Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

4 1992. AUGUSZTUS 5. Érdekességek a nagyvilágból Szlovákia ELGÁNCSOLT EURÓPA-TÉVÉ Szlovákiában a jelek szerint végérvényesen elgáncsolták azt az elképzelést, hogy 1993. január elsejétől öt nyelven mű­sort sugárzó Európa-televízió kezdje meg adásait. Hónapokkal ezelőtt, még a Carnogursky-kormány alatt privatizációs pályázatot írtak ki a szlovák televízió harmadik csatornájának „szabadalmi jo­gára’ ’. Annak ellenére, hogy az akkori kultuszminiszternek sa­ját hatáskörében is módja lett volna dönteni a benyújtott pá­lyázatok odaítélésének kérdé­sében. A legesélyesebb pályá­zókat előbb konzultációra hív­ták meg, majd a pályázatok el­bírálása után az illetékes parla­menti bizottság ajánlásai sze­rint hoztak határozatot. Ennek értelmében a szlovák televízió harmadik csatornájának mű­sorszórási és szerkesztési jogát két társaság közösen kapta meg. A pozsonyi székhelyű „Médium-5” és a dunaszerda- helyi székhelyű „Perfects Részvénytársaság” legfőbb „aduja” az volt, hogy nem nemzeti televíziót akartak lét­rehozni, hanem egy „közép-eu­rópai hagyományokra építő, öt nyelven sugárzó csatornát”, amely a térség „regionális bá­zisaiból táplálkozó műsorokat sugárzott volna”. A túlnyomórészt szlovák, de lengyel, magyar, német és angol nyelven is műsorokat szolgáltató csatorna egyik fő támaszának a „Central Europe­an Development Corp.” elnö­ke, Mark Palmer, az USA volt budapesti nagykövete számí­tott. A Palmer nevével „hitelesí­tett” társaság 7 különböző eu­rópai és tengerentúli tv-csator- nában érdekelt hálózatot alkot, és folytonosan cseréli műsora­it. A korábbi szlovák kormány­zat még úgy ítélte meg, hogy ez az elképzelés „egyedülálló le­hetőség a Szlovák Köztársaság számára, egyfajta különbelépő- nek a nagyvilágba”. Nem sokkal a június első hetében lezajlott csehszlováki­ai parlamenti választások előtt sajtókampány indult az „Euró­pa-televízió” gondolata, majd megvalósítása ellen. Egyes vé­lemények nyíltan hangoztat­ták, hogy a Václav Havelhoz közel álló körök érdekei - így Soros Györgyé is - húzódnak meg a terv hátterében. Úgy lát­ták, hogy „magyar nyelvű tele­víziózást akarnak belopni Szlo­vákiába”. Júliusban az új szlovák kül­ügyminisztérium vezetői egy független jogászbizottsággal bíráltatták felül a tárca előző vezetőinek májusi döntését. Ez a bizottság azt állapította meg, hogy a pályaműveket elbíráló akkori parlamenti bizottság sok hibát vétett, és negyvenkét pá­lyamű közül jól kidolgozott ter­vezeteket „elhanyagolt”. Ilyen megítélés után július végén fel­függesztették a dunaszerdahe- lyi „Perfects RT. ’ ’ kérelmét, és négy másik társaságnak nyitot­tak zöld utat. A bizottság a su­gárzás műszaki kivitelezésé­nek jogát „bizonyos hibák kija­vítása” után meghagyta a po­zsonyi székhelyű „Médium-5 ’ ’ társaságnak. A „Médium-5” emberei zömmel ugyanazok­ból állnak, akik július elsejéig a TA-3 elnevezésű harmadik ál­lami csatornát működtették. A privatizáció miatt ez a csatorna egy hónapja nem sugároz mű­sorokat. Hogy magáncsatorna­ként az új döntés értelmében mikor kezdi újra, azt még nem tudni, de azt, hogy magyarul is sugározza majd a műsort, szin­te senki nem reméli. Kísért a közelmúlt Szegények és gazdagok Németországban Annak idején a nevezetes pá­rizsi Európa-csúcson figyelmet keltett a magyar kormányfő megjegyzése: jó lesz vigyázni arra, nehogy a nagy nehezen le­hullott politikai vasfüggöny he­lyett új, a szegényeket és gazda­gokat elválasztó vasfüggöny emelkedjék. A számok kérlelhe­tetlenül bizonyítják, hogy ez a veszély még az immár egységes Németországot is fenyegetheti, holott az egykori NDK nem szá­mított a földrész igazán szegény részei közé. A müncheni Társada­lomtudományi Intézet kutató- csoportja felméréséből egyértel­műen kitűnik: a két Németorszá­got egymástól több mint négy évtizeden át elválasztó, fallal és szögesdróterdővel súlyosbított határ gazdasági értelemben lát­hatatlan, de ma is áll. Illetve nagyon is láthatóan. A „wessiek” és az „ossiek” - ahogyan a régi és új tartomá­nyok németjei önmagukat hív­ják -, vagyis a nyugat- és a kelet­németek életszínvonala között 1992 elején mély szakadék tá­tong. A statisztika szerint a Né­met Szövetségi Köztársaság te­rületén az egy főre eső évi nem­zeti jövedelem - a csecsemőktől az aktív dolgozókon át egészen a nyugdíjasokig - 24.418 márka. Ugyanez az összeg az egykori NDK-ban 11.313 márka, vagyis a nyugati átlagnak még a fele sem, holott ma már az újraegye­sült Németország keleti felében is zömmel a kelet-közép-euró- pai szemmel magas árak érvé­nyesek, tehát nagyon nehéz megélni havi nem egészen ezer márkából. Már akinek van ennyi - s történetesen nem egyedülálló nyugdíjas vagy munkanélküli. A müncheni intézet munka­társai fél esztendeig dolgoztak az egyesített ország teljes jöve­delemtérképének elkészítésén. 544 városi és vidéki körzetre osztották fel Németországot, hogy minden faktort maximáli­san figyelembe véve megrajzol­ják a szegénység és gazdagság tarka térképét. A helyi vásárló­erő megállapításánál például fi­gyelembe vették a bérek és jöve­delmek, a bevételek és költsé­gek, a munkanélküliek és dolgo­zók arányát, sőt, még a munka­nélküli-segélyek és egyéb szo­ciális támogatások helyi nagysá­gát is. így állapították még, hogy az összesen 79,112.831 német ál­lampolgárjelenlegi vásárlóereje 1716 milliárd márka. Ez az elképesztően hatalmas összeg azonban az ismert törté­nelmi és egyéb tényezők nyo­mán igencsak egyenlőtlenül oszlik meg, mindenekelőtt az egy főre jutó évi jövedelem függvényeként. íme: az 544-ből a leggazdagabb körzet Nyuga­ton van, ez Majna-Frankfurt tér­sége, évi 34.105,49 márkás át­lagjövedelemmel: míg az egye­sített nemzet szegényházának a meecklenburg-előpomerániai Altentrepow körzet számít, ter­mészetesen a volt NDK-ban, mindössze 10.175,24 márkás évi átlagjövedelemmel. A leg­szegényebb körzet átlagjövedel­me tehát a leggazdagabbénak alig több mint egynegyede. Már csak ezért sem meglepő aberlini-biesdorfi nyilvántartási hivatal bejelentése, hogy Né­metországon belül nagy ütem­ben folytatódik a nyugati irányú népvándorlás. Mert ki akar ott maradni, ahol eleve - legalábbis még idáig - német értelemben szegénységre ítéltetett? s Énekesek háborúja Spanyolországban A legkiválóbb spanyol opera­énekesek közt hónapok óta tom­boló háború újabb fejezettel bő­vült: Montserrat Caballé és Alf­redo Kraus elkeserdett média­harcot vív egymással a barcelo­nai olimpia megnyitóhangverse­nye kapcsán. Monserrat Caballé „elégtelen hazfisággal és csúf rágalmazás­sal” vádolta - nevének említése nélkül - Alfredo Kraust, kijelent­ve, hogy „amikor egy város az olimpiai játékokra készül, az ember nem mocskolja be a hazá­ját, és nem gyaláz tiszteltre mél­tó személyeket. Ha az ember idegen érdekeket szolgál, akkor nem méltó arra, hogy az olimpiai himnuszt énekelje”. Mire Kra­us: „Mint művésznek és mint spanyolnak egyaránt jogom volt, hogy a himnuszt énekel­jem!” Ez a polémia csak újabb feje­zete annak a hangos veszekedés­nek, amely annak kapcsán tört ki, hogy kikényszerítették Alfre­do Kraus részvételét az olimpia megnyitóhangversenyén. Jósé Carreras, a megnyitóünnepség művészeti vezetője ugyanis nem számolt Kraus felléptével, akár­csak a katalán énekesnő, Victo­ria de Los Angeles felléptével sem. Rossz nyelvek annak tulaj­donították ezt a „feledé- kenységet”, hogy a két énekes nem áll szerződésben a Monser­rat Caballé fivére által vezetett ügynökséggel. Carlos Cabballéról elteijedt ugyanis, hogy diktátorként ural­kodik a spanyol operavilág fö­lött, és húgával együtt megszab­ja a törvényeket. Egy spanyol lap a minap azt állította, hogy a férfi szinte túszként tartja a mar­kában a barcelonai Gran Teatro del Liceót, Alfredo Kraus pedig egyenesen „kultúrmaffiáról” beszélt. Kraus mindenesetre nem ha­jolt meg a „kultúrmaffia” előtt, és széles körű sajtókampánnyal sikerült is elérnie, hogy a meg­nyitóhangversenyen mégis együtt énekelhetett Jósé Carre- rasszal, Monserrat Caballéval, Placido Domingóval és Teresa Berganzával. De ezzel még nem ért véget a dolog: az olimpia megnyitóhangversenyéről ké­szült hangfelvétel nem tartal­mazza Kraus áriáit. Ráadásul a lemezborítón csak Carreras és Caballé képe látható. Monserrat Caballé mindösz- sze ennyit mondott ehhez: „Ha egy hanglemezgyártó csak egy részt választ ki, ez nyilván azért van, mert nem minden érdekli.” Kraust azonban a dolognak ez a része kevésbé látszik izgatni: „Az egyetlen, amiért foggal és körömmel harcoltam, a részvétel volt a megnyitóünnepségen. És ezzel elégedett vagyok.” Bűnügyi atlasz turisták számára Ezt a francia atlaszt minden .turistának kézbe kellene kap­nia: a 160 oldalas könyv a bű­nözés franciaországi jellegze­tességeire hívja fel a honpol­gárok és világjárók figyelmét. A rendőrségi, bírósági, mi­nisztériumi és biztosítási sta­tisztikákon alapuló „Atlas de la criminalité en France” sze­rint például Marseille és kör­nyéke az autótolvaj-bandák paradicsoma. Nizzát a kerék­párosoknak lenne tanácsos el­kerülniük. A legtöbb betörést az atlasz szerint a párizsi, a marseille-i és a touloni körzetben jelentet­ték. Bretagne-ban és Észak- Franc iaországban még a hiva­talos adatokon is meglátszik, hogy híres bortermelő vidé­kek. Ebben a két országrész­ben ugyanis feltűnően sok it­tas vezetőt érnek tetten. A leg­több robbantásos merényletet a híres-hírhedt Korzikán kö­vetik el. Ferenczy Europress Delfinek - mint „szülésznők”? Víz alatti szülést készíte­nek elő izraeli tudósok. Mint arról izraeli lapok hétfőn be- i ■ jszgmoltak, a szülő nőknek n «delfinek fognak segíteni a ne­héz óráikban. Francia és an­gol kutatók ugyanis megfi­gyelték, hogy a delfinanyák szüléseit egész delfincsapa- i dók segítik példás gondosság­it i>5fű. A szakértők most ezt a . készséget szeretnék a szülő anyák érdekében kamatoztat­ni. A lapjelentések szerint szeptembertől hat terhes an­gol nő fog naponta fürdőt venni a Vörös-tenger egy öb­lében, hogy kapcsolatot ala­kítson ki a kedves állatokkal. Maga a szülés azután a delfi­nek jelenlétében egy különle­ges medencében megy végbe. Az orvosok azonban nem bíz­zák magukat kizárólag a del­finekre - a szülő nőket komp­lett orvos-egészségügyi cso­port figyeli majd, s ezenkívül a parton jól felszerelt mozgó klinika áll készenlétben. ■A „Bungy Jumping” Siófokon A siófoki strand látványossága lett az idén a „Rupert Himer Bungy Jumping”. A bátrak sportjának az a lényege, hogy egy autódaru a magasba emeli a „kosarat”, melyből különleges gumikötéllel a bokájukon kiugranak az izgalmat kedvelők (18 év felett) mintegy 5000 forintért. MTI Fotó: - H. Szabó Sándor Vulkánkitörés Chilében Chilének Argentínával határos déli részében kitört a 2.930 méter magas Copahue vulkán, és a hatóságok figyelmeztettek a kitörés nyomán fenyegető lavinaveszélyre. A fővárostól, Santiagótól 550 kilométerre délre levő, hóborította tűzhányó aktivizálódósa jelentős szeizmikus tevékenységhez vezetett. Hugo Moreno vulkanológus, aki repülővel elhaladt a tűzhá­nyó fölött, elmondotta, hogy a Copahue péntek este óta három ízben tört ki. Mivel a vulkán tetejét egészen a kráterig hó borítja, ezért a lavinaveszély igen nagy. A Copahue gyéren lakott területen emelkedik a magasba, de a közeli Trama-Trama völgyben több indián település van. Mint a rendőrség közölte, már figyelmeztették az indiánokat, hogy szükség lehet a települések kiürítésére. Tudományos kaleidoszkóp A jövő telefonja: a PCN Az amerikai kommunikáci­ós szakemberek olyan ötleten dolgoznak, amely forradal­masíthatja a telefonálást. Az ötlet „egyszerű”: a Föld min­den polgára kap egy szemé­lyes, már nem helyhez kötött telefonszámot. Az e számon hívható állomás egy vezeték nélküli hálózat része lenne, s a hordozható készüléken ke­resztül - ami nem nagyobb egy mai tv-távirányítónál - az elő­fizető mindenhol elérhető, még a vízén vagy a levegőben is. Érről gondoskodnának a re­léállomások és műholdak. Ezt nevezik „személyes kommu­nikációs hálózat’’-nak (PCN). Az új telefoncsoda nagy előnye a hívások ellenőrizhe­tősége. Digitális kódszavak se­gítségével megállapítható a hí­vó fél azonossága, még mielőtt a kapcsolat létrejönne. Több kódot is lehetne használni, egyet például a család és baráti kör számára, egy másikat hiva­talos vagy munkahelyi hívá­sokra. Nem kis probléma a hí­vott fél mindenkori tartózko­dási helyének kiderítése. Meg­oldásként a szakemberek egy kis adókészülékre gondolnak, amely a központot folyamato­san tájékoztatná a szám tulaj­donosának tartózkodási helyé­ről. Tenger és szerves vegyületek a Titánon? A Földünkön túli civilizáció létezése régóta foglalkoztatja az emberiséget, de egyértelmű válasz egyelőre nincs. A Sza­turnusz legnagyobb kísérő bolygóját, a Titánt vastag nit­rogénréteg borítja, amely egy­szerű szerves elemekkel, töb­bek között metánnal kevere­dik. A Földön kívül ez a Nap­rendszer egyetlen olyan boly­gója, amelynek a felszínét részben valószínűleg valami­lyen tenger borítja. Nem lehe­tetlen, hogy ott komplex szer­ves vegyületek koncentrálód­nak, s az alacsony hőmérséklet ellenére kialakult valamilyen primitív élet. Nyelvi teszt telefonon Japán diákok, akiknek az angol szavak kiejtése problé­mát okoz, tudásukat telefonon is tesztelhetik. A japán NTT telefontársaság nyelvi ellenőr­ző szolgálata komputer segít­ségével megvizsgálja és érté­keli az előfizető kiejtését. A telefonáló - akárcsak egy nyel­vi laboratóriumban - egy ka­zettára rövidebb-hosszabb szöveget mond, amelyet a szá­mítógép a benne tárolt elő­írásszerű kiejtéssel hasonlít össze, és közli az értékelést. A telefontesztet az NTT az ame­rikai SRI International céggel közösen fejlesztette ki. Új amerikai szuperkomputer Az amerikai IBM új szuper- komputert állított elő, amely másodpercenként több billió matematikai műveletet tud el­végezni. Ez az időjárás-előre­jelzésben éppúgy hasznosítha­tó, mint az új repülőgépek fej­lesztésének meggyorsításá­ban. A jelentős mértékben megnövelt teljesítményt több ezer chips és mikroprocesszor biztosítja. Veszélyben a szibériai erdők Rablógazdálkodás fenyege­ti a hatmillió négyzetkilomé­ternyi szibériai erdőket, ame­lyek fontos szerepet játszanak a Föld éghajlatának egész­ségesebbé tételében. A japán és a koreai faipar széles körű koncessziókat kapott a fakiter­melésre. De maguk a szovjet cégek is irtják az erdőt, mert bizonyos termékek gyártásá­hoz háromszor annyi fát hasz­nálnak fel, mint az észak-ame­rikai és a nyugat-európai válla­latok. Számottevő az a meny- nyiség is, amelyet a szibériai erdőkből feldolgozatlan fa for­májában exportálnak. A kör­nyezetvédők erőteljesen fel­lépnek az erdőpusztítás ellen, de ez kevésnek bizonyul a multinacionális cégekkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents