Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19 / 222. szám

__JI

1

992. SZEPTEMBER 19. Szabadidőben—családi körben

A pszichológus válaszol

Barkács-tanács

Régről hozott indulatok

A gépi „favágás” előnyei és veszélyei

Mindennapos emberi kapcsolatainkban gyakran érezhetünk olyasmit, hogy beszélgetőpartnerünk egy-egy mondata, véleménye, némelyik érzelmi reagálása, döntése több, erősebb indulatot hordoz, mint amekkorát mi kiválthattunk benne. Például: munkatársunk egy szerény kérésünkre dühösen kifakad: „Mit képzelsz, majd még talán túlórázok is helyetted?” - pedig ez igazán indokolatlan részéről, hiszen csak a délben érkező postát kellett volna átvennie. Hamarosan kiderül, hogy „Ne haragudj, azért voltam mérges, mert a kolléganőnk már háromszor egymásután megkért erre, ő meg azt sem tette meg. hogy beadja a könyvet az iktatóba”. Ez esetben nyilvánvaló, hogy a másik kolléganő önző viselkedése kiváltotta düh miatt vált „allergiássá” a szívességkérésre munkatársunk.

Más esetekben jóval nehezebben követhető az út a túlzott indulat gyökeréig. Újdonsült ismerősünk szemmel láthatóan félénken viselkedik velünk szemben, míg másokkal ez nem látható rajta. Hosszas beszélgetés után kiderül, hogy arcunk (nevünk, modorunk stb.) hasonlít egy személyhez (főnökéhez, tanárához stb.), akitől ő valaha félt. Maga a hasonlóság meg sem fogalmazódott benne tudatosan (csak amikor kutatni próbálta félelme eredetét), de a múltbeli érzés mégis felelevenedett most, a jelenben.

Leggyakrabban az igazán jelentős személyekhez (szülőkhöz, testvérekhez, gyermekekhez, házastárshoz) fűződő érzelmeink árnyéka jelenik meg új kapcsolatainkban. Például jobban megbízunk az idős férfiak tanácsaiban, ha nagyapánkat szerettük, és bölcsnek tartottuk. Gyanakodva fogadjuk partnemőnk hűségnyilatkozatát, ha elvált feleségünkben csalódnunk kellett. Előítéleteink lesznek általában a fiatalokkal szemben, ha problémáink vannak a gyerekeinkkel - és így tovább.

A pszichoterápiában (lelki kezelésben) kiemelt jelentőségük van ezeknek a régről hozott indulatoknak. Freud, a „legmélyebb’ ’ pszichoterápia, a pszichoanalízis megteremtője fedezte fel ezt a jelenséget, és indulatáttételnek nevezte el. Lényege az, hogy a kezelt páciensben erős (olykor negatív, olykor pozitív) indulatok támadnak kezelőjével, a terepeutával szemben. Ezeket a sajátos pszichoterápiás helyzet, a sajátos közeli lelki kapcsolat hívja ugyan életre, mégsem ebből a helyzetből vagy viszonyból erednek, furcsán „kilógnak” abból. A beszélgetés során felmerült régi emlékek, gyermekkori élmények és gondolatok (az úgynevezett „szabad asszociációk”) elemzése alapján megtudható, hogy a pácienst kihez fűzték valaha efféle érzelmek. A terápiás beszélgetés egyúttal segít „helyre tenni” ezeket a régi elintézetlen érzéseket. Rajta keresztül be lehet fejezni az egykor félbemaradt folyamatot: most kiadható az akkor elfojtott harag, megmagyarázható és feloldható a régi félelem, kihúzható a gyermekkori szégyen és önvádlás méregfoga; lehet elbúcsúzni, felejteni, megbocsátani és újra szeretni. Enélkül a „tudatosító” megbeszélés nélkül, illetve az érzelmi-indulati lereagálás lehetősége nélkül örökre a lélek mélyén szunnyadnának az elfojtott indulatok. Számtalan lelki bajt indítanának el bennünk, miközben ők maguk észrevétlen maradnak.

Ezért is fontos az aprólékos önismeret, az élményeinkkel való foglalkozás. Ha figyelünk saját magunkra, idejében tetten érhetjük a különféle társas helyzetekben megjelenő, oda nem illő érzelmeinket. Egyúttal jobban megérthetjük embertársaink - néha túlzottnak tűnő - reakcióit is.

Dr. Ignácz Piroska

Ne gyógyszerezz - fűszerezz!

Kevésbé ismert a babér jótékony hatása. Pedig a babérolajos dörzsölés elősegíti a jobb vérellátást, segít reumatikus panaszok, húzódás, rándulás, ficamok esetében is.

A torma kétszer annyi C-vi- tamint tartalmaz, mint a citrom, emellett gazdag B-vitaminban, káliumban és kálciumban is. Természetes antibiotikum, ha finoman lereszelve belélegezzük hatóanyagát, megtisztul bedugult orrunk. Inhalálásra is alkalmas. Tisztítja a májat, a vesét és az epét.

Antiszeptikus hatású a szerecsendió illóolaja. Indonéziában makacs gyomorfertőzések esetén egy késhegynyi reszelt szerecsendiót vesznek be vízzel. Legyünk óvatosak a szerecsendió használatával, egy késhegynyinél többet ne tegyünk az ételbe. A túladagolás hallucinációkat okoz.

A mustár házipatikánk felét is helyettesítheti, hiszen antibak- teriális és enjésztést elősegítő hatása egyaránt jelentős. Rendben tartja a gybmor- és bélrendszert, az epeműködést, de láz, bronchitis, nátha és ideggyulladás ellen is hatásos.

Egy-két léc elvágásához nem érdemes fűrészgépet használni, ám ha a faanyagot szépen, szabályosan akarja az ezermester darabolni, leélezni, elektromos meghajtású fűrésszel kell dolgoznia.

Milyen kellékek szükségesek a gépi „favágáshoz”? Elsőként is oldalsó párhuzamvezető, amivel hosszú vágások a széllel párhuzamosan készíthetők. Ügyeljünk arra, hogy a fűrésztárcsát rugós kézvédő tárcsafedél takarja, a tárcsát a gép talpából lehessen a kívánt mélységig kiengedve rögzíteni és 1-45 fokos szögben megdöntve is vezetni. Jó, ha a gép elektromos kapcsolója önrögzítő, de gyors-feloldós, s a motort a túlmelegedéstől hőérzékelő kikapcsoló védi. Tartós használatra kettős szigetelésű és legalább 800 watt teljesítményű gép ajánlatos.

A tárcsa átmérője és felfogó

furata illeszkedjék a géphez. Átmérője általában 127,140,156,5 és 184 mm, a felfogó lyukaké 12.75 és 16 mm. A faanyag ke- resztbe-vágásához alig terpesztett, sokfogú; a gyors hosszú vágásokhoz terpesztettebb, ritká- sabb fogazató; a nagy teljesítményű daraboláshoz pedig a tárcsánál szélesebb, keményfém-lap- kás tárcsa kell. A fogak száma - az átmérőtől és a vágási módtól függően - tárcsánként 16-100 között változik. Vigyázat! Balkezeseknek nem ajánlott a tárcsás fűrész, mert a fogantyúk, a kapcsolók, a vezető- és kézvédő szerkezetek mind jobbkezeseknek készültek.

Jó, ha tudjuk: a tárcsás fűrészelést a szervizek szakemberei a „motorzabáló” jelzővel illetik, mert a barkácsolók kezében sok fűrészgép motorja ég le. A hiba nem a készülékben, hanem a szakszerűtlen használatban van. Sokan tudniillik azt hiszik, hogy a gépet szemmérték alapján is tudják egyenesen vezetni. De ha a vágás vonala kicsit is eltér az egyenestől vagy ha a tárcsát kicsit is megdöntik, a tárcsák gyorsan forgó oldalai a vágat falának szorulnak. Ha meg ráadásul a fa gyantát, vagy a rétegeit összefogó ragasztó műanyagot enged s az ezermester erős tolással próbál túljutni az „akadályon”, akkor a motort a túlterhelés fölhevíti, a tekercsek huzalát fedő szigetelőanyag megolvad, a motor zárlatos lesz, leáll, tönkremegy.

A tárcsás fűrészt tehát csak vezetővel és szilárdan rögzített faanyagon szabad használni. Még jobb, ha van a géphez olyan fűrészasztalka, amely alá odaerősíthető a fűrész - úgy, hogy az asztalka talpából kiemelkedő tárcsa fölött vezetve tolhassuk át a faanyagot.

Ügyeljünk arra, hogy kezünk ne kerüljön tárcsaközeibe, mert a már kikapcsolt, de még „kifutó” tárcsa is igen-igen veszélyes. Használjunk tolófát, azaz egyik végén V-alakban bevágott lécet, s azzal toljuk át a tárcsa fölött az anyagot. (1. ábra)

A tárcsákon egyébként föl van tüntetve a helyes forgásirány, csakúgy, mint magán a gépen. A 2. ábrán a kis nyíl a tárcsa forgását, a hosszú egyenes pedig a fűrész (és nem a fa!) tolásirányát jelzi.

A fűrészt mindig az anyagon kívül, de ahhoz egészen közel kell megindítani, s ha már forog, lassan, óvatosan közelítve a vágási jelhez, nekitolni az anyagnak.

Szűcs József Ferenczy Europress

Illem és jó modor

Amit a bemutatkozásról és a bemutatásról tudni kell

Sok feszélyezett percet okozhat a bemutatkozás és kivált a bemutatás, ha nem ismerjük ennek a társasági aktusnak néhány alapvető szabályát. Ezek sorában talán a legelső, hogy nevünket ne szégyelljük, mondjuk tisztán artikulálva, jól érthetően! Ugyanezt természetesen a másik féltől is elvárhatjuk; nem ütközik tehát semmiféle illemszabályba, ha - az elmormolt nevet nem értve - visszakérdezünk, valahogy így: „Ne haragudjon, nem hallottam... nem értettem jól... nagy itt a zaj...” Ezt már csak azért is érdemes megtenni, mert a névtévesztés akaratlanul is bántó, kicsit lekicsinylő jellegű tévedés, amit feltétlenül el kell kerülni.

Adódhat olyan helyzet, hogy kettesben maradunk valakivel, akit még nem ismerünk. Ilyenkor kezdeményezhetjük a bemutatkozást, sőt a jó modor meg is kívánja, hogy ne „névtelenül” elegyedjünk szóba egymással. Elég, ha a kísérő vagy bevezető szöveg csupán ennyi: „Ismerkedjünk össze...”, vagy „Mi még nem találkoztunk... X Y vagyok...”

A bemutatkozás azonban többnyire egy-egy közös ismerős közvetítésével, közreműködésével zajlik le. Az illem azt kívánja, hogy mindig a férfit mutassuk be a hölgynek, a fiatalabbat az idősebbnek, az alacsonyabb beosztásút a magasabb rangúnak. A helyes bemutatás rítusa a következő:

1. megszólítjuk azt, akinek bemutatunk valakit;

2. dióhéjban elmondjuk, hogy a bemutatandó kicsoda (régi barátunk, kedves ismerősünk, rokonunk, munkatársunk, stb.);

3. ha hivatalos összejövetelen vagyunk (értekezlet, tanácskozás, szakmai találkozó), tömören jelezzük a bemutatandó személy foglalkozását, esetleg szakmai rangját is;

4. ha valaki tiszteletére rendezett esemény a színhely, mindig a „főszereplőnek” mutatjuk be ismerősünket.

A megismerkedés, a bemutatkozás utáni első pillanatok esetleges zavarának áthidalása, a beszélgetés megindításának tiszte mindig a hölgyé, az idősebb, tekintélyesebb személyé. Ha azonban ő nem töri meg a kínossá váló csöndet, nem vét az illemszabályok ellen a férfiú, az ifjabb vagy alacsonyabb rangú partner, ha ő kezdi a csevegést.

(szó-ma) Ferenczy Europress

Egészség - higiéné A RÁTÁM!

A hátgerinc egészsége nagyon fontos, mert a test egész felépítésének terhét viseli. Mégsem törődünk eléggé épségével, csak akkor, amikor már fáj a hátunk. Mint minden betegségnél, itt is legfontosabb teendő - a megelőzés.

Az egészségügyi probléma akkor kezdődhet, ha a gyermek első osztályba kezd járni. A manapság divatos aktatáska, tele füzetekkel és könyvekkel, meghúzza a gyermek vállát, hiszen rendszerint jobb kézben cipeli, így testhelyzete akaratlanul is deformálódik, a teher irányába hajlik a hátgerinc. Ha ez rendszeressé válik, a fiatal gerincnél állandósulhat a helytelen testtartás és elferdülhet a hátgerinc. Ha nem súlyos a deformáció,

gyógytornával ezen lehet segíteni.

Megelőzhető a baj, ha hátitáskát vásárolunk a gyermeknek. A hátitáska viselése biztosítja az egyenlő súlyelosztást, az egyenes gerinctartást, és azért is előnyös, mert a gyermek mindkét keze szabad. Ha már „kinőtt” a hátitáska viseléséből, és más táskában viszi iskolába a könyveit, ne feledjük el figyelmeztetni, hogy felváltva vigye kezében a táskát.

Ugyancsak iskolás korban kell a szülőnek figyelni arra, hogy gyermeke az iskolai feladatok elvégzésénél egyenes testtartással üljön. Eleinte talán nehéz rászoktatni, de később, ha megszokja a helyes testtartást, nem is tud másképpen ülni. A gyermek görnyedt testtartásának

igen sokszor az az oka, hogy rosszul lát, közelről nézi az olvasni, írni valót. Időben vigyük szemorvoshoz, mielőtt a rövidlátás komolyabb egészségi problémát okozna (a szem további romlása, hátgerincferdülés, fejfájás stb.). Az egyenes testtartás azért is fontos, mert a tüdő nem nyomódik össze, több oxigén jut a szervezetbe, nagyobb lesz a tanuló teherbírása, frissebb a szellemi képessége.

A gyermeknél a szülő is könnyen ellenőrizheti a hátgerinc épségét, ha kitapintja a csigolyasort, melynek olyan egyenesnek kell lenni, mint egy oszlopnak. Ha a legkisebb eltérést észrevesszük, forduljunk szakorvoshoz.

Nagyon sok fiatalnál láthatjuk, hogy lehorgasztott fejjel,

görbe háttal jár. Ha figyelmeztetik, kihúzza ugyan magát, aztán ismét felveszi a hanyag testtartást. A helytelen testtartásból a rugalmas hátgerincen a görbület nem oldalirányban, hanem hátrafelé alakul ki.

A nők hátgerince - mivel hát- izomzatuk gyengébb mint a férfiaké - több veszélynek van kitéve. Ilyen például a nehéz csomagok cipelése. Egy hétvégi bevásárlás nagyobb megterhelést jelent fizikailag mint például a mosógéppel végzett nagymosás vagy egyéb házimunka. Néhány tanács a vásárlásra: két bevásárló hálóba úgy osszuk el a terhet, hogy mindkét kézben egyenlő súly legyen; ha nehéz is a csomag, ügyeljünk az egyenes testtartásra. A család minden tagja vegye ki részét a vásárlásból.

Á napi munkánál különösen azok vigyázzanak a helyes testtartásra, akik egész nap írnak, varrnak, gépelnek*vagy ehhez

hasonló munkát végeznek. A helytelen testtartástól „foglalkozási torzulás” alakulhat ki a háton, a nyaknál az előnytelen görbület rontja a megjelenést. Az egyenes testtartás megőrzésében segít a jó fekvőhely is. Ne aludjunk puha fekvőhelyen és magas párnán.

A kövérség is veszélyt jelent, mert nagyobb terhet ró a hátgerincre, viszont az izmok mozgáshiány miatt elgyengülnek. Ez az oka annak, hogy a kövérséggel együtt jár a rossz testtartás, a nehézkes járás és a hátfájás. Egyes szervek betegsége esetén a fájdalom kisugározhat a hátra is (szív, tüdő, epe, vese, női bajok, gyomorpanaszok stb.), ilyenkor az alapbetegség gyógyításával elmúlik a hátfájás. Kellemetlen és gyakran tűrhetetlen fájdalmakkal jár a csigolyák meszesedése, ilyen esetben csak az orvosi kezelés segít.

Fási Katalin

11

Angol teszt

Mikor értelmiségi a kutya?

A kutyát általában tanulási képességei miatt szokták dicsérni. A MENSA, az intelligens emberek angliai egyesülete most intelligenciatesztet dolgozott ki kutyáknak, amivel a gazda meg tudja állapítani az állat intelligenciahányadosát.

A kutyák intelligenciája különféle módokon nyilvánul meg. íme az egyik MEN- SA-teszt.

1. Mutassa meg kutyájának két legkedvesebb játékszerét. Nevezze meg mindkettőt külön-külön. A fogalmakat ismételje meg ötször. Most rakja mindkét játékot a földre és felváltva mondja a játékok nevét. 10 pont, ha a kutya mindig a helyes tárgyhoz kap. 4 pont, ha csak egyszer sikerül neki.

2. Adjon a kutyájának egy darab sajtot, hogy megegye. Mondja azt, hogy „sajt”. Ismételje meg még egyszer. Helyezzen egy sajtdarabot a padlóra és yé’Zesse a kutyát egy másik ^zgtíába. Mondja kutyájának, hogy „sajt” és engedje el. lOpont, ha a kutya rögtön a, másik szobába szalad és felfalja a sajtot. 4 pont, ha a gyakorlatot újra meg kell ismételni.

3. Mutasson egy darab sajtot a kutyájának, majd dugja el. Nevezze meg kutyájának azt az élelmiszert, amit eldugott („sajt”). 10 pont, ha a kutya 30 másodpercen belül megtalálja a sajtot, 4 pont, ha segítségre és több mint 30 másodpercre szórni.

4. Szerkesszen egy szekrényekből álló labirintust, legalább egy zsákutcával. A végébe tegyen egy sajtot. Mondja a kutyájának: „sajt” és vezesse végig az útvesztőn. Dicsérje meg, majd ismételje meg mindezt még egyszer. Aztán vezetés nélkül engedje el. 10 pont, ha a kutya egyből megtalálja a sajtot. 4 pont, ha a kutya ugyan megzavarodik, de a második nekifutásra megtalálja a sajtot.

5. Kösse pórázra a kutyát és adjon neki egy darab sajtot, hogy megegye. Kössön egy másik darabot egy fonalra. Rakja ezt a darabot a kutya számára elérhető távolságba és szóljon neki, hogy a mancsával vegye el. Majd ismételje ezt meg, ezúttal azonban úgy, hogy a sajt az elérhető távolságon kívül, a madzag pedig azon belül legyen. 10 pont, ha a kutya 30 másodpercen belül a sajtot falatozza. 4 pont, ha a madzagot kaparja, de csak akkor tudja magához húzni, ha a fonalat valaki a mancsa alá helyezi.

Egy kutyazseni 45 és 50 pont közötti értékeket ér el, egy átlagos kutya 15-20 pontot. Amelyiknek 0-5 pontja van, nem túl intelligens.

Egyébként Nagy-Britan- niában már keresik a sziget legokosabb kutyáját.

Ferenczy Europress

Összeállította: Rónai Erzsébet