Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15 / 193. szám
1992. AUGUSZTUS 15. 5 Az Uj Néplap Csataszögön Vissza a mécseshez? Ahogy betoppanunk a falatozóba, furcsa kép fogad bennünket. Egy asztal előtt állnak sorban a falubeliek, és fizetnek. Megtudjuk, hogy az áram díját fizétik be ezen a sajátságos módon. Eddig kéthavonta egyszer jött a takarékszövetkezettől a hölgy, de most majd a Titász áttér a havonkénti számlázásra. A helyszínen mindjárt megtudhattuk azt is, hogy mi a véleménye az embereknek az áramdíjemelésről.- Még megvan a petróleum- lámpánk, csak az a baj, hogy a petróleum is drága. Majd olajmécsessel világítunk, mint régen. Az meg nagyon kormoz. Legénykorunkban mindig azt égettük, amikor kártyáztunk. Aztán mire befejeztük, csupa korom lettünk tőle.- Spórolni kellene persze, de min? Talán kevesebbet nézzük majd a tévét. De világítani csak kell. Én sokszor nem tudok elaludni éjjel kettőig, és akkor olvasok.- Én őszintén megmondom, huszonötös égőt használok a szobában, de abból is csak egyet. Ahhoz elég, hogy lefeküdjek.- Az a baj, hogy a faluban sok helyen villanybojlerrel melegítik a vizet.- Az a helyzet, hogy mi még főzni is árammal főzünk. Villanytűzhelyünk van. A feleségem beteg, nem használhatok gázt. Ami jár, annak én vagyok gazdája! Emődi István azok közé tartozik, akikből nemcsak itt, hanem az országban is kevés van. O ugyanis ki akarja venni a földjét a téeszből, és gazdálkodni rajta. Fölkerestük hát, hogy elhatározása okait kérdezzük.- Az apai örökségem két hold, ahhoz még jönne a tagi föld, azt nem tudom pontosan, hogy mennyi... Ami jár nekem, annak én vagyok gazdája!- Jobb lesz maszekként?- Én több mint húsz éve vagyok a téeszben, de nem tudom elérni, amit akarok. Akármenynyit dolgoztam, mindig háttérbe szorítottak. De nem csak engem. Ha a faluban valaki akart valamit, szólt, vagy morgott, azt is... És mivel? Hát a fizetséggel! Most mindketten, a felesége is, ő is, munkanélküliek. Mindketten a téeszből...- Önök nem is úgy néznek ki, mint aki itthon ül, és várja a járadékot...- Én 1934-ben születtem, de 1943-ban már marokverő voltam - lelkesedik neki a gazda. - Hamarosan nyugdíjas leszek, és a nyugdíj mellett csinálnám a földet. Tapasztalatom már van, hiszen a háztájiban régóta paprikázunk, és megvannak a kapcsolataink is.- Láttam, hogy traktor is áll az udvaron.- Kiselejtezett volt, úgy vettem, és megjavítottam. Szerintem a falusi ember szívesen meg- I termeli, ami kell, csak el lehes- ' sen adni. A legnagyobb bajnak én azt tartom, hogy a falusi em- t bér előtt nincs cél, hogy ha valamivel, jószággal vagy terménynyel foglalkozik, azt el is tudja adni... Együtt vagy külön? Azt mondják, az egyesüléssel - a hetvenes évek közepén vonták össze a falut Nagykörűvel - sokat veszített a falu. Elvitték az iskolát, aztán üresen maradt a kultúrház is. Azt mesélik, azelőtt volt itt élet, a kultúrházban olyan diszkókat rendeztek, hogy még a környékről is idejártak! De mindez már a múlté. A kultúrház üresen tátong, legfeljebb falugyűlésre jönnek össze ott az emberek. Minden elhalt, nemrégen még a fodrász is otthagyta a falut. Az iskola, az óvoda, a művelődési ház épülete most mind üresen áll. Bár az iskola-óvoda épületét éppen most hozzák rendbe, hogy a gyerekek újra itt tanulhassanak. *3K Ide járnák majd a/ iskolás g\el ekek, ha a s/.ulok is akarjak. Az ültetvényes Bendó András is olyan ember, aki ritka errefelé: neki ugyanis ültetvénye van. És nem akármilyen: komló. Három éve lakik Csataszögön a családjával, a Dunántúlról jöttek ide. Komlóval egy éve foglalkoznak, akkor vették meg egy agrármérnöktől az ültetvényt 600 ezer forintért. A komló nem lenne rossz üzlet, de most hihetetlenül megnövekedtek a költségek - évi 200 ezer forintból már ki se jön. Ráadásul az idei év pechesnek mondható, mert a komlót elverte jég, és hiába permeteztek háromszor, ellepték a tetűk. No meg mukaigényes is. Például egy nap alatt kell leszedni az egészet. Ilyenkor 20 embert hívnak segítségül. Aztán meg a leszedés után 6 órán belül szállítani kell. A metszés is kézi munka, és néhány napon belül végezni kell vele, mert mire a végéhez érnek, az elejét már futtatni kell.- Ha ilyen sok baj van vele. miért vállalták? - kérdeztük a házaspárt.- Fantáziát láttunk benne - mondja a feleség. - Meg jött a munkanélküliség is. Nekem tavaly nyáron lejárt a gyed, a férjem meg januárban vált munka- nélkülivé. Az ember belevág, és utólag derül ki, hogy mit vállalt. Ez az ültetvény 7 ezer 600 négyzetméteres, és több mint 3 ezer komiótő van rajta.- Hogyan tanulták jneg, hogy kell bánni a komlóvalf- Az előző tulajdonostól meg könyvből. A baj az, hogy szinte duplájára nőttek a költségek. És persze minden évben kell beruházni. Úgyhogy a vétel után körülbelül egy évig csak áll benne az embernek a pénze. Itthon jobb Visszajöttek Pestről A bolt képe most teljesen más, mint néhány hónappal ezelőtt volt. Mindjárt meg is értjük az okát, ugyanis vállalkozásban megy most már. Az üzletet vezető házaspár férj tagjától, Berényi Ferenctől meg is kérdeztük: hogy megy a holt?- Hogyan lettek vállalkozók?- Pesten laktunk a feleségemmel, albérletben, és úgy döntöttünk, hogy hazajövünk. Mind a ketten falun nevelkedtünk, nem tudtuk megszokni a fővárost. Az áfész pályázatot írt ki a boltra, és mi jelentkeztünk. kül nem is boldogultunk volna. Még így is van hitelünk. Volt egy induló árukészletünk, és a pénzünket mindig visszaforgatjuk, áruba fektetjük.- Mit vásárolnak leginkább az emberek?- Alapvető cikkeket. Nagyon észen kell lenni, hogy mit hozzon ide az ember, lehetőleg olyan árut, amelyik gyorsan elkel, nem áll a polcon.- Nem nehéz a beszerzés?- Nem. Mi a Füszérteken keresztül próbálkozunk. Ha az embernek van pénze, akkor mindent kap.- Elfogynak-e a kurrens cikkek, drágább áruk is?- Amit a tévében reklámoznak, az igen. De tény, hogy inkább az olcsó áruk keresettek, például a csirkeaprólék. Most próbálunk úgy kedvezni a vásárlóknak, hogy cukrot és lisztet a termelőtől szerzünk be, és így olcsóbb.- Megérte ezt a boltot bérelni?- Erről egy év múlva beszélgessünk...- Nagyon nehéz így kezdeni. Ha lenne az embernek több millió forintja, amit most rögtön beletenne...- Hogyan láttak neki az üzlet átalakításának ?- Több százezer forintos beruházás volt. Szülői segítség nélAmi nyitva van Az élelmiszerbolt és a falatozó az, amelyéfr a legtöbbször nyitva talál az ember.- Lehet itt , falatozni” is? - érdeklődünk Sípos Sándortól, aki a falatozót vezeti.- Most már nem nagyon. Nincs igény az evésre. Régebben többen laktak a faluban, több mint ötszázan, most már úgy 300 körüli a lélekszám. A falatozó a többi falusi italbolthoz viszonyítva kulturált. Az asztalon térítők. Sipos Sándor jégkrémet is árul, és ő a felelős a gázpalackcseréért is.- Nincs fagylalt a faluban, ezért próbálkozunk jégkrémmel. Ilyenkor, nyáron van is keletje. Nemrégen hoztunk dobozosat, családit, éppen most próbáljuk ki, hogy fogy, nem fogy.- Milyen a forgalom a falatozóban?- Csökken itt is, ahogy a fizetés csökken, meg ahogy a munka nélkül maradtak száma nő. Itt, helyben nem találnak munkát az emberek. Aki tud, eljár dolgozni Szolnokra meg a téeszbe.- És a gázpalackcsere? Annak csak van forgalma?- Havonta több mint 100 palackot cserélnek. De decemberben, januárban, amikor a disznóölések szezonja van, elfogy a 160 is.- Olyankor nincs ellátási gond?- Hát néha egy-két napig nincs palack.- És akkor mit csinálnak az emberek?- Soknak van már otthon tartalékpalack. Akinek nincs, az elmegy Szolnokra.- Nem Nagykörűbe? Az közelebb van.- A, a nagykörűiek egy része is idejár... írta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva
