Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-12 / 190. szám
i 1992. AUGUSZTUS 12. Gazdasági tájoló 3 Érdemes tudni A Kis- és Középvállalkozások Kamarájáról Hat kérdés - hat válasz Vállalkozás és biztosítás ' S'.C A vállalkozások korát éljük vagy inkább kezdjük élni. Ezek a vállalkozások akár társasági formában jönnek létre, akár egyénenként működnek, legtöbbjükre a tőkeszegénység a jellemző. Igen sokan kényszerből kezdenek önálló vállalkozásokba, van, aki munkanélküliségét szeretné „felcserélni” kisebb-nagyobb vállalkozással, még akkor is, ha az új szakmájához csak alig ért valamit. Pedig a vállalkozás nem egyszerű dolog, ahhoz bizonyos képzettség, szaktudás és infrastruktúra szükséges. Ez utóbbinak számtalan eleme van, a tanácsadás, a kölcsönök, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, többek között a biztosítás is. Már csak azért is, mert a vállalkozásnak számtalan kockázata van. Ezek bizonyos részétől a biztosítás megszabadíthatja a vállalkozót, teljes energiáját a többi kockázat kiküszöbölésére fordíthassa. A ICKVK - a Magyar Gazdasági 'Kamara tagszervezete - 1990. december 10-én alakult meg mint a korábbi Kis- és Középüzem i Tagozat jogutódja. Érdemi tevékenységét 1991 márciusában kezdte meg. Ennek megfelelően megőrizte tagságát a FIPMI (Kis- és Középüzemek Nemzetközi Szövetsége), az 1GU (Nemzetközi Ipari Unió), valamint az EMSU (Európai Közép- és Kisüzemi Szövetség) nemzetközi szervezetekben. A Magyar Gazdasági Kamara a KKVK-ra ruházta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány alapítói és kuratóriumi tagáságának képviseletét, tekintettel arra, hogy ezen tagságok a korábbi tagozat kezdeményezésére születtek. A KKVK tagja továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretében működő Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda által alapított Vállalkozóházak Klubjának. A KKVK anyagi javakat, tulajdont n^m örökölt. Ugyancsak nem cj'rökqlt olyan tevékenységeket,. ( melyek jövedelemszerzést biztosítottak volna (mint például az MGK központjához és a területi kamarákhoz tartozó jelentős jövedelmet hozó okmány hitélesítések). Mindezek jelentőben behatárolták a kezdeti és a középtávú szakaszban a szervezetfejlesztési, acélmegvalósítás eszközrendszerének kialakítását. A Magyar Gazdasági Kamara 1990 végén új szervezeti struktúrába alakult át: szövetséggé, melybe mintegy 50 tagszövetség és területi kamara tömörült. Az MGK taglétszámának mintegy 60 százalékát adták a kis- és középvállalkozások (ma már kb. 70 százalékát). Ezek érdekeinek képviseletét vállalta fel a KKVK, mivel ez még az új MGK struktúra kialakulása után is elsikkadt. Ismeretes, hogy a betegszabadságról szóló, múlt év végén elfogadott törvény kimondja, hogy ez évtől kezdve naptári évenként 10 munkanap beteg- szabadság illeti meg a munkaviszonyban álló dolgozókat. A jogszabály gyakorlati alkalmazása, előírásainak értelmezése - érthető okokból - nem zökkenőmentes. Néhány vitatott kérdésre ezért az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékesétől kértünk választ.- Mennyi betegszabadság jár annak, aki év közben áll munkába?- A január 1 -je után kezdődő munkaviszony esetén az érintett dolgozó a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ha az illető az év folyamán munkahelyet változtat, tehát már volt munkaviszonya, az új munkáltatónál az adott évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része megilleti.- A rendelkezések hatálya kikre terjed ki?- A munkaviszonyban állókon túl mindazokra, akiknek munkavégzésére a Munka Törvény- könyvének hatálya kiterjed, tehát az ipari és a fogyasztási szöKezdetben - az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve - a szervezet a következő elvek szerint épült fel: létezik Budapesten egy központ, a szakmai szövetségekkel és területi kamarákkal, melyek tagjai között számos kis- és középvállalkozó van, társult tag a KKVK, kétoldalú szerződés alapján. Ez költségtakarékos, eredményes munkamegosztásos rendszernek tűnt. A társult tagság a KKVK részére bevételi forrást jelentett volna, ugyanakkor koncentráltan tudta volna a kis- és középvállalkozások problémáit feltárni, azok megoldását képviselni. Ezt a koncepciót támogatta a Phare-program is. A szolnoki kis- és középvállalkozók képviseletét, tanácsadási szolgáltatás végzését dr. Jemei Bálint és Kővári Lászlóné társadalmi munkában 1991 szeptemberétől felvállalták. A szolnoki csoport november elején már letett egy elemzést és egy szervezeti modelljavaslatot. Ezek lényege: a) Megfogalmazásra kerültek a feladatok. b) Ezek hogyan nem valósulnak meg az adott időpontban, illetve időszakban. c) Hogyan kellene a Magyar Gazdasági Kamara Észak-alföldi Területi Kamarája (Debrecenben van a központja) szolnoki irodájával együttműködni, egy hatékony szervezetet kialakítani? A javaslatokat, elemzéseket 1991. év végéig sem a KKVK vezetője, sem a Területi Kamara nem vette komolyan: a KKVK illúziókban élt, a Területi Kamara pedig jól megélt a kevés munkával járó okmányhitelesítésből. Egy dolog maradt „csupán” el: az érdekképviseleti szervek többségénél - többszörös tisztelet a kivételnek - a vállalkozók érdekképviselete, szakmai tanácsokkal való segítése stb. vetkezetek tagjaira is. Hozzá kell tennünk: általában nem jár betegszabadság azoknak, akik nem jogosultak fizetett szabadságra. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak akkor jár, ha a szövetkezeteknél folyamatosan dolgoznak.- A betegszabadság idejére mennyi fizetés jár?- Az illető átlagkeresetének legalább 75 százaléka. A kollektív szerződésben azonban a munkáltató magasabb mértékű átlag- kereset kifizetését is lehetővé teheti.- Táppénz?- Csak a betegszabadság kimerítése után jár.- A keresőképtelenséget hogyan kell igazolni?- A munkavvállaló keresőképtelenségét a kezelőorvosnak kell igazolnia. Évente egy alkalommal, legfeljebb három napig terjedő betegszabadság igénybevétele esetén nincs ilyen igazolásra szükség. Ferenczy Europress A Gazdasági tájolót szerkeszti:: V. Szász József A KKVK vezetője 1992. év elején szavazati többséggel felismerte a korábbi elgondolások adott társadalmi, gazdasági viszonyok közötti illúzió jellegét és elsőként Szolnokon létrehozta - a megyei önkormányzat segítségével - a KKVK Regionális Irodáját. Mivel az anyagi eszközök továbbra is egyoldalúan központosításra kerültek, előtérben a külföldi kapcsolatok voltak, a szolnoki iroda tevékenységét továbbra is társadalmi munkában végezték (tanácsadás, oktatás- szervezés, piacszervezés, szakmai fórumok létrehozása, vállalkozókat sértő jogszabálymódosítások előkészítése stb.). Mivel a szolnoki elképzelések bizonyították létjogosultságát, az 1992. március végi KKVK közgyűlés dr. Jemei Bálintot a KKVK társelnökévé választotta. A KKVK vezetője többségi véleménnyel a szolnoki iroda előterjesztése alapján az 1992. július 7-i, majd a július 24-i ún. rendkívüli ülésén jutott el azon „fájdalmas” döntéséig, hogy a KKVK regionális hálózatát meg kell valósítani, a költségvetést ennek megfelelően át kell csoportosítani. A „rendszerváltás” lényege:- a vállalkozók közelébe kell menni- a vállalkozók élő problémáival kell foglalkozni- nem szemlélődő, hanem offenzív magatartást kell tanúsítani- a KKVK általában nem a kormány ellen lép fel, de a vállalkozásellenes intézkedéseket haladéktalanul lereagálja- továbbra is keresi a kapcsolati lehetőségeket a társ érdek- képviseleti szervekkel, mivel a kizárólagosságra való törekvés értelmetlen. A KKVK alapelve: „Együtt könnyebb, sikeresebb” (lenne). Kislexikon M megtérítési igény: a váltó vagy csekk birtokosának követelése a kibocsátóval és a többi kötelezettel szemben, ha a váltót vagy a csekket nem fizetik meg esedékességkor mérleg: időszakonként meghatározott napra készített kétoldalú kimutatás, az eszközök és források szem- beállítása mérlegfordulónap: az a nap, amelyre a mérleg adatai vonatkoznak. Ez többnyire december 31. Murphy törvénye: e hivatkozás a közgazdaságtanban (is) azt fedi, hogy nincs lehetetlen, hiszen „ami rossz bekövetkezhet, az be is következik” működő tőke: devizakülföldiek által pénzben, működő tőkében vagy dologi formában befektetett tőke. Rendszerint hosszú távú gazdasági kockázattal jár. A nemzetközi gyakorlatban a 10-25 % közötti részesedés minősül működőtőke-befektetésnek. 10 % alatti részesedés az ún. portfolio befektetés, melynek célja kizárólag a jövedelemszerzés. 1. Mennyiben társa, segítője a biztosító a vállalkozónak?- A biztosítás minden körülmények között pénzgazdálkodást és árutermelési viszonyokat feltételez - mondja dr. Bárczay András, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. - Első feltétel, hogy a pénznek általános egyenértéke legyen. Nem ér a pénzbeli ellenszolgáltatás semmit, ha nem tudom pótolni belőle azt a szolgáltatást vagy vagyontárgyat, amit biztosítottam!- Az inflációra gondol?- Nem. Sokkal inkább arra gondolok, ami felé ma már erőteljes léptekkel haladunk: a pénzemért meg tudjam venni a pótolandó gépet vagy eszközt. Ez ajó biztosítás elsődleges feltétele. Néhány évvel ezelőtt ha elloptak egy devizáért beszerezhető gépet vagy akár egy Lada gépkocsit, hiába fizetett a biztosító forinttal, a gépet csak devizáért vehette meg, a Ladára pedig öt évig várhatott a károsult. Mindkettő kapható volt feketén is, de sokkal drágábban, amit a biztosító nem fizethetett ki. Ma már elmondhatjuk, hogy egyre kevesebb az a káreset, amelyért a biztosító nem felel.- Mit tart második feltételnek?- A piaci feltételeket, mert a pic az egyetlen, aminek alapján valaminek az árát meg lehet állapítani, s a biztosítottat aszerint kárpótolni. 2. Miért nem fizethet a biztosító mondjuk ki - feketepiaci árat egy ellopott értékért?- Szeretném tisztázni, hogy nem a biztosító fizet! A biztosító arra vállalkozik, hogy felelősen kezel egy olyan alapot, amelyet egy azonos kockázatnak kitett veszélyközösség adott össze. Ha tízszeres vagy hússzoros feketeárat fizetünk valamilyen kárért, akkor hamar elfogy a veszélyközösség pénze, s egyszer csak nem jut a még nem feketeáron számított további károk térítésére sem.- Az infláció is ugyanilyen veszélyeket rejt!- Valóban, de állítom, hogy ennél nagyobb gondot okoz, hogy megváltozott életvitelünk és körülményeink következtében robbanásszerű változás történt a károkban! Ezt a veszélyközösség által „összedobott’ ’ pénz, vagyis a biztosítási díj már nemigen tudja fedezni. Sokszorosára emelkedett a vállalkozások és ennél hatványozottabban a bűn- cselekmények száma. Ma már a gomba módra szaporodott butikok, a kisebb-nagyobb üzletek, a kirakatok, a raktárak mind-mind célpontjai, lehetséges áldozatai az erőszakos bűncselekményeknek. Napról napra nő - mondhatjuk megsokszorozódik - a betörések, a betöréses lopások, a vagyon elleni bűnesetek száma. A régebben megállapított díjak ezek fedezetére természetesen előbb-utóbb nem lesznek elegendők. 3. A biztosítási díjakat is meg keli emelni?- Igen, de nem egyformán! Terveink szerint az a logikus, hogy aki ráccsal védi kirakatát, speciális zárat, vészjelzőt szereltet a bejárókra, az kevesebbet, aki'plédig mindezt elmulasztja, az többet tegyen be a veszélyközösség kasszájába, vagyis magasabb biztosítási díjat fizessen! Ez azért logikus, mert a rizikófaktor az ^előbbinél alacsonyabb, az utóbbinál magasabb. így lehet majd tovább fenntartani, hogy a biztosított a kockázathoz képest rendkívül kevés díjat fizet, viszont ha kára van, a díjhoz képest óriási kártérítést kap.- Természetesen a vagyonbiztosítás másra is kiterjedhet, mint a bűnesetek kivédésére. A vállalkozó nem tud árukészlet, eszközök, gépek és esetleg járművek nélkül dolgozni. Ezért mód nyílik elemi kár, törés, tűz, robbanás elleni biztosításra is.- Ezeken kívül is sokféle veszedelemfenyegeti a vállalkozót.- Valóban! De az is igaz, hogy nem mindenki tudja, mi mindentől szabadíthatja meg a gonddal küszködő vállalkozókat a felelősségbiztosítás. Többirányú felelősség hárul rájuk, ennélfogva több területen köthetnek biztosítást. Azért kell erről beszélnünk, mert e tekintetben igen tájékozatlanok, különösen az új vállalkozók. Egy szolgáltató vagy vállalkozó tevékenysége során másnak véletlenül vagy akár vétkesen is kárt okozhat. A festő kiejti ecsetjét az ablakon, az ráesik egy ott parkoló kocsira. Ez esetben az okozott kárt, ha van felelősségbiztosítása, kifizeti a biztosítótársaság. 4. Mi a munkáltatói felelősségbiztosítás? Tudvalevő, hogy a vállalkozó felelős az üzemi balesetekért. Minden munkahelyen történt baleset következménye - rokkantság esetén a károsult élete végéig fizetendő járulék - a munkaadót terheli. A munkáltatói felelősségbiztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja.- Az üzemi baleset esetén nem a TB fizeti a rokkantsági díjat?- A TB fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biztosítása, a biztosítón. Egy másik, kevéssé ismert szolgáltatás, amely jelentős veszélyt képes elhárítani: az ,,üzemszünet”-biztosítás. Ha egy vállalkozónak munkaeszközeiben kára van, rövidebb- hosszabb ideig nem tud dolgozni. Előfordulhat, hogy leég az épület, és sokáig tart, amíg az új felépül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszüneti biztosítással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti.- Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll...- A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne veszett értékeket téríti. Az üzemszüneti biztosítás pedig a szünetelés alatt keletkező pénzügyi veszteségeket, fedezetlen költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg.- Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelkező újabb vállalkozók aligha tudnak ezekről a veszélyeket elhárító lehetőségekről.- Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges biztonságot adó lehetőségről nem szóltunk. 5. Mi az a „Szolgáltatásfelelősség”-biztosítás? Ez igen sok országban kötelező, mert nemcsak a vállalkozót, hanem elsősorban a fogyasztót védi. Ha például az egyik lakásban gázszerelő dolgozik, s bármilyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás vagy valamiféle más kár keletkezik a lakásban, akkor a vállalkozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kötelező biztosítás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállalkozó anyagi helyzete ezt megengedi. Biztosítás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító.- Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is felveheti a kárösszeget?- Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a károsult választhat: annak az érvényesítését kérheti, amelyik magasabb kártérítést biztosít számára. 6. Mi a „Termékfelelősség-biztosítás”?- Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük. Nem a hibás áru értékét, mert azt a termelő garanciában köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanyagot szállít, s a felhasználónak abból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az abból gyártott áru okozta kárt a biztosító fizeti. De lehetséges a termék biztosításának közvetlen formája is. Az egyik üdítőitalunknak - szándékosan nem mondok márkát - felrobbant a palackja. Egész életre szóló sérülést okozott. Termékbiztosítás alapján egy életen át fizeti a biztosító mindazt, ami a gyártó céget terhelte volna. Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás csínjáról-bínjáról. Megismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biztosítási index stb. Sok újfajta lehetőséggel találkoztunk, amelyek talán nyu- godtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megállapíthatunk. A legolcsóbb „fölöslegesen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bármennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izgalom, az utánajárás, az újrakezdés gondjai soha nem térülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. Mit mond a beteg- szabadságról szóló törvény?
