Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

t 12 Azt beszélik Rákóczifalván... 1992. SZEPTEMBER 12. Kertek alatt a gáz Megtörtént az első műszaki átadás-átvétel Amerre megy az ember, min­denütt feliratok, közlemények hirdetik: vezetik a gázt, a polgár- mesteri hivatal, a takarékszövet­kezet várja az igénybejelentőket. Bodács István polgármester örült is, hogy csütörtökön érkeztünk Rákóczifalvára. Legalább meg­örökítjük az első műszaki átadást a falu alatt, a Rákócziújfaluval határos faluvégen. Kertek alatt a gerincvezeték, s az 5650 lélek­számú településen bizony nagy iránta az érdeklődés, pedig hát itt se élnek könnyebben az embe­rek, s nem biztps, hogy akárcsak a beugróhoz most mindenkinek lenne a sifonérban 35 ezer forint­ja. Mert annyi most a „belépő” ára. 1950-2000 ház, lakás van a faluban, s eddig pontosan 1375 jelentkező volt. aki úgy nyilatko­zott, hogy be is fizeti a ház elé vezetés mostani költségét, 35 ezer forintot. Persze, érdeke is, hogy október 31-ig befizesse ezt az összeget, mert november else­jétől december 31 -ig már negy­venezret fizet, aki később gon­dolja meg. A gáz kényelmes, a gáz olcsó (ezt persze csak a többi energia- hordozó árához viszonyítva le­het talán kimondani, de a rákó- czifalviak, úgy tűnik, megragad­ják az alkalmat). Fizetett ezért az önkormányzat is, nem is keve­set: 3,7 millió forintot, - az igaz­sághoz tartozik, hogy Újfaluval együtt fizettek érte 6,7 milliót a helyi téesznek, onnét jön, a régi baromfinevelőjükből a vezeték.- És mi lesz a sok öreggel, s kisnyugdíjasokkal, ők hogyan bírják, hiszen míg bekötik a ve­zetéket a házakba, újabb tízez­rek, vagy akár százezernél is több pénz kell?- Több mint hétszáz nyugdí­jas családunk van - válaszolja a polgármester -, s kevés mondta eddig, hogy: nem! Vagy van pénze, vagy - s erre több példát tudnék mondani - a gyerekek se­gítenek az öreg szülőkön. Felvételünkön az első műsza­ki átadás, átvételi aktus, amiről hivatalosan csak egy pecsét hi­ányzik még. Ezzel elkezdődik Rákóczifalván a gázvezeték épí­tése, a jövő héten már haladnak a Vörös Hadsereg u. és a Rákó­czi u. felé az építők. 1993 végére el is készülnek, s akkor a faluban 27740 folyóméteren húzódik gázvezeték. Kicsit melegebb, ki­csit kényelmesebb, kicsit kor­szerűbb lesz általa az élet. Igazán útba esik Mármint a reklámszövegnek van igaza: Rákóczifalván való­ban útba esik, jövet-menet, a ta­karékszövetkezet. Azért főleg, mivel a falu főutcáján áll a taka­ros takarékszövetkezeti iroda­ház, meg azért is, mert rengeteg ügyfele érdekében még a nyitva tartását is úgy állapították meg, hogy a munkából hazatérő-haza- buszozó is elérje legalább heten­ként egyszer a nyitva tartását. Nagy Emilné munkatársaival együtt most a falut legjobban iz­gató hitelnyújtáson dolgozik: so­kan, eddig körülbelül ötszázan jelentették be, hogy a gázveze­tésre takarékszövetkezeti köl­csönt szeretnének fölvenni. A ta­karék különben már jó előre ke- retmegállapodást kötött a pol­gármesteri hivatallal, a közmű- fejlesztés összes pénzének keze­lésére. Aki tehát hozzájuk for­dul, a kölcsönt „csak” átköny­velik a polgármesteri hivatal bankszámlájára, és már csak az a kérelmező gondja, hogy fizesse pontosan a hitel törlesztőrészle­tét. Amihez viszont jelentős se­gítséget ad az állam: a törlesztő­részlet 30 százalékát az állami költségvetés téríti. Ez magyarul azt jelenti, hogy a mostanság igen emelkedett kamatot nem az adós fizeti, vagy csak igen kis százalékban. A takarékszövet­kezetben úgy számolják, erre 25- 30 milió forint lesz a kölcsön­összeg, s az se lesz véletlen, ha a belső lakásszerelésekhez is is­mét ők adnak majd pénzmagot. Igaz, ott szigorú előírás van: a költségvetést pontosan kell elké­szíteni egy-egy családnak, és harminc százalékát nekik kell előteremteniük, a többit lehet csak kérelmezni. A Rákóczifalva és Vidéke Takarékszövetkezet különben négy község takarékos emberei­nek gyülekezete, sőt már a me­gyeszékhely szélén, Szandasző- lősön is dolgozik kis fiókjuk. A székhelyközség, Újfalu, Szajol és Tiszapüspöki embereinek mintegy százhatvanmilliós be­tétjét őrzik. Ami igaz, igaz, a kölcsön ilyen mostani kamatok­kal náluk se megy úgy, mint haj­danán. Kicsit talán örülnek is, hogy most a gázvezetés növeli a forgalmat. Különben három évre adják a mostani 35 ezres kölcsö­nöket, s havonta 1110 forint a törlesztőrészlet. Talán ennyi el­viselhető, csak a többire is fussa. Vasárnap búcsú lesz a fejedelem szépséges falu­jában. Ilyenkor összejön a család, hazatalál messziről is a rokonság. Bensőséges együttlétek ideje ez, megfürdik az ember a család békéjé­ben, szeretetében. Ráfér, ránkférne... írta: Sóskúti Júlia Fényképezte: Korényi Éva A varroda - saját, vállalkozói házban Felújított iskolakonyha- szépséghibával Képeinken a legkisebbek, az elsősök ebédje, amely ottjártunkkor csak elkészült délre., illetve a konyha, a ne­hezen melege­dő üsttel- Még 1991-ben visszamond- tuk az iskolakonyha bérleményét a Szolnok és Vidéke Afésznek - mondja a polgármester -, s így itt álltunk egy meglehetősen rossz ál­lapotban lévő épülettel, amit első nekifutásra öt és fél millió forintért vállaltak volna felújítani. Mivel akkor ennyi pénzünk erre nem volt, bizony egy tanéven át hord­ták az iskolába, az idősek klubjába az ebédet Martfűről. Végül hozzá­fogtunk, először a központi fűtést szereltük föl a két étkező-tante­rembe, közben árajánlatokat is kértünk, s végül megegyeztünk 3,5 millióban a Szolnoki Szaksze­relő Ipari-Kereskedelmi Kft.-vel. Megtervezte és megvalósította. nem is hosszú idő alatt idén május­tól augusztus végéig elkészültek a munkával. Már napi 600 ebéd fő­het - főhetne délre. Csak van egy kis (kis?) bibi! Hajnali ötkor is föltehetik a levesvizet, akkor se forr fél tizenegyig. Azt mondják, majd ha a gáz ideér, nem lesz ilyen bajunk, de hát nekünk mindennap ebédet kell tálalnunk, s nem dél­után, hanem délben. Átmenetileg gázpalackok, propán-bután gáz szolgáltat energiát, de nem biztos, hogy csak ez a baj. Á polgármester különben azt mondja, elégedettek a Csípés és Tsa Kft. működésével. Ez a cég kapta meg az üzemeltetés jogát úgy., hogy minden addig iskola- konyhán dolgo­zó rákóczifalvit foglalkoztat. Háromszázötven Deák ex Deák munkanélküli Kétezer-háromszáz lehet az aktív, munkaképes korú lakosok száma a faluban. Nos, Rákóczi­falván se az átkos múltban, se a nehéz jelenben nem volt és nincs különösebb munkahely. Még a téesz is inkább lead, mint foglal­koztat embereket. De hát innét évtizedek óta eljárnak az embe­rek - dolgozni. Az autóbuszok mindkét közeli városba rendre indultak - Szolnokra sok volá- nos, mávos és kereskedő, Mart­fűre meg cipőgyári munkás járt a mindennapi kenyérért. Már egyre kevesebben jár­nak. Mostani becslések szerint 350-3S0 a munkanélküliek szá­ma a faluban. Szóval jóval felül a tíz százalékon, de még a tizen­ötön is. Hírlik, azért van annyi kis­bolt, butik, italmérés, mert aki tud és mer vállalkozni, segít ma­gán. Csak hát a kereskedelemre se járnak jó idők. Üres meg lapos pénztárcával kevés a vásárló. Mondják, csak a kocsmák for­galmasak. De hát sajnos ez nem csak rákóczifalvi jellemző ... Rákóczi út 102. - Deák Márton és felesége, Deákné Kovács Juli­anna családi háza - és varrodája! Már ilyen is van, saját házá­nak udvarában műhelyt húzott föl a kisvállalkozó, s július 20-án kilenc dolgozóval varrodát nyi­tott. Kiszabott egyenruhák nad­rágjait kapják, s varrják, agyusz- tálják, vasalják a nők. Azazhogy, lelkünkre kötötték, föltétlenül ír­juk le így: Laci és Zsolti, a két férfiember, a világ legjobb vasa­lója.- Csak a MÁV-nak dolgozunk - mondja a vállalkozó, akiről be­szélik, maga se titkolja, sok min­dent próbált már, míg a varrodá­hoz érkezett. Különben van már hasonló, bérelt házban dolgozó magánvarroda kettő a faluban. Most, szeptember 10-én már tí­zen dolgoztak a Deák ex Deák varrodában. Csak. Mert így pa­naszkodott a tulajdonos:- Először 1991 novemberé­ben, majd 1992 májusban adtam be kérelmet, helyesebben mun­kaerőigényt a szolnoki központ­ban. Szakképzett és betanításra kész munkaerőt kértem, mert a faluban nem volt jelentkező. No hát, nem szóltak az igényemre semmit. A martfűi kirendeltsé­gen meg kiközvetítettek először húsz nőt, jött közülük három, az­tán egy se - elirányították őket, mondván, helyben is lesz mun­kájuk. Hát kérem szépen, ilyen ez a nagy munkanélküliség. A varrodában különben reg­gel hattól tizennégy óráig tart a munkaidő, fél óra szünettel. Tex- tima, Pfaff gépeken varrnak - s a teljesítménybér 8-14 ezer forint bruttó volt az első hónapban. Hívogató Gyönyörű színes felvételekkel, tér- és tájképpel szép leporellót készíttetett a polgármesteri hivatal Rákóczifalvárói. A bemutatót hazai és külföldi látogatóknak szánják, turistacsalogatónak is lehetne nevezni. Az bizonyos, aki látja a légi felvételeket, a festőién szép és még romlatlan Tisza-partot, a rendezett község képét, kíváncsi lehet meg­nézni, valóban olyan-e? Remélhetőleg a kíváncsiság a következő időkben hoz is sok érdeklődőt a Nagykunság szívébe, a megyeszék­helytől alig egy „hajintásnyira fekvő” faluba. A vendégszeretetükről egyébként úgyis rég híresek. Varroda saját házban Deák ex Deák - a kisvállalkozó Épül, s na­gyon szép lesz a falu gyerekei­nek első torna­terme. Alapte­rülete 1409 négyzetméter, egyszerre két testnevelés óra tartható majd falai között. Nagyobb, helyi rendezvé­nyeknek is ké­nyelmes helyet ad, ha felépül - 40 millió forint­ért, úgy 1993 júniusára.

Next

/
Thumbnails
Contents