Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
1992. AUGUSZTUS 24. Sportextra 7 nun' korábban műveltünk. Szel cinciik minél szélesebb alapokra fektetni a kapcsolatokat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az Expo '96 idején megrendezzük itt Abádszalókon a népi játékok világfesztiválját. Csak érdekességként említem, a belgák annyira komolyak Veséik ezeket a játékokat, hogy Leuvenben szinte valamennyi nemzet népi szokásairól őriznek filmet, fotókat, leírásokat, tárgyakat.- Hogyan sikerült az első nagy találkozás? !t ''- Szerintem jól, mert sokkal többen eljöttek, mint vártuk. A Vir Tusában huszonnyolc, a családi vetélkedőben tizenkét csapat indult. A nagy meleg ellenére a közönség és a versenyzők végig kitartottak. Köszönöm nekik. V___________________J Szkanderben a zagyvarékasi Polónyi László tizenkét versenyzőt győzött le imponáló fölénnyel, elsősége elvitathatatlan. Az egykori sokszoros birkózóbajnok Csatári Ferenc Kiskunhalasról, a szőnyeg után a sárga füvön is bemutatta, ötvenen felül sem vén birkózó az öreg birkózó. Néder István Fotó: Mészáros János Hagyományőrző népi és sportjátékok nemzetközi bemutatója Abádszalókon A Homo Ludens Maga a játszó ember talán legjobb megtestesítője a főszervező Báli István, aki először csak eljátszott egy nemzetközi bemutató gondolatával, aztán hamarosan belevágott lelkes segítőivél eS támogatóival egyetemben a gyakorlati munkába azzal a szándékkal, hogy- megismerjük más tájegységek és nemzetek népi és sportjátékait. Lehet, találunk közöttük óival is. amehet mi Ilyen még nem volt az abádszalóki sportpályán annyi bizonyos. Az eső hiányát magán viselő sárgás gyeptakaró ritka kedves vendégeket hordozott magán egy álló napon át a hagyományőrző népi és sportjátékok seregszemléjén. Reggel pontban kilenc órakor ünnepélyes bevonulással vette kezdetét a nagy színes forgatag, népviseletbe öltözött fiatalok és idősebbek tettek tiszteletkört, hogy aztán nindenki megmutathassa, mit rejteget a tarisznyájában. A Belgiumból érkezett flamandok például egy nyitott szájú öntöttvas (le- velijbékát szerettek volna megetetni néhány fémkoronggal, a következő játékot kilenc kuglibábura játszották három golyóval. Harmadikként egy spárga segítségével megpörgetett csigát bocsátottak útjára azzal a feladattal, hogy a majdnem elszédült faállat minél több emberfigurát döntsön le a lábáról egy asztalon. Főleg a gyerekek kedvelték a fúvós biliárdot, egy kör alakú bekerített pályán egyformán elosztva négy (a régi Skoda Felicia dudájához hasonló) fújókával terelték a pillekönnyű golyókat egymás „kapujába”. Franciaországból Picardia város küldöttei szerepeltek. A nagy melegre való A magyar kentaur A szlovákiai Fülekről érkezett kis csapat a nálunk már ismert (nem véletlen) ügróiskolával, kidobós játékkal rukkolt ki. Mi magyarok pedig, ahogy jó vendéglátóhoz illik, Falusi Vir Tusával hívtuk fel magunkra a figyelmet. Az öttusához hasonlóan, csak hét helyszínen mérkőztek az ország szinte valamennyi v időkéről érkezett vállalkozó kedvű fiatalok. Sorban egymás után rönkhajításban, köcsögtörésben, medicinlabda célba gurításában, karikaváltóban, gólyalábon járásban, grundbirkózásban és végül kötélhúzásban folytak gigászi küzdelmek. kórbe-korbe karikaxal tekintettel szinte sorban álltak az emberek a vízzel telt facipő levegőbe repíté- sénél és elkapásánál. Nem volt könnyű feladat a hordólovaglás még akkor sem, ha a játékvezető időnként mosószappant használt a súrlódás csökkentésére. Nagy tetszést aratott a kerékpáros krumpliszedés, amely Ramburelles-ben minden júniusban az egész falut megmozgatja. A picardiai nyíl vesszejét nyolc méterről kellett kilőni a megadott célra, amely egy hét és egy tizennyolc centiméter átmérőjű kör. (Ezzel a fegyverrel védték a XIII. században St. Amard Les-Eaux íjászai kolostorukat a hódítók ellen.) Valószínű pincéreknek ajánlották a tányérjátékot, a három méter hosszú asztal egyik végéről úgy kell eldobni a tányért, hogy az a túlsó végén minél közelebb a széléhez álljon meg. Távol keletről, Japánból is voltak „egzotikus” vendégek, akik bemutatták, miként lehet babbal kitömött labdákkal (otedamákkal) játszani. A Kendama a Meji-korban vált népszerűvé. Egy tizenöt centiméteres kard alakú bot, edény alakú faedény és a lyukas labda tartozik hozzá. Két csoport a hat méter átmérőjű körben tamaire-vel szórakoztatta az érdeklődőket, akik közül néhányat meg is tanítottak a türelmes japánok. Papírhajtogatásban talán nem túlzás állítani: utánzhatatlanok. Legnépszerűbb formája az origami, a négyszögletes, színes papírlapokból darumadár, sisak, kutya és vitorlás hajó készült. Gyermek fiú kategóriában Helvécia csapata vitte el a pálmát Tiszasüly és Abádszalók elől, míg a leányok versenyét Jászkisér nyerte megelőzve a szolnoki Napsugár Gyermekház képviselőit. Felnőtt csapatban a gyengébbik nem képviseletében győztes Tiszasüly, 2. Abádszalók, 3. Újszász. A férfiaknál Helvécia győzött, Újszász és Tiszasüly követte őket. Csapat összesítésben a Falusi Vir Tusa győztese Tiszasüly, 2. Helvécia, 3. Zagyvarékas. Perdülj-fordulj! - elnevezéssel háromtagú családok vetélkedhettek mindenféle számban a kuntolástól a külföldiek által frissen bemutatott játékokon át a pilinckézésig. Ebben a műfajban az egri Túrái család orrhosszal előzte meg ahelvéciai Korvin famíliát, harmadikok Bakvék lettek lljszászról. I alán nem véletlenül szarnak a rendezők a nap utolso bemutatójának Kassai Lajos íjászbemutatóját. A kaposmérói fiatalember honfoglalás-kori öltözetben (nemezruházat, íj, szőrén ülte a lovat) tartott lövő- és lovasparádét minden néző kitörő örömére. Nem mulaszthattuk el a villáminterjút.- Már gyerekkoromtól kezdve érdekelt az íjászat, közelebbről a honfoglalás-kori szerszám. Addig mesterkedtem, amíg szintetikus anyagból meg nem tudtam csinálni a hű mását. Néhány esztendeje műanyagüzememben sorozatban gyártom ezeket az íjakat, és bátran mondhatom: egyre nő a megrendelés.- A lovas kombinációt is ön találta ki?- Természetesen, hiszen az íjammmal csak lóról lehet igazán dolgozni, mint annak idején őseink tették. Új sportágat teremtettem ha úgy tetszik a harci művészetek terén, és terjesztem szerte a világban amerre csak járok. Legutóbb Németországban, Hollandiában és Olaszországban vendégszerepeltem. Lassan már nem bírok eleget tenni a meghívásoknak, annyian hívnak mindenfelől.- Mi ösztönözte önt, ahogy nevezte, a sportág megteremtésében?- Engem soha nem érdekeltek a krimik és indiánkönyvek. Annál jobban a honfoglaló magyarok históriája, életmódja, harckészültsége. Magam is szőrén ülöm meg a lovat, tehát csípőtől lefelé kentaurnak kell lennem, mert az állattal, fegyverrel csak így tudok harmnikusan együtt mozogni. Én csupán a régi miliőt próbálom felidézni mutatványaimmal a magyar emberekben.- Mennyit készül naponta, vannak-e hazai kővetői?- Három és öt óra a napi edzés saját tízhektáros bázisomon, amely egy speciális kiképző központ Bárdudvar térségéban. Minden hónap első szombatján ingyenes foglakozást tartok kizárólagosan a saját tapasztalataim alapján. Akik komolyan veszik azelső foglalkozást, azok rendszeresen visszajárnak, mint például a jászdózsai íjászok vezetője Guba Imre és társai. v___________________________/ i . 5 A rf Kiemelés I arkas-nmdra
