Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

4 Azt beszélik Berekfürdőn... 1992. AUGUSZTUS 21. — 'I Tsz-üdülőből hotel A Berek Hotelt az idén alapí­totta egy betéti társaság egy ko­rábbi tsz-üdülőből. Dúzs Imréné, a hotel vezetője igen paprikás hangulatban van:- Nincs telefonunk, az illeté­kesek meg csak dobálják egy­más között a labdát! Nem tudunk utazási irodákkal tárgyalni.- Milyen a vendégforgalom?- Két év óta nagyon vissza­esett. Korábban annyi vendég volt Berekfürdőn, hogy nem le­hetett őket elhelyezni. Most a szobakihasználás nálunk kilenc­venszázalékos. A szezonnal nincs különösebb gond, de mi lesz azután? A szervezéshez kel­lene a telefon. J^füjön ide szezon után? ■rA múlt télen a téesz bezárta az üdülőt. Kilenc futballcsapatot helyeztem el máshol. Amíg a vállalatoknak volt pénzük, sok továbbképzést tar­tották itt.- Milyen jelesebb vendégeket fogadtak a hotelben?- Volt már itt lengyel minisz­ter, amerikai tábornok és több színész.- S télen, ha egyáltalán nincs vendég?- Kell egy kis csend... Dű/.s Imréné: - Dobaljak a labdat Bizalmat ébreszteni az emberekben Sok környékbeli lakosnak is kenyeret adott az üveggyár, de az utóbbi években bizonytalanná vált helyzete miatt több üvegfúvó máshol kereste bol­dogulását. S nem ok nélkül, hiszen a Pannonglas Részvénytársaság ellen felszámolási eljárás indult. 1992. július 1-jétől a Berekhuta Kft. üzemelteti a bereki üveggyárat. S nem minden gond nélkül. Gyurcsek János, a Pannonglas megbízott igazga­tója, s egyben a Berekhuta Kft. második ügyveze­tője szerint kellemesen ellentmondásom helyzet alakult ki. A februárban tartott frankfurti kiállítás óta ugyanis megnőtt a fátyolüvegtermékek iránti ke­reslet. A keresztmetszet viszont szűk. Egy japán megrendelésnek csak huszonhat üvegfúvójuknak a nagykanizsai üveggyárba történő átcsoportosításá­val tudtak eleget tenni. Ezért szeretnének egy hi­telpályázat elnyerésével jövőre új, nagy teljesítmé­nyű olvasztókemencét építeni. A Pannonglas által Mintapéldányok az üveggyár diszmütermékeiből Rendelésre színes (képünkön sajnos csak fekete-fehér) üvegablakokat is gyártanak alkalmazott létszámot teljes egészében átvette a Berekhuta Kft. Most száznyolcvanán dolgoznak az üveggyárban. Szeretnék visszahódítani a korábban Ajkára vándorolt üvegfúvókat is. A kft. vezetőinek egyik legfontosabb törekvése az, hogy bizalmat ébresszenek az emberekben. A padpult gazdája nem kell a könyv Herczegh Ákos: - Nézzük csak, mit árulok A berekfürdői strand előtt, az árnyas fák hűvösében meghúzó­dó pádon rendezte be „könyves­boltját” a tizennégy éves Her- §§czegh Ákos. Ami nem fér el a pádon, egy kempingasztalra ke­rül. A szállítás sem gond. A „roló lehúzása után” köl­csönkért kis szekéren viszi el a rakományt. Inkább gyerekes hobbinak, mintsem igazából hasznot hozó ötletnek tűnik az egész. De a lát­szat ez esetben is csal. Beszédbe elegyedve a „vállalkozóval” megtudom, hogy egy jó hónap alatt több mint ötvenezer forint értékű könyvet adott el bizomá­nyosként, s ennek az összegnek húsz százaléka őt illeti. Nem is rossz kereset, ha hozzászámol­juk, hogy csak délelőtt üzletel, mert ahogy mondja: „Kitapasz­taltam, az emberek délután nem vesznek könyvet, akkor meg mi­nek ücsörögjek itt.” Igaza van, délután ő is úszhat egyet a strandon, kihasználva a hátralévő röpke időt, hiszen rö­videsen befellegzik a vállalko­zásnak: kezdődik számára a kol­légista élet a kisújszállási gimná­ziumban. A beiskolázási gondo­kon mindenesetre enyhített, míg sok társa ötlettelenül leste az eget. ' •’ Augusztustól kezdve: Saját önkormányzata van Nem szabad délibábos terveket kovácsolni Berekfürdő régi álma vált va­lóra az idén: elnyerte független­ségét. Na és, mi ebben az új? - kérdezhetné valaki, hiszen az idén az ország sok községe vette kezébe saját sorsának irányítá­sát. Igen ám, de azok a társköz­ségek megalakulása előtt saját közigazgatással rendelkeztek. Berekfürdő viszont sosem volt önálló, megalakulásától kezdve Karcag külterületének számított. S nem is akármilyen külterü­letnek! Karcag törődött azzal, hogy a neves fürdőhelyet rangjá­nak megfelelően fejlessze. Ke­resve sem találni a környéken olyan kisközséget, amely az inf­rastruktúra tekintetében felveszi a versenyt Berekfürdővel.- Akkor hát miért kezdemé­nyezték az önálló önkormányzat megalakítását? - kérdeztük dr. Hajdú Lajos körzeti orvost, akit most, augusztus’9-én választot­tak Berekfürdő első polgármes­terének.- Meggyőződésem, hogy ahol legalább ezer ember él együtt, mint Berekfürdőn, ott előbb- utóbb természetes igénnyé válik, hogy az emberek saját ügyeiket és területük sorsát maguk intéz­zék. Ez volt az az indok, mond­hatom úgy is, hogy természetes igény, amely elindította ezt a fo­lyamatot. A kezdeményezés nem a város vagy annak vezetése ellen irányult, hanem az előbb említettek indokolták. Magyar- ország településeinek több mint fele Berekfürdőnél kisebb tele­pülés, s részben jelentéktelenebb is, mégis önálló.- Mennyivel lesz jobb, hogy önállóvá váltak? Dr. Hajdú Lajos: - Ha nem válnak be reményeink ...- Reméljük, hogy jobb lesz. Mindenképpen abban bízunk, hogy a közügyek helyben törté­nő intézése előnyös lesz a lakos­ságnak. Az útiköltség, a fárad­ság, az időpazarlás megszünteté­se magában is eredmény.- Az új önkormányzat mit sze­retne elérni?- A most alakuló önkormány­zatnak mindössze két éve van a következő választásokig. Az hi­szem, az idő rövidsége miatt nem lehet túl nagy feladatokat kitűznünk. Úgy gondolom, ezen a rövid távon az a legfontosabb, hogy kialakítsuk a polgármesteri hivatalt, megteremtve ezzel an­nak lehetőségét, hogy az embe­rek ügyes-bajos dolgaikat hely­ben intézhessék. Támogató rendszerű önkormányzatot sze­retnénk megteremteni. Ezen azt értem, hogy az élet minden terü­letén - legyen szó szociális se­gélyről vagy vállalkozás támo­gatásáról - azt vizsgáljuk; mi­ként tudunk segíteni, miben le­hetünk az itt élők szolgálatára.- És ha két év múlva újravá­lasztják az önkormányzat tiszt­ségviselőit? A távlatokra milyen elképzeléseik vannak?- Az egész térség sorsát meg­határozza majd a kunmadarasi repülőtér helyzetének alakulása. Ha ez a repülőtér a polgári sze­mélyforgalom, vagy akár áruát­rakó reptér céljait szolgálná, ak­kor nemcsak Kunmadaras, ha­nem az egész térség fejlődését jó irányba befolyásolná, könnyeb­bé tenné a települések helyzetét. Ha ez így alakul, akkor Berek­fürdőnek is meg kell találnia a lehetőségek hasznosításának módját.- És ha nem válnak be remé­nyeik? Tételezzük fel, hogy a kunmadarasi repülőtér földrajzi helyzeténél fogva nem alkalmas polgári célokra...- Akkor az egész környezet nehéz helyzetbe kerül meggyő­ződésem szerint. Nagyon nehéz lesz megtalálni a gazdasági kitö­rő pontokat. Nem szabad nagy, délibábos terveket kovácsolni. Nem marad más hátra, mint a meglévő lehetőségeket - mint üdülőfalu - színvonalasabban ki­használni a környezet szépítésé­vel, hogy az idegenforgalmi eredményeket tartani tudjuk, sőt egy kicsit javítani is. Csak a saját erőnkre számíthatunk ebben, idegen forrást nehéz lesz találni. Hangsúlyozom: egész más lesz a helyzet, ha a kunmadarasi re­pülőtér polgári célokat szolgál majd. A manna még éretlen , Mint az Berekfürdő polgár- mesterével készített interjúnkból is kiderült, több település a kun­madarasi repülőtér polgári cé­lokra történő hasznosításától várja sorsának jobbra fordulását. A volt szovjet repülőtér azonban egyelőre nem alkalmas polgári célokra - ez közismert. A távla­tokat tekintve mégis ez tűnik cél­ravezetőnek a környék érdeké­ben. A kunmadarasi képviselő- testület 1992. február 11-i ülésén ezért a repülőtér megtartása mel­lett voksolt, s állásfoglalását el is juttatta a Kincstári Vagyonkeze­lő Szervezethez, ahonnan au­gusztus 12-i keltezéssel Bozsó Sándor kunmadarasi alpolgár­mesternek címezve meg is érke­zett a válasz. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől érkezett levél meg­említi, hogy akormány 81/1992. (V. 14.) számú rendelete szerint a szovjet csapatkivonás során megüresedett ingatlanok hasz­nosításához repülőtér esetében a Belügyminisztérium, a Honvé­delmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium állásfoglalása is szükséges. A kormány határoza­ta alapján a közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter koncep­ciót dolgoz ki az Amerikai Egye­sült Államok kormányával kö­tött „Adományszerződés” kere­tében amerikai szakértők által készített tanulmányterv felhasz­nálásával. A tanulmány elfoga­dásáig kérik a kunmadarasi kép­viselő-testület szíves türelmét. A manna tehát még éretlen. Jobban teszik a berekfürdőiek is, ha elsősorban saját lehetőségei­ket kezdik hasznosítani. A tetszetős üdülők egyike Kint vagyunk a vízből... Kint vagyunk a vízből. Tollas László, a berekfürdői strand vezetője szerint többen kint vagyunk, mint kellene. Júliusban 74.694 látogatója volt a fürdőnek, s ez 12 ezerrel kevesebb a korábbi évek átlagánál, pedig naponta 2-300 társadalombiztosítási jegy is növeli a látogatottságot. Sokan kifogásolják, hogy emelték a belépőjegyek árát, pedig semmivel nem nyújtanak többet, mint tavaly. Elfeledkeznek arról, hogy a 70 forintos belépő nincs arányban a festék és egyéb szükséges cikkek árának emelkedésével. A diákok, katonák és a nyugdíjasok nem reklamálnak. Az ő jegyük ára csak öt forinttal emelkedett... Képünkön: részlet a fürdőből. Az oldalt írta: Simon Béla — Fotó: Mészáros János « c tt c e m 9 n a l F b éi ’-t a b « ® \fL VJ V9 V9 Ví V* 'T a -i a» a> tf' i 3 J>

Next

/
Thumbnails
Contents