Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

II 1991. AUGUSZTUS 10. Sportextra 9 Barcelonai edzésnapló II. „Annak (nultem, hogy indulhatunk haza.. Örömujjongás rázta meg a kollégiumot Csák József edzője tiszafüredi Folytatjuk azt a kétrészes minisoroza­tunkat, amelyben barcelonai futásának élményeibe avatja be kedves olvasóin­kat Megyeri Zsolt és edzője, Sipos Fe­renc. Mint korábbdn már beszámoltunk róla, Zsolt 31 napon) keresztül futva tel­jesítette a katalán fővárosba vezető tá­vot, átlagosan napi 65 kilométert megté- ve.- Hogyan telt egy napotok?- Reggel 5-6 óra körül keltünk - me­sélte az edző, aki végig kerékpárja nyer­gében kísérte tanítványát -, hogy Zsolt még hűvösben el tudjon indulni. Térkép alapján mindig pontosan kiszámoltuk, hány kilométer a délelőtti és mennyi a délutáni adag. Ebéd után - ez többnyire konzervből készült babból és lencséből állt - szinte mindig pihenő következett egy útszéli parkolóban, bár Olasz-. Francia- és Spanyolországban még arra sem tellett.- Nem volt egyhangú a program?- De, nagyon. Délután általában négy­kor kezdődött a futás, bár a hőség miatt megesett, hogy kitolódott az indulás fél hétre - csakhogy ilyenkor fél tíz körül végeztünk.- Volt-e valamilyen különlegesebb él­ményben részetek?- Franciaországba, pontosabban Séte- be (innen indulnak a hajók Marokkóba) éppen akkor érkeztünk, amikor a Bas­tille ostromának évfordulóját ünnepel­ték, tűzijátékkal, vízikamevállal. Lát­tunk egy hatalmas hajót, aminek alsó részében az evezősök ültek, föntebb pe­dig a trombitások, plusz hét férfi lán­dzsával a kézben. A „harcosok” felada­ta az volt, hogy az ellenfelek hajóját kimozdítsák a helyükből. Mindezt 24 órán keresztül. Máskor az is kiderült, hogy a legokosabb nép a magyar. Tarvi- sióban odajött hozzánk egy nénike, nem tudva rólunk, hogy honfitársai vagyunk, és hangosan szótagolva - mintha úgy jobban megértené őt egy külföldi - afelől érdeklődött, vajon merre találja az autó­piacot ...- Térjünk vissza a futásra! Azzal a tervvel vágtatok az útnak, hogy a falvak­ban, városokban majd csatlakoznak hozzátok a gyerekek és más érdeklődők, Barcelonában pedig szintén valamilyen fogadásra számítottatok. Mi valósult meg mindebből?- Menet közben kiderült, hogy a leve­lek, amiket a településeknek címeztünk, nem lettek elküldve. Ekkor már gondol­tuk, hogy Barcelonában sem fog senki sem várni minket. A furcsa az volt a vagy-vagy, de még nem billentem át oda, hogy nem érte meg.- Tulajdonképpen miért nem fogadtak benneteket?- Az a hír járta, hogy annyian fölkap­ták valamilyen úton-módon a Barcelo­nába való futást, kerékpározást, hogy Ljra itthon, díszkísérettel Fotó: novak megérkezéskor, ezen különben még én magam is ledöbbentem, hogy nem azért örültem, hogy eljutottam idáig, hanem annak, hogy visszfordulhatunk. Pedig előtte nagyon sokszor álmodoztam ar­ról, milyen lesz, amikor megpillantom a Barcelona táblát, és megcsókolom . . . Erre most az volt bennem, hogy minél hamarabb haza! Talán az is közreját­szott, hogy nem szenvedtem ki magam igazából. Nagyon jól ment a lábam, a keringésem is átállt a terhelésre, csak fejben kellett ráhangolódni az egészre.- Jó, jó, de továbbra sem fér a fejembe, hogy azért futottatok, hogy kiérjetek Barcelonába, hogy egy kis nevet szerez­zetek magatoknak, hogy ideig-óráig „ússzatok a fényben”. Így utólag visz- szagondolva, volt egyáltalán értelme az egésznek? Nem találjátok mindezt hiá­bavalóságnak?- Egy kívülálló biztosan azt gondolja, hogy fölösleges volt - magyarázza Zsolt. Én is annál a pontnál vagyok, hogy NOB elnöki döntés alapján senkivel sem foglalkoztak. Pedig találkoztunk két lenygel öreggel és lovaikkal. A lo­vak porszkáltak, ők meg bakon ülve ha­ladtak a katalán főváros felé. Lengyel volt az is, aki gyalogosan, kis „talics- kás” bevásárlókosarat húzott maga után.- Postások, azaz kézbesítők lévén mi­lyen volt a fogadtatás a körzetetekben lakók és a munkatársak között?- Nem győzünk mesélni. Ölelgetnek, puszilgatnak, elmondják, hogy izgultak értünk, tényleg nagyon kedvesek. Egyi­kük mondta, hogy még a tévébe is utá­nunk integetett.- Mi következik ezután?- Pénteken érkeztünk haza, és vasár­nap álltam ismét edzésbe. Úgy gondo­lom, az őszi, ötnapos Bécs-Budapest fu­tóversenyre még felkészülök, utána vi­szont igazi szabadidősportra váltok át. (Vége) Kocsis Erika Egy felnőtt európai aranyérem, egy EB ezüst, egy junior EB bronz, 32 magyar bajnokság. A barcelonai olimpiáig ennyit „termeltek” tanítvá­nyai. Czinege József, a magyar csel­gáncssport egyik „sikeredzője” Ti­szafüredről került fel a fővá- 91 1 rosba. Élete több mint két évtizede a cselgánccsal fonó­dott össze, ö maga többszö­rös magyar válogatott, két csapatbajnoki aranyérem. 12 felnőtt magyar bajnoki érem tulajdonosa. A 78 kg- tól a nehézsúlyig négy súly­csoportban keserítette ellen­felei életét. Élete legboldo­gabb napja 1992. augusztus 1-je volt, hiszen tanítványa. Csák József az ezüstéremig menetelt a barcelonai olim­pián. Most az UTE csel­gáncspalántáival Tiszafüre­den edzőtáborozik. Nem hagyhatom ki a „ziccert”: interjút kértem tőle.- Milyen hangulatban voltál a múlt hét szombatján?- Először még nem volt minden rózsa­színű, mert a másik sportolóm, Nagy Zsuzsa, aki a női 61 kg-osok között in­dult, már a második fordulóban kiesett. Csák Józsi versenye alatt már itt voltam Tiszafüreden. A többiek tévén nézték a versenyt. Én meg ebben a teremben, ahol most beszélgetünk, vártam a fejle­ményeket. Arra emlékszem, hogy egy rettenetes diadalüvöltés rázta meg az épületet. Azt hiszem, hogy a kollégium környékén lakók el sem tudták képzelni, hogy mi történt. Én persze sejtettem... A gyerekek üdvrivalgása helyrebillentette a lelki egyensúlyomat. Ez akkor történt, amikor Csák a 28. mp-ben iponnal verte a kubai Hemandezt.- És jött a döntő a brazil Cardozó ellen. Versenyződ ott állt az „aranyka­puban ’ ’, remélted, hogy át tudja lépni a küszöböt?- Természetesen. Egy edzőnek csak a győzelem lehet a cél. Sokan úgy gondol­ták, hogy a brazil már nem akadály, de én láttam ezt a fiút az olimpia előtt két­szer is. Mit mondjak? - nagyon nagy formában. Pestiesen szólva: volt benne Csák József spiritusz. Azon az estén jobb volt, mint Jóska. Persze azt el káli mondanom, hogy tanítványom jóval nehezebb ágon jutott a döntőbe. Ennek ellenére én nem vagyok csalódott. Sőt... nagyon büszke és elégedett.- Cselgártcsozóink igen­csak elkényeztettek ben­nünket. Másodikok lettek a pontversenyben. Mi erről egy szakember véleménye?- Már az elmúlt olimpián is benne volt a jó eredmény ebben a csapatban, de ak­kor a formaidőzítés lett el­szúrva. Azóta sok minden megváltozott. Több fiatal, sikerre éhes edző került a ..mély vízbe”. Moravetz Ferenc lett újra a válogatott főnöke. Megbolydult az ál­lóvíz. Javult a kapcsolat a klubok között. Azt hiszem, ezek a legfontosabbak.- Beszélnél Csák Józsefről egy kicsit bővebben?- Nagyon rendes, tehetséges fiú. Ve­lem egy EB ezüstöt és egy vébé VII. helyezést ért el, 26 éves. Nemrég szerez­te meg a cselgáncs szakedzői minősí­tést. Egyelőre azonban még szeretne külföldre szerződni, belekóstolni a profi cselgáncs világába. Ha nem jön össze, akkor idehaza folytatjuk tovább.- Lesz-e követője Csák Józsefnek a Tiszafüreden edző gyerekek közül?- Remélem, igen. Nagyon sok a tehet­séges fiú közöttük. Én hét évvel ezelőtt gyerekekkel kezdtem az edzőséget, de nyugodtan mondhatom, ez a legtehetsé­gesebb korosztályom. Ők (29-en van­nak) 1978-as születésűek. Kollégám, Hűbéresi Zsolt, aki maga is kiváló csel- gáncsozó volt, az 1980-ban születettek­kel edz. Se idehaza, se külföldön nem vallottunk szégyent. Hogy ki fut be kö­zülük, még nem lehet biztosan tudni. Nem szeretem a rangsorokat. Nekem mindegyik tanítványom kedves. Éppen ezért nem említek most neveket. Eszter­gomban lesz az olimpiai reménységek tornája, újra megrendezik az ifi EB-t. Ott majd bizonyíthat a tehetségesebbje. P. M. Autósport - Nemzetközi Autóker Budapest Rali Szolnokra került a bajnoki cím Papp István saját készítésű karosszériába Lada-motort épített A fővárosban és környékén rendezték pénteken és szombaton a magyar rali­bajnokság idei negyedik futamát. An­nak eredménye beleszámít a Mitrópa Kupa nemzetközi versenysorozat össze­sítésébe, így nem véletlen, hogy har­minc külföldi - zömében osztrák és né­met - páros is elküldte nevezését. Természetesen a hazai autósport sze­relmeseit inkább a magyar „menők” szereplése hozta izgalomba, hiszen ré­gen látott szoros véghajrára van kilátás. A tavalyi győztes Rangáék mellé ebben az évben felnőtt egy új trónkövetelő duó, az ifj. Tóth-Gergely kettős, és ak­kor még nem lehet leírni a Ferjáncz-dr. Tandari, valamint az Érdi-Varga párt sem. A csütörtöki gépátvételen ismétel­ten a kocsik túl hangos kipufogójával gyűlt meg a baja a versenyzőknek, de a rajtra valamennyien megoldották a problémát. Szokatlan helyszínen, a Dó­zsa György úton vette kezdetét a küzde­lem, az indulóknak az első napon az isaszegi gyorsaságit háromszor, a Hun- garoringet és a Domony-Galgamácsa útvonalat kétszer-kétszer kellett meg­tenniük. Rangáék Veszprémhez hason­lóan most is a kezdet kezdetén tisztázták az erőviszonyokat, jelentős előnyre tet­tek szert. Mögöttük ifj. Tóthék vezették az üldöző bolyt. A magyar „ralikirály”, Ferjáncz szereplését nem kísérte szeren­cse, kartelvédője leesett, motorja meg­sérült. Az idei futamokat eddig kihagyó szolnoki Ferencz testvérek olajcsőtörés miatt a verseny feladásara kény­szerültek, így értékelhető eredményük az 1992-es évadban továbbra sincs. Az A 8-as kategóriában vérmes remé­nyekkel vágott a távnak az Orosz-Sza- niszló páros. Listavezetőként startoltak, s bajnokként értek célba. Igaz, közben történt egy és más. Kezdetben nagy har­cot vívtak Kiss Attiláékkal, de az első nap végére a nehéz, technikás pályának köszönhetően nem maradt veszélyes el­lenfelük. Ezúttal ugyan nekik sem sok hiányzott az idő előtti búcsúzáshoz - három gyorsaságit 4. és 5. sebességi fo­kozat nélkül tettek meg -, de szerelőik a pihenő alatt csodát tettek a Ladával. A váltó és differenciálmű cseréje meghoz­ta a kívánt hatást, fölényesen nyerték szombaton a futamot. A Renault Szol­nok és a Karancsi Autósbolt által támo­gatott páros ezzel az eredménnyel az októberi Mecsek Ralitól függtelenül be­biztosította bajnoki címét. Tisza-parti társaik szereplését nem kí­sérte hasonló siker, a Dudinszki-Tóth páros és a Tisza-Horváth kettős még pénteken befejezte a kétnapos viadalt. Összetettben Rangáék közel másfél per­ces előnnyel nyertek ifj. Tóthék előtt, harmadikak a német Moosleitnerék let­tek. (géléi) * Országos roncsderbi bajnokság Szombaton a rekkenő hőségben mint­egy ezer néző tekintette meg a roncsder­bit Kunszentmártonban. Reggel nyolc óra után sorra érkeztek a versenyzők. Negyven gépkocsit szállítottak a hely­színre, hogy az ötödik fordulóban el­döntsék a helyezéseket a különböző géposztályokban. Tízkor pályaismerke­dés következett, majd időfutamokat ren­deztek, hogy aztán a roncsautók ron­csolják egymást. Eredmények: I. géposztály: 1. Guller István (Szeged), 2. Kaczenbach Imre (Soltvadkert), 3. Győri Imre (Kunszent- márton). II. géposztály: 1. Istókovics István (Baja), 2. Farkas Zsigmond, 3. Kozák László (mindkettő Bocsa). Ve­gyes géposztály: 1. Horváth Zoltán (Öcsöd). A férfi szuperfutam győztese: Kozák László (Bocsa). A hölgyek hatan versenyeztek. 1. Tasnádi Ibolya (Kőte­lek), 2. Fejes Anikó (Kunszentmárton), 3. Bihari Zsuzsa (Kunfehértó). Az országos bajnokság eredménye az ötödik forduló után összesítve: 1. Kozák László, 2. Farkas Zsigmond (mindkettő Bocsa), 3. Kovács Péter (Soltvadkert). A nézősereg legnagyobb örömére egy kiskunfélegyházi helikopter egész na­pos sétarepülést biztosított, emellett na­gyon sok tombolatárgyat is kisorsoltak. (Veres) Sokszor a szerelők ügyességén, gyorsaságán múlik a siker Fotó: Mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents