Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

2 Meciar a magyar nemzetiségről Pozsony. „Azt, hogy a ma­gyar kisebbség Jugoszláviá­ban, Romániában és Szlováki­ában egyszerre lépett fel ugyanazon programmal, nem­zetközileg összehangolt akció­ként értékeljük” - idézi a po­zsonyi Új Szó tegnapi számá­ban Vladimír Meciar szlovák kormányfőt, aki a hét végén a Matica Slovenská közgyűlé­sén szólalt fel. Az Új Szó sze­rint a közgyűlésen részt vevő Meciar kifejtette: a magyar nemzetiség mindenütt azonos módon lép fel, csak a cselek­vőképességben mutatkoznak különbségek. Európajobban tenné ... New York. Jichak Rabin iz­raeli miniszterelnök vasárnap New Yorkban úgy foglalt ál­lást, hogy Európa jobban ten­né, ha először a jugoszláviai békés rendezéssel törődne, s csak ezután foglalkozna a kö­zel-keleti békével. Rabin teg­nap és ma találkozott, illetve találkozik George Bush ameri­kai elnökkel az államfő Maine állambeli, kennebunkporti nyári rezidenciáján, majd Washingtonba utazik, ahol Ri­chard Cheney amerikai védel­mi miniszterrel tárgyal. Város a füstben Moszkva.Sűrű füstköd lep­te el tegnap Moszkvát, miután az orosz fővárostól északra és keletre levő erdők és tőzegte­lepek lángba borultak. Az ok: a hosszan tartó szárazság miatt öngyulladás következett be, és a füst teljesen beborította a tíz­milliós várost. A szakemberek szerint legalább három napig semmi remény arra, hogy friss levegőt kapjon a lakosság, a földtől számított 700 méteres magassági sávban ugyanis szinte semmi légmozgás sincs, és nem is várható. Nincs tehát függőleges szellőzés sem. Jugoszláv-görög tárgyalások Athén.Milan Panic, jugo­szláv kormányfő tegnap dél­előtt Athénben megkezdte tár­gyalásait Konsztantin Micota- kisz görög miniszterelnökkel. Panic Görögország után Albá­niába látogat el, és ezzel befe­jezi a Jugoszláviával szomszé­dos államokat érintő körútját. A megbeszéléseket egyrészt négyszemközt tartják, majd pedig a delegációk is bekap­csolódnak a tárgyalásokba. Milan Panicot elkísérte útjára többek között Vladislav Jova- novic külügyminiszter. Szivárog a szarkofág Csernobil.Továbbra is szi­várog radioaktivitás a cserno­bili atomerőmű betonszarko­fágba zárt reaktorblokkjából, de a sugárzás mértéke nem ha­ladja meg a megengedett mér­téket - közölte Vlagyimir Scserbina, az erőmű bizton­sági főfelelőse az Interfax orosz hírügynökség szerint. A szerencsétlenül járt reaktor be­tonburka már a kezdet kezde­tén sem szigetelt százszázalé­kosan - mondta Scserbina. A szivárgás mértékéről nem kö­zölt adatokat. Körkép 1992. AUGUSZTUS 11. Mihály exkirály Romániában A Svájcban élő Mihály ro­mán exkirály a héten - a vá­lasztási kampány közepette - hazalátogat, és Brassó fel­ajánlotta, hogy telepedjék le a városban, ha végleg haza kíván térni. A most 70 éves volt uralkodó, akit a kommunista rezsim szov­jet nyomásra kényszerített le­mondásra és az ország elhagyá­sára 1947-ben, Temesváron, az 1989-es forradalom bölcsőjén kívül felkeresi Brassót, a vérbe fojtott 1987-es munkásfelkelés színhelyét is. Az exkirály látogatásának hí­rét a bukaresti rádió jelentette be szombaton, s ennek hírét ismer­tette az AP amerikai hírügy­nökség. A látogatás időben egybeesik a szeptember 27-re kiírt válasz­tási kampánnyal. Romániában azon a napon köztársasági elnö­köt és parlamentet választanak, és a kommunisták, mint Iliescu elnök is, akik még jelentős befo­lyással rendelkeznek, politikai túlélésükért harcolnak. Temesváron a volt uralkodó és felsége, Anna, részt vesznek az augusztus 15-i Mária-ünnep al­kalmából a katedrálisban tartan­dó szertartáson. A katedrálist Mihály alapította 1946-ban, és az épület bejáratát ma is az exki­rály arcképe díszíti. Brassót Mihály és felesége Adrian Moruzi polgármester meghívására keresi fel, aki állan­dó lakhelyet is felajánlott nekik. Moruzi független, és mint ilyen, a legfőbb ellenzéki pártot, a De­mokratikus Konvenciót támo­gatja, amely a feltételezések sze­rint a legtöbb mandátumot szerzi Csehszlovákia egybenmaradásának esélyeiről „A Csehszlovákia szétverésé­re törekvő erők érvelése nem áll­ja meg a helyét, sőt a jelenlegi kormánypártok tevékenysége a demokrácia alapelveit is veszé­lyezteti” - állapítja meg a Cseh­szlovákia esetleges szétesésének következményeivel foglalkozó pozsonyi tanácskozás zárónyi­latkozata. A Virágzó Csehszlovákiáért nevű polgári kezdeményezés va­sárnap Pozsonyban megrende­zett országos tanácskozásán másfél száz cseh és szlovák ve­zető értelmiségi, parlamenti és parlamenten kívüli pártok, moz­galmak képviselői fejtették ki véleményüket a Csehszlovákia sorsát eldöntő kérdésekről. A felszólalók zöme az ország kettészakításának szándékát ve­szélyes hazárdjátéknak tekinti, és nem tartja megengedhetőnek. hogy „pártközi egyezmények­kel” szakítsák ketté Csehszlová­kiát. A tanácskozáson olyan jeles személyiségek szólaltak fel, mint a nemzetközi tekintélyű Jírí Hájek professzor, Lubomír Fel- dek szlovák író, Egon Lánsky, az Európa Tanácshoz akkreditált csehszlovák nagykövet, és Ján Sokol, a polgári mozgalom kép­viselője, akit mozgalma a köz- társasági elnök tisztségének be­töltésére jelölt. A tanácskozás több felszóla­lója arra emlékeztetett, hogy a volt Szovjetunió és Jugoszlávia mementóként állhatna a hazai politikai erők előtt. Ezek az or­szágok „azon a vizsgán buktak meg, amelyet a történelem előtt most Csehszlovákiának is le kell tennie”. (MTI) A TIGÁZ Szolnoki Kirendeltség értesíti a tisztelt gázfogyasztókat, hogy Jászberényben 1992. augusztus 13-án, 8 - 18 óráig a gázszolgáltatás szünetel. A gázkimaradásban érintett fogyasztóinkat külön értesíteni fogjuk. MElőre is köszönjük szíves megértésüket. (VI TIGÁZ Szolnoki Kirendeltsége »4761/1H* PAL YAZA TI FELHÍVÁS ATiszapüspöki Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet JÉG YZŐI ÁLLÁS BETOL TÉSÉRE. Pályázati feltételek:- államigazgatási főiskolai, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- államigazgatási szervnél szerzett legalább 2 éves szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza:- A pályázó részletes önéletrajzát, szakmai tevékenységének ismertetésével.- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- iskolai végzettséget igazoló diplomamásolatát. Bérezés a jogszabály által biztosított keretek között, meg­egyezés szerint. Szolgálati lakás szükség esetén megoldható. Az állás 1992. október l-jétől betölthető. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat megjelené­sétől számított 15 napon belül. A pályázatot a község polgármestere címére: 5211 Tiszapüs- pöki, Fő u. 93. szám alá kell benyújtani. ♦5218/1H* majd meg a törvényhozásban. ,„Ez az első eset, hogy hivatalos személyhez hívta meg a királyt, egy város„egy polgármester. Ed­dig csak az egyház volt az, amely látogatásra hívta őt. Valami megváltozott” - jelentette ki Mircea Giabänu, az exkirály bu­karesti sszóvívője. Ez lesz a második alkalom, hogy száműzetése óta Mihály visszatér hazájába. Áprilisban százezrek ünnepelték, amikor Bukarestbe látogatott, és felke­reste a Putna monostort a húsvéti ünnepek alkalmából. Júliusban a Nemzeti Liberális Párt felkérte, hogy jelöltesse magát köztár­sasági elnöknek, Mihály azon­ban ezt elutasította, mondván, hogy kész a nemzet élére állni, de csak mint király. A bukaresti rádió, ismertetve a királyi sajtóirodának a küszö­bönálló látogatásról szóló hírét, abból idézve közölte, hogy „Őfelsége, Mihály király nagy örömmel fogadta a meghívást”. Egyelőre nem ismeretes a kor­mány reakciója a látogatás híré­re. Románia a tavaly decemberi alkotmány értelmében preziden- ciális köztársaság. Az ellenzék megígérte, hogy hatalomra kerü­lése. ecetén népszavazást ír ki az államforma kérdésében. Közvé­lemény-kutatási adatok szerint a lakosságnak csak egy kisebbsé­ge -támog-atná a monarchia visszaállítását. Válasz a vádakra Ausztria nem támogatja a bős-nagymarosi vízi erőmüvet Az Osztrák Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége tegnap közleményt juttatott el az MTI- hez azzal összefüggésben, hogy a Sierra Club és az Audo- bon Society nevű amerikai kör­nyezetvédelmi szervezetek Ausztria elleni nemzetközi boj­kottra szólítottak fel amiatt, hogy az Osztrák Köztársaság állítólag támogatja a bős-nagy­marosi vízi erőmű megépítését. Mint a közleményből kide­rül, az osztrák kormány már tá­jékoztatta az említett szerveze­teket arról: „Teljesen alaptalan Ausztriát az erőmű megépíté­sében való közös felelősséggel és a környezetnek ebből szár­mazó veszélyeztetésével vá­dolni. Franz Vranitzky szövetségi kancellár és Ferdinand Lacina szövetségi pénzügyminiszter nyilatkozatai szerint az Osztrák Köztársaság nem vállal kezes­séget esetleges hitelekért és ezt a jövőre vonatkozóan is kizárták. Az osztrák Villamosenergia­gazdálkodási Rész­vénytársaságnak sincsenek ter­vei vagy szándékai az áramát­vétellel kapcsolatban. Megfelelő vezetékkapacitás hiányában egyébként sem eh­hez, sem jredig harmadik or­szágok felé való tranzitáram­szállításhoz nem állnak rendel­kezésre a megfelelő műszaki feltételek. Mindazonáltal Ausztria nem vállalhat felelősséget privát személyek és cégek tevékeny­ségével kapcsolatban, amelyek a vízierőmű-projekt finanszí­rozásához kívánnak hozzájá­rulni. Egy pluralista demokrá­ciában, amilyen Ausztria, az ál­lam tudvalévőén nem tilthatja meg magánszemélyek vállal­kozását mindaddig, amíg az nem törvénybe ütköző.” Ausztria reméli, hogy a kör­nyezetvédelmi szervezetek ezen tájékoztatást tudomásul veszik és átgondolják a boj­kottfelhívást - hangzik a közle­mény. (MTI) Félidőről másképp „Mit, mikor, hogyan?” Erdei Péter, az SZDSZ területi iroda részéről örömmel konsta­tálja, hogy Petronyák képviselő úr „hosszadalmas cikke” kap­csán ismét politikai vitában ve­het részt az Új Néplap hasábjain. A magam részéről vállalkozó­ként meg sem fordult a fejem­ben, hogy „politikai vitában ve­gyek részt az Új Néplap hasábja­in”. Erdei úr írása azonban rá- kényszerít erre. Mégpedig azért, mert észrevételének elolvasásá­hoz azzal a nem titkolt remény­nyel kezdtem hozzá, hogy így félidő tájt választ kapok egy több mint 2 éves kérdésemre. Való­színűleg Erdei úr is emlékszik az SZDSZ'egyik választási plakát­jára - „Tudjuk, merjük, tesz- szük”. Körülbelül két éve, hogy nyílt fórumokon hangoztatva a plakáthoz kapcsolódva megkér- deztem:_,,Mit, mikor, hogyan?”. Sajnos reményeim a hozzászólás elolvasása után ismét szertefosz­lottak, ugyanis nemhogy a vá­laszt nem kaptam meg most sem, de meggyőzött arról, hogy való­színűleg nem is fogom'. A magam részéről, csatlakoz­va a Petronyák úr által említett egyik oldalhoz - mely a kor­mányt időnként erélytelennek és lassúnak tartja -, megkérdezném Erdei Pétertől, hogyan képzelik el a rendszerváltást, ami „MÁS­KÉPP” van? Megpróbál ugyan egy mondatban választolni, de ez a válasz számomra nem mond semmit, csupán emlékeztet a marxizmus-leninizmus politikai gazdaságtanának egyik alaptéte­lére. (Az elitcsere önmagában valóban nem rendszercsere. Ez a „rendszercsere” szó megérne egy „külön misét’ ’, ugyanis kris­tálytisztán nem értem.) Hozzászólásából arra követ­keztetek, hogy ön szerint ebben az országban 1990-től a tömeges „elitcserén” kívül semmi sem történt, azt viszont túlzásba is vitték. Erdei úr! Nem tudom, időn­ként jár-e a szolnoki utcán, és hallja-e az emberek véleményét? Ha igen, - ezeken elgondolko­dik-e néha? Rendkívüli módon sajnálom - és megijeszt azzal, hogy az SZDSZ Szolnok megyei irodája képviselőjét meglepi az a képviselői közlés, miszerint a kormányprogram megvalósítása - a rendszerváltozás - nagy való­színűséggel több mint 4 évet vesz igénybe. Csak nem azzal a pártvezetővel azonosul, aki nemrégiben egy „sikeres” de­monstráció után a tévének azt nyilatkozta, hogy számára két nap is elegendő lenne? Meg kell mondanom, a ma­gam részéről osztatlanul és 100 százalékban azonosulni tudok Petronyák László Erdei úr által is idézett következő véleményé­vel: „...az olykor erőteljesen egyoldalú vagy elfogult nyilvá­nosság, valamint a parlamenti csatározások és pártharcok gyakran elfedik a lényeget, indo­kolatlanul megosztják az amúgy is sok feszültséggel terhelt köz­véleményt.” Nem tudom, hogy Erdei úr számára ebben mi az „össznem- zeti badarság”, amit a „murá­nyik szoktak szajkózni”. Nem kívánok belebonyolódni abba a kérdésbe, hogy a Zétényi- Takács törvény „egy mellékes kis epizód volt-e’ ’, de Erdei úrral szemben csatlakoznék Petro­nyák Lászlóhoz, aki nyilatkoza­ta végén fel is sorolja azokat a törvényeket, amiket véleménye szerint a gazdaság lendületbe hozatalához, a privatizáció meg­valósításához és az életszínvonal emelkedéséhez elengedhetetlen­nek és nagyon sürgősen megal- kotandónak tart. Az SZDSZ a cikk szerint nem ugyanazokra a törvényekre gondol. Jó lenne megtudni, ha nem azokra, akkor melyikekre? Én vállalkozóként kimondottan örültem annak, hogy Petronyák képviselő úr szinte kizárólag a gazdaságot érintő lényeges törvényeket so­rolja fel. VÉGRE! Sajnos hozzászólásának olva­sása végére nemcsak elkeserített kedves Erdei úr, de fel is háborí­tott. Azt írja ugyanis, hogy Eörsi István nem a „magyar népet” nevezte „keresztény barmok­nak”, hanem a „petronyákokat és a csurkónyákat”. Ráadásul Ön szerint „Eörsi István nyíltan ateista”, tehát „joga van hoz­zá...” Mit gondol, a nem nyíltan ateista „petronyákoknak és csur- kónyáknak” ugyanilyen alapon nem lenne joga hozzá? Attól tar­tok, nem. Sem nekik, sem az eör- siknek és erdeiknek. Nem fér össze a dolog ugyanis sok-sok létező írott és íratlan emberi kap­csolatokat szabályozó normá­val, így például a liberalizmus eszméjével sem. Bár ez utóbbin úgy tűnik, mi ketten egészen mást értünk. Kíváncsi lennék ön/ök valójában mit? Heinétől valóban még sok mindent lehet­ne idézni, de nálam Heinének nem az a legnagyobb érdeme, hogy ateista volt. Végül kedves Erdei úr, né­hány kérdést engedjen meg ne­kem:- Mi a véleménye, mennyien lehetnek e kis hazában a „petro- nyákok és a csurkónyák”?- Véleménye szerint az SZDSZ és „cicázó” partnere az MSZP tagjai között hányán le­hetnek, akik az „eörsik és erde- ik” véleményével szemben a „petronyákok és csurkónyák- kal” szimpatizálnak?- Véleménye szerint szüksé­ges-e a magyar nemzeti vagyon növelése?- Szükséges-e Ön szerint a magyar nemzeti burzsoázia ki­alakulása?- Szükséges-e Ön szerint, hogy mezőgazdaságunk magyar nemzeti tulajdonban maradjon? Mielőtt e kérdésekre előző hozzászólásához hasonlóan' el­hamarkodottan és - megbocsás­son - hebehurgyán válaszolna, kérem gondolkodjon el; - Párt­deklarációk és álláspontok elle­nére legyezi-e önt valamiféle kellemes melengető érzés, ami­kor egy-egy kiváló magyar spor­toló tiszteletére az olimpián fel­csendül a magyar nemzeti him­nusz? Minket - „petronyákokat és csurkónyákat” - igen. Nagy Gábor az Elektrosoft Kft. igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents