Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

1992. AUGUSZTUS 31. Hazai krónika 3 Hátba döfött agrárvertikum A mezőgazdaságunk világ­színvonalon termelt,' ä féldblgo- zóiparunk közepes minőséget produkált, exportbevételünk több mint egyharmadát az.élel- miszeripar adta. Kivitelünk fő iránya a bafáti Kelet volt, de ez a piac összeomlott, a nyugati hatá­rainkon túli területek pedig meg- hódíthatatlanok a vámszabá­lyok, a bürokratikus intézkedé­sek, valamint a kikészítés és a csomagolás silánysága miatt. További akadály, hogy azon a tájékon hatalmas készletek vannak, nem visznek a sokra még egy kicsit. Ezek miatt rendkívül veszé­lyes a magyar agrárvertikumra, ha nyugati érdekeltségű tőkés csoport kezébe kerül egy-egy élelmiszer-ipari üzem. Ugyanis kétséges, hogy az idegen vállal­kozó, mivel anyaországában is érdekeltségei vannak, magyar gazdától vásárolja meg a nyers­anyagot. Sőt, lehet, hogy a hazai üzem termék-előállítása is érde­keit sérti, mert a nyugati orszá­gokban az élelmiszerexportot Pénteken dr. Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke fogad­ta dr. Nádai Gyulát, a Magyar Cigányok Demokratikus Szö­vetségének országos elnökét, aki tájékoztatást adott a szövetség megyei tevékenységéről, és se­gítséget kért gondjaik megoldá­sához. A megyében mintegy 2800 tagot számláló szövetség, amelynek többek között Jászla- dányban, Vezsenyben, Jánoshi- dán, Tiszapüspökiben vannak jól működő szervezetei, több pá­lyázaton vett részt gazdasági, bűnmegelőzési, kulturális pro­nagymértékben támogatja az ál­lami költségvetés.' ■ Mi pedig ágrólszakadtságunk és kiszolgáltatottságunk miatt nem állíthatunk olyan kemény gátakat, szigorú behozatali kvó­tákat, mint ahogy azt velünk a nyugati termelők teszik. Az élel­miszeripar gazdacseréje az ipa­rág termelését veszélyezteti, il­letve egyre kevesebb magyar terméket kér majd. A tejipari üzemek eladásával például naivság azt hinnünk, hogy ezek a gyárak majd a ma­gyar igényeknek megfelelően fognak dolgozni, hiszen a német, osztrák vagy francia üzletekben most sincs és ezután sem lesz magyar tejtermék, a hazai boltok pedig roskadoznak a külföldi termékek súlya alatt. Nem mi megyünk a közös pi­acba, hanem ő jött ide, és termé­szetes, hogy az általunk oly hőn áhított működőtőke sem fog konkurenciát teremteni saját ma­gának. Mert ugye a pénz az pénz, itt nincs barátság. jektek megvalósítása érdekében. Ezekről tájékoztatta dr. Nádai Gyula a megyei közgyűlés elnö­két. A megbeszélés során az MCDSZ elnöke helyiséget kért a megyei önkormányzat­tól a szövetség részére Szol­nokon. A Magyar Cigányok Demok­ratikus Szövetsége pályázatot nyújtott be annak elérésére, hogy támogatói az adományok össze­gét levonhassák az adóalapból, s az elnök e pályázat támogatását is kérte a megyei közgyűlés el­nökétől. Előleg a repcemag­termelőknek Termelési előleget nyújt az ez év őszén elvetendő repcére a Nö­vényolaj Rt. Eszerint előleget ve­hetnek igénybe a termesztők a ve­tőmag megvásárlására, majd októ­berben az őszi kártevők elleni vé­dekezésre, hektáronként 1500 fo­rint értékben. A tenyészidő további részében - jövő február-március­ban - a fejtrágyázáshoz és a nö­vényvédelmi munkákhoz hektá­ronként további 3 ezer forint előle­get biztosít a részvénytársaság. Az előlegek kamatmentesek lesznek, összegüket a szerződött repcemag átadása után vonják majd le a mag árából. A repcemag termelői ára tonnánként 11 ezer forint. Az összeg folyósításának feltétele, hogy a gazdálkodók termelési és értékesítési szerződést kössenek. Külön megállapodásban rögzítik az előlegek visszafizetésére vo­natkozó garanciákat. Eredményesen gazdálkodik az Agrimpex Eredményes első félévet zárt az Agrimpex. Az év első 6 hó­napjában a cég forgalma megha­ladta a 15 milliárd forintot, s ez mintegy 30 százalékkal több, mint az előző esztendő hasonló időszakában. E nagy forgalom­ból több mint 527 millió forint adózás előtti nyereség szárma­zott. A vállalat a tavalyi gabonater­mésből a FÁK országaiban 1,1 millió tonnát adott el, míg az idei, a szárazság miatt gyenge termés­ből csak körülbelül 500 ezer ton­nányi búzát és kukoricát tud majd szállítani - holott korlátlan mennyiséget lehetne ezen a pia­con értékesíteni. A növényolaj­termékeket, a borsót, a lucernát, a madáreleségnek használt mag­vakat - ugyanúgy, mint eddig - Nyugatra exportálja a vállalat. A cég összforgalma várhatóan az év végéig mintegy 5 milliárd forinttal haladja meg a tervezett 21 milliárd forintot.- span ­Dr. Boros Lajos fogadta az MCDSZ elnökét Sikerrel vágta újabb fába a fejszéjét Aki saját maga építésvezetője Molnár Tamás igazgató mutatja a még „friss szagú" egyik új tanter­Amikor hírét vettem Molnár Tamás besenyszögi iskolaigaz­gató legújabb „vállalkozásá­nak” - mint ismeretes, tavaly ősszel önálló, saját iskolakony­hát alapított - és felkerestem, ő gyorsan megjegyezte: „Jó lenne már a pedagógiai munkánkról is hírt adni, de hát valahol ez is összefügg vele.” Hogyne függne össze a peda­gógiai munkával, amikor valaki tantermeket épít? Ráadásul nem tizen-, huszonmilliókból, hanem alig kettőből. Operatív szervezés ez ajavából, amivel egy vezető a tárgyi feltételeket biztosítja a jobb munkához. Molnár Tamás nem varázsló. Körülnézett, s megállapította, hogy eléggé lerobbant az iskola, hámlik a vakolat, nincs technikai műhely, 16 tanulócsoportra 12 tanterem jut, aminek következté­ben kénytelenek diákjai óráról órára összevissza járkálni a köz­ségben, mikor hol fogadják be őket . . . Tudta, hogy a helyi önkormányzat az egymillión fe­lül, amit mindennemű felújításra adott, több pénzzel nem tudja tá­mogatni. Ez azonban nem sok mindenre elég, ha külső vállal­kozóval dolgoztat. Gondolt egyet, s beadott egy pályázatot tavasszal a megyei munkaügyi központhoz azzal, hogy közhasznú munkásokat szeretne foglalkoztatni. A részle­tes indoklás elnyerte a bírálók figyelmét, mert a 190 jelentkező­met bői a 18 nyertes pályázó közé került. Kapott 600 ezer forintot, ami mellé 180 ezret kellett leten­nie úgy, hogy az összeget köz­hasznú munkások bérezésére fordítja. Mivel Besenyszögön is nagy a munkanélküliség, nem volt nehéz találnia az öt saját dol­gozója mellé másik öt olyan helybélit, akik a különféle szak­ipari munkák mesterei. Indulhatott hát az építkezés. Belső falátrendezésekkel, kisebb helyiségek megszüntetésével ki­alakítottak három új tantermet, amit már most, az induló tanév­ben birtokba vehetnek a gyere­kek. Az iskolaépület főbejárati részének bepucolásával is végez­tek.- Mindenki jól járt - mondja Molnár Tamás :, hiszen ha én, mint működtető, a fenntartóra várok, talán soha nem jön össze a tanteremépítésre való pénz. A munkanélküliek is jól jártak - akiknek a saját dolgozóimhoz hasonlóan fizetek -, mert a se­gélynél lényegesen nagyobb pénzt vihetnek haza. Óriási meg­takarításokat tudok a saját épí­tőbrigádommal elérni, folyama­tosan szépülhet az iskola. Mun­ka lenne a tíz embernek akár éve­kig is, de egyelőre decemberig tudom őket foglalkoztatni. Re­mény van azonban a további al­kalmazásukra. Szeptembertől egyébként összesen kilenc köz­hasznú munkást foglalkoztatha­tok. Három pedagógiai asszisz­tenst és egy takarítót vehetek fel újonnan. Cs.J. Tiszafüredi gimnázium Ismét rangja van A tanári kar büszke az eredményekre A tiszafüredi gimnázium és szakközépiskola pedagógusai jogos büszkeséggel gondolhat­nak vissza az elmúlt tanévre. Száztizenöt érettségizett diák­jukból ötvenkilenc jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s kö­zülük negyvenötén sikeresen fel­vételiztek. Van egy második he­lyezésük a Ki miben tudós? ve­télkedőn, egy harmadik helye­zettjük az országos középiskolai tanulmányi versenyen, valamint ugyanitt egy országos döntősük. Ezenkívül a diákok számos me­gyei helyezéssel öregbítették az iskola hírnevét. Az OKTV-n el­ért eredmények alapján közvet­lenül a patinás gimnáziumok után következnek a megyei rang­sorban (Lehel, Verseghy, Varga K.). A tantestület, mely egy fia­talabb és egy öregebb generáció szerencsés ötvözete, saját magá­nak tette magasra a mércét. Mik a tervek és a célok az 1992/93-as tanévben? Erről beszélgettünk Nagy Imrével, az intézmény igazgatójával.- Ezek az eredmények, ez a szint azt jelenti, hogy az iskola ismét egy felfelé ívelő szakaszba került. Gondolom, a sikerek mö­gött többéves szakmai munka van. Kellett-e hozzá valami más is?- Ha reális akarok lenni, akkor azzal kezdem, hogy az idén vég- zettekkel nagy szerencsénk volt. Ez nagyon tehetséges évfolyam volt. Nem minden évben kerül a tanárok keze alá ilyen „anyag”. A másik: lassan két éve sikeresen működtetjük a dr. Tokaji Idáról' elnevezett ösztöndíjrendszert. Az orvosnő, aki korábban isko­lánk növendéke volt, hamarabb elhunyt, mint férje, dr. Fazekas János. A férj halála előtt felesé­ge iránti tiszteletből intézmé­nyünknek adományozott egy­millió forintot. Ennek az éves ho- zadéka az ösztöndíj, melynek odaítéléséről egy hatfős kuratóri­um dönt. Az ösztöndíj 2-25 ezer forintig terjed. Csak a tanulók pályázhatják. Rendkívül nagy húzóereje van. Itt nem feltétlen az anyagiakra gondolok. Termé­szetesen a következetes szakmai munka a legfőbb bázisa az elért sikereknek.- Mai világunkban nem ad perspektívát egy sima érettségi. Tulajdonosának nem sok remé­nye lesz a biztos kenyérkeresetre. Mivel próbálják ezt ellensúlyoz­ni?- Először is 1991 -tői már min­den tagozatra (8 osztályos, 4 osz­tályos gimnázium, szakközépis­kola kereskedelmi tagozat) fel­vételizni kell. Ez a szigorítás már érzékelhető. 1990-ben harmin­cán buktak az elsősök közül - idén csupán ketten. Az elsősök tanulmányi átlaga 4,17, az össz- átlag pedig 3,68. Azt sem titkol­juk, hogy a, sikeres továbbtanulás érdekében munkálkodunk. Be­vezettük az emelt szintű nyelv- oktatást heti emelt.praszámmal, J 992-ben húszán szereztek kö­zépfokú nyelvvizsgát és hatan alapfokút. A technika tantárgy óraszámának megfelelően infor­matikát oktatunk, melyen számí­tógépes szakmai képesítést lehet szerezni. A kereskedelmi tagozat pedig egyértelműen szakmát ad a diák kezébe.- Pénz, pénz és még egyszer pénz ... Tanári jövedelmek, mű­ködtetési költség . . . Nyugodtan alszik, ha erre gondol?- Szűkösen, de telik minden­re. A polgármesteri hivatallal korrekt a kapcsolatunk. ígére­tünk van egy négytantermes, au- lás bővítésre. Ezt 1994-ben a hát­só udvaron alakítják ki. A tanári bérekkel már más a helyzet: nem titok, hogy a megyei átlag alatt vagyunk. Van egy Tini-mini ABC, melyet a kereskedelmis gyerekek működtemek. Élelmi­szert, kozmetikumot és iskola­szereket árulnak, három felnőtt irányításával. A szlakfnai gyakor­lat mellett hoz e^y1 kis jövedel­met is. Nyáron takarítottunk és fes­tettünk. A fűtést és a kazánt ősszel korszerűsítjük. Idővel mindenre sort mdynki keríteni - és ez a lényeg. Percze Miklós Vidéki expoprogramok Csak saját költségre Az 1996-os budapesti világ- kiállításhoz kapcsolódó vidéki rendezvényeket a vállalkozók­nak maguknak, a saját költsé­gükre kell megvalósítaniuk. A költségvetés sem a legjobb ötle­teket, sem pedig a különbözű inf­rastruktúrafejlesztéseket nem fi­nanszírozza. A rendezvények összehangolása érdekében azon­ban már megtörténtek az első lé­pések. Az expóhoz kapcsolódó előzetes és utólagos kiegészítő események sikeres megrendezé­sét az önkormányzatok szövetsé­ge és a gazdasági szervezetek ál­tal közösen létrehozott Világki­állítási Társadalmi Tanácsadó Testület tűzte ki céljául. Ennek érdekében országos hálózatot alakítottak ki, mely tanácsokkal, észrevételekkel segíti a rendez­vényszervezők munkáját. A különféle elképzelések szűrésére a Világkiállítási Ta­nács egy pályázati bizottságot is létrehozott. Csak ezen, a hama­rosan meghirdetésre kerülő pá­lyázaton részt vevők hirdethetik majd magukat az expo hivatalos eseményeként, s csak a regiszt­rált rendezvények használhatják a világkiállítás emblémáját is. Az előzetes tervek szerint az volna a kívánatos, hogy már az expo megnyitása előtti egy év­ben országszerte legyenek olyan események, kongresszusok, ki­állítások, amelyek előre felkeltik a figyelmet az 1996-os világkiál­lításra. Az utólagos rendezvényeket a szakemberek szerint az expo bezárását követő egy évben érde­mes megtartani, ugyanis ennyi ideig tarthat még a fokozottabb érdeklődés. (MTI) Józanság, mérsékletesség, megelőzés Egészségnevelési konferencia Jászberényben Háromnapos egész­ségnevelési konferencia színhe­lye volt augusztus 27-től 29-ig a jászberényi Déryné Művelődési Központ. Az ország legkülönbö­zőbb részeiről érkeztek az egész- ségnevelők, orvosok, civil egészségvédő szervezetek kép­viselői a rendezvényre. A tudo­mányos ülés főszervezőinek - a Józan Élet Egészség és Család­védő Országos Egyesület, vala­mint a Pápai Páriz Egész­ségnevelési Országos Egyesület - gazdag szakmai programot si­került összeállítaniuk. A mintegy hetven (10-15 per­ces) kiselőadás közös témája a józanság, a mérsékletesség és a megelőzés fontosságának hang- súlyozása volt. A magyar nép tragikusan rossz egészségi álla­pota, önpusztító életmódja ellen szót emelő és a változtatásra ja­vaslatokat tevő előadók között neves személyiségek is szerepel­tek. Dr. Nemessúri Mihály, a Magyar Egészségvédők Orszá­gos Sportszövetségének elnöke­ként a gyermekek és ifjak élet- és kömyzetkultúrájának javítási le­hetőségeiről beszélt. Monspart Sarolta, a jól ismert tájfutó és dr. Kishegyi Júlia kardiológus a csa­ládos egészségvédelemmel kap­csolatosan próbáltak ötleteket adni tanítóknak, nevelőknek. Dr. Makara Péter, a Nemzeti Egész­ségvédelmi Intézet tudományos igazgatója az állami és' nem álla­mi szervezetek viszonyának je­lenlegi helyzetébe nyújtott bepil­lantást. Orosz Éva adjunktus, az ELTE Szociálpolitikai Tanszé­kének tanára a civil szervezetek­nek a gazdasági és társadalmi át­alakulásban betöltendő jelentős szerepéről beszélt. Az egészség érdekvédelmének halaszthatat­lan és hatékony megteremtéséért emelt szót dr. Bognár Ilona, a Józan Élet Szövetség főtitkára. Dr. Simek Zsófia, az Országos Alkohológiai Intézet főorvosa azt a kérdést vetette fel előadásá­ban, hogy orvosi vagy politikai probléma-e az alkoholizmus. A civil szervezeteknek a megelő­zés terén végezhető népnevelési feladatait hangsúlyozta dr. Hor­váth Endre, az újszászi kórház osztályvezető főorvosa. A szakmai tanácskozás ked­ves vendége volt Simándi József operaénekes - ezúttal a Józan Élet Szövetség képviseletében - és Juhász Judit kormányszóvivő, aki fővédnöki tisztségében vett részt a konferencián. Juhász Ju­dit szeretetteljes szavakkal be­szélt arról, hogy a szépért, a jóért való hittel kell és érdemes él­nünk, mert a csüggedés és a tét­len csodavárás csak önpusztítás­hoz vezet. A tudományos ülés program­ját kísérőrendezvények is színe­sítették. Az első nap estéjén a rendezők fogadást adtak a konfe­rencia résztvevőinek, 28-án este pedig üdítő nyáresti muzsikát hallgathattak a Művelődési Köz­pont vendégei a Palotás János Zeneiskola tanárainak előadásá­ban, melynek bevétele a Józan Élet Szövetség alapítványát gya­rapította. A konferencia 29-én délben a Józan Élet Szövetség elnökének, Gergely Mihály írónak és dr. Magyar Leventének, Jászberény polgármesterének köszönetével ért véget. Katona Mónika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents