Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám

2 Hazai körkép 1992. AUGUSZTUS 28. Megszűnik Csehszlovákia Brünn. 1993. január 1-től megszűnik Csehszlovákia, és he­lyén megszületik a független Csehors'zá^ ■és" Szlovákia. Erről1 állapodott meg szerdán késő éjjpl Brünnben Václav Klaus cseh mi­niszterelnök és Vladimir Meciar szlovák kormányfő. Bőrfejüek Rostockban A rostocki rendőrség azonnali, rendkívül határozott fellépésé­nek köszönhetően szerda este csak kisebb méretű zavargások voltak a német kikötőváros me­nekültügyi központjánál. Idegen- gyűlölő fiatalok kisebb csoport­jai este köveket kezdtek dobálni az épületet védő rendőrökre, és felgyújtottak néhány gépkocsit. A rendőrök a bőrfejüek közül hetvenet őrizetbe vettek. Váratlan szerb nyilatkozat London. Milosevic szerb el­nök szerda este - mint mondta: örömmel - beleegyezett, hogy nemzetközi megfigyelőket küld­jenek Szerbia és Bosznia határá­ra. - így végre majd kiderül, hogy Szerbiából nem támogatják a boszniai szerbek harcát. Semmi közünk hozzájuk - mondta a BBC-nek nyilatkozva. a1. Bolgár fegyvereladás Szófia. A bolgár köztársasági elnök azonnali hatállyal elmozdí- totta .tisztségéből egyik külpoliti­kai tanácsadóját, mert az feltehe­tően titkos fegyvereladási ügyle­tekbe keveredett. Újságírók védelmében Brüsszel. A brüsszeli székhe­lyű Nemzetközi Újságíró Szövet­ség (IFJ) azzal a kéréssel fordult a szerdán kezdődött londoni Ju- goszlávia-konferencia résztve­vőihez, hogy biztosítsák az egy­kori Jugoszlávia területéről tudó­sító újságírók és sajtómunkatár­sak védelmét. Kínai közvélemény­kutatás Peking. Kínában csütörtökön nyilvánosságra hozták az ország történetének legelső politikai jel­legű közvélemény-kutatási ada­tait. A hivatalos Új Kína hírügy­nökség által közzétett adat sze­rint a megkérdezettek 15,2 száza­léka elégedetlen az ország jelen­legi politikai helyzetével. Észtországban marad­nak az orosz katonák Tallinn. Oroszországnak egy­szerűen nincs lehetősége előbbre hozni a baltikumi csapatkivonás befejezésére javasolt 1994-es ha­táridőt - jelentette ki Fjodor Se- lov-Kovegyajev orosz külügymi­niszter-helyettes. Lezárták a dél-iraki légteret New York. Közép-európai idő szerint 16 óra 15 perckor életbe lépett a dél-iraki berepülésre vo­natkozó tilalom, amelyet ameri­kai kezdeményezésre határoztak el. Ennek értelmében amerikai, brit és francia katonai repülőgé­pek tüzet nyithatnak azokra az iraki repülőgépekre, amelyek a 32. szélességi körön túlhaladva dél-iraki területek fölé repülnek be. Emberhalál kenyérért Szarajevó. A bosnyák fővá­rosban akna csapódott be egy pékség előtt kenyérért sorban álló emberek közé. Heten életüket vesztették, 20-an megsebesültek. Nem OMÉK, de takaros „Az agrár nyájnak (Folytatás az 1. oldalról) Elment a ház - újat épített he­lyette. Ezt az újrakezdési dühöt -kell a ma generációjának tovább­adni az ifjúság számára. Mit hozhat a jövő? Csak olyan dolgokat, amihez tanulással tu­dunk csatlakozni. A jövő vállal­kozója már nem a saját ösztönére hallgat, hanem a számítógépére támaszkodik. És erre megvan az adottság a magyar parasztságban. A hamis próféták a nemzet kilá- tástalanságát hirdetik, pesszimis­ta prognózisokat adnak, ám ezen túl kell lépni, bízva abban a tehet­ségben, melynek egyik bizo­nyítéka éppen a mezőtúri kiállí­tás. Ezután díjakat adtak át a kiállí­tóknak. Legelébb is a Földműve­lésügyi Minisztérium három nagydíja talált gazdára, ezeket a dunabogdányi, a pomázi és nagy- nagy örömre a mezőtúri kertbarát kör kapta. Díjat kaptak a szabad­szentkirályi és a jászberényi kert­barátok is. Boros Lajos a megyei önkormányzat különdíját 15 ezer forinttal egyetemben a balassa­gyarmati Palóctáj Kertbarát Kör­nek adta át. Díjat kapott a debre­ceni, a berhidai és a rákóczifalvai kertbarát kör is, melynek adomá­nyozója a mezőtúri főiskola volt, s az átadó dr. Lengyel Lajos fő­igazgató. A 70 kiállító igazán pompás bemutatót produkált. A megméretés nem volt amolyan OMÉK-méretű, kicsiny, de taka­ros a mezőtúri kiállítás. Aligha­nem úgy aránylik az országos mezőgazdasági kiállításokhoz, mint a mezőgazdasági kisterme­lés a szövetkezeti és állami gaz­daságokhoz. Drágulnak a sütőipari termékek (Folytatás az 1. oldalról) alapanyagok és szállítási költségek drágulása okoz­ta, hanem az is, hogy a fizetési fegyelem az utóbbi időben alaposan megromlott. Magyarán arról van szó, hogy a kereskedelmi partnereik nem fizetnek időben, s emiatt ebben az évben már voltak olyan hónapok, amikor hitelt kellett fölvenniük, hogy finanszírozhas­sák a napi termelésüket. Az viszont köztudott, hogy a hiteleket kamatostól kell visszafizetni, s ez pedig újabb költségeket jelent. Tehát úgy tűnik, hogy a mostani áremelésben a kereskedelem is ludas - egy kicsit. Persze jól tudjuk, hogy ezt senkit sem vigasztal, s szeptember 1-től átlagosan a kenyérfélékért 13 száza­lékkal, a vizes-tejes és dúsított tésztából készült pék­süteményekért 17 százalékkal, a kalácsfélékért 20 szá­zalékkal, a leveles tésztákból készült és az egyedi termékekért 10 százalékkal, a kenyérjellegű péksüte­ményekért 15 százalékkal, az egyéb sütőipari és édes­ipari termékekért pedig ugyancsak 15 százalékkal kell majd többet fizetni. Ez például azt jelenti, hogy a Közép-alföldi Sütödék Vállalatának valamennyi üzemében és a cég által ala­pított káeftéknél készített fehér kenyér szeptember 1-től 34,- forint helyett 38 forintba, a félfehér kenyér 34 forint helyett 37 forintba, az alföldi kenyér 38 forint helyett 43 forintba kerül kilónként. Az áremelés ter­mészetesen érinti a többi terméket is, így a vizes zsemle, a tejes és a vajas kifli 50 fillérrel, a cukros kifli és a kakaós csiga egy forinttal, a finom fonott kalács 5 forinttal, a 90 dekás és félkilós zsemlevekni 4-4 forinttal, a negyedkilós zsemlemorzsa pedig 5 forinttal drágul. H, Amikor a kutya fontosabb, mint az ember Tegnap délután 5 óra tájt történt. A napi munka után kerékpárommal kikanyarodtam a Tisza- partra, ahol végre, legalábbis az utóbbi időben, nyugodtan lehet járni: az embereké lett a sétány, nem a kutyáké. Ember nem járt a forró sétányon, ezért felültem a biciklimre, majd két lányt láttam a vízi rendőr­ség előtt kutyát sétáltatni. Egyik eb pórázon, másik szabadon. Ez utóbbi nekem rontott, szan- dálos lábam jó célpont volt a „felbőszült fenevad- nak”. A két gazdi nyugodtan sétált, állítólag kiabáltak a kutyára, de én (talán a csaholástól?) nem hallottam . . . Az eset későbbi része megdöbbentőbb: a vízi rendőrség előtt álló asszony és a lánya a kutyával egyenrangú dühvei jött oda, és elterelő „hadműve­let” gyanánt azt mondta (de lehet, hogy kiabálta):- Itt nem lehet biciklizni. Majd a négy ifjú és kevésbé ifjú hölgy egy emberként - igaz, ők csak szavakkal! - nekem rontott:- Azért harapta meg a kutya, mert a kutya okos állat, megérzi, hogy ki utálja. Ugye, kiskutyám, utál téged, utál. Kommentár? Igaz, biciklizni nem lehet a sétá­nyon, de talán nem az az ember a hibás, akit a kutya megmar, hanem az, aki póráz nélkül sétál­tatja, és a kutyát más pozícióba helyezi, mint ami azt megilleti. Ráadásul ott és úgy kutyát sétáltatni tilos, mondja az önkormányzati rendelet, de úgy látszik, a kutyasétáltatók ezt úgy értelmezik: aki ilyen rendeletet hoz, utálja a kutyákat. És az emberekkel mi lesz? (ksz) Százhúszmilliárd kellene a munkanélküliek ellátására Az Érdekegyeztető Ta­nács munkaerő-piaci bizott­ságának csütörtöki ülésén a feleknek nem sikerült dönte­niük arról, milyen mérték­ben vállalják azt a három- százalékos járulékemelést, amely ahhoz kellene, hogy jövőre finanszírozható le­gyen a munkanélküliek ellá­tása. A bruttó keresetek után fi­zetendő munkanélküli-járu­lék jelenlegi 5 plusz 1 száza­lékról 9 százalékra emelése biztosítaná azt a 60 milliárd forintot, amely - a költségve­tés szintén 60 milliárd forin­tos részesedésével együtt - fedezné a munkanélküliek ellátását és a velük foglalko­zó intézményrendszer jövő­re várható kiadásait. Jó az öreg Ford a háznál! A tiszakécskei Miniprofit Kft. számít a régiek­re. Tudjuk jól, hogy a Ford használtan is megéri az árát. Hozza el hoz­zánk néhány éves Fordját. Rendkívül elő­nyös feltételek mellett megvásá­roljuk. Mivel Ön úgyis kitart jól bevált típusa mellett, régi Fordját nálunk a legújabbra cserélheti. Az új gépkocsiját kölcsö­nözheti, lízingelheti, és részletre is megvásárolhatja. Szervizünk szakképzett munkatársai 10 % munkadíjked­vezményt adnak vásárlóinknak azért, hogy... NE ÁLLJON MEG A MENET! nincs juhásza” (Folytatás az 1. oldalról) Ez az ország nem bír el további 800 ezer, a mezőgazdaság által kibocsátott munkanélkülit - húz­ta alá '-. hisz a tagi 30 aranykoro- nábólgíbnki sem tudja-eltartani ä családját, a mezőgazcfaság félel­metesen alacsony szintre lecsök­kent jövedelmezőségéről nem is szólva.- Ketten fizetik meg azt a bo­hóckodást, ami ma a mezőgazda­ságban zajlik: a termelő és a fo­gyasztó - mondotta Erdős József, az Agrárszövetség titkára, s a ke­nyér, illetve a malmi búza ár­emelkedésének példájával iga­zolta szavait. A TSZKER-t kép­viselő Papp Sándor szerint nem csak a mezőgazdaságot kell fél­teni, az élelmiszer-gazdaság je­lenlegi helyzetének következ­ményei ugyanis sokkolni fogják az egész országot. Túróczi János, cibakházi téesz elnöke úgy fo­galmazott, hogy az agrámyájnak nincs juhásza, hiszen támogatá­sokról nem lehet beszélni (az ágazat még mindig nettó befize­tő), a piacon anarchikus állapo­tok uralkodnak, senki nem védi az ország termelőinek érdekeit, s a földrendezés is pusztán cir­kusz. Ezt követően beszélt arról, hogy a tagság nincs tisztában az­zal, hogy a téeszből kivitt va­gyon után 20 százalék forrásadót ' fizetnie, ha nem mezőgazda- sági vállalkozó, hanem kister­melő lesz. A szabaddemokrata Erdei Pé- j ter, a kisgazda dr. Mizsei Béla és a szocialista Hámori Csaba egyaránt kiemelte a védővámok szükségességét, a termelők és az értékesítők megbomlott egysé­gének helyreállítását. A kisgaz­da honatya egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik a termelők prioritásának fontosságát hang­súlyozták, ugyanakkor vélemé­nye szerint a munkanélkülivé vált téesztagok bizonyos ideig meg tudnak élni a 30 aranykoro­nás földtulajdonukból, kézimun­ka-igényes növények termeszté­sével. Ezzel a kijelentésével azonban láthatóan nem értett egyet a kerekasztal többi részt­vevője. Befejezésül az agrárkerekasz- tal vendégei kérték a megjelent és a távol maradt megyei parla­menti képviselőket, hogy inter­pellációikban adjanak hangot a mezőgazdaságot, a vidék népes­ségét elnyomorító intézkedések ellen. Hámori Csaba és dr. Mi­zsei Csaba egyaránt ígéretet tett a plénum előtt arra, hogy segítsé­get nyújt a megye és az ország agrárvilága súlyos gondjainak megoldásához. L. Z. Mikor változik meg az Alföld képe? (Folytatás az 1. oldalról) S ami a szemük elé tárult, az bi­zony elég mgdöbbentő volt. Mert alig lehetett zöld foltokat látni a határban, hisz mindenfelé tombol az aszály. Meg is fogalmazódott, ki tudja, há­nyadszor, hogy ennek a térségnek tényleg két istene van: egyik, ame­lyik hozza a vizet, a másik meg ame­lyik viszi. S valóban egyszer az ár- és belvizek, máskor pedig a szárazság okoz gondot. Éppen ezért kimondták a résztve­vő. A tegnapi tanácskozáson is kulcs­kérdés volt, hogy mikor épül meg a debreceni kommunális szennyvíz- tisztító telep, amely naponta mintegy 40-60 ezer köbméter szennyvizet en­ged be kisebb patakokon át a Horto- bágy-Berettyóba, bűzfolyammá vál­toztatva azt. Ebből adódik a víz mi­nőségének romlása, meg az, hogy a békalencse néhol már egybefüggően borítja a folyók felszínét. Például a Hortobágy-Berettyó Mezőtűr alatt már teljesen hínárral fedett, Túrkeve határában a folyón pedig olyan hínár­dugó keletkezett, hogy át lehet gya­logolni rajta egyik partról a másikra. Nos, a résztvevők mindezt tegnap látták, s elmondták, hogy igyekeznek mindenkit meggyőzni arról, hogy ra­dikális döntések szükségesek a to­vábbi romlás megakadályozása érde­kében. A JNK Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek értesíti Szolnok város és a felszíni vízműről el­látott Szolnok környéki települések lakosságát, hogy a Tisza alacsony vízállása következtében, a vízminőség bakteriális szempontból történő biztonsága céljából, a szolgáltatott ivóvizet az általános eltérően, a érdekében fokozottabban klórozza. A vállalati intézkedések átmeneti jellegűek, a Ti­sza vízállásának emelkedésével ezek változtatá­sára kerül sor. Értesítjük továbbá a lakosságot, hogy a Tisza- ligeti strandfürdő ez évi utolsó nyitva tartási napja 1992. augusztus 30-a - vasárnap. Ezúton tájékoztatjuk vendégeinket, hogy a Tisza szálló Gyógyfürdő 1992. szeptember 1-jén - kedden - nyílik meg a nagyközönség számára. A Damjanich uszoda változatlan nyitva tartás­sal üzemel a továbbiakban is. Jász-Nagykun Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek »6714/1H*

Next

/
Thumbnails
Contents