Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

1992. AUGUSZTUS 6. Hazai krónika 3 Ahol csak a madár jár Barangolás a Berettyó-csatorna mentén A Berettyó-csatorna afféle mes­terséges alkotás, amelyeknek a jobb oldali gátjára a 4-es főútvo­nalról az apavári hídnál térünk. Lassan haladunk, mégis porfelhőt kavar a kerék: jelezve, errefelé még a zápor is ritka vendégnek számít. Tizenkét hosszú kilomé­teren kiégett mezők, vízért lihegő erdők, néptelen szivattyútelepek mellett vitt az utunk. Teremtett lé­lek sehol, csak egy őz rohan ki a csalitosból a tarlóra. Jó ötven mé­terre megáll, két aprósága remegve bújik meg a csatomapart melletti füzesben. Minden bizonnyal meg­zavarhattuk őket ivás közben. Ré­tisasokat riasztunk fel, egymás után, bizonyos távolságra vagy tí­zet: úgy tűnik, mindahánynak megvan a saját vadászterülete. Végre, a bucsai útkereszteződés után jobbra lakott tanyához érünk, az istállókat meg a külső udvaro­kat a 67 éves karcagi Kovács Fe­renc és 25 éves fia bérli. (1.)- Magángazdálkodóként hét te­henet, öt fias, hasas disznót, csir­kéket, birkákat, kacsákat is tar­tunk.- Ki főz magukra?- A feleségem: vagy mi me­gyünk be a városi házba, vagy ő hozza ki.- Hány liter tejet hordanak a csarnokba?- Száz körül, a fiam viszi be a Trabanttal Bucsára.- Szórakozás?- Ha felmérgeljük magunkat a jószág mialt. káromkodunk. Ez a gózó gáttetőn, afnikor végre egy működő szivattyútelephez jutunk. Itt éppen Pokorádi Zoltán gépész teljesít szolgálatot.- Ezt a részt Gástyásnak neve­zik, és a leágazó csatorna még vi­zet szállít néhány1 rizs telepre, ami hovatovább kuriózumnak számít. Másodpercenként háromezer liter kerül ki a Berettyóból, és ezzel errefelé mindent meglocsoltak, ami gazdaságos ezen a csúnyának nevezett határrészen.- Mi a neve, ha szabad tudnom?- Békabaszta föld, ami állítólag csak azért van, hogy lyuk ne le­gyen a helyén... Továbbhaladva a gát egy elár­vult lőtéren vezet keresztül. Egy­koron Mezőtúrról, Karcagról, Szolnokról jártak ide ki az egyen­ruhások, bár arra az időre már mindössze néhány betonelem meg lövészárokszerű mélyedés utal. Fiatal tölgyerdő szegélyezi utun­kat, majd Kevi alatt lábakon álló faház, körülötte szeméthalom fo­gad. Távolabb betonlapokon ré- gesrégi vasúti kocsi dacol a rozs­dával. (3.) Erre a folyó tetejére érdekes koszfogót, drótból, fából készült hálót feszítettek ki, megakad benne a hordalék. Lejebb, Kevi alatt, a,négy mé­teres mélységű vízben ladik, benne ül a környék nevezetes ha­lásza, a nagyiváni illetőségű Czi- nege Kálmán. Éppen bofotvál- kozik. :‘ d ? ,J Az ifjú Ko\ács égj meg ifjabb házőrzővel tem himbálódzó nagy hálót, pe­dig már az elektromosságot is kivezettem. Helyette varsával halászok, ötvenet raktam ki, de annyit meglovasítottak, hogy csak harmincöt maradt. (4.) Jön a szomszéd, Nagy János gépész, és érdeklődik, hogy régi cimborája látott-e valakit hétvé­gén, mivel feltörték az őrházat. Elvitték a távcsövét, és némi gázolajat is meglovasítottak. Hh ába, a közbiztonság valahogyan errefelé sem a régi. Haladunk tovább, lenn a fő­sodorban, kenut himbál a víz, benne négy diáksrác ül. Bronz- barnák, nagyokat húznak az eve­zőkkel, hiszen a csatorna vége, a Körös a cél. (5.) Elérjük azt a pontot, ahol a Nagykunsági Főcsatorna friss vize zuhog a Berettyóba, jobban mondva annyi belőle, amennyit a zsilip átenged. Néhány kis ka­nyar mellett visz el az utunk, és Mezőtúr alatt folyónyivá széle­sedik a csatorna. ^ (6.) Elhagyjuk a várost, porolunk még a gáton vagy tizenkét kilo­V' ' v, V ¥ Yadkacsasereg a híd alatt parasztember mostani szórakozá­sa. Hogyne nyitnám ki a számat, amikor tavaly, december 8-án az exportra leadott tíz hízóért még ma sem kaptunk egy vasat sem. Maga nem mondana egy cifrát? Megteszünk újabb pár kilomé­tert, amikor egy kaszáló férfival. Pléli Józseffel találkoztunk. Meg­tudjuk róla, hogy bucsai lakos, és az egyik szivattyútelep betanított munkása. Most éppen a gátoldalt borotválja, már ahol nem égett, száradt ki a fű. Ecsegfalva után kiszélesedik a csatorna. Egy hevenyészett falú­dig jutunk, távolabb lángperzselte, kormos nádas jelzi, nemrégen nagy tűz lehetett itt. (2.) A híd alatt vadkacsasereg ta­nyázik, jöttünkre pánikszerű me­nekülésbe kezdenek. Távolabb gé­mek őrzik a terepet. Újabb hosszú kilométereket hagyunk magunk mögött a jobbra-balra kacskarin­A zsilipkapu- Huszonöt éve húzom a há­lót, és hajdanában nagy vízivilág volt errefelé. Én is fogtam 47 kilós harcsát, 13 kilós nyurga pontyot és 12 kilós csukát.- Mára? métert, és egyszer csak egy sus- torgó erdő előtt véget ér a Be- rettyó-csatoma. Zsilip állja az útját, és a víztömeg két ágra sza­kadva fut tovább a távolba, egész a Körösig. (7.)- Jó hetven kilométert tettünk meg a gáton és még további párat a Körös holtágai közötti magas­laton. A töltés kettészelte a haj­dani kacskaringókat: a jobb ol­dali szakaszon szántóföldek, ki- sebb-nagyobb élővizek váltják egymást. A bal oldalon pocso- lyás, posványos (8.) mocsárvilág alakult ki, száradó, korhadó fa­törzsekkel. Mintegy igazolva: a természetre is vonatkozik az örök törvény: aki születik, virág­zik, él, egyszer úgy elmúlik, akár az idő... D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros- Ritkán feszítem ki a felet­BorotNalkozas a ladikban Állami felvásárlásra vár a gabona Vállalkozók Nemzetközi Szövetségének cégbejegyzése (Folytatás az I. oldalról) Kiemelt feladatként kezeli a szövetség a szomszédos orszá­gokkal való kereskedelmi kap­csolatok megteremtését, bőví­tését. Ebben a témában már tár­gyalásokat folytattak a magyar külügyminisztérium illeté­keseivel, felkeresték több ke­let-európai ország nagykövet­ségének kereskedelmi ügyvi­vőit. A román nagykövetséggel például megegyeztek abban, hogy az ősszel Marosvásárhe­lyen közös magyar-román kiál­lítást rendeznek, ahol bemutat­ják a megye termelőinek árukí­nálatát, piaci ajánlatát s egyben megismerkednek a romániai partnerek kínálatával is. Az ukrán kapcsolatokat illető­en a közeljövőben kereskedelmi tanácskozást tartanak Kijevben. Szolnokon magyar-ukrán vállal­kozók találkozóját rendezik meg. Ugyancsak közös eszme­cserét, kiállítást terveznek a Ti- sza-parti városban román terme­lőkkel, kereskedőkkel. Mint az Igazgatótanács elnökétől meg­tudtuk, az ukrán követségen ígé­retet kaptak arra, hogy a Vállal­kozók Nemzetközi Szövetsége égisze alatt Ukrajnába kiutazni szándékozók kezdeményes elbí­rálást, belépési lehetőséget kap­nak. e.s. A kalászos gabona betakarí­tását várhatóan augusztus 10-ig befejezik az országban - álla­pítja meg a Földművelésügyi Minisztérium legújabb elem­zése. Július végéig a búza 95, a rozs 80, a tavaszi árpa 90, a zab 60 százaléka került a magtárak­ba. Az őszi árpa, a repce és a borsó betakarítását már a múlt hónap közepén befejezték. Az aratás néhány csapadékos nap kivételével egész júliusban szinte zavartalanul, jó ütemben folyt. A terméseredmények az előzetesen becsült értékek kö­rül, vagy inkább valamivel fe­lette alakulnak. Az összes kalászos termés várhatóan meghaladja az 5,4, tonnát, ezen belül a búza a 3,4 millió tonnát. Búzából 4-4,1; rozsból mintegy 2,1; őszi árpá­ból 3,8-3,9; tavaszi árpából 3,3-3,4; zabból 2,7 tonna ter­més várható hektáronként. Őszi káposztarepcéből 1,4-1,5; borsóból 2,1-2,2 tonnát takarí­tottak be hektáronként. A betakarítás utómunkálatai legtöbb helyen vontatottan ha­ladnak. Nébáflymegye - példá­ul: Veszprém, Jász-Nagykun- Szolnok -‘ kivételével, ahol a munkavégzés üteme megfele­lő, az esetek döntő részében a szalmalehűzás,'de különösen a tarlóhántás készültségi foka alig éri el a 35, illetve a 25 százalékot. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében jószerivel el sem indultak ezek a munkák. Nagy a lemaradás Heves, Bor­sod- Abaúj-Zemplén, Zala, Pest és Csongrád megyében is. A felvásárlásban többek kö­zött az okoz gondot, hogy a termelők - jobb értékesítési ár­ra várva - visszatartják a ter­ményt. A minisztériumi szakértők szerint mind az aratás utómun­kálatainak elvégzésében, mind az értékesítésben tisztább hely­zetet teremt majd a mintegy 500 ezer tonnára tehető terve­zett állami felvásárlás. Ez ugyanis tisztázza mind a gabonapiaci viszonyokat, mind pedig javítja a termelők helyze­tét, s emellett a helyi felvásár­lókat is aktívabb piaci munkára kényszeríti. (MTI) Szolnoki pincérnő Szántódon ÉLETFORMÁJA A KÉTLAKISÁG Balatoni nyár. Szántód. Káni­kulai dömping. Óriás komphajók szívják be, ontják magukból az ember- és autóáradatot. Csak a ritmus más. Nem a megszokott, rohanós, nagyvárosi. Ráérősebb. türelemesebb. Alig húsz méterre, a Rév büfé biliárdtermében ke­vés a vendég. Olyannyira, hogy egy csinos pincémő is a golyókat bűvöli, ráhajolva az egyik asztal­ra. Ismerős arc. Nemrég még Szolnokon, a Petőfi úti benzin­kútnál lévő Carmel sörbárban szolgálta ki a hölgyeket, urakat.- Most éppen kevés a vendég - mondja Takács Rita -, egyéb­ként minden nyáron lent vagyok. Ez olyan információ, amely megér nekem egy másnapi talál­kát. Ő is beleegyezik.- Rita! Annyit már tudok, hogy szeret biliárdozni, és jól áll magának ez a kétrészes pincér­ruha. Továbbá: nyaranta itt a Balatonon, a többi évszakban pedig Szolnokon dolgozik. Vic­cesen fogalmazva, honfoglaló őseinknek volt téli meg nyári szállásuk. Szerintem akkor könnyebb volt... Nem szokványos ez a kétlakiság ebben a bizonyta­lan, munkanélküli világban. Jó! gondolom?- Valóban, sokan félnek csak úgy, egyedül, önállóan belevág­ni ilyesmibe. Egy bizonyos is­meretség kell hozzá, ami nálam úgy alakult ki, hogy vendéglátó­ipari szakközépiskolát végez­tem, és a gyakorlati időt a Bala­tonon töltöttem. Dolgoztam Széplak felsőn a Hotel Inter- pressben és Balatonföldváron a Hotel Festiválban. Sok embert megismertem, barátokat szerez­tem. A Balaton olyan hely, amit nem lehet kihagyni, ha valaki szereti a nyüzsgést, a változatos­ságot.- Akkor ez egy sajátos önme­nedzselés, amikor munkát keres?- Igen. Lejövök ide, és körül­nézek. Idén például véletlenül té­vedtem be ide, a büfébe, ahol a biliárdos kolléganő mondta, hogy nincs felszolgáló. Felhív­tam telefonon a MAHART ve­zérigazgatóját, dr. Kopár Istvánt, aki mondta, hogy vár engem, szükség van a munkámra. Haza­utaztam, és felmondtam a mun­kahelyemen.- Hányadik balatoni nyár ez?- Ez a harmadik, ami teljesen önálló.- Tavaly nyáron hol dolgo­zott?- Siófokon, egy első osztályú kávéházban, amit én üzemeltem be. Ahogy utólag a főnökkel be­széltem, nem is rosszul. Szépen beindult a boltja.- Meddig tervezi ezt csinálni?- Ez sok mindentől függ... Úgy volt, hogy idén már nem jövök le... Volt egy nagyon jó munkahelyem otthon.- Melyik a nehezebb? Itt talál­ni munkát, vagy amikor vissza­jön Szolnokra?- Ez egy jó kérdés! Talán az otthoni a bonyolultabb. De min­dig akad valami, mert van időm keresgélni. A balatoni feszített munka után ugyanis egy-két hó­napot pihenek otthon.- Előfordult már, hogy bará­tai megkérték, segítsen nekik is munkát szerezni?- Elég gyakori ez, de ehhez nekik is le kellene ide jönni sze­mélyesen... r­- A család mit szól az életfor­májához?- Teljes függetlenséget élve­zek. Édesanyám bízik bennem, tudja, hogy tudok magamra vi­gyázni. Ahhoz egyébként nem kell lejönni ide, a Balatonra, hogy valaki elkavarodjon.- Mint szakmabelinek, mi a véleménye arról, hogy a Balato­non állítólag már vége az arany­kornak?- Igen, észrevehető. Sokkal rosszabb, mint néhány évvel ez­előtt. A legfőbb probléma, hogy sok a vendéglátóegység és kevés a vendég. Magasak az árak. A németek is továbbmennek a francia Riviérára vagy Spanyol- országba, Olaszországba, mert ugyanilyen árakért magasabb színvonalú ellátást kapnak.- És milyenek a vendégek itt, a Balatonon?- Nagyon normálisak, készsé­gesek, aranyosak. Mosolyogni kell nekik, ezt díjazzák. Imádok emberekkel foglalkozni, világ­életemben tanítónő szerettem volna lenni, de tanáraim lebe­széltek róla. Mostanában foglal­koztat újólag a továbbtanulás gondolata.- Még semmiről sem késett le. Most viszont jó kívánság-e, ha azt mondom, hogy minél keve­sebb ideje legyen munkaidőben biliárdozni?- Igen. Köszönöm. Szöveg és fotó: CsJ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents