Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

I 2 Körkép 1992. AUGUSZTUS 7. Barcelona — XXV. Nyári Olimpiai Játékok — Barcelona Vízilabda Kuna mentétte meg az egyik pontot- <4 spanyol és az olasz váloga­tott szépen beosztotta a szerepe­ket, miután ez a két legénység , r ellenünk kellő számú pontot' gyűjtött a további sakkozáshoz - mondta a találkozó előtt dr.Kon- rád János szövetségi kapitány. - A spanyolok például úgy játszot­tak az itáliaiak ellen, hogy szinte már visszafelé úsztak, csak azért, hogy ellenfelük elérje a döntet­lent. Ennyit az előzményekről, a háttérről, és most harcra fel. Magyarország - Hollandia 13:13(5:3,3:4,1:3,4:3) 1500 néző, V: Timoc (román) és Papazian (francia) Magyarország: Kuna - Be­nedek 4, Péter 1, Schmiedt 1, Tóth I. 2, Tóth L. 3, Vincze 1 cserék: Dóczi, Petőváry 1, Tóth F., Varga Zs. Hollandia: van der Bunt - Issard, Jansen 1, Scherren- burg 4, van Belkum 4, Nieu- wenburg, Pielstroom cserék: de Vries 1, Havekotte 1, Brink- man, van der Meer 1, van der Leden, Wagenaar 1. Kiállítá­sok: 8., illetve 5. perc. A hollandok vitték el a labdát a ráúszásnál, és ezt a további há­rom negyed elején megismétel­nék. A vezetést is ők szerezték meg, de hamar 1:1 lett, előnyből Tóth L. ért el gólt. Olajozott ak­ciók, pezsgőén gyors támadások után már 4:1 volt a Konrád-csa- pat előnye. Ekkor kezdett el Ku­na parádézni, mert 4:2 után a hollandok egyre inkább erősítet­tek, és ziccereket hagytak ki, pontosabban a magyar kapus há­rította azokat. A folytatás Vincze pompás ejtésével remekül in­dult, 6:3-ra diktálták a tempót a magyar pólósok, utána viszont a „narancsosak” lőttek kétszer a hálóba. Eladott labdák jelezték, valami gond van! A harmadik hét perc során 9:7 és 9:8 - így alakult a találkozó állása, amikor Jensen egyenlítési alkalmat sza­lasztott el. Havekotte számunkra jókor lőtte a találkozó során elért egyetlen találatát, mert azzal lett 9:9. Tóth I. jutott büntetőhöz ez­után, de a kapust találta telibe. Scherrenburg kapott vérszemet, hosszú idő után egy góllal Hol­landia vezetett (9:10). Hátrány volt tehát a záró hét perc előtt, és zavar a kispadon is. A negyedik negyedet Tóth I. emberelőnyből szerzett gólja in­dította (10:10), ám azonnal em­berhátrányból kellett hadakozni, és Hollandia jól ellenőrizte az idegeit (10:11, majd 10:12). Szerencsére Benedek, majd Schmiedt keze nem remegett meg, 12:12-re egyenlített a ma­gyar válogatott. Akkor Petőváry következett, 1:24 perccel a vége előtt vezetést szerzett. Sajnos, van Belkum szinte azonnal vá­laszt adott, az utolsó labda azon­ban a magyaroknál volt. Az ak­ciószövés pontatlannak bizo­nyult, 14 másodperccel a vége előtt a hollandok jöhettek előre, de ők is elidegeskedték a helyze­tet. Az utolsó lövés joga a ma­gyarokat illette, de már nem volt igazán komoly időmennyiség ahhoz, hogy gólhelyzetet alakít­son ki a Konrád-legénység. A magyar válogatottból Ku­na, Schmiedt, Tóth L. és Bene­dek játéka emelkedett ki. A A * Vívás Kötelező j.\j. ‘. . ■ kardgyőzelem A vívóversenyek utolsó előtti napján megkezdték a csoport­küzdelmeket a kardozók is. A címvédő magyar kardválo­gatottban a szöulihoz képest vál­tozás történt: dr. Nébald György, Bujdosó Imre és Szabó Bence mellett két újonc, dr. Abay Péter és Köves Csaba vívott. Persze, egyikük sem kezdő, hiszen a vi- lágbajnokcsapat tagjai. Az együttes csoportellenfele Kana­da és az Egyesített Csapat volt. Bemelegítésként a juharlevele­sek ellen lépett pástra Köves, Abay, Bujdosó és Nébald - az újdonsült egyéni bajnok Szabó pihent. A találkozó „döcögve” indult: az első asszóban kikapott a világbajnoki ezüstérmes Abay, majd Nébald is, a kanyart 2:2-vel zárta az együttes. Utána azonban sorra jöttek a győzelmet jelentő „v” betűk.- Olimpián ez az első győzel­mem! - örült Abay, aki az egyé­niben nem szerepelt. Magyarország - Kanada 9:5 Abay - Gravel 4:5 Köves - Plo­urde 5:4 Bujdosó -,J. P„ Banos 5:3 Nébald - Nowosielski 2:5 Köves - Gravel 5:2 Abay - Banos 5:0 Nébald - Plourde 5:1 Bujdo­só - Nowosielski 5:4 Köves - Ba­nos 4:5 Nébald - Gravel 5:2 Abay - Nowosielski 5:1 Bujdosó - Plourde 4:5 Nébald - Banos 4:5 Köves - Nowosielski 5:4. A kar­dozók második csoportmérkőzé­süket az Egyesített Csapat ellen vívták. Az első két asszót a ma­gyarok nyerték, de aztán 2:2 lett. A döntetlennel zárult első fordu­ló után három gyors ellenfélgyő­zelem született, csupán Bujdosó volt az, aki szépíteni tudott. A harmadik kanyar is az ellenfél három győzelmét hozta, ekkor csupán az egyéni olimpiai baj­nok Szabó tudott nyerni. Tehát 8:4-re az ellenfél vezetett. Szabó Bence és a kétszeres egyéni vi­lágbajnok Kirijenko csatázott, amikor Szabónak meghúzódott a lába. A magyar csapat kivette a tízperces „ápolási időt”. Szabó gyógyultan jött vissza a pástra, és 5:4-re győzött a világbajnok ellen. Ezután Nébaldnak is sike­rült nyernie, ezzel 6:8-ra szépí­tett a csapat. A zárótalálkozón azonban Köves kikapott, így 9:6 arányban vesztett a csapat. A ve­reség ellenére a magyar váloga­tott a pénteki folytatásban szere­_ pék ezt már a kanadaiak elleni győzelemmel bebiztosította. Bódis megunta Szerdán késő este több mint egyórás késéssel landolt Ferihegy II-n a második barcelonai gépmadár. Fedélzetén többek között két aranyérmesünkkel, Ónodi Henriettával és Kovács Antallal. Mindketten repestek a boldogságtól a rádió minkrofonja előtt, s nem tagadták, szinte örökkévalóságnak tűnt számukra a kétórás légi út, annyira várták már a találkozást a szülőfölddel. Persze nem lennénk magyarok, ha a szépen díszített tányér szélére nem biggyesztenénk valami nem oda valót, kínosan ügye­lünk arra, nehogy örömünk teljes legyen. Jött ugyanis a járatta! egy olyan ember is, akinek vastagon az olimpiai faluban, mi több, a badalonai csarnokban a ring körül lenne a helye. Igen. Bódis Gyulának, a Vasas kiváló nevelő edzőjének sorsán kesergek hasztalan. Hiszen az aranyesélyes világbajnok Kovács Pista és a már most ,,bronzos” Béres mestere nem kísérhette el tanítvá­nyait a nagy vizsgára, mert a tisztelt szövetség nem tartotta méltónak arra. Magyarázatban természetesen nem volt hiány. A válogatottat a szövetségi kapitány dirigálja, hangoztatták a fél­tékeny okosok (csendben jegyzem meg: szerintem az ökövívás elsősorban egyéni sportág), később hivalkodó öltözködése volt a bűne. Bódis minden bugyuta érvelés ellenére egyesületi elnökének közbenjárására elutazott. Igaz, nyolcvan kilométerre lakott a bokszmeccsek helyszínétől egy magyar család vendégszeretetét élvezve, ám mikor a vonatról leszállt, abban bízott, legalább egy belépővel megajándékozzák öt a sportpalota bejáratánál. Tévedett. De ha már ott volt, vén fejével kijátszotta az őrök éberségét és besurrant, így élőben láthatta övéit legalább egyszer. Nem csa­lódott bennük, fiai táncos lábú öklözéssel szökkentek az elődön­tőbe. Bár szállása továbbra is biztosítva volt, nem maradt tovább. Mert jól tudta, az elődöntőkre és a döntőkre már nem lehet csak úgy belógni, a lelátókon sem lesznek üres foltok holmi jegy nélküli „kalózok” számára. Mivel senki szíve nem esett meg rajta felült az első gépre, és irány haza. Oda, ahol mint mondot­ta:,,nyugodtan végiszurkolhatom a srácok meccseit.” Ott nem kényszerítheti öt arra senki, hogy meglett férfiember létére megalázó gyerekcsínyek árán próbálkozzon segíteni. Másoknak! (ni) V_______________________________J Mai műsor 7.30: Atlétika: 50 km-es férfi gyaloglás. 9.00: Kézilabda: nők a 7. helyért, Kajak-kenu: 500 m-es döntők, férfi kajak egyes, kenu egyes, női kajak egyes, férfi kajak kettes, kenu kettes, női kajak kettes. 9.35: Atlétika: 4x 100 m férfi váltó előfutamok, férfi gerely selejtező, 4x 100 m női váltó előfutamok, férfi 4x400 m váltó előfutamok. 10.00: Birkózás: szabadfogás, selejtezők: 57 kg, 62 kg, 82 kg, 90 kg. 10.30: Röplabda: férfi elődöntő. 11.00: Kosárlabda: nők az 5. helyért. Vívás: kardcsapat, direkt kiesés. Kézilabda: nők az 5. helyért. 13.00: Kosár­labda: nők a 3. helyért. Ökölvívás: elődöntők. Röplabda: nők a 3. helyért. 14.00: Kézilabda: férfiak a 11. helyért. Tenisz: női egyes döntő. Röplabda: férfiak a 7. helyért. 16.00: Kézilabda: férfiak a 9. helyért. RSG. Birkózás: szabadfogás, döntők 57 kg, 62 kg, 82 kg, 90 kg. 17.00: Atlétika: döntők: rúdugrás női súlylökés, női távolugrás, 3000 m akadályfutás, női 10 000 m, előfutamok: női 4x400 m váltó elődöntő: női 4x100 m váltó, férfi 4x 100 m váltó férfi 4x400 m váltó. Röplabda: férfiak az 5. helyért. 19.00: Kézilabda: férfiak a 7. helyért. Röplabda: férfiak elődöntő. 20.00: Kosárlabda: nők a 7. helyért. Vívás: kardcsapat döntő. Labdarúgás: a 3. helyért. 21.00: Kézilabda: férfiak az 5. helyért. 21.30: Röplabda: nők döntő. 22.00: Kosárlabda: nők döntő. Módosítják a bírósági törvényt Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ismét foglalkozott a Dimag vállalat helyzetével, és áttekintette a működéséhez nél­külözhetetlen kormányzati lépé­seket - hangzott el a tegnapi ka­binetülés szünetében tartott tájé­koztatón. A kormány hamarosan az Or­szággyűlés elé terjeszti a bírósá­gi törvény módosítására vonat­kozó előterjesztését - jelentette be ezután László Balázs szóvivő. A módosításokkal egyrészt össz­hangba kívánják hozni az 1972- ben alkotott jogszabályt a közel­múltban elfogadott új Munka Törvénykönyvével, a köztisztvi­selők jogállásáról szóló tör­vénnyel és más rendelkezések­kel. Másfelől a bírósági törvény­be külön passzust kívánnak ik- tatni a bírák személyi összefér­hetetlenségéről. Kimondanák köztük, hogy a bíró nem lehet gazdasági társaság tisztségvise­lője és személyes közreműkö­désre kötelezett tagja. Határozott a kormány arról, hogy a következő esztendőkben is ad költségvetési támogatást a pincék és más üregek által veszé­lyeztetett településeknek. Azon­nali vissza nem térítendő 32 mil­lió forint egyszeri segélyt ad az erdei vasutaknak. Végül arról is döntött, hogy kétoldalú határvízi egyezményt köt Ukrajnával. Célszerűnek tartja továbbá a fe­kete-afrikai külképviseleti rend­szer korszerűsítését. Ybl Bank Nincs meg­állapodás Szakértői egyeztetést tartót lak tegnap délután a Pénzügy minisztériumban az Ybl Báni csődjének érintettjei. A tárgyaláson a PM részérő Szőke Miklós, az Állami Fej lesztési Intézet vezérigazgatója a Nemzeti Banktól Czirják Sán dór alelnök, a Betét- és Folyó számla-tulajdonosok Erdekvé delmi Szervezetétől (BEFÉSZ Doromby Endre főtitkár vet részt, képviseltette magát bank vezetése és Szeleczk György, a pénzintézethez kiren delt bankfelügyeleti biztos sze mélyében az Állami Bankfel ügyelet is. A tárgyalás eredményére nincs információ. A me£ egyezés így máig még várat m; gára. Béremelés Az önkormányzati, a közpon költségvetési és az egyházi okt; tási, valamint a közművelődés közgyűjteményi és művészeti ii tézmények dolgozói szepten bértől kétezer forintos bérfejles; tésben részesülnek. A béremelés összesen 360 ez< dolgozót, ebből 170 ezer pedagi gust érint - jelentették be tegní a Művelődési és Közoktatási M nisztérium sajtótájékoztatóján, vastagabb borítékot októberbe a szeptemberi bérek kifizetés kor kapják először kézbe a de gozók. f \ Jut eszembe! Nem tudom, miként is állunk a nemzetgazdaságban a piacgaz­dálkodással. Egy biztos, a bűnözők már réges-rég eszerint rende­zik közös dolgaikat. Valamikor a színesfémek tolvajlása volt a szakmában az Igazi sikk. Mára mintha elült volna ez a divathul­lám. Lehet, hogy sikerült mindent kilopni az országból,, ami rézből, bronzból vagy alumíniumból volt? Mindenesetre a do­hányjövedékek tolvajlása következett. Vitték a szívni valót kar­tonszám falusi ABC-kből, vállalati büfékből, hogy aztán az út szélén féfáron kínálják a nikotinistáknak. Mostanság á gázpalack módija járja. Valamelyik nap panaszkodik ismerősöm; högy az idén már harmadszor törték fel a hétvégi házát a Mentetlerien, s valamennyiszer egy gázpalackja bánta. Érthető, hiszen az ára több mint ötezer, s túladni sem nehéz rajta. Emlékszem, valami­kor jogosítvány, kezes, meg mifene kellett egy-egy gázpalack viseléséhez. Felszabadították, vitte boldog-boldogtalan. Á fenti piaci mozgásokat, gondolom, nem kell a rendőrség figyelmébe ajánlani. De azért nem ártana, ha a forgalmazók jobban odafi­gyelnének, minő szellem lapul a csellengő palackokban. - pb - j Választani a magyar nép fog Amikor az Új Néplap „Nyílt tér” rovatát megszüntették, so­kan felsóhajtottak, hogy: „Na, hála istennek, vége lesz az okta­lan vitáknak (sárdobálásoknak), és az energiát a megélhetés job­bítására, a kézfogásra fordít­ják.” Sajnos, úgy tűnik, hogy a helyzet nem így alakul. Nem, mert Petronyák országgyűlési képviselő úr „Félidőben - nehéz örökséggel” cím alatt írt, dema­góg megjegyzésektől hemzsegő cikke ismét felkavarta az egyéb­ként sem „önfeledt örömmámor­ban úszó” olyasok kedélyálla­potát. Nem kívánok foglalkozni a Petronyák - dr. Füle pengevál­tással, mert úgy tűnik, hogy Füle úr válaszai felhívták a Petronyák úr figyelmét, hogy melyek azok a törvények, amelyek még most sem kerültek „egyenesbe”, me­lyek azok az igazságtalanságok, amelyekkel ez a nép az istennek sem akar megbarátkozni. Szeret­nék viszont egy-két gondolatot fűzni Tóth Istvánnak, az MDF megyei elnökének „Félidőben az örökségről és az MSZP-ről” című fejtegetéseiről (1992. au­gusztus 3.). Elnök úr! Úgy tűnik, hogy Ön képtelen megszabadulni azoktól a vad csurkai demagógiáktól, amelyeket, ha igazak, ha nem, szajkózni kell, egyre vadabb, go­rombább formában. Azt írja Füle úrnak többek között, hogy: „Ért­sék meg, és lássák már be végre, hogy az Önök közel fél évszáza­dig uralkodó ideológiájuk, és en­nek megfelelő társadalmi praxi­suk morálisan és gazdaságilag tönkretette az országot! Ezt hagyták örökül a mának, ezért örökség. Ez ennyire egyszerű.” Én azt mondanám, tisztelt el­nök úr, hogy a ma egyre szegé­nyedő nép felettébb örülne an­nak, ha még az „örökség” által meghagyott létbiztonság érvé­nyesülne. Tudnák az emberek, hogy holnap is lesz munkahe­lyük, hogy a létminimum (leg­alább) holnap is biztosítva lesz, hogy ha a családból valaki meg­betegszik, képes lesz kifizetni a gyógyszert, egyszóval a holná- pot is lehetne látni. Hogy mint „örökséget” az ingyenes okta­tást, az orvosi ellátást, a pihe­nést, a szórakozást, a gyest, a gyedet stb. nem említi meg, ez érthető, mert az egyre jobban nö­vekvő nyomor mellett ezeket a szociális juttatásokat nem lehet máról holnapra megszüntetni. Kedves engedelmével nem soro­lom fel a többi szociális kedvez­ményt (mert még tudok sokat), sem a felépített lákótelepeket (mert ugyan lakásméretüket te­kintve kicsik, de nem nyomorte­lepek, kolóniák), amelyeket az „átkos” rendszert megelőző ka­pitalista rendszer biztosított. Nem sorolom tovább, mert Ön, akinek biztosított a „holnapja”, ezt esetleg egy kézlegyintéssel elintézi, mert On nem munkanél­küli (sem a családja), nem nyug­díjas és nem pályakezdő munka- nélküli, perspektívátlan fiatal. De jó, ha a sok, Ön által felso­rolt gúny, szenny, mocsok kö­zött azt is megjegyzi, hogy: „Ez is örökség!” Nagyon úgy tűnik, hogy Önök előtt ismeretlen fogalom a „nemzeti összefogás”, mert ha ez nem így volna, akkor ezt a kérdést nem a Hámori-ügyön ke­resztül közelítette volna meg, a szokásos nagyképűségével. Ón, tisztelt elnök úr, akkor, amikor cinizmusról, intoleranciáról, ag­resszivitásról beszél, gondolom, hogy a médiák (rádió, tévé) elnö­keiről, a köztársasági elnök dön­tésének és méltóságának a táma­dásáról beszél, Vagy nem? Vagy még ide íehet sorolni azokat a kegyeletsértésekét is (emlékmű­vek, emléktáblák), amelyeket le­döntögetnek. Hát milyen ren szer az, tessék mondani, ahol hitleri fasizmus felett aratc győzelem emlékműveit is ledö tögetik? Ugye nem ez a demo ratikus jogállam? De emléktá lát avatunk Tihanyban azon a h zon, ahol a Magyarországi nyaraló IV. Károly király és Zi királynő megpihent, miközb leverik azoknak az egyszerű m gyár embereknek az emléktábl ját, akik a nyilasok elleni ti harcban elestek. Nem folytatc tovább a fejtegetést, mert m rám fogják, hogy ellensége \ gyök az Önök által emleget demokratikus jogállamnak. Tisztelt elnök úr! Egyik, vii got viselő pártnak sem vágyói tagja, de ahhoz állok közelel amelyik a realitások talaján ; ez pedig az Ön bánatára MSZP. Azt hiszem, van még mit tei ebben az elkótyavetyélt orszí ban. Javaslom, hogy a törvér hozásban jeleskedjenek lt alább olyan szinten, mint a s dobálásban, és akkor nem les megalkotott törvényekben se sok joghézag, illetve nem k egész sor törvény alkotmány lenességét megállapítani. Id volna már a magyar társai lommal szóba állni, és megn tatni a jövő perspektíváját. / hiszem, hogy a jogos kritikát i volna elfogadni, és nem csal „múltidézéssel” foglalkozni. Tisztelt Tóth úr! Ne felejtse hogy határainkon belül is r gyarok élnek, akik a rájuk rak terheket már csak rogyado; bírják, és ne tessenek elfelejt« hogy választani a magyar í fog, nem az Önök által patron „hősi” múlttal rendelkező s? vezetek. Ezeket kívántam en keztetőül elmondani, mim sértés nélkül. Tolnai Anti Szol no

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents