Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
Hazai körkép 1992. AUGUSZTUS 4. Kísérlet járta be Európát... Derrick jóízű esti mese Tavaly novemberben már járt Szolnok megyében Wolfgang Vöhringer, a reutlingeni városi rendőrség főtanácsosa. Akkor kötelező udvariasságnak vettem, amint az országunkat dicsérte. Most kiderült, hogy nem az illem mondatta vele az elismerő szavakat, hiszen a szabadságát töltelni is visszajött családjával a tiszaligeti kempingbe a főtanácsos úr. A két testvérváros, Szolnok és Reutlingen kapcsolata nem hasonlít a régi időkben megszokotthoz. Nem nyakig begombolkozott protokoll főemberek érkeznek, hanem családok küldenek egymásnak meghívót, és a költségeket is ki-ki maga állja. Ma már úgy látszik, tudjuk, hogy az állami büdzsé nem kimeríthetetlen... A német bűnüldözésből naprakész a magyar tévénéző, hiszen Derrickék jóvoltából sok férfi sok esete jelenik meg a képernyőnkön hetente.- Főtanácsos úr, hasonlít-e a valóság ahhoz, amit a német blinügyi filmeken látunk?- Ezt a kérdést sokszor feltették már nekem ittlétem alatt. Elmondhatom, hogy messze áll a valóságtól az egy szem - legfeljebb két szem - zseniális nyomozó magánháborúja a bűnözők ellen attól, ami a bűnüldözés ma Németországban. A legendák szépek, talán segítenek is a rendőrség munkájának kedvező megítélésében, ám a csoport- munka, a szervezett apparátusok, a legkorszerűbb technikai eszközök mozgósítása hozhat csak eredményt egy-egy bűneset során a nyomra vezetésben.- A krimik káros hatását emlegetik gyakorta az esztéták: azt mondják, az erőszakosság látványa erőszakot szül - vagy legalábbis arra készteti a nézőket. Valóban így találják önök is?- Biztos, hogy a fiatalokban erős érzelmi hatást kelthetnek ezek a filmek, a készítők felelőssége azonban, hogy milyen irányba terelik ezeket az indulatokat. A krimik úgy épülnek fel dramaturgiailag, hogy a jó győzedelmeskedik, a törvényesség kerekedik felül, és ha rendre azt látják a nézők, hogy valamennyi törvényszegőt utolér az igazságszolgáltatás, talán nem az elkövetésre inspirálnak ezek a kitalált történetek. A filmek azt sugallják tehát, ami a valósáéban _j-a-/öö32rí-L ' Fekete - fehér és színes TV-képcsövek felújítása lakáson. Telefon csak napközben: 56/41-972 Cím: Téglás Béla, TV-műszerész kisiparos Szolnok, Szántó krt. 11. Wolfgang Vöhringer vendéglátói társaságában (balról Vörös Miklós rendőr őrnagy, Szolnok városi kapitány, jobbról Molnár András rendőr őrnagy, a városi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője) Fotó: T.Z. is igaz: a bűncselekményeket nem jehet megúszni.- Önök abban a különös helyzetben vannak, hogy a berlini fa! ledöntése után szembesülhettek egy olyan társadalommal, amelyiknek négy évtizede ment el a szocializmus építésére. Milyen értékeket pusztított ki az emberekből az eltelt négy évtized?- Én azt hiszem, minden azon múlik a volt NDK polgárainak megítélésében, hogy ők ott belül mit gondolnak. Úgy vélem, a szocialista ideológia nem gyökerezett túl mélyen az emberekben. Most a csalódás érzése dolgozik bennük a legerősebben, hiszen azt hitték, hogy a rendszerváltozás anyagi jólétet, muÉká, kényelmes lakást hoz a számukra. Hát nem így történt, ezért nekikeseredtek, és a legszélsőségesebbek bizony szembekerülnek a rendőrséggel is.- Gondolom, az erkölcsi normák fellazultak, nincs szentsége a magántulajdonnak, de hát mit tudnak tenni önök azért, hogy a volt NDK-t felzárkóztassák?- Sokat, túl sokat. Minden nyugati polgár adót fizet, ami erre a célra folyik be. Hogy mennyi ez az összeg? Nos, tíz év alatt 1500 milliárd márkát fordítunk arra, hogy a keleti országrész utolérje a nyugatit. A program viszont 15 esztendős, így ezt a horribilis összeget a másfél évtized alatt dollárban számíthatjuk ezerötszázmilliárdnak. Ebből lesz minden volt NDK-snak létbiztonsága, munkahelye, lakása.- Elképesztő számok ezek, hiszen minket, magyarokat 20 milliárd dollárnyi örökölt állam- adósság fojtogat, elmondhatjuk tehát, hogy a szocializmus kísérlete került ennyibe az NDK-nak?- Igen, és a dologban az a furcsa, hogy ezt nekünk, nyugatiaknak kell külön adóval, rendkívüli adóval megfizetni. És akkor még ott van a tudati átformálás.- Nálunk most már a nyilvánosságig is eljut a jobboldali szélsőségesek szerveződésének híre. Bőrfejűek, neonáci csopor- tocskák üldözik olykor a színes bőrűteket, a külföldi vendégmunkásokat. Önöknél is van erre példa?- Minden demokráciában van jobb- és baloldali, valamint extrém csoportosulás. Nálunk is van, de tömegbázisuk nincs. Elszigetelt csoportocskák ezek, akikkel szemben a rendőrség felveszi a harcot. A falra firká- lókkal, külföldieket molesztá- lókkal szemben a pénzbírságtól a szabadságvesztésig minden retorziót bevetünk. Nem kis probléma, hogy a mi országunkban szinte az egész világ képviselteti magát, így akinek napi gondja a megélhetés, elsősorban ellenünk fordul. „A pénzt mi kerressük meg, ti menjetek ki az országból!” - ilyen gyűlölködő eszme- áramlatokkal kell szembenézni. Megtesszük.- Melyek azok a bűncselekmények, amelyek a legnagyobb betűkkel jelennek meg a baden- württenbergi újságokban?- A gyilkosságok, melyekből hál’ istennek kevés van. Ezek közül is a szexuális indíttatású emberölés kavarja fel a legjobban a közvéleményt, de divat az üzletek, magánlakások, benzinkutak elleni rablótámadás is, ahol a fegyver előkerül, és bizony hulla marad a helyszínen. Akinek mond valamit: 250 ezer lakosa van a szolgálati körzetünknek, és egy évben 13 ezer bűncselekmény történik. A kétharmada autófeltörés, lakásbetörés.- További jó pihenést, és reméljük, Tiszafüredre nem jut el a hazai bűncselekmények híre! Palágvi Béla alagsor ♦4767/lK*, "t-vficanzzp” A TIGÁZ Szolnoki Kirendeltség értesíti a tisztelt gázfogyasztókat, hogy Jászberényben 1992. augusztus 13-án, 8 - 18 óráig a gázszolgáltatás szünetel. A gázkimaradásban érintett fogyasztóinkat külön értesíteni fogjuk. Tíaáz Előre is köszönjük szíves megértésüket. TIGÁZ Szolnoki Kirendeltsége M761/1H* ELADÓ VAGY BEKBE VEHETŐ Társaságok, vállalkozók, figyelem! Szolnokon, 1300 négyzetméteres élelmiszeripari, termelő üzem eladó, vagy bérbe vehető, illetve bármilyen hasznosítás elképzelhető. „Vállalkozási lehetőség-4865’’jeligére a kiadóba várjuk a jelentkezéseket: pontos cím, telefon megjelöléssel. »4865/2H* Hetvenöt éves az egykori kultúrigazgató Ma három templom kántora V arga Béla 1917-ben született Kolozsvárott. Küzdelmes-mozgalmas értelmiségi életpálya adatott neki. Nyolcéves korában már Tószegen élt, itt fejezte be elemi iskoláit. A tudás grádicsán továbblépkedve a szolnoki n. Polgári Iskola, majd a Jászberényi Tanítóképző következett. 1937-ben került állásba a tószegi községházán „ínség-ingyen munkás’’-ként. Két év múlva kinevezték állami tanítónak és levente körzetparancsnoknak a kárpátaljai Havasköz községbe. Rá egy évre megnősült, majd visszajött az Alföldre, és Pitvaroson - Makó mellett - vállalt munkát. Innen vonult be katonának a Magyar Királyi Hadseregbe. Öt év katonaság után amerikai hadifogság következett. A szerencsések közé tartozott, mert még ebben az évben, 1945-ben hazakerült Pitvarosra. Egy év múlva Csanádpalotára költözik, ahol kántortanító és kultúrigazgató lett. 1954-től Szolnokon él. Megyei tanulmányi felügyelő, igazgatóhelyettes, majd 1964-től 1978- ig a szolnoki Abonyi Úti Általános ^ Iskola igazgatója volt. Éneket tanított a Varga Katalin Gimnáziumban, napközis nevelő maradt számomra az első nagy rűek a kultúrházak. Jól gondo- sikerű, augusztus húszadikára' - lom? A szervezett aratási ünnepségünk. Ez egy vasárnap délután volt, amikor a kocsmában is sokan tartózkodtak. Az énekkar a nagyteremben a „Megérett a búzakalász, le is kell azt vágni.,.’IA kezdetű dalt énekelte, amikor egyszer csak kinyílt az ajtó, a kocsmában elcsendesedett a zaj, elhalkult a poharak csörgése, és az ivós emberek megilletődve hallgatták a műsort. Nagyon szép emlékem ez.- Kapott-e támogatást, segítséget az akkori helyi, országos szervektől?- Különösebb segítséget nem kaptam. Talán csak elviekben az MKP-tól.- Valóban. Bár vezetékes rádió már volt, és a falurádión keresztül mindenki tájékozódhatott az ország-világ dolgairól. Sőt, Csanádpalotán már mozi is működött.-Az ötvenes évek politikai légköre mennyiben ártott a kultúrának? Van-e ezzel kapcsolatosan negatív élménye?- Sajnos van. A tervkölcsön- jegyzések, a beadásos dolgok jutnak az eszembe. Azoknak a falubelieknek a háza előtt, akik határidőre teljesítették kötelezettségeiket, úgynevezett csasz- tuskaműsort kellett adni. Ebben elénekeltük a címzett érdemeit. Ez nagyon visszatetsző volt, mivel a beadás olyan nagy mennyiségű gabonát jelentett, hogy a megélhetéshez jóformán alig maradt annak, aki ezért megdolgozott. Voltak olyan esetek, amikor szabályosan elzavartak minket, akiket köteleztek ezekre a műsorokra.- Népszerű volt abban az időben a tájolás. Mit jelentett ez?- Gyakran mentünk színielőadásokat tartani a közeli helységekbe, Kórusban, tagja volt Me- munkámra” gyei Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottságának. Napjainkban három templom kántora. Egyszóval: köztiszteletben álló tanárember. Nyugdíjas évei aktívan, munkával telnek. Születésnapi beszélgetésünk apropójául az akkor kultúrpolitika gyakorlatának felelevenítése szolgált.- Hogyan került a kultúra vonzásába, hogyan lett kultúrott- hon-igazgató?- Éneket tanítottam a Csanád- palotai Általános Iskolában. Irányításommal mindenféle ünnepségeken és műsorokon szerepeltünk. Alkalmanként a határőrparancsnokság is megbízott énekműsorok betanításával. Kultúrigazgató úgy lettem, hogy az oktatási osztályról felkértek a Csanádpalotán akkor szerveződő kultúrotthon vezetésére, amit el is vállaltam.- Ez a kultúrotthon újonnan épült, vagy már megvolt korábban is?- Egyik sem igaz, mert a leendő kultúrház helyisége azelőtt kocsma volt, Andrejka János vezette. Ő adta át a nagytermet, amit átalakítottunk, és ahová befért kétszáz-háromszáz ember is. Andrejkának megmaradt a szomszédos kis helyiség, ahol az italmérést tovább tudta folytatni.- Kultúrigazgatóként stafétabotot vett át, vagy magára hagyatkozva kellett dolgoznia?- Egyedül voltam. A legnagyobb feladatot a kocsma és a kultúrtevékenység szétválasztása jelentette, mivel szomszédos helyiségek voltak. Emlékezetes falvakba, így például: Varga Béla a rákóczifalvai katolikus templom orgo- Nagylakra, Battonyára, Délegyházára. Nagy sivolt nyolcvanas évek első felében, énekelt a Kodály nájánál: „Jó érzés, hogy még mindig szükség van a- Abban az időben mi kellett ehhez a munkához? Milyen volt az anyagi elismerése?- Először is vállalkozó szellemű fiatal kellett hozzá, aki a szabad idejét sem sajnálta. A próbák, műsorszervezések, tájolás, sok időt igényeltek. Rendszeres díjazást nem kaptam. Az országban ekkor még egyetlen kultúr- otthon-vezető sem kapott fizetést, ez társadalmi munka volt. Alkalmanként adott járandóság előfordult, de inkább erkölcsi el- ismeréseket kaptam. Később már segítőim is akadtak. Például Fierstné - aki egy időben a Pesti Színházban volt statiszta - segített a huszonöt-harminc tagú amatőr színjátszó csoportunkkal betanítani a színdarabokat. Elsősorban a nagy nemzeti ünnepekre készültünk. Ilyen volt akkoriban a felszabadulási ünnep. „Szabad Föld - Téli esték” elnevezésű, mezőgazdasági előadásokból álló sorozatot is indítottunk. Ezek témái voltak: gazdálkodás, téeszszerveződések- hez a kolhozok, szovhozok ismertetése, a szovjet gazdaság bemutatása, gépesítés, villamosítás stb. Szakköreink is működtek. Például szabás-varrás, főzőszakkör. Utóbbihoz Makóról küldtek szakkörvezetőt. De legnagyobb sikere a színtársulatunk által előadott operetteknek volt. Játszottuk a János vitézt is. Zsúfolt ház volt ilyenkor.- Ezekben az években még nemhogy tévé, de rádió sem nagyon volt. Ezért is voltak népszekerünk volt Dunajevsz- kij. Szabad szél című . operettjével, amit már a szolnoki : ^színház rí játszott. A dalárdistá- kat összetartotta egy-egy közös fellépés, hangulatos vacsora. Pesti színészek hozzánk csak akkor jöhettek, ha küldték őket. Ilyenkor központilag szervezték az előadást, hozták a jegyeket, és szedték a pénzt. A mi társulatunk kizárólag helyi fiatalokból verbuválódott, mintegy harmincán voltunk. A társaságért, szórakozásért, esetleg egy ebédért vagy éppen pohár borért önzetlenül, ingyen dolgoztak ezek a fiatalok. Gyakran szerepeltünk egyfelvonásosakkal. Egy alkalommal az egyik darabban tapasztócigányt alakítottam, ahol bort iszik a cigány > majd pityó- kásan körbekínál. Én így rögtönöztem itt, a súgó felé fordulva: „Te is igyál súgó, te is megszenvedtél!” Nagy tapsot kaptam, nagy sikerem volt, mert akkortájt ritka kincsnek számított Csanádpalotán a bor.- 1954-ben abbahagyta a kul- túrigazgatói munkát...- Abból az egyszerű okból, hogy felkértek a Szolnok Megyei Tanács művelődési osztályára tanulmányi felügyelőnek. Ekkor költöztem Szolnokra. Nehéz szívvel tettem ezt, hiszen nagyon szerettem a kultúr- igazgatói munkát. Sok embernek szereztem örömet, fiatalok között lehettem. Életem hasonlóan tartalmas időszaka volt az 1964-gyel kezdődő tizenöt év is, amikor iskolaigazgatóként dolgoztam. (Cs.) A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÁRRENDEZÉSI HIVATAL (5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. sz.) ÖRMÉNYES községben, az Örményesi Új Élet TSz által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: ÖRMÉNYES, POLGÁRMESTERI HIVATAL 2. Az árverés ideje: 1992. szeptember 10. 9.00 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla Táblaszám: Tulajdonos: Helyrajzi szám: Terület: Művelési ág: Aranykorona érték: ÖRMÉNYES 5 TSz 037 21 ha 5563 m2 szántó 721,36 14 TSz 0107/1 79 ha 2123 m2 szántó 2171,09 1 TSz 023/1 106 ha 0234 m2 szántó 3562,01 023/6 0 ha 4565 m2 szántó 15,89 023/7 0 ha 1127 m2 müv. alól kivett023/8 Oha 1311 m2 müv. alól kivettA fenti területeken korlátozó intézkedés nincs. Szolnok, 1992. július 29. Dr. Horváth Gabriella hivatal vezet? sk.
