Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04 / 157. szám
Jász-Kun Kakas — Láttad volna a főnök arcát, mikor meglátta a saját termesztésű paradicsomai az övé mellett... Állati, hogy mik vannak! Tudományos laboratóriumban az egyik kísérleti egér így szól a másikhoz:- Úgy látom, meghíztál. Jól élsz?- Remekül. Sikerült beidomítanom azt a tudóst, aki velem foglalkozik. Valahányszor felszaladok ezen a létrán, mindig kapok tóle egy darab sajtot. * * * A százlábú sóhaja:- Olyan szívesen síelnék! De mire felcsatolom a léceket, itt a tavasz, és elolvad a hó! * * * Egy patkány bemegy a Keravill üzletbe.- Mit óhajt? - kérdi tőle az alkalmazott.- Egy tévét kérek.- De mégis, milyet? Színeset? Nagy képernyősét?- Teljesen mindegy, csak sok csatorna legyen benne! * * * Az elefánt és az egér megjelennek az anyakönyvvezető előtt.- Micsoda? Ti össze akartok házasodni? - kérdi meglepetten a hivatalnok.- Mi az, hogy akarunk? - vág vissza az egér, majd szégyenlősen hozzáteszi: - Muszáj! ** * A kis giliszta megkérdi az anyukáját:- Anyuci, hol van most a papa?- Elment horgászni, kisfiam! Két kukac találkozik a sajtban.- ön itt? - kérdi egyikük csodálkozva, - Tegnap egy almában láttam.- Na ja, tegnap kedd volt, és az a gyümölcsnapom. Egy ló és egy szamár kerül össze a reggeli abrakolásnál a gazdaságban. A ló sóhajtva mondja a szamárnak:- Irigyellek, egyfolytában irigyellek. Az újságban kizárólag csak rólatok van szó: kinevezések, előléptetések, megbízások ... Bezzeg bennünket, igahúzó lovakat meg sem említenek! * # * Két százlábú izgatottan nézeget egy Brigitte Bardot-t ábrázoló moziplakátot.- Nézd, milyen szép lába van! - lelkesedik egyikük.- Szép, szép - felel rá a társa -, csak kevés! *** Két sündisznó találkozik. Az egyiknek be van kötve a lába.- Hát veled mi történt?- Ne is kérdezd! Én, a hülye, megvakartam a hátam. * * * összetalálkozik az erdőben a farkas a nyuszival. A nyuszika egy gyönyörű, új autóban ül. A farkas csodálkozva megkérdi:- Nyuszika, honnét van neked ilyen szép kocsid?- Ha nem részegeskednél annyit, neked is lehetne! Másnap a nyuszi az eget kémleli, és meglát egy helikoptert. Alig hisz a szemének, mert a helikopteren a farkas ül. Megkérdi hát a farkastól:- Honnét volt pénzed erre a drága helikopterre?- Honnét, honnét, hát visszavittem az üres üvegeket! * * * A polipfiú egy poliplánnyal flörtöl. A lány hirtelen ráförmed:- Veszed el a kezed onnét!... Azt is, meg azt is!...' * * * A pincében kifolyt egy hordó egri bikavér. Az egerek leisszák magukat, és duhaj táncot járnak. Amikor a legnagyobb a vigasság, a mulatozás, a körből kiugrik a legkisebb egér, és elkurjantja magát:- Na én most fölmegyek, és agyonverem a macskát!- kgym 2 Jász-Kun Kakas A kutya A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább. Különféle kutyák vannak, úgymint: pulikutya, komondor, vizsla, agár, bernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis -kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen kiváló természettudós földerítette, egy nő.) A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, akkor a kutya nagyon szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya. A kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja. A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek u költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek. A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát. A kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan úriember, aki drótkarikával jár az utcán, s ha meglát egy kutyát, utánaszalad, a drótot a nyakába veti, és elkezdi a kutyát húzni, mire a kutya gazdája pedig két pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr felírja, s utcai botrány miatt fizet húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének napján a gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda ebéd után elmegy a kávéházba feketézni, a feleség úgynevezett vigasz-evikipuszit ad a kutyának, ami, ha öreg és csúnya az asszony, még csak fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit. A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a evikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A veszettségen kívül még nagy baja a kutyának az elveszettség, ami ellen az apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál. A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon. A kutyát házőrzésre, a szoba bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr és házmester bosszantására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából rongyot készítenek, húsát várostromok alkalmával eszik, (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz)- Soha nem ütöm meg a gyereket - magyarázta nekem barátom, Guzlica Jenő, látva, hogy kínosan kezd rám hatni, miszerint hároméves fiacskája, ifjabb Guzlica Jenő szisztematikusan szemen köpköd. - Állítom - tette hozzá -, hogy rossz gyerek nincs, csak rossz pedagó- gus. Jenoke mintha csak megértette volna, hogy apja miről beszél, abbahagyta a köpködést, fölmarkolt a földről egy negyed kiló szemetet, és a feketekávémba szórta.- Hülye bácsi, hülye bácsi - tette hozzá, és legalább fél méternyire kiöltötte a nyelvét.- Ne vegye észre! - suttogta Guzlica. - Ä gyerek mindenáron produkálni akarja magát, de ha nem törődnek vele, megnyugszik. Itt barátom nagyot visított, mert gyermeke időközben a háta mögé került, és egy kancsó vizet öntött a nyakába. Ezt már nem tudtam megállni szó nélkül.- Ejnye, Jenőke - kezdtem szemrehányóan, de Guzlica leintett.- Hagyja - mondta -, majd én. A gyerek ma kissé rapA jó pedagógus szodikus, ilyenkor az érzelmeire szoktam hatni, és olyan lesz, mint a kezesbárány. Ide figyeljen! Ezzel Guzlica elfödte arcát, és keserves sírásra fakadt.- Jenőke megütötte apukáját! - zokogta, és közben ravaszul pislogott a tenyefe mögül. - Megütötte az ő jó kis apukáját, és apukának a szíve most nagyon fáj.. . Apuka szenved . . . úgy bizony, brühühü ... Jenőke egy darabig tanácstalanul nézte szülőapját, aztán eléje lépett, és teljes erejéből sfpcsonton rúgta. Guzlica elkékült a fájdalomtól, de azért tovább marháskodott.- Most még meg is rúgta az ő jó kis apukáját a rossz Jenőke... Nem is marad vele az ő apukája, hanem világgá megy, és keres magának egy másik kisfiút... Úgy látszik, Jenőke ennek még a gondolatától is megborzadt, mert felkapta a piszkavasat, és akkorát húzott vele Guzlica tomporára, hogy az majd összeesett. A kiváló pedagógus időközben abbahagyta a markírozást, és valóban bőgött, mint egy tehén, de Jenőkének vasból voltak az idegei és a piszkafája. Úgy verte az apját, mint a répát. Ezt már nem bírtam tovább nézni, térdemre fektettem Jenőkét, és mellőzve minden kerülőutat, egyenesen a fenekén keresztül beszéltem a lelkére. A gyerek csodálatosképpen megnyugodott, leült a földre, és játszani kezdett. Guzlica fájdalmasan nézett rám.- Lehet, hogy egy életre szóló defektust idézett elő benne - mondta szomorúan. Darvas Szilárd Inflációs emlékek 1945 Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki azt a 165 000 pengős zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért sokat kell dolgozni, s míg valuki megkeresi azt a 367 000 pengőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért, már csak háromnegyed kiló zsírt lehet kapni. Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 ezer pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír. 1946 Volt már olcsósági hullám, volt drágasági hullám, volt bűnözési hullám, vegyi úton előállítva. Jelenleg panaszkodási hullám van. Hogy ez mennyire alaptalan, azt mi sem mutatja jobban, mint alanti kis statisztikánk, amely kimutatja, hogy egy közepesen fizetett tisztviselő is mi mindent vehet egyhavi fizetéséből. íme: Vehet tíz darab valódi tejszín- ^ habos süteményt, egy fél selyeminget, egy negyed pár félcipőt, vagy egy fél pár negyedeipöt, ha gigerli az illető és szeret öltözködni, vehet egy elegáns zakókabátuj- jat, vehet egy fél tábla valódi svájci csokoládét vagy három tábla valódi kvarcoshomokot, egy nyakkendőt vagy egy másik nyakkendőt vagy egy harmadik nyakkendőt. A fent leírt pompás dolgok közül bárki bármelyiket megveheti kényelmesen egyhavi fizetéséből. Ha nem lakik, nem étkezik és % • nem vétkezik közben. (Részletek a Vidám krónikából) 15
