Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

\z 6 Portré—környezetvédelem 1992. SZEPTEMBER 16. POLITIKUS PORTRÉ Az elnök asszony balkeze Beszélgetés Varga Bélával, az MSZDP választmányának alelnökével Budapest, Dohány utca 76... Talán rossz címet írtam fel? Sehol nem látom a Magyarországi Szociáldemokrata Párt cégtábláját. Persze, mert a járda fölött, az úttestig kinyúló akármicsodán függ, csak a túlsó oldalról vehettem volna észre. A bejárati ajtó jobb oldalán az áll, hogy Munkanélküliek klubja, balfelől pedig ez: ring szerkesztősége. De mivel a szocdemek is valóban itt vannak, sor kerülhet egy kis csevegő-bokszolásra.- Ha jól tudom, politikai pá­lyafutását Szolnokon kezdte. Mi­kor és hogyan?- 1989 április elején kerestem meg az akkori vidéki szervezet­nél Takács Imrét, úgy léptem be a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártba. Akkor kiderült, hogy Szolnok megyében még nincs tagja a pártnak, és szervezési fel­adatokkal is megbízott. Elkezd­tem szervezni a megyét, és ’89 nyarán megalakítottuk először a szolnoki |zervezetet, majd az ősz folyamán sorra alakultak a vidéki szervezetek. A ’89-es őszi választáson a megyei szervezet elnöke lettem egészen a ’90-es parlamenti választások utánig, májusban -lemondtam. Kértem, hogy új erők próbálják meg to­vábbvinni a megyei szerveze­tet...- Vagyis a választási kudarc miatt mondott le?- A legfontosabb ok az volt, hogy akkor már a pártközpont­ban, a párt választmányában olyan feladatokat kaptam, hogy ezzel párhuzamosan nehéz lett volna intézni az elnöki feladato­kat. A ’90 májusában választott vezetőség nem vált be, és ’91 januárjában a megyei küldött- közgyűlés ismételten megyei el­nökké választott, és egy új veze­tést hozott létre. Én ’92-ben a pártközponthoz kerültem az­után, hogy még ’90-ben a vá­lasztmányon alelnökévé válasz­tottak. Olyan megbízatásokat kaptam a pártközpontban, ami Budapesthez kötött. Most már hivatalosan is ez év januárjától a párt alkalmazásában vagyok, mint a párt politikai munkatársa. Tehát a választmány alelnöke vagyok, de mivel a választmány elnöke nagyon ritkán tartózko­dik a fővárosban, a teljes választ­,,Elkezdtem szervezni a me­gyét” mányi ügyeket én intézem. Mi a párt mellett létrehoztunk egy szakszervezeti tömörülést, és en­nek vagyok az országos titkára.- Magát a televízióban és egyéb alkalmakkor gyakran lát­ni az elnökasszony, dr. Petraso­vits Anna szoknyája mellett, úgy tudjuk, Ön a balkeze. Igaz ez?- Mi nem rangsorolunk. Itt kü­lönböző feladatok vannak a párt elnökségében. Mint választmá­nyi alelnök állandó résztvevője vagyok a párt elnökségi ülései­nek. Nekem többek közt a felad­atom a sajtónyilatkozatok, a saj­tótájékoztatás, és ezért szerepe­lek többet. Ami az elnökasz- szonyt illeti, itt az elmúlt évben egy nagyon súlyos támadás érte belülről, egy puccsal le akarták váltani, és mivel ez politikai esz­közökkel nem sikerült, ezért tett­leges támadásra került sor no­vember 14-én, és akkor a vidéki és budapesti alapszervezetek tagsága jött segíteni a pártház vé­delmét. Ez az állapot egy hóna­pig tartott, amikor is a választ­mányi ülés tett végleges pontot a dologra azáltal, hogy legalizálta ismételten a párt elnökét...- Később egy bírósági hatá­rozat mégis illegálisnak nyilvá­nította a Petrasovits-féle pártot. Nem erről volt szó?- De igen. Az ez év március 30-án kelt Legfelsőbb Bírósági, peren kívüli ítélet Petrasovits Annát jelölte meg a párt jogszerű képviselőjének. Azóta lezajlott április 25-én egy gyűlés Csepe­len, amit az ott résztvevők kong­resszusnak nyilvánítottak, ami­től alapszervezeteink jelentős ré­sze elhatárolta magát. Ott tör­vénytelenségek, csalások történ­tek. Csak egy egyszerű példa: elment egy párttag egy nem léte­ző néven, nem létező igazolvány­nyal, és küldöttként regisztrál­ták... De egyéb visszaélések is történtek. Most ennek alapján dr. Borbély Endrét bejegyezték pártelnöknek, de ez nem jogerős, tekintettel arra, hogy mi felleb­bezünk. Az ügy még folyamat­ban van. Sajnos, a bíróság mal­mai lassan őrölnek, december 15-re van kitűzve ebben az ügy­ben a tárgyalás, addig lebegtetve van a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, így egyik fél sem „Megbízatásokat kaptam a pártközpontban” jut hozzá az állami támogatás­hoz, így anyagiak hiányában nem tudunk megfelelő munkát végezni. Egyéb pénzforrások után kellett néznünk... Most ké­szülünk a párt 38. kongresszusá­ra szeptember elején vagy októ­ber végén.- Ón szerint most hány szoci­áldemokrata párt van Magyar- országon?- Legálisan bejegyezve há­rom, tekintettel arra, hogy a Füg­getlen Szociáldemokrata Párt most egyesült a Király Zoltánék- kal. Tehát van a Király Zoltánék által jelzett Szociáldemokrata Néppárt, van a Takács Imre által jelző nélkül jelzett Szociálde­mokrata Párt és természetesen a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt.- Az úgynevezett kisember másképp látja a magas politikát, mint a beavatott. Maga, aki test­közelben van a „magasakkal”, miként ítéli meg: mi az, ami nem jut el a kisemberhez?- Sajnos, a legfontosabb do­log nem jut el a médiákon ke­resztül..., és nem a vidéki lapok­ra gondolok, mert az a tapasz­talatunk, hogy a vidéki lapok sokkal reálisabb, korrektebb tá­jékoztatást adnak, mint az orszá­gos médiák. Tehát a legfonto­sabb nem jut el: éppen a prog­ram. Nem jut el az az érdekvé­delmi munka, ami naponta meg­jelenik a mi munkánkban is.- Király Zoltánék, amikor be­jelentették a Magyar Szociálde­mokrata Néppárt megalakulá­sát, hangsúlyozták, kiemelték, hogy a bérből és fizetésből élők pártja kívánnak lenni és szoros együttműködésre törekszenek a szakszervezetekkel. Önöknek ezek a szlogenek nem jutottak az eszükbe?- Az természetes, hogy ha egy párt szociáldemokrata, akkor az a bérből és fizetésből élők pártja.- No, de ha nem hangsúlyoz­zák?...- A választási szlogenünkben benne volt. A szakszervezeti mozgalom egy külön ügy. A régi szakszervezet vagyonátmentés- sel foglalkozik, az újak meg el­merülnek az egymás közötti vi­tában. Másrészt egyetlen szak- szervezetnek sincs gyakorlata a privatizált vállalatokban folyó érdekvédelemben. Ezért is hoz­tuk létre a szociáldemokrata szakszervezeti tömörülést, amely a szociáldemokrata ta­pasztalatok alapján kíván haté­kony érdekvédelmet kimunkálni és érvényesíteni a munkanélkü­liség kezelésére kimunkált szo­ciáldemokrata alternatívát.- Önt miért pont a szociálde­mokrata párt vonzotta?- ’89-ben végiggondolva az akkor alakuló pártok programját, úgy láttam, hogy hozzám legkö­zeleb ez az eszmeiség áll. Ma­gam is olyan családból szárma­zom, hogy szüleim sem tulajdo­nosok nem voltak, sem vezető beosztásúak. Én sem töltöttem be soha vezető funkciót...- Már akkor volt a szociálde­mokrata pártnak programja?- Igen, volt, egy kétoldalas röpirat került a kezembe, már nem emlékszem pontosan..., ak­kor köteleztem el magam.- Igaz, hogy azelőtt munkásör is volt?- Igen.- Mert valakitől hallottam, hogy esetében csak a munkás maradt el, most is ör,Petrasovits Annát őrzi.- Alkatomnál fogva nem telje­síthetek őrzési feladatot.-Dea munkásör-múltigaz. És ez talán összegyeztethető a szo­ciáldemokráciával. ..- Nem töltöttem be soha olyan pozíciót sem pártvonalon, sem egyéb helyen, amikor döntési helyzetbe körülhettem volna. A munkásőrséghez azért csatla­koztam, megmondom őszintén, akkor tanultam a levelezőn és elvittek volna különben katoná­nak, így pedig mentesültem a ka­tonai szolgálat alól.- Hány éven át volt szabadú­szó előadóművész Szolnokon?- Tizenegy évig. Műsoros est­jeim voltak, gyerekszínházam és ugye, főleg az esküvők és a te­metések. Sajnos, ajelen pillanat­ban erre nincs fizetőképes keres­let, ebből megélni nem lehet. A szociáldemokráciából sem lehet megélni.- Azt hallottam, hogy a szol­noki egzisztenciáját felszámolta, a lakását eladta és Pesten vásá­rolt másikat.- Nem így van. A következők­ről van szó. A házasságom zá­tonyra futott, ahol laktam, az a feleségem háza, és jelen pillanat­ban nincs lakásom. Itt egy szol­gálati lakásban lakom, a párt egyik irodahelyiségében.- Szóval, nem valami ,,nagy­stílűén” mennek a dolgok?- Sajnos, nem. Úgy fogal­mazhatnék, hogy jelen pillanat­ban nem lakom. Valamiből meg kell élnem, itt, Budapesten is szoktam temetni, illetve ilyen társadalmi búcsúztatásokat vál­lalni.- A volt szolnoki, főtemető” minősége meg ez az újabb fővá­rosi „társadalmi búcsúztatás” - sorozat nem rossz ómen a Petra­sovits-féle pártra? Vagy inkább „esketni” fog? Lefordítva a kér­dést politikusi ténykedésére: kedvező fejleményként mit látna szívesen: ha egyesülnének, „há­zasságra lépnének” a szocdem pártok, vagy ha valamelyik meg­erősödne, és a másik kettőt lehet­ne temetni?- Jelen pillanatban nem látok lehetőséget a fúzióra. Nem csak Petrasovits Anna személye mi­att, politikai feszültségek is van­nak. A Takács Imréék szociál­demokrata pártja tulajdonkép­pen fantompárt. A kongresszu­son Takács Imre megsértődött és létrehozta ezt a pártját, de azóta sem tudta tömeges tagságát de­monstrálni, nem lehet tudni, hogy áll-e mögötte tényleges tagság vagy nem. A Király Zol­tánék legújabb szervezetének létrehozása a szociáldemokrácia megosztására irányuló újabb ak­ciót jelenti. Ok Révész Andrást tiszteletbeli elnökké választot­ták, akár régebb a független szocdemek, mi nem fogadtuk el. Amint a jelek mutatják, ha Ré­vész András egy mozgalom tisz­teletbeli elnöke lesz, akkor az nem lesz hosszú életű.- Számomra furcsa, hogy egy ilyen kicsi országban ennyi szo­ciáldemokrata párt van.- Igen, ez a hétköznapi em­bernek furcsának tűnik, de úgy látszik, a szociáldemokrácia még mindig annyira vonzó, hogy akik máshol nem tudnak labdába rúgni, akkor itt próbál­nak... Molnár H. Lajos T ermészetvédelem A védő szerepű ózonpajzsról Az ózon-védőgáznak a mennyiségéről Földünk légköré­ben sokáig semmi fogalmunk sem volt. Igaz, hogy már 1918- ban sikerült meghatározni a ta­lajközeli levegő ózontartalmát, s kiderült, hogy a légköri ózonnak csak mintegy a 10 százaléka van a földfelszín közelében, vagyis a troposzférában, a legtöbb ózont légkörünk tizenöt-ötven kilomé­ter közötti része, a sztratoszféra tartalmazza. A légköri ultraibo­lya-elnyelésnek legalábbb a 90 százalékáért a sztratoszférikus ózon a felelős. Már elég hosszú ideje rend­szeresen mértek különféle su­gárzási sajátosságokat az An­tarktisz kutatóállomásain, ami­kor 1985-ben egy különleges és bizony eléggé ijesztő jelenségre lettek figyelmesek. 1985 nyarán a Dobson-féle sugárzásmérések a kontinens területének legna­gyobb részén az összlégköri ózontartalom vészes csökkené­sét mutatták: a 400-500 Dobson- egységnyi értékről 125 Dobson- egység alá csökkent az ózontar­talom az Antarktisz fölött! Ter­mészetesen sokfelé megnézték, hogy mi a helyzet ebben a tekin­tetben, de csak a Déli-sarkvidé­ken észlelték a szóban forgó je­lenséget, a Föld más részein nem. S az Antartktiszon is csak az ottani tavasz idején. Később, a sarki nyár folyamán fokozato­san visszatért az eredeti szintre az ózonkoncentráció. A követ­kező tavaszokon azonban ki- sebb-nagyobb mértékben megis­métlődött ez a jelenség. Megkondultak a vészharan­gok. Veszélyben az ózonpajzs? Globális fenyegetettség? Ultrai­bolya katasztrófa?... S lázas kut­atómunka kezdődött a jelenség okainak felderítésére. A sztratoszférikus ózont fo­lyamatosan termeli a Napból hozzánk- érkező ibolyántúli su­gárzás a légkör oxigénjéből. Te­hát éppen ennek az életet veszé­lyeztető hatásnak a segítségével véd meg bennünket az ózon. A magaslégkörben - és a légkörben általában is - azonban a törzs­anyagokon kívül és az ózon mel­lett még igen sokféle egyéb mo­lekula is található. Ezek néme­lyike kisebb-nagyobb mérték­ben bekapcsolódik az egyébként igen reakcióképes ózonmoleku­lák átalakulási folyamataiba. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek az igen kis mennyiségben jelen le­vő anyagok befolyásolhatják - és befolyásolják is! - az ózon kon­centrációját légkörünkben. Ilyen vegyületek a különféle nitrogén- oxidok (NO, N02 stb.), a külön­féle hidrogén-oxidok (H20, OH, H02 stb.), valamint a különféle halogénvegyületek és halogén­elemek, elsősorban a klór. Közben persze nagy lendü­lettel folynak a kutatások, hogy nem fenyeget-e másutt is hason­ló veszély. Bizonyos magaslég­köri vizsgálatok és NAS A-elem- zések alapján az 1990-es évben már az Északi-sarkvidék ózon­ritkulásáról is felröppentek hí­rek. Erről szerencsére - egyelő­re? - nincs szó, az Antarktisz jó­val ,;sarkvidékibb” terület, mint az Északi-sarkkörön túli vidé­kek. Minden globális - az egész földi technikát és civilizációt érintő - lépés rendkívül drága, nehezen végrehajtható, és az is lehetséges, hogy kockázatos is. A gondok szaporodnak, s ma még nem eléggé világos, hogy a sok elképzelhető lépés közül melyek a legsürgetőbbek és a legfontosabbak. Jó lenne, ha jobban értenénk azokat a nagyon szerteágazó és rendkívül bonyolult folyamato­kat, amelyekbe akarva-akaratla- nul beavatkoztunk és beavatko­zunk civilizációnk és technikánk működtetésével. Nagyon nagy baj még nincs, a pánik vagy az össze-vissza kapkodás sehová sem vezet, a tények sokoldalú vizsgálatára és a helyzet tárgyi­lagos értékelésére azonban na­gyon nagy szükség van. S jelen­leg talán éppen ez a legsürgetőbb tennivaló. Pethő Mária

Next

/
Thumbnails
Contents