legújabb jelentése. Az év első két hónapjáról készült felmérés szerint a foglalkoztatási problémák átmeneti enyhítésére az 50 főnél nagyobb létszámú vállalatok, üzemek töb mint 6 százalék kényszerült a munkaidő- csökkentés valamilyen formájának alkalmazására, ami mintegy 100 ezer munkást és alkalmazottat érint. A vizsgált szervezeteknél a foglalkoztatottak több mint egy- harmada volt hoszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, s munkaidejének alig több mint a felében dolgozott. A többség a le nem dolgozott időre átlagkerestének 70-80 százalékát kapja, de nő azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a dolgozókat fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik, mert a csökkentett összegű keresetet sem tudják fizetni. A munkaidőalap csökkentésével élő vállalatoknak csaknem fele gépipari üzem, s az élelmiszeriparban is teljed a kapun belüli munkanélküliség ellensúlyozását célzó módszer. A leginkább érintett megyék: Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar - tehát az a három régió, ahol az országos átlagnál egyébként is jóval nagyobb a munkanélküliek száma. A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az önkéntes munkaidőrövidítés kétélű fegyver. Mert igaz, hogy ennek révén a munkaadóknak egyelőre nem kell dolgozóik egy részét utcára tenniük. Ám ha később mégis erre kényszerülnek. akkor az érintettek - jelenlegi alacsonyabb bérük alapján - jóval kisebb munkanélküli járadékot fognak kapni, mintha teljes munkaidőben dolgoztak volna. (b. zs.) lembe, hogy a minisztériumi ez- évi jóslatokat is túlszárnyalta, illetve az év végéig túlszárnyalja az élet, akkor látható, hogy a munkanélküliek ellátása komoly feszültségekkel jár majd a következő évben. Nem érdektelen tehát, hogy az ellátást biztosító Szolidaritási Alap, illetve a Foglalkoztatási Alap jövőre hogyan épül fel, milyen elképzelések fogalmazódtak meg eddig a minisztériumban. A Szolidaritási Alap kiadása jövőre várhatóan meghaladja a 120 milliárd forintot. Hogy mekkora ez az összeg, annak érzékeltetésére álljon itt a következő adatsor. Ebben az évben, amikor a munkavállalók 1 százalékot, a munkaadók pedig 5 százalékot fizetnek a Szolidaritási Alapba, az összes várható bevétel 32 milliárd forint. Ez év végéig, a várható 700 ezer munka nélkül lévőt figyelembe véve még 35 milliárd forintra lesz szükség, amit a költségvetésnek kell előteremtenie. Jövőre a költségvetés erre a területre maximum 60 milliárd forintot tud szánni. így a másik 60 milliárdot a munkavállalóknak és a munkaadóknak kell „összedobni”. A kormányzati javaslat szerint a korábbi 5+1 százalékot fel kellene emelni 9 százalékra, ami elvileg fedezetet Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa - érzékelve a munkavállalók és nyugdíjasok nagy részének mindennapi megélhetési gondjait, fokozatos leszakadását, a periféria felé sodródás veszélyét - felhívja a kormány figyelmét, hogy a társadalmi béke megőrzése érdekében a korábbi szakszervezeti javaslatokat újólag vegye fontolóra. A foglalkoztatási szempontokat tekintse a gazdakságpolitika egyik fő prioritásának. A gazdasági racionalitás és a foglalkoztatás együttesen gyakoroljanak hatást a privatizációra, a munkahelyek, magyar termékek védelmére, az import- és vámpolitikára, a térségi válságok megoldására, az új munkahelyek teremtésére. A konkrét állami szerepvállalás, az adó- , hitel- és kamatpolitika segítse elő e célok megvalósulását. Csak az a tervváltozat fogadható el, amely biztosítja a reálbérek és nyugdíjak értékmegőrzését. Mindezek érdekében a szabad bérmegállapodások összes feltételét ki kell alakítani; eltörölni a bémövekményadót, elősegíteni a tarifális bérmegállapodásokat, a minimális bérek emelését a megélhetési költségek növekedésével összehangolni. A nyugdíjak emelését célszerű a nettó bérek növekedéséhez igazítani. Az ármozgások ellenőrzését tripartit rendszerben^ egyeztetések útján célszerű megvalósítani. A munkavállalókat terhelő adók csak összefüggésükben vizsgálhatók (SZJA, ÁFA, fogyasztási adó, helyi adók) és együttesen a munkavállalók mint jelenthet a hiányzó 60 milliárd forintra. A plusz 3 százalékot persze még el kell fogadtatni, miként annak megosztását is a munkaadók és a munkavállalók között. A,végső szót a parlament mondja ki. Az adatok ismeretében túl nagy választása neki sem lesz. A bevétel természetesen csak az egyik oldala a dolognak. Kiadási oldalon - a kormányzati szándék szerint - egyrészt a járadékfizetés időtartamát lehetne csökkenteni, másrészt a kifizetések nagyságát. Csak emlékeztetőül. Erre az évre a korábbi két évről másfél évre csökkentették a járadékfizetési időt, a maximális összeget pedig a minimálbér háromszorosáról kétszeresre. A mostani javaslat egy év járadék- fizetést és a minimálbér másfél- szeresét, mint maximumot tartalmazza. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a javaslatok csak a szociális törvény megszületésével együtt fogadhatók el, az pedig igencsak húzódik, s az abban foglaltak sem egyértelműek. Jelenleg a járadék letelte után egyetlen lehetőség van, szociális segélyt kérni az önkormányzattól. Ennek összege 4 ezer forint, de ezt sem kapja mindenki. Ebben az évben az így segélyezettek száma várhatóan eléri az 50 ezer főt. Jövőre a szakemberek jövedelemtulajdonosok pozíciója nem romolhat. A tervezett 2 kulcsos ÁFA-rendszer elfogadhatatlan, de az MSZOSZ nem zárkózik el az ÁFA jelenlegi rendszerének módosításától, ha az a közteherviselést szolgálja. Az adókkal kapcsolatosan azonban az MSZOSZ hangsúlyozza a költségvetés kiadási tételeinek átfogó felülvizsgálatát, a funkció nélküli kiadások leépítését, az állami irányítás differenciált karcsúsítását. Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok 1993 elejéig létrejöjjenek és a társadalombiztosítás területén mindaddig további visszafordíthatatlan reformfolyamatok ne induljanak el. Az önkormányzatok a valós lehetőségek megismerése, a szükséges profiltisztítás után döntsenek a nyugdíjkorhatár ügyében, az ellátások szintjében. J [ 1 Jj A leszakadó rétegek megvédése érdekében nem halasztható tovább az átfogó szociálpolitikai törvény elfogadása. Az MSZOSZ olyan tárgyalásokat sürget^ ahol az összetartozó területek együttes áttekintésére kerül sor, koncepcionális döntések születnek, és megállapodás történik a bevezetés garantált ütemére. Az MSZOSZ igényt tart arra, hogy a részletdöntések meghozatala előtt az Érdekegyeztető Tanácsban átfogó gazdaságiszociális megállapodás jöjjön létre, e tanácskozások sikeréhez javaslataival készen áll hozzájárulni. ennek ugrásszerű növekedésére számítangk i Várhatóan 300-350 ezer ember kerül ki a járadékfizetés léhetőségéből, s ennek - a jelenlegi tapasztalatok alapján - a fele fog segélyt kapni. Ez is mintegy 5-fe mil I iárci forintot jelent. Hogy Változik-e az említett 4 ezer forint, azt ma még nem lehet tudni. Az említettek nyilván csak a tüneti kezelést jelentik. A Foglalkoztatási Alap tervezett jövő évi 22 milliárd forintja sem fogja a problémát megoldani. Ráadásul sokan vetik fel - többnyire joggal -, hogy az itt alkalmazott eszközök egy része nehezen egyeztethető össze a piacgazdasággal. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy átmeneti időszakban vagyunk, akkor ezek alkalmazásától nem lehet eltekinteni. A hosszabb távú megoldást a kormány összehangolt gazdaságpolitikája adhatja, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási szempontokat is. Túl sokat - főleg rövid távon - a gazdaságpolitikától sem lehet várni, mert az aktív gazdaságpolitikához pénz kell. S ez a legkevesebb. A gazdasági növekedés beindulása szívhatja fel majd a munkanélküliek egy részét, ez azonban kevéssé függ a kormányzati szándékoktól. Az állástalanok 40 százaléka 30 év alatti Árnyaltabb statisztikai kép a munkanélküliség alakulásáról A privatizációról Ne az osztozkodáson legyen a hangsúly- bolt Munkanélküliség Kormányzati szándékok t i
