Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

1 1992. SZEPTEMBER 2. Hazai krónika 3 Beszélni nehéz? Számomra az egyik legel­lenszenvesebb rádióműsor az, amelyiknek a kijelentő módban fogalmazott címe: Beszélni nehéz. Hát hogy is lehet eleve frászt verni ily- mód az emberbe, hisz aki ér­telmes anyától tanulta az anyanyelvét, annak érthető­en, helyesen elmondania gon­dolatát szerintem kézenfek­vő, egyszerű. Gondoltam egykor... Aztán tapasztalgatnom kellett, hogy bizony-bizony, sokszor baj lehet a beszélés könnyűségével, ha nem értem a magyarul hangzó gondola­tot (gondolatnélküliséget?), vagy ha nem értik azt, amit magam fogalmaztam, és ami­ről azt hittem, abszolút vilá­gos. Bonyolult kérdés ez, tu­dom, lehetnek különböző okai, tartalmi és stiláris meg­fontolásai a jelenségnek, a közérthetetlenség elemzésé­nek. Még csak kísérletet sem teszek a megfejtésükre. Csu­pán két példát hoznék fel a „beszélni nehéz” illusztrá­lásra egészen friss érzékelé­seimből. Az egyik: a politikusi be­széd. Láttuk, hallottuk, olvas­tuk az utóbbi napokban, hányféle értelmezése, árnya­lata, „fogódzója” lehet egy MDF-es alelnök úgynevezett gondolatainak. Az írott (tehát megfontolt) beszéd is nehe­zen érthető némelyek számá­ra, a „homályos rész” épp­úgy, mint az „egyértelmű”. Ha beszélni nehéz, beszélget­ni még nehezebb, gondolom, ebben mindenfajta hovatarto­zásra való tekintet nélkül megegyezhetünk. Még sajná­latosabbnak csak a „beszély ’ ’ stílusát tarthatnánk, ami job­bára parlagi, durva, kocsmai - vagyis nem emelkedett, nem méltó a hely és a szerző szel­leméhez. ‘Ezt azért említem hangsúlyozottan, mert a for­dítottja következik. A másik: a pedagógusi be­széd. Minap volt a tanévnyitó ünnepség. Az egyik iskolá­ban a szónok külön szólt az elsősökhöz, ami igen dicsére­tes (különben teljesen termé­szetes). Valahogy így szólt az üdvözlet: - Kedves elsősök, remélem, zökkenőmentes lesz beilleszkedésetek az is­kolába ... Pedig mennyi mindent mondhatott volna! Hogy - te­szem azt - „Talán vártátok ezt a napot, talán féltetek tő­le, de majd meglátjátok, mi­lyen jó lesz, mennyi szép és érdekes dolgot fogunk együtt csinálni...” stb. De ebből az akadémikus szózatból mit ért­hettek? Hogy valami zökken­ni fog? ... Hogy valamit va­lahova be kell illeszteni? . . . Mi lesz ebből, ha tapasztalt, hivatásos pedagógusok sem tudnak aí^^erekek nyfelvén beszélni? Vagy mi lett volna, ha a CsdFká-írást ellénzéki politikusok így fogadják: re­mélem, zökkenőmentes lesz a beillesztése ennek a jelen­ségnek “is* a magyar "stabi­litásba“. ,\v- molnár ­Iposz-osztályok a szakmunkás- képzőkben Mintegy 50, szakmunkáskép­zéssel foglalkozó iskolában indul az idén szeptembertől Iposz-osz- tály, vagyis az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége által támogatott új típusú szakmunkásképzés. Ezekben az osztályokban a tanulók a hagyományostól eltérően több szakmai-gyakorlati képzésben ré­szesülnek, valamint kötelező az idegen nyelv tanulása. Emellett ok­tatnak általános gazdasági tárgya­kat is, segítve a tanulók iskola utáni egzisztenciaalapítását, önállósulá­sát. Az Iposz-Magyar Kézműves Kamaránál az MTI-nek elmond­ták: a szervezet azzal a céllal vesz részt a szakmunkásképzés új struk­túrájának kialakításában, hogy tá­mogassa a korszerű vállakozói, tel­jesítményorientált képzési formák kialakítását, illetve a kisipar a kép­zésben is kapja meg az őt megillető helyet. A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Ünnepi közgyűlését tartja a 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság szeptember 6-án, Szegeden. Az eseményen Siklós Csaba közleke­dési, hírközlési és vízügyi minisz­ter ismerteti a tárca gazdaságpoliti­káját - tájékoztatta az MTI-t Várhe­lyi András, a KHVM szóvivője. Az egész világon mindinkább felismerik a víz értékét, megbecsü­lik és védik. Az ehhez kapcsolódó hazai tennivalók - a víz ésszerű és takarékos felhasználása, megóvása a szennyezéstől és korszerű tisztí­tása - egyik fő támogatója és szer­vezője a Magyar Hidrológiai Tár­saság. Változatok a vállalkozásra Akik örömükben sírtak A megyét járva annyi panasz­kodó, síró-rívó, tönkremenőfél- ben lévő vállalkozóval találkoz­tam, hogy már szándékosan kezdtem keresgélni egy úgyne­vezett sikereset. Mi lehet bizta­tóbb, mint egy építkezés? Meg­álltam hát Fegyvernek szélén, a négyes főút mellett, ahol a Ma­gyar vendéglő szomszédságában olyasféle épületet „bütyköltek”, amely feltételezhetően nem la­kóház. Nem is az, hanem egy vállalkozásbővítés alapja. Azt hittem, a vendéglő attól magyar, hogy - teszem azt - nem olasz vagy kínai. Mint kiderült, nem ezért. A tulajdonost hívják Magyarnak, pontosabban Ma­gyar Miklósáénak. A szomszé­dos építő-vállalkozó viszont nem a szomszéd, hanem a férj, Magyar Miklós, aki egyelőre se­gédmunkásként dolgozik készü­lő tulajdonán. Szerény ember be­nyomását kelti, csupán némi iz­galom érződik a beszédén.- Körülbelül ezer négyzetmé­teres ez az épülettömb, amely­ben diszkontáron, nagykereske­delmi áron értékesítünk majd élelmiszert, vegyes és háztartási cikkeket. Remélem, megkedve­lik majd a helybéliek éppúgy, mint a kereskedők és az átuta­zók. Lesz benne egy fagylaltozó is, megvásároltam hozzá a gépe­ket, a fagylaltpultokat és egy nosztalgiakocsit, ami kiviszi majd a faluba a fagylaltot az idős néniknek és a kisgye­rekeknek. Lesz még az épületben egy fánkké­szítő üzem is, külön­böző ízesítésű berlini fánkot fogunk készíte­ni az automata gépso­ron, óránként ezer da­rabot.- A kérdés az, el le­het-e adni óránként ezer fánkot?- Hát itt, helyben biztos nem lehet, de szeretnénk más üzletekbe is szállítani ilyen termékeket. Abban bízom, hogy lesz felvevő piacunk . .. Tavaly októberben kezdtük el az építke­zést, kaptunk egy tizennégymil- lió forintos hitelt erre az új vál­lalkozásra. Van egy mester, aki a felelős kivitelező, a többi mind családi és baráti segítséggel ké­szül, nagyon rendesek ...- De megfizeti őket...- Nem, nem fizetek. Csak amit megesznek és megisznak. Nagyón-összctartó a család és a baráti kör ... Ha lesz szeren­csénk’ egészségünk, és a jóisten is megsegít, ahogy ezt befejez­tük, már az év végén szeretnénk hozzáfogni egy 21 szobás panzió megépítéséhez itt, rögtön az ét­terem másik oldalán. Ha jönnek a külföldiek a négyesen, itt biz­tos meg fognak állni...- Látom, hogy a szívügye ez az új vállalkozás. De visszatér­nék az étteremre. Esetleg nem azért tudnak új vállalkozásba fogni, mert az első bevált?- De, van benne ilyesmi is. Kellemes meglepetés ért ben­nünket nemrég, ugyanis a néme­tek, az olaszok és az angolok vizsgálták Magyarországon az éttermeket és a turizmust. Nem is tudtunk róluk, egyszer csak kaptunk egy levelet, megmon­dom őszintén, sírtunk a felesé­gemmel együtt... Hogy miért? íme egy rövidke részlet abból a bizonyos levél­ből: „Gratulálunk! Az Ön étterme benne van a Budapesti és Ma­gyarországi Jó Ételek Kalauzá­ban. Ez az első Magyarországon megjelenő kritikai szellemű ka­lauz (. . .), a könyvben szereplő intézményeknek nem kellett fi­zetniük a megjelenésért. A könyvben való megjelenés felté­tele az volt, hogy az étteremnek meg kellett felelnie azoknak a normáknak, melyeket az álta­lunk kiküldött inspekció felállí­tott.” így már jobban értem a vál­lalkozásbővítés lényegét: az ed­digi kilenc esztendő munkájának minőségét. Mit is lehetne ráadás­ként elmondani arról, amit egy nemzetközi, inkognitóban felde­rítésre küldött „inspekció” ennyire rendben ta­lált? Talán még csak annyit, hogy abban a bizonyos kalauzban egész Jász-Nagy- kun-Szolnok me­gyéből mindössze két étterem szerepel. A másik a Tisza Szállóé .. .- há - Fotó: T. Z. GOOD FOOD GUIDE 1992 Mindenki milliomos lehet? Vélemények a TOP-12-ről A TOP-12 rendszer Magyaror­szágon január óta működik cégbíró­sági bejegyzés nyomán legálisan. Európa 12 országában van jelen, Magyarországon 10-12 ezer tagja van. Működési elve nagyjából a kö­vetkező: az új résztvevő deviza- számlájáról befizet a 270 márka be­ugróból 170-et az IBUSZ Banknál vezetett számlára, ezzel egy 12-es lista utolsó helyére kerül. A listát hat héten belül továbbítania kell, így egy hellyel előbbre lép a listán. A cél az, hogy minél előbb az első helyre jus­son, így végeredményben, ha min­den rendben halad, 409.600 márka tulajdonosa lesz. Ez az egymásnak való pénzküldözgetés az 1991. évi tv. 7. paragrafus 24. pontja alapján ajándékozásnak minősül, és adó­mentes. Zsúfolásig megtelt Szolnokon a Piros-Kék vendéglő múlt hét pén­tek este, ahol Csatosné Harmati Erika tájékoztató előadásában el­mondta, hogy ez egy önsegélyező kör, központja Stuttgartban van, ahol a számítógépes irányítás alatt a csalás és tévesztés lehetősége tel­jesen kizárt, adatvédelmet biztosít. Ez a rendszer nem szerencsére, ha­nem bizalomra épül, az illető tag pedig nem csak erkölcsi elveknek -engedelmeskedik, de érdek vezeti. A befizetendő 270 márkából 70 a rendszeré, amely részmaradvány­nak nevezett összegből a költsége­ket fedezi, és alapítványokat támo­gat. Magyarországon Roszik Gá­bor Tessedik Sámuel Alapítványa kapott 4000 márkát. Az előadás végén számtalan ember akar Csatosné Harmati Eri­kával beszélni, én pedig jegyzem, amit mondanak a sorban állók: Nő I.: - Higgye el, kedves, én sose gondoltam volna, hogy el tu­dom vinni a családomat Görögor­szágba. Özvegyasszony vagyok, három gyerekem van, a szükség néha nagyon kegyetlen. Tudja, mi­lyen jó az, várni a postást, és bízni benne, hogy hozza?- Mennyi pénzt vittek a nyara­lásra? Nő I.: - Ezer márkát. Még hoz­tam is belőle haza.- Meghirdették a találkozóju­kat? Az elejtett kérdésre azonnal akad válaszoló. Férfi: - Sokan vannak, ugye? Tetszik tudni, mindenki csak el­mondta az ismerősének. így, egy­más között. Nő II.: - Tudja, van egy másik rendszer is, Pesten, oda négyezer a beugró, de ez a német sokkal meg- bízhatób. Azért mentem el dolgoz­ni, hogy be tudjak lépni.- Ón munkanélküli? Nő II.: - Nem. Túlórában, félál­lásban. A kosztpénzből nem futja. Az újságírót valami roppantul érdekli.- Mi lesz, ha az egész világ ezzel foglalkozik? Nő II.: - Nem fog ebbe minden­ki belemenni.- Én azt hiszem, hogy az utolsók buknak majd ezen, de utolsóknak is lenniük kell. Nő III.: - Nem tudom. Végre odajutok az előadást tartó hölgyhöz, mellette férje, Csatos Já­nos, az informatikai központ veze­tője.- Mekkora körzetet lát el ez a regionális központ? Cs. J.: - Szolnok, Martfű, Mező­túr, Kisújszállás, Kunszentmárton környékén építjük kapcsolatain­kat.- Ón ismer Magyarországon olyan embert, aki megkapta a ma­ximális összeget? Cs.-né H. E.: - Ennek lefutási ideje optimálisan 72 hét, tehát meg sem történhetett. Én még nem hallottam róla.- Csak alacsony életszínvona­lon élő emberek lesznek a rend­szer tagjai? Cs.-né H. E.: - Nem, vannak itt komoly emberek, vállalkozók is.- Előadását Ön így fejezte be: ,,ez a rendszer lehetővé teszi, hogy Önök rövid időn belül aktív mun­kával pénzhez jussanak’ ’. Mi az a cselekvés, amely kimeríti az aktív munka fogalmát? Cs.-né H. E.: - A meggyőzés, az ügynöki tevékenység, amely Ma­gyarországon szerencsésen fellen­dülőben van.- Önök azt mondják, a részma­radványok összegéből 4-5 ezer márkát szoktak alapítványok ré­szére adományozni. Évente hány­szor? Cs. J: - Nem tudjuk. Cs.-né H. E.: - Egyszer-kétszer. A támogatás, önsegélyezés mellett szerintem lényeges eleme a rend­szernek, hogy segít a barátszerzés­ben, akik itt megismerkednek, azok a hétköznapi életben is segítik egymást. Egyébként ezt a tevé­kenységet mi nem tekintjük élet­célnak. Van tisztes polgári foglal­kozásunk, én nyelvtanár vagyok, a férjem a Vízügyi Igazgatóság igaz­gatóhelyettese. Dósa Imre, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Adófelügyelőség részéről: ' (. j ' s- Valóban legálisan, működő szervezet a TOP-I2, 'de vélemé­nyem szerint itt törvényi szabályo­zásra lenne szükség, hiszen a pénz­hez jutásnak ez a módja birizgálja az emberek igaz^yz^téj. A fejlődő országokban Magyar haltenyésztési módszerek A világ élelmezési gondjai­nak csökkentésére kínál lehető­séget az a tudományos tanácsko­zás, amely tegnap kezdődött a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen, s rajta 25 fejlődő ország szakemberei vesznek részt. Az egyetem kutatási eredményeivel ismerkednek, többek között az édesvízi haltartás és a talajerózió elleni küzdelem gyakorlati ten­nivalóival. Az édesvízi halte­nyésztés különösen fontos azok­ban az afrikai, latin-amerikai or­szágokban, amelyek a tengerek­től nagy távolságra fekszenek, és a fejletlen agrártermelés követ­keztében nehezen jutnak hozzá elegendő fehérjeforráshoz. A magyar szakemberek jelenleg négy latin-amerikai országban segítenek megszervezni a halá­szati gazdaságokat. E szellemi export jó jövedelemforrás is. A tanácskozás külföldi résztvevői most tájékoztatást kapnak a kon­téneres halszaporítás legújabb eljárásairól is. (MTI) Klímaberendezések Izraelből Kizárólagos hazai forgalmazó­ként Izraelből importált klímabe­rendezések értékesítését kezdte meg a tatabányai Delta Nova Rész­vénytársaság. Az autókba utólag beszerelhető légkondicionálókat a közel-keleti cég 14 ismert nyugati márka több mint 100 típusához fej­lesztette ki. Valamennyire felvesz rendelést a tatabányai Delta. Izra­elben egyébként a gépjárművek 90 százaléka ilyen berendezésekkel közlekedik, s a szakemberek jelzé­se szerint Nyugat-Európában né­hány éven belül 40 százalékos lesz az arány. A tatabányai Delta Nova Rt. dolgozóit a Tel-Aviv melletti gyár­ban tanították be a klímaberende­zések beszerelésére. Ma, csakúgy, mint minden kedden, ébredjen^ a Kishegyeddel! □ Legényárverés lesz Ma­gyarországon! Licitáló kedvű hölgyek kerestet­nek! □ Ha lusta, ha kicsinyes, ha slampos - nincs veszve semmi, mert a férfiak nevelhetők. J Vissza lehet-e csinálni? Hogy mit, a válasza­dókra bíztuk. *6656/1H*

Next

/
Thumbnails
Contents