Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

1992. AUGUSZTUS 17. Hazai tükör 3 Az Állami Vagyonügynökség szerint Az állami gazdaságok dolgozói mihamarabb kapják meg földjeiket (Folytatás az 1. oldalról) A földek kiosztásának egyelő­re még az is akadályt szab, hogy nincs pontosítva, mely dolgozók jogosultak a 20 aranykoronás földalapból való részesedésre. Az Állami Vagyonügynökség és az érdekvédelmi szervezetek kö­zött előrehaladottak a tárgyalá­sok, és hamarosan megszülethet a megállapodás a jogosultság kérdésében. A földek kiosztása azért is sür­gető, mert ösztönzőleg hathat a dolgozók részvételére az állami gazdaságok privatizációjában - mondotta Rácz Ernő. Az állami gazdaságok privatizációjánál a vagyonügynökség elsődleges­nek azt tartja, hogy a vagyon mi­hamarabb kerüljön az új tulajdo­nosok kezébe. Ezért a privatizáció, az értéke­sítés során az igazgatótanács döntése szerint a kereslethez iga­zodó árakat kell kialakítani. Első lépésben az állami gazdaságok decentralizációs tervet készíte­nek, amelynek alapján működő­képes egységekre bontják a gaz­daságokat. A közel 100 állami gazdaság közül mintegy 50 gazdaság kon­cepcióját fogadja el a napokban az igazgatótanács. Számos olyan gazdaság van, ahol az egyes egy­ségekre már vevők is jelentkez­tek. A vásárolni szándékozók többségükben a dolgozók köré­ből kerülnek ki. Ez termé­szetesen nem változtat azon, hogy a jóváhagyott eladásoknál az ajánlatokat nyilvánosan meg kell hirdetni, és értékhatártól függően pályázat, illetve árverés útján kerülnek értékesítésre. (MTI) Nőtt a várakozás déli határainkon A Határőrségtől kapott tájé­koztatás szerint a hegyeshalmi határátkelőnél szombat estére megszűnt a torlódás. A dél felé útnak indulók viszont Nagylak­nál öt, Hercegszántónál három és fél órás veszteglésre számíthat­nak. A román határszakaszon a csengersimai átkelő a legzsúfol­tabb, ott hét óra a várakozás. Déli határainkon is igen nagy a belépő forgalom, emiatt Her­cegszántónál hét, Szegednél ki­lenc, Tompánál ötórás kényszerű pihenő várja az utazókat. Az Ukrajnából érkező buszok továbbra is három napig veszte­gelnek a záhonyi határátkelőnél. (MTI) Európa-nap Fertő­rákoson Emlékfutással kezdődött teg­nap reggel Fertőrákoson az Eu­rópa-nap, melyet az MDF sopro­ni szervezete rendezett az 1989- es Páneurópai Piknik tiszteletére és szellemében. A három évvel ezelőtti ese­mények Sopronpusztánál a ha­zánkban várakozó keletnémetek százai törték át a határt, és me­nekültek Ausztriába. Erre emlé­kezve Fertőrákoson és Sopron­pusztánál immár harmadik alka­lommal rendezik meg az Euró- pa-napot. Amerikai-magyar történészkonferencia Amerikai és magyar történészek tanácskoznak augusztus 17-19. között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézetének tanácstermében. A konferencia alaptémá­ja a modern középosztály kialakulása az Egyesült Államokban, Nyugat- és Kelet-Európábán, valamint Magyarországon - tájékoz­tatta az MTI munkatársát az intézet tudományos titkára. Pók Attila többek között elmondta: a magyar és az amerikai történészek együttműködésük során több éven át vizsgálták New York és Budapest 1870-1930 közötti fejlődésének gazdasági, társa­dalmi és művészettörténeti változásait. Ezek a tanulmányok egy gazdagon illusztrált könyv formájában egy amerikai kiadó gondozá­sában hamarosan megjelennek. (MTI) Hogyan lesz a csirkéből pulyka? A kőtelki Ady Tsz hunyadfal- vi telepén nemrég még csirkéket tartottak, most azonban puly­kákkal népesítették be. Egészen különleges pulykák ezek, mert először is: hófehérek, másod­szor: nem olyan mérgesek, mint ahogy ettől a jószágtól megszok­tuk. Mint Zelei Lajostól, a téesz főállattenyésztőjétől megtudtuk. egyik lehetőség az volt, hogy be­csukják. A másik: apalotási Kacsafarm Kft.-vel törzstelepet akartak lét­rehozni, de ez meghiúsult. Ak­kor kerültek kapcsolatba a szar- vasi Galli-Coop Rész­vénytársasággal. így vált lehetővé, hogy puly­kahizlalást vállaljanak a hunyad- falvi és a csataszögi telepen. A szállítmányt, és október közepe táján viszik el az állatokat. A B.U.T.-6-os pulyka - ez a neve - hizlalása biztos üzletnek látszik, mert svájci és nyugatné­met piacra megy. A tojók 8, a kakasok több mint 16 kilogrammosra fejlődnek, és az átvételi áruk 80-84 forint ki­lónként. A pulykahizlalásra való átté­évente több mint egymillió csir­két neveltek itt korábban. Azon­ban, ahogy a takarmányárak emelkedtek - miközben nem mozdultak a felvásárlási árak -, egyre nyilvánvalóbb lett. hogy ez bizony ráfizetéses, tavaly 5 millió forintos veszteséggel járt. De mi legyen a teleppel? Az jószágok itt nőnek hathetes ko­ruktól, a tojók 16, a kakasok 20 hetes korukig. A két telepen összesen húsz­ezer pulykát nevelnek egyszerre, és évenként három turnust lehet teljesíteni. Csataszögről már el­ment az első transzport, Hunyad- falván még most nevelik az első réssel sikerült megoldani a téesz- nek, hogy legalább ne álljanak üresen az épületek; a 41, barom­fiágazatban tevékenykedő dol­gozó közül tizenhétnek munkát tudnak adni, és a kezdeti beruhá­zások után szerény hasznot is re­mélnek. P. E. Jövőre veletek, ugyanitt Tábor értelmi fogyatékosoknak Héthetes nyári tábort szerve­zett az EFEE, az értelmi fogya­tékosok megyei érdekvédelmi egyesülete. Áz elsődleges eél az volt, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek szünidei elhelyezését segítsék, de a tábor nem afféle „megőrzőként” működött. Hasznos programokkal igyekez­tek kitölteni a vakációzó gyere­kek idejét. Hetente háromszor úszásoktatásra jártak, gyógype­dagógus és óvónő foglalkozott velük. Fejlesztő játékokat ját­szottak, sétáltak, gyurmáztak. Délben a Centrum étteremben volt az ebéd. A szülőknek nem kellett fizetni a táborban való részvételért, a költségeket az egyesület állta. A táborozás kétnapos rendez­vénnyel fejeződött be. Az egyik nap közös ebéddel, szalonnasü­téssel, játékkal telt el, a másik pedig egri kirándulással. A tá­borzáráson az egyik szülő, Szíj közös játék a táborzáráson Jólesik a pihenés Józsefné véleményét kérdeztük meg erről a kezdeményezésről:- Elégedett vagyok vele, a ki­lencéves gyerekem több mint három hétig volt a táborban. Igaz, hogy most gyesen vagyok, de jól jött a segítség, mert a fiam nagyon eleven és mozgékony, le kell kötni. O is jól érezte magát a táborban, úgyhogy ha jövőre lesz, megint szeretném elhozni. (Fotó: Korényi Éva) Törökszentmiklósról indult a kezdeményezés Aratóünnep Kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban Mint mindig, a szántó-vető ember az idén is megtette a ma­gáét, magtárban van az idei ke- nyérnekvaló. Annak ellenére, hogy kisebb a termés, mint a ko­rábbi években, ez is bőségesen elegendő az ország kenyeréhez - mondta Dögéi Imre, a Magyar Gazda főmunkatársa, amikor va­sárnap Budapesten a Mezőgaz­dasági Múzeumban megnyitotta áz Aratóünnep című kiállítást, amely szeptember 13-ig lesz lát­ható a városligeti Vajdahunyad várban. A kiállítás anyagának gerincét a törökszentmiklósi városi mű­velődési központ által tavaly meghirdetett Első Országos Ka­lászfonó Pályázat díjnyertes al­A háború, a pusztítás elleni összefogás és fellépés szüksé­gességéről és a béke ügye mel­letti elkötelezettségről szóltak nyílt levelükben a különböző nemzetközi fórumokhoz a sza­badkai nemzetközi béketábor résztvevői, akik a helyi önkor­mányzat által szervezett és a bu­dapesti Európa Ház, valamint a Magyar Békeszövetség támoga­kotásai adják. Ezt a vándorkiál­lításon bemutatott kollekciót ad­ta át Törökszentmiklós polgár- mestere a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum főigazgatójának. Mint a polgármester üdvözlőbe­szédében kitért rá, a pályázatot hagyományőrzésként hirdették meg, hogy az aratás befejezésé­hez kapcsolódó régi népszoká­sok ne menjenek feledésbe. Jö­vőre ismét meghirdetik a pályá­zatot, de már nemzetközivé szé­lesítve. Régi szokás, hogy az ara­tás befejeztével az utolsó kalá­szokból készült friss kalászcso­mót és az utolsó kévét, valamint az aratókoszorút hazavitték, és azt a vetésig, illetve a következő aratásig megőrizték. (MTI) tásával rendezett fórumon jelen voltak. A tegnap befejeződött kéthe­tes program során - az Európa Háztól kapott információk sze­rint - a 15 országból érkezettek egyetértettek Szabadka polgár- mesterének kezdeményezésé­vel, mely szerint a várost nem­zetközi összefogással békeöve­zetté nyilvánítanák. Kissé vissza­esett a külföldi látogatók száma (Folytatás az 1. oldalról) A hazánkba érkező külföldiek a tavalyi év hasonló időszakához Budapest kevésbé vették igény­be a kereskedelmi szálláshelye­ket, viszont a szállodákban eltöl­tött úgynevezett vendégéjszakák száma valamelyest emelkedett. A legtöbben a júgoszláv utódál­lamokból érkeztek, szám szerint 2 millió 903 ezren. Romániából 2 milló 670 ezren, Ausztriából 2 millió 242 ezren, Csehszlováki­ából 1 milló 470 ezren látogattak Magyarországra. A legnagyobb mértékben a Hollandiából érke­zettek száma növekedett, körük­ben 35,6 százalékos emelkedést regisztráltak, őket a délszláv or­szágokból érkezők követik 31,6 százalékkal. Az 1991-es adatok­hoz képest jelentős, 28,8 száza­lékos növekedést mutat az Olaszországból érkezők száma, de mintegy 24 százalékkal töb­ben jöttek az USA-ból, Kanadá­ból és Franciaországból is. Je­lentős visszaesés tapasztalható viszont Lengyelország, valamint a szovjet utódállamok turistái ré­széről, a csökkenés mindkét or­szág esetén meghaladja a 40 szá­zalékot. Az idegenforgalom bevételei a januártól májusig terjedő idő­szakban 24,03 milliárd forintot, dollárban számolva 297 millió dollárt tettek ki. (MTI) Nemzetközi béketábor Szabadkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents